Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ Harcban a növényápolás és az aratás sikeréért, a fogadalmak valóra váltásáért! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYE 1 PÁRT BIZOTTSÁGÁMAK LAP j IX. évfolyam, 152. szám. Szerda, 1953 július .1. ÁRA 50 FILLÉR A dolgozók egészségének óvása vezetőink elsőrendű kötelessége Hazánkban, a dolgozók hazájában a legfőbb érték az ember. Ez, ma már mindenki által ismert jelszó. Gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőinket a Szocializmus építésének minden területén arra kötelezi, hogy valóra váltsák e jelszó szavait: az irányítás mellett ébren őrködjenek a dolgozó testi épsége és egészsége fölött, teremtsék meg számukra a legjobb munkafeltételeket, a legbiztosabb munkavédelmi berendezéseket és gondoskodjanak a dolgozók legtökéletesebb egészségvédelméről. Nem lehet szocializmust építni jó munkavédelmi, biztosító berendezések, egészséges munkaviszonyok nélkül. Pártunk és kormányunk gondoskodása kiterjed erre a területre is, intézkedései, határozatai nem feledkeznek meg a dolgozók egészséges munkaviszonyairól — felelős vezetőink kötelessége, hogy ezeket a határozatokat, intézkedéseket minden területen a legpontosabban végrehajtsák. Megyénk üzemeiben is sok mindenről esik szó mostanában. Gazdasági, párt és szakszervezeti vezetőink beszélnek a szocialista munkaversenyről, a selejt csökkentéséről, termelékenység emeléséről, a gépek a kihasználásáról, egyszóval mindarról, ami szorosan egybefügg népgazdasági tervünk feladatainak teljesítésével, a szocializmus építésével. Ez helyes, s a hiba nem is itt van. A hiba az, hogy mindezek mellett néha megfeledkeznek arról a fontos feladatról, amely az előbbiekkel elválaszthatatlanul egybe kell hogy kapcsolódjék. Megfeledkeznek az emberről, a dolgozókról, azok egészséges munkaviszonyainak biztosításáról, a munkavédelemről. Természetesen történnek intézkedések e téren, azonban ezek korántsem olyan kielégítőek, mint kellene. Megyénk üzemeiben nem fejlődött az utóbbi időben a munkavédelem olyan ütemben, mint ahogy azt a párt- és kormányhatározatok előírják, holott ezeknek az intézkedéseknek betartása különöen e téren a legfontosabb állami törvény. Különösen súlyos formája munkavédelmi intézkedések elhanyagolásának üzemeinkben a balesetmegelőző intézkedések semmibevevése, sőt a balesetmegelőző berendezések hiánya. A munkavédelmi intézkedések, a balesetmegelőző berendezések célja az, hogy dolgozóink munkáját biztonságossá tegyék, hogy üzemeinkben dolgozóink életét, testi épségét semmiféle veszély ne fenyegesse. Kapitalista viszonyok között természetesen nem esik szó a munkavédelemről. A tőkésnek felesleges kiadásokat jelentene a védelmi berendezések beszerzése, felszerelése, egészséges munkaviszonyok megteremtése. Így aztán nem meglepő az a statisztikai kimutatás, amely mérhetetlenül magas számadatokat közöl a nyugati államok üzemi baleseteiről, különösen az USA-ból, Angliából, ahol a munkavédelem legelemibb formái sincsenek meg. A kapitalista országokban elhanyagolják a munkavédelmist, nem gy a dolgozók államában, ahol gén nagy gondot védelmi intézkedésekre fordítanak tlé, tehát az a jelenség, Türhehogygyes lelkiismeretlen vezetők sze'ethunynak afölött, hogy még indig előfordulnak üzemükben súos, vagy kevésbbé súlyos balesek, éppen a biztosító bendezések hiánya miatt. Feltétlen hibás és káros az a nézet is, mellyel némely vezetőnk vigasztal magát, vagyis, hogy üzemeinkben a balesetek száma a felszabadulás óta jelentősen csökkent. Nekünk az a célunk és célja kell, hogy legyen minden vezetőnek, hogy a súlyos, vagy kevésbbé súlyos baleseteket egyaránt megszüntessük, mégpedig azzal,hogy dolgozóinknak egészséges és veszélytelen munkaviszonyokat biztosítunk. Pár hónappal ezelőtt komoly hiányosságok álltak fenn a munkavédelem terén a Finommechanikai Vállalatnál. A vállalat több ízben bírálatot kapott emiatt a Szakszervezetek Megyei Tanácsától. A bírálat mind az utóbbi, hónapokig süket fülekre talárt, s csak nemrégiben történtek jelentős intézkedések a biztosítóberendezések felszerelése területén a szakszervezet munkatársainak erélyes fellépése nyomán. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy megyénkben, téren a többi üzemben semmiféle kivetnivalót nem találunk. Ellenkezőleg, különösen az építőipar az, ahol elhanyagolják a védelmi intézkedéseket. A Kaposvári Magasépítő Vállalatnál szintén erélyes intézkedésekre, az építésvezetők pénzbeli megbüntetésére volt szükség, hogy végre figyelembe vegyék a dolgozók testi épségének megóvását, biztosítsák a veszélytelen munkaviszonyt. A Somogy megyei Tanácsi Építő Vállalat azonkívül, hogy elhanyagolja a védőintézkedéseket, még anyagot sem biztosít a dolgozóknak a védőkorlátok elkészítéséhez. Megyénk könnyűiparában jelentős javulás állt be e téren. A Kaposvári Fonodában a legmodernnebb védőberendezések védik dolgozók egészségét, testi épségét. Azonban még itt is több gondot kell fordítani a munkavédelemre, hogy azt mondhassák, mindent megtettek dolgozóink testiépségének védelméért. Mezőgazdasági üzemeinkben, különösen gépállomásainkon tapasztalható még, felelőtlenség a munkavédelem területén. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy gépállomásainkon a meglévő állapotok megváltozzanak és a felelőtlenséget a dolgozókról való lelkiismeretes gondolkodás váltsa fel. A munkavédelmi intézkedések sok esetben komoly beruházásokat igényelnek. Üzemeink költségvetésében jelentős összeget irányoznak elő erre a célra, azonban számos vezető a termelés más területén mutatkozó költség emelkedését munkavédelmi eszközökkel való taakarékoskodással próbálja helyrehozni. Tűrhetetlen ez a jelenség annál is inkább, mert ez a dolgozók egészségvédelmének elhanyagolásával jár. A munkavédelmi berendezésekre előírt összeget minden esetben teljesen fel kell használni. Ki kell hogy terjedjen felelős vezetőink figyelme az egészséges munkahely biztosítására, s ezzel a betegségek megelőzésére is. Üzemeink vezetői mint a szocializmus építésének egyik elmaradhatatlan feltételének kell hogy tekintsék a dolgozók egészségének óvását. Üzemeink gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői a felelősek dolgozóink egészségvédelméért, a munkavédelemért, pártszervezeteinknek de elsősorban kell fellépni téren is mindennemű felelőtlenség, lelkiismeretlenség ellen. A munkavédelem nálunk a társadalom gondoskodását, megbecsülését fejezi ki a dolgozók iránt. dolgozókkal való törődés, a dolgozók egészségének óvása legyen elve, minden vezetőnknek az elkövetkezendő időben. Előre a betakarítási és begyűjtési békeverseny győzelméért A begyűjtési és a földművelésügyi miniszter felhívása A begyűjtési és a földművelésügyi miniszter közös felhívással fordult a mezőgazdaság minden dolgozójához, hogy lépjenek betakarítási és begyűjtési békeversenyre az aratás, behordás, cséplés és gabonabegyűjtés tervének gyors teljesítése érdekében. Felhívásukban a többi között a következőket írják: A gábontbegyűjtés tervének gyors teljesítése közvetlen érdeke minden termelőszövetkezeti tagnak, minden egyénileg dolgozó parasztnak. Kormányunk gyorsbeadási jutalmat ad azoknak, akik július 20-ig (az északi megyékben július 25-ig) teljesítik gabonabeadásukat. Azok az egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok előbb vihetik szabadpiacra gabonájukat, a szabadpiacon nagyobb jövedelemhez jutnak, akiknek községe, illetve termelőszövetkezete előbb teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A budapesti EMAG gyár munkásai betakarítási és begyűjtési békeversenyre hívták ki Túrkeve termelőszövetkezeteit és a mezőtúri gépállomás dolgozóit. A mezőgazdaság minden dolgozója csatlakozzék ehhez a nemes kezdeményezéshez! A begyűjtési és a földművelésügyi miniszter a továbbiakban felhívja az egyéni gazdákat, a termelőcsoportokat, állami gazdaságokat; úgy versnyezzenek egymással, hogy a minisztertanács határozatában előírt határidőt betartsák, illetve megrövidítsék. Az aratás befejezésétől számított 8 napon belül, a legrövidebb idő alatt és a legkisebb szemveszteséggel fejezzék be a gabonafélék betakarítását. Ugyanígy versenyezzenek a cséplés minél gyorsabb és minél kisebb szemveszteséggel történő befejezéséért. Versenyezzenek azért, hogy minden beadásra kötelezett az első gabonát közvetlenül a cséplőgéptől a hazának adja. Harcoljanak hogy a cséplés befejezésével egyidejűleg, de lehetőleg még előbb, minden termelőszövetkezet, község, járás és megye teljesítse gabonabegyűjtési tervét. A községi tanácsok legyenek verseny gazdái. Kisgyűléseken beszéljék meg a dolgozó parasztokkal a verseny célját, a határidőket, a vállalásokat. Az állandó bizottságok és a tömegszervezetek segítségével népszerűsítsék a versenyben elért eredményeket, munkamódszereket, az élenjáró dolgozók munkaegységének számát, kiemelkedő keresetét. Gondoskodjanak arról, hogy a versenytáblákon minidig a legfrissebb eredmények legyenek és használják fel a hangos híradó, az úttörők és kultúrcsoportok segítségét. A begyűjtési és földművelésügyi miniszter közös felhívása végül kimondja, hogy ,,a versenyben győztes megye elnyeri a minisztertanács vándorzászlaját és a százezer forintos jutalmat". A földművelésügyi minisztérium és a begyűjtési minisztérium hárommillió forintot fordít azok jutalmazására, akik a betakarítási és begyűjtési béke versenyben a legjobb eredményt érik el. Termelőszövetkezeteink példát mutatnak a beadási kötelezettség teljesítésében Az idei termés jónak ígérkezik. Gazdag aratás lesz. Dolgozó parasztságunknak jól fel kell készülnie, mert a több' termés szervezettebb munkát követelt. A betakarítástól függ, hogy ,a cséplést mihamarább elvégezhessük, ezzel egy időben teljesítük beadási kötelezettségünket. Dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeteink közüli egyre többen fogadják meg, hogy jóval augusztus 20 előtt teljesítik aadást. Még alig kezdődött el becséplés, máris sok déli soi/f^paraszta teljesítette árpa beadását. Mi$idenüttt a cséplőgéptől viszik a gabonát a begyűjtőhelyre. " ’’ ,, A barcsi járás 15 ’kilas éigében kezdték meg eddig az őszi árpa cséplését. Termelőszövetkezeteink példát mutatnak a begyűjtésben, örömmel 'teszítek eleget beadásuknak. A csökönyavisontai Haladás, a lakácsai Haladás tsz a cséplés köziben 100 százalékra, teljesítette beadási kötelezettségét. A megmaradt terménnyel a tsz szabadon rendelkezik. Mindenütt teljesíthető ,a beadás. Aki jól és okosan gazdálkodik, annak több marad a beadási kötelezettségen felül. Dolgozó parasztságunk tiszteli, a törvényt, mert látja, hogy begyüjtési rendszerünk igazságos. A beadás a földterület — és nem pedig a termés — után van kivetve. dolgozó parasztok azzal válaszolnak kormányzatunk helyes intézkedésére, hogy azonnal eleget tesznek ,a beadásnak. Horváth Kálmán 8 holdas babócsai dolgozó is ezért teljesítette 100 százalékra kötelezettségét. Minden gazdáinak érdeke, hogy a beadást teljesítse, hiszen a minisztertanács határozata megszabja, hogy a községek szabadpiaci forgalmi korlátozása a gabbonaneműeknéll akkor szűnik meg,ha a község 100 százalékra eleget tesz törvényes kötelezettságénak. Gyorsítsák meg a tarlóhántást, vessenek másodnövényt Kaposújlakon Állattenyésztési tervünk teljesítése megkívánja, hogy olcsóbbá tegyük az állatok takarmányozását, megfelelő takarmánybázist biztosítsunk állandóan fejlődő állatállományiunknak. A megfelelő takarmányszükséglet biztosításának egyik módja: minél nagyobb területen vessünk másodnövényt. A minisztertanács határozata kimondja: „A másodnövényeket az aratással egyidőben, de legkésőbb egy-egy tábla learatása után hat napon belül kell elvetni. A másodveréshez szükséges talajmunkát az eTővetemény learatásával egyidőfotnn -a talaj nedvesség megőrzése érdekében a leggyorsabban -el kelül végezni“. Ugy látszik, Kaposújlak község tanácsa nem olvasta el határozatot, mert nem tett semmit a végrehajtása érdekében. A községben 23 bold őiszi árpát arattak le, de a tarlóbántáshoz még jóformán hozzá sem kezdtek. Szabó József tanácselnök elvtársnak még csak tudomása sincs arról, hogy mennyi tarlót szántottak fel eddig a községiben. Állítása szerint ezt azért nem tudják, mert ő mindig a mezőn van. Vajjon mit néz a tanácselnök elvtárs a mezőn, ha még azt sem tudja, hogy milyen munka van a határban? A búza és rozs aratását sem kezdték meg,tehát lett volna idő a tarlóhántásra. A községi tanács szüntesse meg a tarlóhántás és másodvetés terén mutatkozó lazaságot. Megyeszerte megkezdődött az árpacséplés Még be sem fejeződött az árpa aratása, máris megkezdődött megyeszerte a cséplés, 45 községben, 30 termelőszövetkezetben és 19 állami gazdaságban folynak csépllési munkálatok. Sok helyen a megértették, hogy a jó teljesítmény, illetve a megfelelő eredmény célkitűzéseink megszilárdítója. Azok a községek, azok a mezőgazdasági szektorok, amelyek eddig a lanyhább munka, vagy a feltorlódó akadályok miatt lemaradtak, feltétlenül kövessék az élenjárók példáját. Termelő szövettkérzeteink eddig 2011 mázsa, az állami gazdaságok pedig 2595 mázsa árpáit csépelitek. Sok községben közvetlenül a cséplőgép mellől vitték a beadásra szánt gabonáit a begyűjtőhelyre. Tudták azt, hogy első a kötelesség teljesítése. A termelőszövetkezetek élenjáró példát mutattak ezen a téren. A nagyatádi Dózsa tsz nem elégedett meg azzal, hogy a kirótt mennyiséget beszállította, hanem 10 százalékkal még túl is teljesítettte a beadást. Szorosan felzárkózott mögéje a balatonszemesi Dózsa tsz és a balatonszárszói Béke tsz. Mindkettő 100 százalékra teljesítette beadását. Szép teljesítményt ért el a nagyberényi Petőfi tsz és a toponári Ötéves Terv tsz is. Eddig mindkettő 87,6 százalékos eredményt mutatott fel. A cséplés még tart. Ezeket a példamutató tszeket kövesse a többi tsz, de vegyenek róluk példát az egyénileg dolgozó parasztok is. JELENTŐSEN CSÖKKENTETTÉK EGYES RUHÁZATI CIKKEK ÁRÁT A belkereskedelmi minisztérium közli, hogy egyes ruházati cikkek árát jelentősen csökkentették. Elsősorban a keresettebb készruhák, méteráruk, cipők, fehérneműfélék árát csökkentették, így pl. a 196 forintos női kartonruha ára 165 forintra, a 208.50 forintos női fanellruha ára 165 forintra, a 369.20 forintos női szövetmha ára 300 forintra csökkent. A 994 forrintos férfi kamgam öltöny 910 forintért a 239.40 forintos férfi szövetnadrág 200 forintért kapható. Az egyes gyermekruhák, női fehérneműik, méteráruk és c pőik ára is csökkent, így pl. a 220 forintos fiúruhát 170 forintért, a 192 forintos bakiisruhát 135 forintért, az 57.30 forintos gyermekszandált 35 forintért árusítják. A 193 forintos férfi bőrtalpú sertésbőrből készült félcipő új ára 175 forint, a 187,50 forintos női velour bőrtalpú cipő ára pedig 145 forintra csökkent. Az árcsökkentés július 1-én lép hatályba.