Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

« világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Négy évvel ezelőt kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot Október elsején ül i:­.p’í » Kínai Nép »köztársaság' kikiáltásának­ ne­­dife évfordulóját a kínai nép, s v­­e együtt az eváaz haladó és foé* ■"> emberi - ig. Négy évvel­ ez­­előtt a diada'm.N­y i tdalom véget vetett. zabadtó for­­im­peria­lista­­' eudúrs uralom1..:k . utat nyitott az új, népi demokratikus Kína fejlődéséne­k. Az új Kína nagy népe a­­ baráti szovjet nép segítségével din.Suit az új élet útján, amely a cs­ommunizmus­h­oz vezet. Az elmúlt négy év alatt a kínai dolgozók a kommunista párt­veze­tés.’. 1 óriás•’ eredményeket értek el hazájuk építésében. Szerte a kínai­­-r­razföld egész kűűzkiult a nép — eddigi történelmében p&Mo. nélkül álló — egysége. A kül.v. dí imperialista erőszt elkergették ;. országból és nagyrészt már felszámolták a belső ellenforradalmi erőket. A népi de­­mokratikus egységfront kiszélese­dett és megszilárdult. Nagy győzelmeket ért el a korai nép Korea megsegítésében az ame­rikai agresszióval szemben. A kí­nai népi önkéntesek és a korán­­néphadsereg nő !es íharca, a népek ■ rendíthetetlen vá­rakarata a fegy­­verszüneti egyezmény megkötésére kényszerítette­­­ támadókat. Az új Kína­ népe megdöntötte a feudalizmus a földbirtokosok ki­­zsákmányoló rend z­erét hazájában. Kínában 1953 ig megközelítően i­egy 800 millió paraszt jutott­­. TA*r I. ,1­. • • L­.*In. K­orengjail segít’ nagyarányú építőmunká­h­oz, Kína fokozatos ipa­rosításához. Kína gazdaság’ ó ének félgyar­mati és félfeudá­­i > jelege gyökere­­s,ám­ megváltozott. Az állami gazdás * fcodás vezető szereire még jobban m­egszilárdult­. A Kínai Népköztársaság az ipar­­i bar és a m­­ezőgazdaság­ban elérte, sőt, túl is haladta a hábo­rú előtti tér­melés színvonalát Az ipari ter­me­k aránya a nép­­­zdaságban fo­­r­p.r­i >san nőtt: 1552 végéig 10 szá­zalékról csaknem 30 százalékra emelkedett. Mar az első kínai »téves terv e­l­­ő éve — 1953 — nagymértékben mi­gvátoz­tatj'i ’ ág arculatát, ''­b ben az évben például 21 kohóm­ű ,és vegyipar,­­izom, 24 gépgyár, 24 hő- és vízierőmű építés­ét és újjáépítését kezdtik meg és 600 ki­lom­­é­ternyi új vasútvonalat építe­nek. A kínai ipar évi termelése 28 százalékkal növekszik majd. Az épülő üzem­e­k közül a legna­gyobbak közé tartozik a tajjüani 3lehúzgépgyár. Az ..IJil Kína’1 hir­­d gyn: feég n­­e­mrégi­ben közölte, hogy a Szovjetunió új gépű­: beren­delt hajjuainibfa,­j­a ötéves t> ilaő évjének, egyik fő­­alkotása ;­­. ansani kohókomibinát újjáépít . Ez év márciusában már n­embehelyeztékj itt Kína­­ első önműködő kohóját. 1913-ban jelen­­tősen kiszélesítik az ország ener­getikai bázisát is. A kínai lapok be­­.­­­imoltai"­­­í­rói, hogy Északkelet- Kír. legnagyobb vízierőművének szerelési munkálatait 6 hónap he* l ott ’ hónap­­ alatt befejezték. Ez a nagy eredmény .­­ a szovjet szakember s­egí­t­ség­ének és épí­tők ouf.iáld... . munkájának kö­szönhető’1­­­ta a „Takungban” c. lap. Északnyugat­-K­ínában hatalmas .. . Az új gyér kor­szerű gépi­­ berendezését a­­ Szovjet­unió szállította. Az egés­z­­ kínai nép a nagy épí­tés lázában ég. Az ország iparosí­tása a­­ kínai­­ dolgozók régi vágya, hisz­en ez az­­ alapvető biztosíték arra,­­hogy­ hazájuk soha többé ne legyen kiszolgáltatva az imperialis­ták kénye-ked­vének. Kín­a népgazdaságának­­ fejlődéseit igen­­ szemláüt­etően mutatja, ahogy 1953-ban — 1952-hez­­ képest — a népgazdaság fejlesztésére előirány­zott összeg 41,6­8 százalékkal emel­kedik. A középüllete­k és lakóházak építésére­­ idén 204,1 szá­zalékk­al na­gyobb összeget fordítanak, mint tavaly. A tavalyi mezőgazdasági terme­lés több mint 50­ sz­ázal­ékk­­all halad­ta meg az 1949. évit. Eltekintve­­ a földreform­tó­l és­­ a népi ko­rmány hathatós segítségétől, a mezőgazda­sági termelés gyors helyreállítása és fejlődése szoros összefüggésben van a­ kölcsönös segítség -mozgalom és a szöv­etkezeti mozgalom térhódí­tásával, nem különben, a megvaló­­sított folyamszabályozási tervek­kel. 1 •­­­# Az elmú­l négy év alatt Kínában óriási folyam­sza­b­á­lyozá­si terveket valósítottak meg olyan­­­ gyorsasággal és olyan mértékben, amely m-re az ország történelmében eddig még so­ha n­em volt példa. Az egész or­szágban visszhangra talált Mao Ce­­tung felhívása: ,,A Huaji folyót meg kell fékezni!“ A népi kormány meg­­részi terve nyomán ha­s­znQA'folyóva­­l d­ömi a nemrég­'«tög vizekkel pusztító Huaj. -Kína nagy né­pének 'egyszerű f­­ai, ée leányai a szovjet nép önzetlen segítségével,­­a szovjet szakemberek gazdag tapasztalatainak felhaszná­lásával soha nem­ látott sikereiket értek el hazájuk gazdasági és kul­turális építésében.­­Idén­­ március végén, amikor Kí­na népe megkezdte­­ első ötéves ter­v­ének teljesítését ép, ami­or az Egyesült Államok vezető körei má­s országok kormányait arra k­é­ysze­­rítették, hogy­­ fokozzák gazdasági blokádjukat Kínával sze­­mmben,­­ Moszkvában 3 egyezményt írtak alá a szovjet-kínai gazdasági együtt­működésről. Az egyezmények értel­mében a Szovjetunió fém­gy­á­rtó, bányászati, gépgyártó, áramfejlesz­tő és más felszereléseket szállít -eb­ben az évben Kínának, valamint korszerű mezőgazdasági gépekkel, fajállatok­kal és vetőmagvakkal lát­ja el a népi Kína mezőgazdaságát. Kína­ viszont fémeket,­­növényi­­olajat, húst, dohányt, teát,­­gyü­mölcsöt, gyapjút, selyemszöveteiket, bőrt és más termékeket szállít a Szovjetuniónak. A k­ínai-szovjet, ke­reskedelem -a kölcsönös in­gyenjogú­­sá­g és baráti együttműködés elvein alapszik. Ez a kereskedelem év­ről­­év­ra nagyobb arányokat ölt. A Szovjetunió és Kína­ gazdaságii együttműködése elválaszthatatlan a nemzetköziségen alapuló őszinte és önzetlen­­ barátságtól. Az 1950. évi -február 14-­i -egyezmény szerint a Szovjetunió 300 millió dolláros hi­telt biztosított Kína számára. A hitel­ után Kína csupán 1 százalék kamatot fizet. Az új Kína dolgozói, akik­ meg­mutatták, milyen csodákra képes egy szabad ország szabad­ népe, még­­ lendületesebb munkával, újabb győzelmekkel ünneplik a Kínai­ Népköz­társaság 4. születésnapját. HARCBAN AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Teljesítik adott szavukat az oreiak — az őszi árpa- és rozs­vetést határidő előtt befejezték Őrei í közséig dolgozó parasztjai néhány héttel­­ ezelőtt versenyre hívták megyénk valamennyi dol­gozó parasztját az őszi mezőgazda­­sági munkák határidő előtti elvég­zésére. A versenyben nem akarnak lemaradni és vállalásu­kért jó munkával harcolnak. Mindig népes az őrei határ, s a szorgos kezek munkája nyomán az őszi kapások helyét egyre nagyobb területen foglalják el­­ a friss­ szán­tás­ok és zöld elő­vetések. A község dolgozó parasztjai egymást segítve harcolnak az adott szó betartásáért. A fogattal rendelkezők ,a termé­nyek behordás­ánál és a vetésnél segítik azokat, akiknek­­ nincs foga­tuk. Kesztyűs József Anderka Fe­rencnek segített a kapások betaka­rításában. A község dolgozó parasztjainak jó együttműködése,,­­segítségi nyúj­­tá­sa­­ és a tanács helyes irányítása máris szép eredményeket hozott. A versenyfelhívásban vállaltakból az eddig esedékes részt teljesítet­ték, illetve t'úl-t­eijiesit'­ieittiélk. Az őszi árpa vetését a terve­zett 120 holdo­n szeptember 25 he yett szeptember 18-ra, az 50 hold rozs vetését szeptem­ber 25 helyett szeptember 20- ra befejezték. A napraforgó és­­ a burgonya­­ beta­karítását is a vár s határidő előtt elvégezték a közi­­ igocr. Örömmel dolgozna­k gazdák, tó termést takarítanak -e. Sovák Lajos élenjáró 10­­ boltó­ao -dol­goz­ó paraszt fél hold földről 8 mázsa n­apraforgó­t taka­rít­­otlt be, amely­ből beadását azonnal teljesítette. Lovró János 860 négyszögölről 50 mázsa burgonyát takarított be. Le lehetne­­ t­ováb­b sorolni a hasonló szép­­ eredményeke . Az ord­aik megfogadták­, hogy jó munkájukkal­ megt­eremtik a jövő­­évi bő termés alapját, vállal­ásu­kat a­­ továbbiak­b­an­­,■» becsülettel­ tel­jesítik. Jól halad a szántás-vetés, beta­lan Pasimk községben Pa­miuk­­ községiben szorgalmas, mun­kas­zereltő­­ e­miberek laknak. A párt­ és a kormány útmutatása nyo­mán dolgozta­k mindig és most az ő­szi munkáiknál i­s h­all­gatn­ak a párt s­zav­ára. Időben hozzáfogtak az ősziek betakarításához, a vetés munkájához.szántás­A pamukiak­­ tudják, hogy a kor­mány intézkedéseit az ő lelki,s­­íp%í-retes munkájuknak kell kiegé­­szíteni­e. Az eredmények a ’­község dol­gozóinak lelkes munkáját tükrözik. A napraforgó, a burgonya és a cu­­fcorré”?,­­betakarítását 100 száza­lékra­­ elvégezték. A talla­jelőkészí­téssel is hamarosan végeznek. Az ős­zi árpa vetését pedig s­z­eptemb­­er 27-ére befej­ezték.­­már A íjrásgiyátziásii it­er volt ,­105 száza­lékra teljesítet­te a község. Szeptember 29-ig rozsot 40 holdon, búzát 10 holdon vet­et­tek -ek j­ó példával járnak az élen: Dó­ra János, alki 1 hold őszi­ árpáját el­sőnek vetette e*l. Polgárdi István, •aki­­ az ős­ziár ■ m­á­r 2 hold rozsot és 1 ,b A elvetett. Az ilyen gaz­.­ szívesen követik a közs • i . gozi'd. Az eredsné’ ~k­r. k­özségi ta­nács, szem« '. >d­. T­álos Fe­renc tanác­­s cii •; ió munkáját ík. Segítse a tanács a község dolgozó para­sztja:; ' «zi mező­­gazdasági raunk-ak la-uoe-i-i -elvég­zés­énél,­­hogy megalapozzák a jö­vő évi gazdag termést. Fokozzuk a verseny lendületét, hogy győztesen­­ kerüljünk ki a Baranya megyével folytatott vers­eyből Megyénk dolgozó parasztsága még a tavasszal versenyszerződést kötött Baranya megye dolgozó parasztságá­val mind a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére, mind az állam iránti kötelezettség maradéktalan teljesítésére. E nemes versengés nagy jelentősége már több esetben meg­mutatkozott megyénkben: előrelendí­tette a nyári betakarítást és a gabo­­nabegyűjtést. Most a jövő évi bő ter­més megalapozásáért folyó harcban is váljon lendítőerővé a nagyszerű versenymozgalom. A szántás­vetésben és az őszi ka­pások betakarításában megyénk dol­gozó parasztsága maga mögött hagy­ta a baranyaiakat, amit a legutóbbi versenyértékelés is mutat. A két megye dolgozó parasztság versenyének eredménye a következő­képpen alakult: Munka megnevezése Bar. Som. Munka megnevezése Kukoricaszár be tak.6­3 Megyénk dolgozó parasztsága an­nak ellenére, hogy az őszi munkák többségénél előbbre haladt, mint a baranyaiak, nem pihenhet meg az eredményeken, éppen azért, mert országosan ezek az eredmények nem kielégítők. Még nagyobb lendülettel kell folytatni a har­cot, hogy megyénk dolgozó paraszt­sága győztesen kerüljön ki a Bara­nya megyével folytatott versenyből. % % Lucernavetés 66.2 148 Őszi tak. kev. vetés 69.1 97 Ősziárpavetés 27.5 42 Rozsvetés 11 16 Őszibúzavetés 0.51 Vetőszántás, 40.9 48 Őszi mélyszántás 13.5 14 Trágyázás 45.1 49 Cukorrépaszedés 18.5 31 Napraforgószedés 77.7 86 Bar. Som. % % Napraforgószár béták. 32.6 28 Purgonyaszedés 78.1 66 Kukoricatörés 13.8 11 Minden gép dolgozzon két műszakban Gépállomásaink legsürgősebb fel­adata: becsülettel harcolni a jövő­évi gazdag termés előfeltételéért, szántás-vetési terv sikeres teljesíté­­­séért. Minden gépállomásigazgatót, minden politikai helyettest, minden traktorost át kell hasson ez a tudat. A vezetők feladata, hogy bizto­sítsák a traktorosok számára a megfelelő munkakörülménye­ket: üzemképes gépeket, elegen­dő munkaterületet. Ezen a téren még sok hiányosság van. A legutóbbi öt napban pl. 548 műszaki kiesés volt a megyében, eb­ből 481 műszaki hiba következtében. A csurgói gépállomáson 49, a nagy­­atádin 67, az igalin 84 műszak esett ki a termelésből. Mindez arról ta­núskodik, hogy a gépállomásvezetők nem gondoskodnak elegendő alkat­részről, másrészt a szerelők, mecha­nikusok sem végeznek gondos, lel­kiismeretes munkát. Mindenütt biztosítani kell a két­­műszakos üzemeltetést. A iadi­gei> állomáson azonban mindössze 3, a marcalin 5, a pusztakovácsin pedig 2 gépnél biztosították csak a két mű­szakot. De nem fordaltak figyelmet a munkáraT^U^^%t­ifif/VV^r‘eSszer­vezték a kétműszakos üzemeltetést. A tabi gépállomás jelentése szerint 32 traktor dolgozik két műszakban. Ha azonban a tervteljesítést vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy a trak­torosok egy része nem teljesíti mű­­szaktervét. Ezen feltétlenül változ­tatnunk kell. A vezetők arra töre­kedjenek, hogy gépállomások a talaj­­munkatervet a szántásban és vetés­ben teljesítsék, sőt túlteljesítsék. De ne csak a számszerinti tervteljesítés­re törekedjenek, tartsák szem előtt, hogy a tsz-ek hogyan készülnek el a soron lévő munkákkal. Nagy felelősség hárul a traktoro­sokra. A legtöbb traktoros egyben a tsz tagja is, tehát közvetlenül érdekelve van a többtermelésben. A többterme­léshez pedig jó minőségű szántásra, jó talajelőkészítésre van szükség. Sokhelyütt azonban a traktorosok nem tartják be a minisztertanács határozatát és gyakran­ tűrhetetlenül rosszul dolgoznak, sekélyen szánta­nak. Felelősség terheli ezért a gép­állomások agronómusait is. Nekik kellene éberen őrködniük a minisz­tertanácsi határozat betartása felett. Fokozottabban ellenőrizzék tehát a minőségi munkát. Vonják felelősség­re a hanyagokat, akik gátolják a jövő évi bő termés megteremtését. Az agronómusok egyben magyarázzák meg a tsz-tagoknak, egyéni gazdák­nak azt is, hogy jó vetésforgóba, jó magágyba lehetőleg nemesített és csávázott vetőmagot vessenek. A gépállomások versenyének értékelése szerint az őszi talaj­­munkaterv teljesítésben: élenjárók: gépáll. ig.: vez. agr.: segesdi, Ferenczi Lajos, Tallián La­jos; háromfai, Fuller Ferenc, Miklós Im­re; tabi, Visi Imre, Zdrengya Miklós; kereki, Szabó Ferenc, Csák István; csurgói, Csöndör Lajos, Bogdán­­ Já­nos. Lemaradók: marcali, Lengyel József, Lőrincz Ist­ván; nagybajomi, Herr István, Horváth László; fonói, Duics János, Kovács János; kaposvári, Wittman József, Stark Fe­renc; pusztakovácsi, Vajda Sándor, Nagy István.

Next