Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
Váljon a tsz motorjává a bálványos Dózsa tsz pártszervezete A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására Az osztopáni Győzelem tsz-ben Tóth Feri megbecsülte magát A nőmunkás egészségvédelméért A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AIM.APJa ^Jvjolygmj^ST^zám. ARA 50 FILLÉR__________________________________Vasárnap, 1953 november 1. ELEVENEBB, MOZGÓSÍTÓBB AGITÁCIÓT A dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolat hatalmas erőt jelent a párt számára. Éppen ezért rendkívül fontos a tömegek között végzett politikai munka, mely szélesíti a dolgozóik látókörét, részletében megismerteti velük a kormány programmját és mozgósítja őket annak sikeres megvalósítására. Minden kommunista, népnevelő tapasztalatból tudja, hogy a jó felvilágosító munka nem marad hatástalan, hatalmas lendítőerőt jelent a munka minden területén. De különösen nagy jelentősége van a felvilágosító munkának most, a kormányprogramm végrehajtásának időszakában. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a dolgozók mind az üzemekben, mind a falun szíves örömmel fogadták, ha a népnevelők felkeresték őket és választ adtak számos olyan kérdésükre, melyek nem voltak világosak előttük. A kormányprogramm megjelenése óta ismét azt tapasztaljuk, hogy nőtt a dolgozók érdeklődése mega szocializmus építésének kérdései iránt és nem egy esetiben adták tanújését annak, hogy szívesen kapcsolódnak be a szocializmus építésébe. Népnevelőink feladata, hogy a dolgozóknak ezt az érdeklődését tovább fokozzák, megmutassák, hogy kinek mi a teendője a kormányprogramm megvalósításában. Megyénk az őszi mezőgazdasági munkákban, a betakarításban igen el van maradva, de még ennél is nagyobb az elmaradás a begyűjtésben. Mindebből következik, hogy falusi népnevelőinknek legelőször ezeknek a munkáknak a meggyorsítására kell mozgósítaniuk. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy az időiben elvetett búza két-három mázsával többet terem, tehát saját maguk jövedelmét növelik, ha időben elvégzik a vetést, de saját kárukat okozzák, ha halogatják, hogy földbe kerüljön a mag. Falusi népi nevelőinknek meg kell azt is magyarázniuk a dolgozó parasztoknak, hogy az állami terrelem betartásához szorosan hozzátartozik a begyűjtési tervek teljesítése, egész dolgozó népünk élelmiszerrel való bőséges ellátásának fontos feltétele: a tej-, tojás-, baromfi-, sertés-, valamint a kukoricáés burgonyabeadási kötelezettség teljesítése. Nem kevesebb feladatot kell megoldaniuk üzemi népnevelőinknek. Egyre inkább közeledünk az 1953-as év végéhez, következésképpen az évi terv teljesítésének idejéhez. Üzemeinkben most elsőrendű feladat a tervek maradéktalan teljesítése. Különösen azoknál az üzemeknél, vállalatoknál kell komoly erőfeszítéseket tenniük a dolgozóknak, melyek elmaradtak a harmadik negyedévi, vagy az októberi tervek teljesítésével. Ilyenek elsősorban az élelmiszeripari üzemek: a Húsüzem, a Baromfifeldolgozó V., a Tejüzem, a Nagymalom. Üzemi népnevelőinknek tehát a tervek teljesítésére kell elsősorban mozgósítaniuk. Használják fel a tervteljesítésben azt a hatalmas lelkesedést, mely a munkások nagy részénél, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának megünneplésére való készülődésben mutatkozik. Kövessenek el mindent, hogy azok lelkes felajánlások, ket a dolgozók erre a nagy amelyenepre tettek, megvalósuljanak.ún. Jó népnevelő munka azonban csak abban az üzemben, községben, termelőszövetkezetben, gépállomáson, vagy állami gazdaságban lehetséges, ahol a pártszervezet jól irányítja és ellenőrzi a népnevelők munkáját. A rinyaszentkirályi községi pártszervezetnél pb rendszeresen megtartja a pártvezetőség a kéthetenkénti népnevelőértekezletet. Amióta pedig megsokasodtak a mezőgazdasági munkák, hetenként oktatják és számoltatják be a népnevelőket. A népnevelők állandóan ugyanazokat a családokat látogatják. Munkájuk eredménye abban mutatkozik meg, hogy a község első a nagyatádi járásban mind a szántás-vetés, betakarítás, mind pedig a begyűjtés területén. A népnevelők jó munkájának alapja a pártvezetőség — személy szerint Major János párttitkár elvtárs és Vida Imre a pártvezetőség ágit. prop. felelősének állandó irányító és ellenőrző munkája. «. Számos helyen azonban a népnevelők a pártszervezettől kapnak kielégítő útmutatást, nem segítséget. Pedig enélkül elképzelhetetlen a jó népnevelőmunka. A népnévelőmunka rendszeres irányításának elhanyagolása igen súlyos hiba, gátolja, hogy a népnevelők a soronkövetkező feladatok közben pontos, világos felmerült kérdésekre választ tudjanak adni. A népnevelő értekezlet tehát nem egy értekezlet a sóik közül, hanem olyan fontos megbeszélés, tanácskozás, ahol a népnevelők elvi segítséget kapnak munkájukhoz. Éppen ezért pártvezetőségeinknek igen alaposan fel kell készülnniök a népnevelő értekezletek megtartására, mindenekelőtt saját maguknak kell tisztában lenniük területükön a népnevelő munka helyzetével. Még ma is vannak megyénkben olyan pártszervezetek, ahol a párttitkár maga sem tudja, hogy a népnevelők kimennek-e a területre, hogy egyáltalán végeznek-e felvilágosító munkát. Sok párttitkár elvtárs úgy gondolja, hogy a maga részéről mindennek eleget tett azzal, ahogy jól vagy rosszul megtartotta népnevelő értekezletet. Pedig ez csak egy része a jó népnevelőmunkának. A másik esze az, hogy a népnevelőértekezleten megbeszélteket a népnevelők fel is használják gyakorlati munkájukban. Éppen ezért a népnevelőértekezleteken kell megtanítaniuk pártvezetőségeinkní és a népnevelőket, milyen módszerrel vigyék el a párt szavát a dolgozókhoz. Hívják fel a figyelmüket, sőt követeljék meg a népnevelőktől, — különösen a párt tagjaitól —, hogy rendszeresen olvassák a napi sajtót, adjanak a népnevelők kezébe olyan füzeteket, brosúrákat, melyeknek tanulmányozása jó agitációs érveket ad a népnevelőik kezébe. Értessék meg pártvezetőségeink a népnevelőkkel, hogy aki nem olvassa a napi sajtót, az nem is végezhet jó felvilágosító munkát, az elmarad az eseményektől és valójában nem érdemes arra, hogy a dolgozókat tanítsa, nevelje. A népnevelők felkészítése mellett azonban igen nagy gondot kell fordítaniuk pártszervezeteinknek a népnevelők beszámoltatására is, melynek szintén a népnevelő értekezleten kell megtörténnie. De szoktassák rá a népnevelőket arra is, ha a dolgozók által olyan sürgős probléma vetődik fel, hogy azzal nem lehet várni néhány napig, —míg értekezlet lesz —, a népnevelő keresse fel a párttitkárt, vagy a pártvezetőség valamelyik tagját és közölje vele a dolgozók jogos kívánságát vagy panaszát. Ilyen esetekben a dolgozók meggyőződnek róla, hogy nem hiába vetették fel problémáikat a népnevelőknek, rajtuk keresztül a pártnak, így máskor is szívesen fordulnak a párthoz. Tekintsék tehát pártszervezeteink a népnevelőket olyan harcosoknak, akik előrelendítik a kormányprogramm megvalósítását megyénkben, akik állandóan mélyítik a párt és a dolgozók közötti kapcsolatot, akik minden időben minden feladatra harcba hívják megyénk valamennyi becsületes dolgozóját. filmt» aiol szavát, irataitól teljesítette Iám iránti kötelezettségét a spingiflamócai Szorgalom tsz tagsága A Somogytarnócai Szorgalom termelőszövetkezet vezetősége és tagsága mígérterttel, a kormányprogramm magvalósításához az szükséges, hogy maradék nélkül teljesítsék beadási kötelezettségüket. Ezelőtt néhány héttel vállalta a termelőszövetkezet, hogy november 7- re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tisztefetére október 30-ig teljesítik kapásokból a beadást. A tsz tecsülete sem teljesítette fogadalmát, a kapások mellett sovány baromfiből és tojásból is 100 százalékra eleget tett beadási kötelezettségemek a vála Mit határidőre. Megyéink termelőszövetkezetei kövessék, a somogykarnócai Szorgalom Jez példáját, az áram iránti kötelezettség teljesítésével segítsék elő a kormányprogramm megvalósítását, jobbbllétük növelését. Varga Gyula, levelező Örömmel jelentjük, hogy községünkben befejeztük a vetést Nagyatádi határaiban már hosszú hetek óta folyt a kemény küzdelem a szántás-vetés elvégzéséért, a jövő évi kenyér megalapozásáért. A községi tanács vezetői és a pártszervezet népnevelői nevelő szóval serkentették a dolgozó parasztokat a korai vetésre. Ennek eredményeként községünk tegnap délután 100 százaláikra teljesítette vetéstervét. Az állami tartallélkterületbőlt, ■ amely 825 hold, már 790 holat hasznosítottunk. Annak a néhány holdnak, ami még vissza van, a megművelése szintén biztosítva van Ez a tavassszal került vetés alá. A mezőgazdasági munkák mellett a begyűjtési terv teljesítéséért áll harcol a tanács. Eddig a kukoricabegyűjtési tervet 88, a burgonyabegyűjtési tervet 46 százalékra teljesítette a község. Állandó politikai fülvilágosító munkával és a törvény alkalmazásával harcolunk, hogy községünk a begyűjtési tervét is határidőre teljesítse. Schlagmicher Zoltán, Nagyatád községi tanács elnöke. Jó hírnevet szereznek gazdaságuknak a háromfai állami A háromifai állami gazdaság vezetői és dolgozói estén az őszön igen nagy erőfeszítéseket tettek az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében. Ugyaniiils a múlt év őszén igen rosszul álltak a munkáikkal, a megyében az utolsók közt kullogtak szántás-vetés, betakarítás munkájában. A háromfaiak tanultak a múlt év hibáiból, most sokkal szervezettebben készültek fel. A jó előkészület, a tervszerű munka meg is hozta az eredményt. A vetési munkákat október 15-éig már az egész gazdaság területén befejezték. De jól szervezték meg iái kapások betakarítását is, melyet október 20-ra 100 százalékra befejezték. A háromfaji állami gazdaság dolgozói közül számosan kimagasló eredményt értek el az őszi mezőgazdasági munkákban. traktorosok tettek ki. Különösen a magukért, akik éjjel-mappal! műszakban harcoltak a jövő évi gazdag termés biz gazdaság dolgozói tosításáért. Sárdinecz István, Simon István traktorosok nap mint nap túlteljesítették műszaknormájukat. Derekasan megállták helyüket a forgatások, a növénytermelők, köztük Takács József, Mádéi Erzsébet, Frumen Mária 150 százalékos napi teljesítést értek el a betakarítási munkáikban. A háromfaii állami gazdaság dolgozói a sailózási munkában is az első helyre kerültek a dédunántúli igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok versenyében. Eddig közel 90 százalékra teljesítették silózási tervüket. De nemcsak a saját gazdaságurobam végezniük jó munkát, hanem segítséget nyújtanak megyénk legnagyobb állami gazdaságának, a balatoninagyberéli állami gazdaságnak is. Október 26 óta mintegy 60 dolgozó segít a betakarítási munkában, mert tudják hogy ez nem csupán a nagyberekieiki, hanem az ő ügyük se. Mozgósítson a vetésre, az állami fegyelem betartására a gátosfai tanács Gátoisfa község dolgozó parasztjai nem nagyon dicsekledhetnek eredményeikkel, alaposan elmaradtak az őeati munkákban. Nem tanultak a múltévá tapasztalataikból, pedig tudhatnák,’ hogy ak 4 tavaly előbb vetett, az most Mién többet aratott, bővebb termést vihetett haza. Gálosfán még mindig ráérős, várakozó hangulat uralkodik. Nemcsak a gazdák körében, de a tanácsnál is úgy vélik, hogy nem sürgős a vetés. Eddig mindössze 200 hold búzát vetettek elj,holott előirányzatuk 390 hold. A rozs és ősziárpa vetési határideje rég lejárt, de a tervezett 110 hold ősziárpából csak 54 holdat vetettek be. A rozs is csak 48 holdon került a földbe a 80 holdból... Nem Üres a szégyentábla sem Gálosfa községben.. Ott díszeleg Bódog Elek 21 holdast gazda. Kerül Mihály és Sipos József neve is, akik a vetéssel elmaradtak1, s hátai kullognak áf flatta polgári kötelességük teljesítésében’, is. Nemcsak saját maguknak okoznak kárt; az egész község hírnevét rontják. Méltán ítélik el őket a falu jó gazdái, olyanok, mint Sípos András és Sázár János. Ahogy ők befejezték egész vetésüket, s eleget tették beadási kötelezettségüket, megtehették volna a többiek is. A tanács nem segítette, nem buzdította a korai vetésre a dolgozói parasztokat, és nem szerzett érvényt a törvénynek sem. Nem elég a lemaradókat a szégyenfáfdára kiírni. A gálosfai községi tanács ne nyugodjon, bele a rossz eredményekbe; ébredjen föl, a mezőgazdasági állandó bizottsággal együtt és meggyőző szóval, kellő erélyel irányítsák az őszi munkákat. A gálosfai dolgozó parasztoknak sem közömbös,, két-három mázsával több, vagy kevesebb a termés. Saját érdekükben siessenek a vetéssel, köszörüljék ki a község nevén esett csorbát, pótolják sürgősen az elmulasztottakat! Holtzmann Imre és Balogh Lajos SZTZ-traktorosok teljesítették 1955. évi tervüket A balatonnagybereki állami gazdaság traktorosai közt nap mint nap fokozódik a versenymozgalom. Az elmúlt napokban László Gyula és Jánosházi József traktorosok jelentették, hogy befejezték az 1955. évi tervüket. Az azóta eltelt idő alatt tovább fokozódott a verseny. Különösen Holczmann Imre és Balogh Lajos SZTZ-vezetők értek el kiváló eredményt. A két traktoros az évi 1676 normálholdas tervvel szemben a tegnapi nappal 5076 normálholdat végeztek el és ezzel ők is teljesítették 1955. évi tervüket. Pankász Ferenc igazgató. A Magyar Rádió színjátszó társulata műsort ad Böhönyén és Segesden A begyűjtési munka meggyorsításának segítésére a Magyar Rádió színjátszó társulata, a mindenki előtt ismert Mari néni és Gergely bácsi látogat el megyénkbe. Vasárnap délelőtt 11 órakor Böhönye dolgozó parasztjainak adnak elő műsorukból, délután 5 órakor pedig Segesd dolgozó parasztjait látogatják meg. Harcoljon a begyűjtési terv teljesítéséért a csokonyavisontai tanács Csokonyavisontán sok még tennivaló a kapások begyűjtésénnél. A község dolgozó parasztjai kukoricából 80, napraforgóból 61, burgonyából 40 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Nem véletlen a súlyos elmaradás. A községi tanács nem sokat tett a begyűjtés érdekében, sőt megalkuvó magatartásával gátolta a begyűjtési munkát. A község számos kulákja, mint Nagy Gábor, Haboli János, Ipoly József megtagadták a beadási kötelezettség teljesítését. A tanács hosszú ideig eltűrte a kulákok aljas mesterkedéseit. A községi tanács azonban a dolgozó parasztok között sem végzett mozgósítómunkát, így, nem véletlen, hogy számos dolgozó paraszt is elmulasztotta beadási kötelezettségének teljesítését. Pl. Bodi István 17 mázsa burgonyával tartozott az államnak. Bár rendelkezett ezzel a mennyiséggel, de mivel a tanács nem követelte meg a kulákoktól, úgy gondolta, ő sem köteles beadni. De számosan vannak még Csokonyavisontán, akik a tanács jóvoltából elhanyagolják beadási kötelezettségüket. A községi tanács nem él a törvényadta jogával, nem lép fel keményen ezekkel a mulasztókkal szemben. A megyei és a járási tanács begyűjtési osztálya is ahelyett, hogy a községi tanácsot tenné felelőssé a hátralékosok elszámoltatásával, maga akarja megoldani ezt a munkát. Eleve helytelen ez a módszer, mert így a községi tanács egyrészt elszakad a tömegektől, másrészt a jövőben sem lesz képes önállóan megoldani egyegy feladatot. A csokonyavisontai községi tanácsnak sürgősen fel kell számolnia bürokratikus módszerét és meg kel teremtenie az egészséges kapcsolatot a tanács és a dolgozó parasztok között. Ezt pedig csak abban az esetben érik el, ha törődnek a dolgozó parasztok ügyes-bajos kérdéseivel és megkeresik azok megoldásának mód. , *