Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

2 NEW YORK A iSpovjelbumióinak a négyhatárai kü­lü­gyra'ki'iszleri értekedet össze* k­iválsáiról. az Egyesült Anglia és Franciaország Államok, kormá­nyéihoz intézett újtatíb jegyzéke to­vábbra, ill. a közvélemény ér­deklődé­­sérnek s középpontjékain­ áll. A „Washington Post’1 szemle­­írója 'megálltaipátj,», ahogy imi­nt Washiington­ban mondják „az oro­szok ténylegesen­ kiragadták a kéz­­rejBényes a^t ,«* Egyesült Államok kezéből.’1 Ugyancsak a „Wa­shi­ngttan­ Post1’ szerkesztőségi ciikikléiben 'azt­­ írja, hogy a szovjet 'javaslatok ,,maguik­ra vonhatják azoknak a figyelmet, akik sok franciéihoz­­ hasonlóan, .itt akarják kerülni Németország fel­­fegyyverzés­ét. . . ha az­ amerikai külügyminisztérium meg akarja tartan­i a diplomáciai és erkölcsi­ kezdeményezésit, akkor ezzel a­­ szov­jet lépéssel a válivom­bigatásn­ál vív: Sammrol lényegesebbeket kell szem­beállítania.1’ A terménykor akti őz közelálló szerelőiPófe beismerik, ahogy a s­zov­­jet jegyzék Párizsb­a­n és London­ban egészen más visszhangot kel­tett, mint az Egyesült Államok hi­vatalos köreiben. Az „New York Times“ tudósítója washingtoni jelentésében közli, hogy az amerikai külügyminiszté­­riumn­ak « szovjet jegyzékkel kap­­csolatok , hűvön,és határozatlan’1 ál­lásfoglalása — amely az amerikai kü­lü­gymiinisztériuim november 27-én közzétettt nyilatkozataiba­n jutott ki­fejezésre — ©les ellenttétfben áll .,a jegyek londoni és párizsi kedvező visszhangjával.1’ Az „United Press’, washingtoni tudósítója' kadméM, '­«ff amerikai diplomatákat ..megdöbbentette ̋, hogy Angliáiban derülátó visszhan­­got keltttott a szovjet jegyzék. A „­Star“ című lap iszemlárója közli, ahogy az,elsö nizetett­ értésekí az Egyesült' Álomw.'véai^m M Fran­­­­ci­aiország között a szovjet jegyzék­re küldendő válasz idejének kérd­ é­­síével­ kapcso­lóan merültek fel. Anglia és Franciaország' azt tartj­a — állapítja meg a szemle­író !—hogy a választ. mégi a kér ,,Az amerikai stratégiáit irányító diplomaták — írja az ,,UP’‘ — a legcskélyebb kétséget sem hagyták az iránt, hogy ellenzik a szovjet jegyzékkel kapcsolatos „közvetlen“’ egyetértést.1’ Mindazonáltal beis­merik, hogy ez a jegyzék „módosít­ja a bermudai értekezlet jellegét az értekez­letnek a hónap elején elő­irányzott jellegeihez képest. LONDON Anglia különböző társadalmi kö­reinek képviselői latolgatva a szovjet kormány legutóbbi jegyzé­két, egyetértenek abban, hogy „nem szabad elválasztani a békés rendezés lehetőségét“. A „Yorkshire Post“ diplomáciai szemleírója ezeket írja: „Anglia hivatalos köreiben azt tartják,­­hogy ... a nyugati hatal­mak csak árthatnának az ügynek, ha figyelmen kívül hagynák az orosz jegyzéket ...11 PÁRIZS Valamennyi francia lap beismeri, hogy a három nyugati hatalom kor­mányához intézett új szovjet jegy­zék nagy politikai visszhangot kel­­tett Franciaország legkülönbözőbb köreiben. Az új szovjet jegyzékkel „re­mény született, hogy elkerülhető a német háborús veszély újjáte­­remtése“ — írja a „Liberation“ Coste-Floret MRP-képviselő „Parisien Liberé“ című lap mun­katársának adott nyilatkozatában kijelentette: ő és a vele egy néze­tet vallók „örülnek, hogy Mosz­kva elvben egyetért a négyhatalmi tanácskozással.“ Eb­ben Ők reményt látnak a Kelet és Nyugat közötti feszültség enyhülésére A „Le Monde“ vezércikket szen­tel a szovjet jegyzéknek. A lap a többi között ezeket írja: „A Krem­ egyetért a négy külügyminiszter értekezletének összehívásával. Ez a fő. Ennélfogva a Szovjet jegyzék nem kiábrándító, mint azt az ame­rikai külügyminisztérium isietett megállapítani, Londonban és Pá­rizsban inkább a derűlátás kereke­dik felül“. A lap azt a kívánságát fejezi ki, hogy Franciaország és Anglia kor­mádai értekezlet kezdete ellőtt­ tet t­ánya „igyekezzék kivívni a men­elMlőeni. Az Egyesült Államok azt i­nd­ítv­ányozza, hogy a jegyzék*­re az értekezlet utáni válaszoljanak. kai partnerének beleegyezését ah­hoz, hogy a nemzetközi tárgyaláso­kon Kína is részt vegyen“. A NAGY HAZAFI írta: J. P. Sarapov Ma, december 1-én 19 eszten­deje,­­hogy­ a nép­­ ellensége­, a trotekista-zinovjevista árulók, nemzetközi imperializmus bérgyil­a­kosai meggyilkolták Szergej Miro­­novics Kirovot. Kirov a párt Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagja, a leningrádi kommunis­ták vezetője volt. Az azért gyilkolta meg, mert ellenség híven szolgálta a szovjet népet, a szov­jet nép alkotó erejének, törhetet­len energiájának igazi megtestesí­tője volt. A szovjet nép forrón szerette Kirovót, Lenin és Sztálin hűséges tanítványát, az elvhű bolsevikot, a szocialista forradalom lánglelkű harcosát. Kirov fiatal korától kezdve ös­­­szekötötte sorsát a kommunista párttal. Az első orosz forradalom idején a tom­sziki pártbizottság tag­ja volt. Az első orosz forradalom leverése után Vl­agyika­vkazba uta­­­zott és ott a „Terek“ című helyi lap szerkesztőségében dolgozott. Különböző álnevek alatt írt cik­keket a kommunista párt politiká­járól, a cári hóhéro­k gaztetteiről. Az első világháború alatt Kirov Észak-Kaukázusiban folytatott Pro­­pagandamunkát. Az 1917-es feb­ruári forradalom idején Vlagyikav­­kazban vezette a párt tömegmun­káját. 1917 októberében Kirovot Petro­­grádba küldték, a szovjetek össz­­oroszországi kongresszusára. Kirov tevékenyen részt vett az októberi felkelésben, majd vissza­tért az Észak-Kaukázusiba és ott irányította a szovjet köztársaság megszületéséért vívott harcokat. 1919-ben Kirov Asztrahánban vett részt a város hősies védelmé­ben, a beavatkozók és a fehér­gár­disták ellen. Amikor a kommunista párt polgárháború befejeztével áttért a népgazdaság helyreállítására, Ki­rovot Azerbajdzsán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tit­kárává választották meg. Öt évig végzett Azerbajdzsánban lelkes, lendületes, erélyes szervező mun­kát. 1925-ben került Kirov a lenin­­grádi pártszervezet élére. Minden erejét az első ötéves terv végrehajtásáért vívott harcra for­dította. Az ő közvetlen irányítá­sával kezdték meg a Szovjetunió­ban a traktorok tömeges gyártá­sát. Nagy munkát fejtett ki az energetikai bázis megteremtése te­rén. Nagy jelentőséget tulajdonított a mezőgazdaság fejlesztésének. Egyik kiváló tulajdonsága volt Kirovnak, hogy atyailag gondosko­dott az emberekről, a lakásépítke­zésről, kultúrházak, sportpályák, par­kok létesítéséről. Nagy munkát végzett Kirov az ideológiai munka terén is. Forra­dalmi tevékenységének kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdoní­tott a marix-lenini elméletnek. Ál­landóan tanult, sokat olvasott,­ ta­nulmányozta a marxizmus-leniniz­­mus klasszikusainak műveit. Jellemző tulajdonsága volt, hogy sohasem elégedett meg az eredményekkel, nem­­ ismerte elért az önelégültséget és nem szűnt meg hangoztatni a bírálat és önbírálat fontosságát. A szovjet emberek soha nem felejtik el Kirov közvetlen, vidám mosolyát, lángoló szavait, szenve­délyes pártosságát, meleg ember­­szeretettét. Mindig hálával és sze­retettel gondolnak Szergej Mimo­­vics Kirovra, aki egész életét a kommunizmusért vívott harcnak szentelte SOMOGYI NÉPLAP Albánia felszabadulásának 9. évfordulója — ünnepi ülés Tiranában Tirana (TASZSZ). November 28- án a tiranai népszínházban ünnepi ülést tartottak Albánia felszabadu­lásának 9. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében ott voltak: Enver, Hodzsa, H. Leshi, M. IShiu, H.­iKapo, G. Nushi, B. Ballukü, S. Koltoka, valamint A. F. Kabanov, a Szovjetunió albániai ideiglenes ügyvivője, A. I. Rogyim­­cev altábornagy, a Szovjetunió ka­tonai attaséja, továb­bá az albán néphadsereg­­ tábornokai, nemzeti hősök, a termelés élenjárói. Az ünnepi ülést Mehmet Shehu nyitotta miéig. Albánia felszabadulá­sának 9. évfordulójáról Hysnd Ka­pó tartott­­ beszámolót. 9 .évvel­ ezelőtt mondotta1 Kapó — új korszak, a boldog élet építésének korszaka kezdődött az albán nép számára. Ez a nagy győzelmi csak annak a történelmi diadalnak követ­keztében válhatott lehetségessé, amelyet a Szovjetunió és dicső had­serege aratott a második vil­ághá­­bo­rúbba­n. A párt és­ a­­ kormány — foly­tatta Hysini Kapó — a népgazda­ság további megszilárdítására, s a dolgozók anyagi és kulturális élet­körülményeinek tová­bbi javítására irányuló politi­kát folytatott l és folytat. Az előadói rámutatott a jólét to­­vábbfokozás­át célzó kormányintéz­kedésekre. Hangsúlyozta, hogy 1954-b­en a kormány jelentős mér­tékben fokozza a mezőgazdasági­­ beruházásokat, a mezőgazdaság fej­lődési ütemének­ meggyorsítása ér­dekében. Kapó Albá­nia békepol­itikájáról szólva kileme­lte: az albán nép el­tökélt szándéka, hogy az egész de­mokratikus táborral együtt swircol a béke fenntartását ért. Utunk — mondta­­ befejezésül H. Kaipo — a november 29 -i­­ győze­lem megvédésének útja, a szocializ­mus építésének útja. A nagy Szov­jetunióval való barátság útja, a né­pi demokratikus országok összes népeivel, a demokratikus tábor ös­­­szes országaival való barátság útja, a népköztársaság megszilárdításá­nak útja. Az­ ünnepi ülés üdvözlő táviratot küldött az Albán­ M­ Unnfcai párt Köz­ponti Bizottságának, és a Szovjet­­­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának. A felszabadulás ünnepét minden városban, gyűléseken ünnepelték meg a dolgozóik. Árulók és kémek pere Csehszlovákiában Prága (TASZSZ). A prágai ka­tonai törvényszék­i hazaárulók és kémeik egy csoportjának perét tár­gyalja. A kémcsoport katonai és­­ gazda­sági adatokat gyűjtött és azokat az amerikai titkos­szolgálatnak adta át. A csoport rádióadó készülékek­kel, rejtjelekkel és fegyverrel rendelkezett. A bűnös csoport tag­is­tai kapcsolatban álltak imperials­­a államoknak Csehszlovákiába csempészett ügynökeivel. A kém­­banda tevékenységét abból a száz­millió dollárból fedezték,­­amelyet az amerikai kongresszus a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok elleni aknamunkára utalt ki. Moszkvába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi küldöttsége Moszkva (TASZSZ). November 29-én K. Gregor k­ül- és belkereske­­d­elmi miniszter vezetésé­vel Moszk­vába érkezett a Német Demokra­tikus Köztársaság kereskedelmi kül­dötts­ége. A­­ küldöttséget a­­ repülőtéren Sz. A. Boriszov, a Szovjetunió külke­reskedelmi minisizt­rart­­elyeettese, M. G. Losalkov, a Szovjetunió­­ külkeres­­kedellmi minisztériuma kollégiuimá­­nak­k tagja. V. V. Mantinov, a Szov­jetunió külkereskedelmi mimiszté­­riumának a népi demokrat­ikus or­szágokkal foglalkozó i­gazgatósága német osztályának vezetője és I. Sz. Andrijienfco, a külkereskedelmi miniszitérium protokollosztályának vezetője fogadta. A küldöttség fogadásán R. Ap­­pelit rendkívüli és meghatalmazott nagykövet vezetésével megjelentek ság Német Demokratikus Köztársa­moszkvai nagykövetségének tagjai. Kedd, 1953 december 1. Béketalálkozót tartottak szombaton a siófoki járásban Az elmúlt­­ napokban megyénk dolgozói, békeharcosai járási bé­ketalálkozókra jöttek össze. Eze­­ken a lelkeshangú békegyűléseken a­­ békeharcos­ok küldöttei kifeje­zésre jutta­tták községük, munka­­helyiük dolgozóinak­­ békeakaratát, átadták a Béke-Világtanácshoz in­­téze­­­t leveleket, üzeneteket és ajándékokat. Az elmúlt szombaton, 28-án siófoki járás béke’küldöttei gyűl­­­tek össze járási találkozóra. „Bé­ke, munka, jólét“ — ez a felirat fo­­gad­ta a küldötteket a szépen fel­díszített Fo­gas nagytermében, ahol mintegy 150 békeharcos jelent meg. A béketalálkozón olyan­­ kérdés­ről beszéltek, ami minden becsü­letes embernek legfőbb óhaja, a bé­kéről. A járási találkozón Földes Mi­hály elvtárs, író mondott ünnepi beszédet. Földes elvtárs beszédé­ben a budapesti békekongresszus ,felhívásának egyik mondatára em­lékeztette a békeharcosokat, amely így szól: „A béke elérhető távol­ságra van, rajtunk áll, hogy el is érjük“. Hangsúlyozta Földes Mi­hály elvtárs, hogy békeharcosaink­nak e felhívás megvalósításában az a feladatuk, hogy elvigyék­­ a béke szavát a dolgozó tömegek közé, a nemzetközi helyzet alapos ismere­tével­ felferfrverezzék őket, hogy minél több becsületes embert nyerjenek meg a béketábor szá­mára. Földes elvtárs előadása után sorra szólaltak fel a békeküldöt­tek. Első felszólaló Horváth Já­nosné balatonföldvári MNDSZ-asszony volt, aki igen megható, egyszerű szavakkal mondta el, hogy ők, as­­­szonyok tudják, hogy mit jelent a béke, mit jelent az, hogy gyerme­keiket boldogan,­­jólétben, békes­ségben nevelhetik. Elmondta azt is, hogy ő mint MNDSZ-asszony, mindent megtesz községükben a béke érdekében. F­elvilágosító munkával az asszonyokat mind be­várnia a békemozgalomba és közö­sen összefogva küzdenek gyerme­keik boldogságáért. Tóth Béláné pedagógus a siófoki nevelők üdvözletét tolmácsolta a béketalálkozónak. — Mi, pedagó­gusok — mondta — igaz, hogy a fizikai munka frontján nagyszerű eredmények elérésével nem har­­colhatunk a békéért, azért a mi munkánkat is, annak minden kis részletét a béke iránti szeretet hat­ja át. Úgy neveljük a gyermekeket, hogy igaz, hazai szerető emberek legyenek, olyanok, akik képesek bármikor ,fegyverrel a kezükben megvédeni szabad, békés hazáju­kat. Mi, pedagógusok, amikor egy­­egy feladatot megoldunk a táblá­nál, amikor egy-egy ötöst írunk az osztálynaplóba, ezzel a békét erő­sítjük. És ezután is igyekszünk úgy dolgozni, hogy minél több ötös ke­rüljön az osztálynaplóiba, így annál erősebb, annál szilárdabb lesz béketábor. — Tóth elvtársnő fel­­­szólalása befejeztével átadta Föl­des elvtársnak a pedagógusok aján­dékát, amelyet a Béke-Világta­­nácsnak készítettek: egy sz­ép, ma­gyar ,moitívumos, kézzel hímzett térítőt. A felszólalások közben úttörők köszöntötték a találkozót és ered­ményes, jó munkát kívántak ,a bé­keharcosok további munkájához. Az úttörők üdvözlése után Stal­­ler Lászlóné, a MASZOLAJ béke­harcosainak küldötte szólalt fel. Stallerné elmondta, hogy a vállalat békeharcosai felajánlást tettek Béke-Világtanács ülésének tiszte­­­letére. Vállalták a dolgozók, hogy évi tervüket december 31 helyett december 15-re 120 százalékra túl­teljesítik. A dolgozók lelkesen küz­denek a fogadalom valóraváltásá­­ért és ezen keresztül hazánk erő­sítéséért, a békéért. Nógrádi Veronika, a balatonúj­­helyi állami gazdaság dolgozója, igen helyesen mondta el, hogy az elmúlt rendszerben az urak nem kérdezték meg a dolgozók milliói­tól, hogy akarnak-e háborút. Most a mi kezünkben van a­ béke ügye, mi rajtunk áll, dolgozó milliókon, hogy a béke továbbra is tartós le­gyen és fennmaradjjon. Éppen ezért min­den erőnkkel, minden mun­kánkkal a béke szent ügyét kell szolgálnunk. Elmondta, hogy dolgozók a Béke-Világtanács ülé­­­­sének tiszteletére tett vállalásukat 100 százalékra teljesítették. A felszólalások közben szinte egymás után érkeztek a táviratok a találkozóra. Falvakból, üzemekből küldték a dolgozók harcos üdvöz­leteiket és sok sikert kívántak a találkozó munkájához. A villamosműveik dolgozói táv­iratban jelentették a béketalál­koz zónak, hogy a Béke-Viilá^anács ülésének tiszteletére tett vállalá­sukat 100 százalékra teljesítették. Varga István, az ádándi Petőfi tsz tagja elmondta, hogy 7 gyer­mekes családapa, egyik fia nép­hadseregünk tisztje, másik repülő, a harmadik pedig néphadseregünk harcosa. Gyermekei boldogan, gondtalanul élnek és ő nem akarja, hogy gyermekeit el kelljen veszíte­nie, hogy egy háború áldozataivá váljanak. A béke megvédése érdekében mindent megtesz, ami tőle telik. Mindig becsületesen kiveszi részét a tsz munkáiból, a többtermelésért vívott harcból, mert több termelés­­sel a jólétet is elősegíti és ezen keresztül a békét is biztosí­­tja. Demeter Sándorné küldött arról beszélt, hogy a kormány pro­­grammjának sikeres megvalósítása a békehharc nagyszerű győzelmét is jelenti. Azért a békeharcosoknak legfontosabb kötelességük jó mun­kájukkal elősegíteni a kor­mány­­programm sikeres végrehajtását. Szólád község dolgozó paraszt­jainak küldötte elmondta, hogy a község békeharcosai­­ megfogadták, hogy kitartóak lesznek és bármi­kor készek a béke megvédésére. Követelik a dolgozó parasztok, hogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a vitás kérdések megoldására. Követelik továbbá a német kérdés békés megoldását, Németország egyesítését, a koreai béke megkötését. Vessenek véget a­ szennyes vietnami háborúnak, jöjjön létre a kelet és nyugat között­­i kulturális és kereskedelmi egyezmény és kapcsolat. Követelik továbbá a hidegháború beszünteté­sét.­­ Szólád község­i békeharcosai­­nak követelése valamennyi béke­­harcos követelése — mondotta ös­­­szefoglalójában befejezésül Földes elvtárs. — Most azért kell harcol­nunk, hogy ezeket a követeléseket valóra is válthassuk. A lelkeshangú, jól sikerült béke­­találkozó után a küldöttek megte­kintették az MSZT székházában a Szovjetunióról szóló képkiállítást A német főváros a négyhatalmi értekezlet méltó színhelye lenne — mondotta Ebert berlini főpolgármester k­­ormány javaslatát és hogy Berlin­ben minél előbb megvalósuljon a négyhatalmi értekezlet. Berlin (MTI): A berlini demo­kratikus elöljáróság megalakításá­nak 5. évfordulója alkalmából va­sárnap rendezett nagygyűlésen — amelyen Wilhelm Pieck köztársa­sági elnök is megjelent — Ebert főpolgármester kijelentette: A szovjet kormány november 26-i jegyzéke egyfelől a Szovjet­unió megingathatatlan békeponi­ti­Berlin (ADN). Az ENSZ európai gazdasági bizottságának ez év áp­rilisában megtartott genfi értekez­letén tárgyalások indultak a Német Demokratikus Köztársaság és Gö­rögország kereskedelmi szakértői kárának újabb bizonyítéka, másfe­ között. E megbeszélések eredm­é­ről olyan történelmi jelentőségű tett, amely kézzelfogható közelség­be hozza a német kérdés demo­kratikus alapon történő békés meg­oldását. Berlin lakossága teljes szívből kívánja, hogy a nyugati ha­talmak tegyék magukévá a szovjet nyéként görög keres­kedelmi kül­döttség érkezett Berlinbe, hogy tárgyaljon Görögország és a Német Demokratikus Köztársaság keres­kedelmi kapcsolatainak kiszélesí­tés­éről. Görög kereskedelmi küldöttség érkezett Berlinbe

Next