Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

Vasárnap, 1953. december 6. c SOMOGYI NÉPLAP Nyújtson több segítséget a somogyszobi pártszervezet a DISZ-fiataloknak Somogyszobb községiben gyenge munkát végez a DISZ-szervezet­ A DISZ isfflem­­izett­­ tagjai­­ nem élnek szervezeti életet. Taggyűléseket rendszertelenül tanítanak a megtar­tott­­ taggyűléseken a tagoknak mindössze 35—40 százaléka jelenik id­e­g. A DÍSZ-szervezet vezetősége ped­­­g egyáltalán nem tűrt vezető­ségi üléseiket. A rossz szervezeti munka következményei, hoigy a köz­ség dolgozó fiatalíjainak nagy része még­sem­­ tagja a hel­yli DÍSZ-szer­­vezetnek. Komoly hiányosságok vannak a DISZ-fiatiailaik nem­érlésében i­sa­ Az id­én a fiataltialoik, egyáltalán nem vesznek rész­t szervezetit­­ politikai oktatásban, pedig több DISZ-tag, pl Kálidii László, Óh Miairgiit és Báli Magda jól dolgozó DISZ-fiatalok szívesen, vették volna, ha a DI­SZ- szervezet vezetősége­­ biztosította volna számukra a politikai fejlőd­és lehetőségét.­­Számos DISZi fia­tali hónapok óta nem rendezte a tag­sági díját sem. Ezekért a hibákért, a Dl­SZ-szer­­vezet vezetőségei mellett komoly fe­lelősség terheli a h­elyi pártszerve­zetet is. A pártszervezet vezetősége ezid­eig nagyon kevés segítséget adott a DISZ-szervezetnek ahhoz, hogy jó eredményes munkát tudjon végezni. A pártszervezet­sége a DISZ-szervezet él létre vezető­egy fiatal, aktív párttagot Elek M­agda elvttá­rsnőt. a állított, hiba azonban az volt, hogy a párltszer­­ve­zet vezetői azt gond­oltá­k, h­o­gy ezzel mind­ent elintéztek saját ré­szükről­ Elek elvtársnő a funkcióba való beállítása óta­ nem kapott kellő se­gítséget sem a helyi pártszervezet­től, sem pedig a járási DISZ bizottságtól, így nem csoda, hogy csekély eredményt tudott felérni, a DISZ-fia­taltok szervezése, mozgósí­tása terén. Most nagyon fontos feladat, hogy ezen a rossz munkán a DISZ- szervezet vezetősége a helyi párt­szervezet segítségével válto­zh­asson. A tél hómn­arpd­cait nagyon ki lehet használni a­­ szervezet megszilárdítá­sára, a fiatalok nevelésére- Ehhez természetesem kitartó, F­lines, tevé­keny munkára van szükség. A jól­ dolgozó DISZ-fiatalokból hozzanak létre egy jó aktív vezetőséget, mert a DISZ--titkár egyedül képtelen el­látni a feladatokat. Ez a vezetőség minden héten tartson vezetőségi üléseket, vezetőségi üléseken beszél­jék­­ meg azokat a feladatokat,­­ame­lyek­­ a­ DISZ-­szervezet előtt álla­nak. Most a téli hónapok folyamán lendítsék fel­ a k­ultúréletet,, szín­darabok és egyéb műsorszámok elő­adásával fejlesszék a fiatalok álta­lános műve­ltsé­geit, a művészet irán­ti érd­eklőd­ését. Ezeknek az előadá­soknak a megtartásával egyben ne­velik és szórakoztatják a község­­ dolgozó­i­t-Mindenekelőtt nagy gondot kel­­l ford­í­tani a fiatalok politikaii m­­e­nésére, ezt­­ fagy­obblban jól­­ működő politi­kiai körökön és politikái isko­lákon keresztül tudják megolatni. Ne feledkezzenek meg a DISZ-tag­gyűlések rendszeres megtartásáról­. A taggyűléseken alaposan vitassák meg a­­ tennivalóikat. A DISZ-­tagok javaslataikkal­,­­kezdeményezéseik­kel" támogassák a DISZ-szervezett vezetőinek munkáját. A­­ pártszer­vezet vezetősége állan­d­óa­n kísérj­e figyelemmel a fiatalok munkáját­ N­agyon­­ helyes lenne, ha Pados elvtárs, a pártszervezet titkára, vagy a­­ pártszervezet vezetőségének egyegy tagja rendszeresen részt­­venne a DISZ-szervezet vezetőségi üléseim és taggyűlésein. Itt jó hoz­­zászólásai­kkal, javaslataikkal, út­­mutatásu­lakkal segítenék a fiatalok munkáját. A pártszervezet vezető­sége rendszeresen számoltassa be munkájáról­ a DISZ-titkárt, az ilyen beszámoltatások attikáiméival minden lesetlbenl a segítés­t kel elő­térbe helyezni­. A pártszervezet ve­zetősége vezető­ség­i üléseken tűzze n­apire­n­dre a DISZ-szervezet mun­kájának megvitatását, erre a v­ezető­­töségi ülésre hívják­­ meg a D­ISZ- szervezet titkárát. Ha a DISZ-szervezet vezetősége a pártszervezet segítségével meg­javítja a munkát, megélénkíti az ifjúsági életet­­ Somogy­szob község­­ben, akkor a ,fialtattok szívett'­I­é­­iekke­l rész­t vesznek a f­eladatok végrehajtásában,­­harcolnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtá­­s­aiért- Megjavította tömegkapcsolatot a nem­esvidi pártszervezet Nemesvid községnek is örömün­­nepe volt a felszabadulás. A község dolgozói ma is nagy szeretettel emlé­keznek meg a hős szovjet katonák­ról, akik elűzték a nép ellenségeit: a grófokat, csendőröket. A község dolgozó parasztjai saját gazdáikká lettek. A pártszervezet irányította a dolgozók harcát a felszabadult új életért." A mi községünkben egy volt a párt és a tömeg, egységesen küzdöttek a jólét felé vezető úton. A megtartott kisgyűlések, népgyű­lések mind azt bizonyították, hogy községünk pártszervezete helyesen foglalkozott a tömegekkel. 1951—52-ben úgy éreztük, hogy már végleg eldőlt a harc, nem súly­ponti kérdés már a tömegekkel való foglalkozás, a tömegekre való tá­maszkodás. Feladatainkat parancsol­gatással próbáltuk megoldani, nem egy esetben olyan ígéretekkel, ame­lyekről mi is tudtuk, hogy nem telje­síthetők. Az 1952. évi gabonabegyűj­­tésnél átvettük a községi tanács sze­repét és ott, ahol a tanácsnak ne­hézsége volt, ott a népnevelők pró­báltak segíteni, elsősorban úgy, hogy «majd jönnek a járástól, a me­gyétől»- és nyíltan megmondták, hogy ha most nem adják be a gabonát, «azok majd nem hagynak semmit.» A pártszervezet több esetben emlí­tette a népnevelőknek, hogy ne fél­jenek a népszerűtlen feladatok meg­oldásától, nézzék meg a parasztok kamráját, padlását, pincéjét, mindent kövessenek el a begyűjtés sikerének biztosítása érdekében. A munkák végrehajtásánál csak az ötéves terv feladatairól, Sztálin­­városról, Inotáról, Komlóról beszél­tünk, az agitációs munka nem volt meggyőző, nem tudtunk konkrét agi­tációs érveket alkalmazni, mert szemellenzővel jártunk, nem vettük észre a körülöttünk pezs­gő életet, melynek minden eredménye egy-egy meggyőző agitációs érv volt a szá­munkra. A népnevelő munka ilyen, és még ennél­ is durvább megsértése következtében oda jutottunk, hogy a község dolgozói a most már döntő többségben lévő alkalmazottakból álló népnevelőktől, ha felkeresték­­ őket, — féltek. Azt nézték, nincs-e náluk kosár, nem tojást gyűjtenek-e, vagy nem megy-e az után a kocsi, nem kukorica, vagy burgonya kell-e megint? Rendszeressé vált az, hogy ha a népnevelő felkereste a dolgozó parasztokat, ha köszönés után népnevelő nem mondta, hogy miért a jött, azonnal megkérdezték a dolgozó parasztok, hogy mi kell, miért jött? A parancsolgatás nemcsak a dol­gozókkal szemben nyilvánult meg, hanem a pártszervezeten belül is el­hatalmasodott.­­A párttitkár az első ember, a párttitkár a község gazdá­ja»­­— ez a nézet alakult ki. A párt­vezetőségi üléseket nem tartottuk meg rendszeresen. Minden feladatot én egyedül akartam megoldani. Nem sokat törődtem a tömegszervezetek­kel sem. Engedtük, hogy a DISZ szervezetben a DISZ-titkár, az MNDSZ-ben az ügyvezető azt tegye, ami neki tetszik. Akár a pártszerve­zetben, akár a tömegszervezeteknél hiba volt, elvártuk, sőt megkövetel­tük, hogy minket, csalhatatlan veze­tőket nyilvánosan ne bíráljanak. E helyesnek gondolt cselekedetünket elősegítette sok esetben a járási párt­­bizottság is. Ott is ehhez hasonló volt a helyzet. Találgattuk, vajjon mi lehet az oka, hogy elszakadtunk a tömegektől, nem volt tagjelöltfelvé­tel, mind többen és többen elidege­nültek becsületes dolgozó parasztok a népnevelő munkától. Nem fordul­tak hozzánk segítségért a falu becsü­letes dolgozó parasztjai, nem segítet­ték javaslataikkal munkánkat, egy­szóval nem segítettek nekünk a fel­adatok megoldásában és mi a tömegek támogatása nélkül nem tudtuk jól megoldani fel­adatainkat. Pártunk Központi Vezetőségének június 28-i határozata adott világos választ és tiszta képet csak ne­künk arról, hogy a községben előfor­duló hibák a mi rossz munkánknak, annak a következménye, hogy a dol­gozó tömegektől elszakadva végez­tük munkánkat. Nagy Imre elvtárs és Rákosi elv­társ rádióbeszédét meghallgatva, pár napos tétlenség után, amikor láttuk, hogy a kulákok és a csendőrök mű­ködésbe léptek és igyekeznek félre­magyarázni a Központi Vezetőség határozatát, a JB-től kapott segítség­gel megkezdtük hiányosságainkat ki­javítani, a pártszervezet tömeg­kapcsolatát megerősíteni. A községben kisgyűléseken, ahol nagy csodálkozásunkra a község minden dolgozója részt vett, megtár­gyaltuk a nagyjelentőségű párthatá­rozatot és feltártuk bátran a mi munkánkban megélvő hiányosságo­kat is. Sokat változott azóta a pártszerve­zet munkája. Rendszeresen megtart­juk a vezetőségi üléseket, taggyűlé­seket Felismertük valamennyien bírálat és önbírálat hatalmas jelen­­­tőségét, bátran bírálják már a párt­­szervezet tagjai a párttitkárt. Szoros kapcsolatot teremtettünk a párton­­kívüli dolgozókkal­, kikérjük a véle­ményüket a feladatok megoldása előtt és azok értékes javaslatait fi­­gyelembe véve, közösen harcba a kormányprogram, indulunk meg­valósításáért. Olyan dolgozó parasz­tok segítenek nekünk, mint Péter György, Nagyfi Sándor, Tompa János és még sokan, akik egész évi adóju­kat és beszolgáltatásukat már ren­dezték. Ezek a dolgozó parasztok falu tekintélyes emberei közé tartoz­a­nak, akikre hallgatnak a dolgozó pa­rasztok. Rajtuk keresztül a dolgozó tömegekkel igyekezünk széles jó kapcsolatot kialakítani. Átszervezzük az MNDSz és a DISZ vezetőségét, hogy jól képzett, aktív elvtársak vezessék . tömegszerveze­teinket, a fiatalokat, a nőket pár­tunk Központi Vezetőségének hatá­rozata végrehajtásáért. Vezetőségi ülésen beszámoltattuk a DISZ-titkárt a szervezet munkájáról, és íly se­gítséget megadunk neki, hogy kultu­rális és politikai téren egyaránt jó eredményeket érhessenek el. 18 hallgatóval indult be a politikai oktatás. Az elvtársak a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét ta­nulmányozzák. A dolgozó parasztok lelkesen vég­zik munkájukat, minden őszi gabona­féle magja megértették a időben a földbe került,, dolgozó parasztok, hogy az időben vetett mag bővebb termést hoz. A népnevelők munkája is köny­­n­vebb, nem a végrehajtókat látj­ák már bennük a dolgozó parasztok, ha­nem a párt szavának hirnökeit. Van már mivel agitálniok: azt a ha­talmas segítséget, amelyet a párt határozata, a kormány programmja jelent, tudják értékelni a dolgozó pa­rasztok Az adóengedmény és a­z árleszállítás, mind, mind hatalmas kedvezményeket és jövedelmet biz­tosít dolgozó parasztjaink számára. A község föld­műves szövetkezeti bolt­jainak forgalma lényegesen megnö­vekedett, havonta átlag félmillió fo­rintos, ami abból ered, hogy jobban élnek a parasztok, több árucikket vá­sárolnak. Pártszervezetünk megerősödött, megnőtt a tekintélye és kiszéle­sedett a kapcsolata a dolgozók­kal. Sorainkat tovább akarjuk erősíteni, ismét vannak pártonkívüliek és tag­jelöltek, akik már kérték felvételüket pártunk soraiba és tovább neveljük a dolgozókat, akik hamarosan méltókká válnak arra, hogy a párt soraiba lép­jenek. Mi továbbra is a Központi Vezető­ség júniusi határozata alapján akar­juk végezni munkánkat. Szem előtt tartjuk azt, hogy­­ egész dolgozó né­­­nün­k egysége és összefogása a leg­jobb biztosíték arra, hogy a nagy és jó célokat, melyeket Központi Veze­tőségünk elénk tűzött, jól és gyorsan meg tudjuk valósítani. Bálint András Nemesgid községi párttitkár. 3 35 évvel ezelőtt jelent meg először a Vörös Újság 35 évvel ezelőtt — 1918 decem­ber 7-én — röviddel a Kom­mu­­nisták Magyarországi Pártjának megalakulása után indult el vid, de annál dicsőbb útjára rö­párt hivatalos lapja, a Vörös Új­a­ság. Fejléce alatt büszkén viselte a «kommunista lap» felírást, megjelenése egész ideje alatt mél­s­tó is volt ehhez a jelzőhöz. A kis szerkesztőségi szoba ahol a nagy harcokra mozgósító cikkek születtek — a nap minden órájában mozgalmas képet nyúj­tott. Ide vitte el panaszát, örömét, lelkesedését a munkáskerületek lakója és a földjétől megfosztott paraszt. Ide vezetett kora reggel a pártmunkások seregének útja, hogy idejében gondoskodjanak a lap elszállításáról. Örömmel vit­ték a gyárak kapuihoz a Vörös Újságot, hogy a munkába sietőknek átad­hassák szabad életükért har­coló pártjuk üzenetét. »A kapitalizmus megérett a bu­kásra ... — írta első számában a lap — az egyetlen kiút a szocializ­mus ... A régi szociáldemokrata pártok szerte a világon segítőtár­saivá szegődtek a burzsoáziának. Ezért állunk mi kommunisták a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövetkező, sőt már ittlévő új proletárforrada­­dalomra előkészítsük. Fenn akar­juk tartani a magyar proletár osztálytudatát... szervezni akar­juk őt a harcra, s fel akarjuk benne kelteni a nemzetközi szo­lidaritásnak tervszerűen elhomá­lyosított érzését, amely alapja minden osztályharcnak, s amely a magyar proletáriátust bekap­csolja majd a nemzetközi prole­tárforradalomba, odafűzi majd az Orosz Szovjet Köztársasághoz. Ezt a célunkat minden poklokon követjük, mindaddig, míg a pro­letárforradalom győzött« —. szólt a párt programmját cikk a dolgozó tömeghez.ismertető A polgári köztársaság idején a Vörös Újság cikkeivel nap, mint nap szította a dolgozókban a for­radalom tüzét, hogy a párt veze­tésével induljanak rohamra a ka­pitalizmus­­ megdöntéséért. A kormány rendőrhada házkutatás 25 évig Horthy-fasizmus idején az címen kétszer dúlta fel a szer­b áldozatos hősi harcokat a KMP kész­­séget, háromszor a kiadó hi­­m­nus­­ jai segítették. Ezek vatak­ hogy terrorintézkedésével lé­tek a Vörös Ujság helyébe, s lehetetlenné tegye a munkát­ a párti irányvonaláért, csak az 1919 február 20-i provo-, szilárd megdönthetetlen péle­­kado a KMP vezetőinek letart tärdiktatúra kivívásáért. f­toztatasa tudta átmenetileg meg­ ___ „ , , ■ , akadályozni a Vörös Újság folyat 19& *ebruar­i“en az .llle £?all,S matos megjelenését. Március 1-én a Szabad Nép ragadta meg es eme­­félig illegálisan már újra kezükbe Ite ,magasra ezt a Lászlót Tolma­­vehették a dolgozók szeretett lap­­csolta, a part szavat a dolgozo tó­jukat. A Károlyi-korszakban ^egek fele es feltárta a magyar minden üldözés ellenére harminc- nem elott annak az­­ ugynek W ezer példányban jelent meg a Vö­ faSat, amlyet a kommunisták' röl Újság és ez a szám a tanács­ j képviselnek. len indított intervenciót. Felszólí­totta a munkásokat, hogy harcol­janak a béremelésért, a nyolcórás munkaidőért és a gyárak szocia­lizálásáért. «Mint az éjben a világítótorony mutatta ekkor pártunk a jó utat» mondotta Rákosi elvtárs. — És ebben az útmutatásban hatalmas szerep jutott a Vörös Újságnak. A proletárdiktatúra alatt az egyesült pártnak lapja volt: a reggel két hivatalos megjelenő «Népszava» és a délutáni „Vörös Újság“. Az utóbbit továbbra is a kommunisták szerkesztették. Hangja csak annyiban változott, hogy nem leplezhette le kedve szerint az egyesült pártba beépült áruló szociáldemokratákat. szerkesztőség otthona lett azok­­­nak a becsületes­­ kommunisták­nak, akik hétről-hétre fokozottab­ban érezték a KMP újraalakításá­nak szükségét. A munkáshatalom 133 napja alatt a Népszava nem mert nyíl­tan áruló hangon írni, de ártott azzal, hogy felnagyította a nehéz­ségeket, kishitűséget keltett az olvasók körében, s kisebbítette az ellenség kártékony tevékenység­­ét. A Vörös Újság lelkesített a proletárhaza védelmére, hírt adott a felszabadult dolgozó nép munkájának minden eredményéről, hogy újabb tettekre serkentse a dolgozókat. Az egyesült párt, amelyben túl­súlyban voltak a szociáldemokra­ták, nem lehetett a munkásosz­tály, a dolgozók igazi élcsapata. Az igazi kommunisták — Rákosi Mátyás, Szamuely Tibor és a töb­biek — voltak kezdeményezői és harcosai mindazoknak a nagysze­rű eredményeknek, melyek a Ta­nácsköztársaságot, a munkásosz­tály államát, a magyar történe­lem kiemelkedő dicsőséges kor­szakává tették. Ennek a kommu­nista harcnak volt következetes szószólója, zászlóvivője a Vörös Újság az egész időszak alatt. Utol­só száma 1919 augusztus 2-án je­lent meg. A tanácsköztársaságot követő köztársaság idején 300—350.000- re emelkedett. Az igazságra, jobb életre szom­jazó dolgozók osztályharcához mér­hetetlen segítséget, biztos iránymutatást adott Lenin elvtárs néhány írásának köz­lése. A Vörös Újság beszélt az orosz és világ proletáriátusának harcá­ról, megmutatta a burzsoázia iga­zi arcát, leleplezte a szociáldemo­krácia árulását. Beszámolt a népkormány» és Garami szó-A felszabadulás utáni Szabad Nép is eredményesen használja fel azokat a gazdag tapasztalato­kat, amelyeket a Vörös Újság nyújtott munkásságával a kom­munista sajtó számára. Utat mutatni, kezdeményezni, serkenteni és vezetni a ma­gyar népet a szebb, a boldo­gabb élet felé. Ezt tette a Vörös Újság és ezt te­szi ma a kommunisták sajtója is. A Vörös Újság tapasztalatai nem kismértékben segítették felsza­­­­badulás utáni pártsaj­tónkat olyan ciáldemokrata miniszter aljassá­­­ fegyverré válni, amelynek segítsé­­­gáról, hogy fegyvert szállítanak a gépel győzelmesen vívhatjuk lengyel fehérbandának, támogat­ó békéért, a haladásért, a szocializ­­a ják a szovjetorosz proletárok el­­ másért folyó harcunkat. MSZT HÍREK A siófoki járás MSZT-titkárai és alapezerm­i vezetői végeznek leg­­jobb munkát a toulítúrv­isitek és klub­­ estek rendezése -teréin- Ba­za­­toniföldváron 6-án vasárnap este klub-estet rendeznek -műsorral egy­bekötve. * .* # A t balaitonszárszói­ szerv­ezet tag­jai 1­­ecember­ 21-re készüln­ek igen lel­kiesen. Az MNDSZ-© 1 és­ Dl­SZ-el ikalrSlúve nagyszabású trái Mr-estet­­reradezacok a­ falu dolgozóinak szó­­ralkoztatására. • / -•­­ *• * * A barcsi lés csurgói terv’ iti szer­vezetek ugyancsak 5-éve készülnek •kultúrműsorral egybekötött immer­­kedési t­­ estre, amelyen az MSZT tagjai a község dolgozóival­­ meg­­­ismerike­dve­­ akarják a rae­nyezetükl it erősíteni.

Next