Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
SOMOGYI NÉPLAP ■bmp—■ wuw&mmKmKmasmpmmm# SAJTÓSZEMLE IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL LONDON (MTI). Január 8-án kezdődik az awsiatoanai iSydmiestben a brit nemzetközösség pénzügyminiiezitereinek egyhetes érteskezbete. Az értelmez'ő során a SsescaSban a winnsedközi kereylae'deiem kjM'táj Sast vizsgálják meg. A tl.in'ácsíkozás során felmerülő problémák eúljára fényit vet, hogy az ■angol sajtó már most bőségesen közöl előzetes kommentárokat. E cikkek főként azat vetik fel, hogy a briit nemzetközösség országainak gazdasági élete szempontjából veszéllyel járjent az amerikai gazdasági váreáig kibontakozása, s elejereldte itt hangok hallatszanak az Egyesült Államokitlól 'valló gazdaságii függés imáatt is. Igen jellemző ezzel kaipei-csatban a ,,Reuter’s egyik hírmagyarázata, amíy „illat'skes 'londoni személyiség lkre“ hivatkozva intgemeíhi,, hogy ha Amerika csupán egy százalakkal csökkenti behozatalát, az a tót nemzetközösség külkereskedelmének már öt százalékos kárt jelent. Több lap veti fel a ,,brit nemzeti set“, a„Daily Mail” pedig még ennél is tovább megy. .„Anglikának igyekeznie kell fejleszteni kereskedelmét a Távol-Keletitől, nevezetesen Kínává].’1 PÁRIZS A .,’Information1’ közlik Edouard Dalídüar nmmetgyűlési képviselőnek, volt miniszterelnökinek dífclt az indokínai háborúról. Daladáer cikkében hangsúlyozza, hogy Ho Si MMi kormánya többször kifejezésre juttatta a tárgyalásá készségét és ennek során Franciaországra ,nézve előnyös feltételeket kínált, továbbá gazdasági tények megkötését javasolta.egyetA francia kormány nem adott semmiféle vállalat ezekre a javaslatokra — írja Daladder — holott e javaslatok alapján véget vethettek volna a háborúnak és biztosíthatták volna, hogy országunk megtartsa fontos szerepét a Távol- Keleten. . . Daladier befejezésül követeti. közösséginek az amrikai gazdatság hagyj' a francia kormány és a parti lanyhulástól való függetlenül és lament hakadéktalanul idozzonn határozatot az indokínai háború ssümtebéséről. íbe(MTI). A „Formán1’ című teheráni top ciikket közöl a tervezett .j közélrteelleni védelmi ■ tömbbel kapcsolatban. Tájnrendi politikai körökben most sok szó esik a középkeleti védelmi tömb megalaklításáróll— írja a lap. — Feltlenül az a kérdési, hogy Irán kormánya. . . miért nem vádlott nyila a színt, hogy a ■ két tábor közül melyiket akarja támogatni. Ha ránézünk a térképre, látják, hogy Iráninak 2300 kilométeres közös határvonala van fai Szovjetunióval, amellyel emelk'dt komoly gazdasági tépcstpataink is vannak. Ezért tehát Irán csakis semlegen maradhat a két tábor között. Ezenkívül még egy baráti szerződésünk is van a Szovjetunióval, amely 1921-ben jött létre. Irán népe örömmel folytat semleges politikát és sohasem liet hajlandó arra, hogy egyetértsen a sötét és furfangos blokk polnitikájával. * A német kommunisták egész Németországban győzelemre viszik a szabadság ügyét Németország Szocialista Egység pártjának Nagyberlini Bizottkent B. P. Miircsnyicsenko, a Szovjetunnió németországi ügyvezető fősága Námetország Kommunista biztosa és is. uápi demokratiikus or PártjaÉ megállapítttWának 35. éví országok képviselői, dulója la Mcalmából szerdán ünnepi Hermann Matern^ Nembfcer.szägestet rendezett a Berlini Állami ’ Szocialista1 Egységparttja Politikai Hermann Slafsrn felszólította a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország kommunitáit, hogy mozgósítsák a párt teljes erejét a nyugat-németországi gü ■ntiEör.dzm U? és revan.spoffi.pk», valamint a támadó jelillegű eurpai védelmii közösségről Szóló szerződés Operaháziban. J Bízott.ságárjak tagja ünnepi bezé-Az élínöfci emelvényen Néni térdében vázolta azt a hősies harcot, szóig Szocialista Egységi pártjának , amelyet Námetország Kommunista eliten irányuló küzdelemre,megaliveneitői foglaltak helyet, élükön . Pártja 1918 decemberében történt; iuvé? nélkül követeljék, hogy Ke- Wilhelm Pieckkel, a pánt és a Néj alapító-a óta a német nép nemzet Jet- és Nyugat-Németország kép.met DemaknattSanB Körtársa ég eleti és társadalmi felszZbbadítá eíiérti vis liői helyet kapjanak a négy kül,.*ökével. Az ünnepi esten megje- j vívott. . . .vl'ügyminiszter berlini értekezletén. \ . ..'•’Ti::/ ■ [UNK] [UNK]- c. i, Péntek, 1954. év január h;i 1 KOMMENTÁR FELESLEGES f*. ^rzsoá hetilap 1953. évi 37. számában ft...m meg ~(Tm'a: „Miért mi vagyunk szegények*. se, a szavaik,ha] kezdőid,ük , amelyet irJamrégla képvisel«*# elwfcdeBL legsötétebb nyomort hozta felszínre. Emberek mM<* .amidnek csak a lagmtetebb Afrikáiba» ■vainn, .r. MijUk cu-ek bűzös barakkokban,bark.ngokban ,minden kereset nélkül. • Kommentár fele ages! A „Ogigi” című el gyelmet keltő cikk is Az „Oggii’1 cikke toze! „Az a vizsgád újra a élnek o JUGOSZLÁV! 41 KRÓNIKA A ksapijinai gyapjú- és pamutszövöde beszüntette a munkát A vállalat felszámolás alatt áll, a munkásokat elbocátották Celjébe, a m munkanélküliség napról-napra növekszik. A munkásokat mind az állami, mind a magánüzemek elbocsátják. Anton Sumecsnik és Karel Jezernik, celjei privát vállalkozók összesen 80 munkást bocsátottak nemrég A belgrádi egészségügyi ír nemzet beismerése szerint a főváros tanulóifjúsága gén súlyos égés? ,égügyi helyzetben van. Mindre ötödik gyermek rosszul táplált, 6 százalékának rossz a foga. » * * A bosznia-hr cegovinai gm sanicai járásban a hivatalos adatok szerint 2009 gyermek nem jár iskolába. 14 községben egyáltalán nincs elemi iskola. A falvak többségében pedig az iskolák inkább hasonlítanakk istállóra, mint kultúrintézményre. Egész Boszniában jelenleg mitegy 70.000 7—11 éves gyermek nem jár iskolába. A had- és munkarokkantektól el akarják venni a rokkantsegélyt. ■ A hatóságok egyedül Szlovéniában 9000 rokkantat akarnak munkaképessé nyilvánítani és ng vonni tőlük a segélyt. Nem törődnek azzal, hogy a rokkantak szen az egészséges munkások ehol.sem fognak munkát találni, hiss hónapokig hiába várnak munkára. * * *szláv vasutasok munka feltételeinek rosszabbodását ír »a halálesetek száma a múlt évhez viszonyító ez ében kai növekedett. A jogi tatja, hoy 15 százé..’ A mi reggel öt étel néz ki a szombati „Városi gazdaságban“ a munkaidő 15 óra: este nyolcig tart, a munkások egész napon át meleg vannak. '* * * Mister Orvie, aki az „időjárást csigái,a Viharos ülés a francia nemzetgyűlésben Az c' Meteorológy in. j.ionsmimgaié^kor ptt n . . t. • té?az a ngymmn uj igazgatót w | hon# oMpomn eh etette n ,<<n.hikot. A francia nemzetgyűlés elítéli , s az egyetemi és főiskolai diáksággadták az 1954 első két hónapját . ; Vix’tmvonulót fújt. s ::dlewe&ei ’/ is Lamiel kormány terrormódiái, amilyen bánásmódban a köznak katonai költségvetését. Tri- <’. U ° ward Oi vü*s kapitány, az >%j Mrmyögte, hogy “gnagyobb .v 1 szereti í oktatásügyi miniszter a francia j boulet (URAS) a ■ Párizs (MTI). A francia nemzeti kultúrát részesíti Ennek oka^pe-~ ügyi bizottságának . . . M<xém*HW / ' ,^..w wW'tál ■gyülés szerdai ülésén órákig tartó | ^taj ^ f. ! í .v:ei he Xrt pr Szávai Or alá,' hogy ilyen no „független parasztpárti“ csoportjának sorában parlament tiad- S ÍV':7CÍő ema bizonyos új sept -ínálatára ez nem a : elnöke hanssú.i amely jól syp, . jövő lehetősége, ■ sokszor viharossá vált interpellá- a francia burzsoázia ügyeinek in-lenti a kormány mostani katonai elhafár^ta, hogy az szabályozni lehetn , .. . , fovaccTiDl vn prím 7nrf Trivrm onv I ■nnningQianau' ng mra ent Hips- '.................. • * _ciós" vita után" egyhangú határóntézésével megbízott kormány lej politikájának jóváhagyását. Éezáti javaslatot fogadott el ihetőleg zavartalanul folytatni, sen bírálta a kormány fegyverke-A határozatban az ülésen jeled- paffja’.háborús politikáját. Nyíl ízési politikáját, lévő 621 nemzetgyűlési képviselő--Mániáté az összefügés a hadiki-; Villon kommunista képviselő az éles szavakkal ítélte el Lari'el mir^®^90^-- felduzzasztása és a francia * indokinai háború megszüntetését tiszterelnök belügyminisztere’ kultúra fejlesztését szolgáló költő követelte. rendőrségének december, 15-i ,pél,ségvetési hitelek csökkentése kö- Szavazás a francia nemzetgyűlés hátlanul galád támadását a kori‘zotu »lány botrányos,kultúrpolitika , a francia nemzetgyűlés vitája sa“ miatt békésen tüntető egyetem a katonai költségvetésben uniós főiskolai hallgatók ellen. Giovani, kommunista képviselői A francia nemzetgyűlés keddi emlékeztetett azokra a körülmé- ülésén megtárgyalták az 1954. jaselő, aki hétfőn kilépett az u. n. nyelvre, amelyek között a rendőri ny.ár, februári katonai költségvet „független parasztpártiak“ soráprovokációk lejátszódtak. Márti ■ test és ugyanezen időszakra szólóból, szerdán elhatározta, hogy haud Deplat belügyminiszter rénd közoktatási hiteleket. Azért,tárt „parasztcsoport“ elnevezéssel új őrséget a diáktüntetés (sóhány szággyalták csupán a kéthavi katonai diákot őrizetbe vett, a gumibotos költségvetést, mert a nemzetgyűtámadás során pedig negyvenen lész komoly pénzügyi nehézségek megsebesültek. Erre a támadásra miatt nem hagyhatta jóvá az egész .—mondotta — senki mást nem ad révre szóló katonai költségvetést. hatott parancsot, mint maga a 416 szavazattal 208 ellenében (a j „a végrehajtó hatalom mepsz belügyminiszter és rendőrprefek- , kommunisták és szocialisták) 1ordítása érdekében kívánja Híd tárca. A kormány épp úgy bánik‘milliárd frankos összegben ellőni politikai tevékenységét.U51 pártpolitikai alakulatot hoz létre, amelynek elnöke a Loire megyei Pápat képviselő. Az új politikai csoport ált.l, közzétett nyilatkozat leszögezi, hogy a lapérte Párizsból érkezett jelentés szerint az a 16 nemzetgyűlési képvi jelen, hanem « "mvdfcle tvdoy íKijv). >4 <■>!( i.r f 'tt to v lA-fs) ges. az időjárási intézet munkáját szovjetet Jones, A „New York H old Tribune* a'nprrt. helyezi. Szenzációt k*Mö , tudósítója így csől: Ordle. szeruv nyilatkozatot adott az intézet 4 ® ilyes véleményeként írhatta meg, jó értekezletét. Kijelintette, hogy-hogy ilyen maiV&tiek lehetős.X ..az Egyesült Államok szabálya*zm ! „nincs kizárva*, tv*ja az időjárást. . . a Szovjet- j így lesz a bolhából elefántunióban.’1 ! íme, így foszlott szét az éme'*~ V derék kapitány mintha cső* i arológmi hadviselés1’ lázálma, a »» ratta vurr magát egy roppant [egyébként Orville kaptányt kosztnlyozó asztal mellett, A kapiránt sem törte meg. Neki még m'náll . ..Szovjetunió“. Ő megnyomja .. tévedés! Éppen a Meteorol<gza* gombot, kigyullad a zöld lámpa ! I^bézetnek kellett ■ 7 ■ < először^ f sitt Szovjetunióban zápor ésödomást szereznie cm ról friss k adódnék. Majd meghúz egy /o. j szélről, amely Kdletről fűt Niryad ':d.ntyút és pusztító aszály váltja felé és szétkergeti a fNxgtke^, fH -az esőzést,amelyekkel a béke eHvn^ágti szerzf A tudósítók érthetően kérdések- I nek egészen elsötétíteni az emberiknél halmozták el Orvillet,, Az újség egét. A RÁDIÓ KÍNÁBAN Kifut íj ® c .’rádióállomását 20 évvel ezelőtt építtettük Sanghajban. A Kuomumtang-reakció aizokban'» nép félrerrénetésére 'és ámbttáisára hasiználta fel a rádiót. (M lMS szeptemberében hangzott fel az éter humantii ®. 'keresztül a nagy kínai nép szava. Ebben az időben a Kínai Kommunista Párt Központi Vezettéségérnek székhelye Jenanbam volt. Az északi Senszi dombjai között elterülő történekníL 'nevezetességű városban építették meg az első népi rádióállomlást, Hszintoua rádiót Ezt követte terebé más népit rádióállomás felszerelése Kalganiban. Mantahiba p és Harbinban- A kínai nézp először hallhattam igazságot az éter hullámain keresztül. A Hszünhua-rádió ,ismertette a Kínai Kommunista Párt politikáját, a feleyarbadított területt akazdasági és kulturális építésének híreit. Ezek az adások óriási hatást váltottaik ki az egész, szab«Lágert adást szerveztek a .nemzet is.ek szokta terülteteken. A .tá i rátáin bárhol helyett foglalhatnak rádióálomás tengerentúl sokat az autóbuszon. Ám már icz ,a kis is rendez. Ezeket az r-dr.sokat .,a'- eregedmény is a helyibeli reakbírósok pán, angol, ko^mi, viten te ^ Ä eltenáraát váltotta ki. donez, burmali és sziámi nyeven . . ........... . közvetítik. A tengerentúli kínaiak Louisiana állam főügyésze jeleni, részére kamteni, svatovi, progi és tette, hogy a szabályrendezet a te'lkéheaia nyelvjanácsaikbentik a programmoikat. A kitevettkiílföldi rádióhallgató csoportok: mind több Jaüadó országban. , i^.,több ›pádl ikészül«kiet vásárolnak j hallgatóktól érkezett nemzet.-gel-A Hszinhua-rádilónak a felszába- a ngíliav dolgozóik. VA rtSdió ’min ; ismerő levél is tanúsí tja, m .nnyi* rpár .rendkívül fémtes szerepet i re értékeljük a mlág békesz-vető emlőit be az egész nép élítében,„ Is-1 he reu'. £ [UNK] kínsd rádió m.n’yöpáséfc. , € ttf) háború idején háromízben feeJet költöznie, Isshaöból: az, eszintes faji megküönböztetést szelvetelő törvényeikbe ütközik. Végül ,is minden maradt a régiben. . . A négerek ebbe nem nyugodtak bele. A helybeli néger szervezet ■ki Senszi hegység e egyik elhagyatott templomába, onnan Sicsiacsuangba, végül Pekimigbe helyezték át. Volt olyan Mő, áradkor *a rádióállomás és vezetői különböző helyeken, aaigy távolságra voltak ervmástól. A híreket telefonon további fcották,gyorsfutárok jöttekm ntek — de a szabad rádiió hangja a legnagyobb nehézségek közepette rém hanga tett e]. “ A központi ,népi kormány megalakulása után a kínai rádió gyors fejlődésnek indult. 1949 október 1rén kezdte meg rendszeres adását a központi népi adó. 1948-bam 11 népi ráidülőállomás működött az országiban. 1949 utáni ez a szám 45- rel, majd napjainkban 60-ra emelkedett. Állandóan szaporodik a 'közvetítő áfcmésiok száma is. Közel 600 kerületjben, tartományban és városban működik ilyen állomás.. Ugyanakkor tízezrével alaikulunk meg a mertetlai nemzeti újjáépítő' n «eryszerű tsrog-rimmjét. tá' “ nemzetközi helyzetről, aívós zenei ® műsort sugároz. MiilHrk és milikíiók íhalávatják a rádión keresztül a Koreából tért kínai önkéntesek beszar’ 'iit a honi harcokról; a fcíniai Szovjet barátsági hó,np.phlión vendég SE tiretplő szovjet művészetet. stb. A ríndflcIliPjE.gatakt" ■ v> mint 80 ezer elismerő lev" érkezett a szovjet vendégek nevére A központi rádióálom< 0 et ■mongol, ujgur, koreai és ind.- nyert vilkem is sugároz műort,. • Kail j Epizód az amerikai négerek harcából .Mint a ..New York Amsterdam [ meghirdette az autókupa/:iratok News’1 című am ar.iki.:d néger lapi bojkottját és önkéntes adományok közli, Louisana állam egyik kió s ritségével külön járatokk:.] b.ztoresiterit visszisította a négerek közlekedését. városában új polgár,^mesterit. vype. tottiarc. A néger választók ’ezrei sította a négerek Ez viszont az autóbuszvilit a tszavaztok rá, mert rangshr&rte, hogy ! n ak vágott az eleive.nijli>c. ITtaeAkcintcbnsiztár a tokion ,megr jzönsésrécek főbb anwt Nie megkülönbözte fésit. i is páger. A vérMtaf a 'varo:?'! szün t ti a fail A déli ál2mokban, ugyanis rx fajvédő törvények szerint a négerek a z autébuozokon: csak a, hatgó, a legrosszabb holgokat fog]®!!.,atják el. Elől az ülőhelyek a ..margi^aibbrendifi fej“ képviselőinek, a fehérbőrű ameritkaiaknak vannak fenntartva. Az új polgármester IgyényreiU megtartani ígéretét: egy új városi szabályrendelet feljogosítatta a négereket, hogy a négernégyföld játé uigyaiD bejelentette, hogy ilyen körül ni érvük között v«> véresen, csödbe jut. A városi tanács kénytelen volt új, .skwnipr»missznmiO í’1 hal hozni. Megengedte a ma két első hely kivétrllível bárhol leülhetnek az autóba ■ b A néger »tebvérzet vezetősége kijelentette, hogy bár „nem zivesen“, de bemegye köbb.' a f ■ • apromissmwrba. Javasolta, hogy sziünte Ssék be a bojkottot. A sejtőközleményekből azonban kihzűik, hiOigy a város né., l lkossága elszántan folytatni rja a harcolt a faji megkülön pözitetús .He bojkott imegszrünketiée óta is csupán a négerek egy kis rése utazik a rendes autóbuszjáratokon. A többség kijelent , hogy inkább gyislog jár vagy más közt-kedv- eszközt vesz igénybe. .