Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Elvtársak pártunk III. kongresszusának munkájában megnyilvánult lendület, bizalom és egység új erőforrása »számunkra. A kongresszussal kapcsolatban száz formában mutatkozott meg, hogy pártunkat osztatlan szeretettel övezi az egész magyar dolgozó nép, hogy célkitűzéseinket helyesli és magáénak vallja a munkás, a paraszt, az értelmiségi, hazánk minden dolgozó fia. A mi feladatunk most, hogy e helyes célkitűzéseket erőnk minden megfeszítésével gyorsan és maradéktalanul megvalósítsuk, egész dolgozó népünk üdvére és felvirágoztatására! Az út szabad, a cél világos! Rajtunk a sor, hogy amit elhatároztunk, tettekre is váltsuk! (Nagy taps.) Éljen a mi szeretett hősi, harcedzett, egységes pártunk, népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszantartó, lelkes taps. Felkiáltások: Éljen a párt!) Éljen nagy példaképünk, az egész haladó emberiség zászlóvivője, a Szovjetunió Kommunista Pártja! (Háromszoros hurrá. kongresszus részvevői felállva lelkesen tapsolnak.) A proletárnemzetköziség Marx- Engels-Lenin-Sztálin zászlaja alatt előre új sikerek, új győzelmek felé! (Hosszantartó, viharos taps.) A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tanácskozásai ezzel véget értek. (A küldöttek eléneklik az Internacionálét. Utána szűnni nem akaró tapssal, hurrá kiáltásokkal és „Éljen a párt!“ felkiáltással ünneplik a pártot.) Az MDF III. kongresszusának határozatai A kongresszus „Az államigazgatás és a tanácsok feladatai“ című napirendi ponttal kapcsolatban egyhangúlag a következő határozatot fogadta el::A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Nagy Imre elvtárs beszámolóját „Az államigazgatás és a tanácsok feladatairól és az abban megjelölt feladatokat a párt tevékenységében irányelvnek tekinti.“ A kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját tudomásul vette és egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja HL kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvtársnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóját.“ A 4. napirendi ponttal kapcsolatban a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagyaja Ács Lajos elvtárs beszámolóját, ugyancsak jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kongresszus által ily módon jóváhagyott szervezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata.“ ! A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt Szalai Béla elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja nyitotta meg az ülést; folytatódott a második napirendi pont felett a vita. Varga Jenő elvtárs, a baranyamegyei tanács elnökének felszólalása után Pacco Giordano elvtárs, Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, lelkes taps közepette. Ezután Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese szólt hozzá Nagy Imre elvtárs beszámolójához, majd Chile Kommunista Pártjának küldötte mondott üdvözlő beszédet, amelyet a küldöttek lelkes tapssal fogadtak. A kongresszus ezután áttért a harmadik napirendi pontra, Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójára. A harmadik napirendi pont előadója Kiss Károly elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke volt. Beszámolóját a küldöttek hosszantartó tapssal fogadták. Ezután Olt Károly elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Fellebbviteli Bizottság jelentését ismertette. A Fellebbviteli Bizottság javaslatait a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A kongresszus ezután megtárgyalta a negyedik napirendi pontot: „A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása“. Ács Lajos elvtárs előadó beszámolóját a küldöttek hosszantartó, viharos tapssal fogadták. Ezután Aleria de la Pena elvtársnő, Argentina Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja, Lars Bunnar Öhmann elvtárs, Svédország Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, Jacob Brandenburg elvtárs, Hollandia Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja, Jaacov Silber elvtárs, Izrael Kommunista Pártja központi bizottságának tagja üdvözölte kongresszust. A testvérpártok küldötteinek üdvözlő beszédét a küldöttek lelkesen megtapsolták. A szombat délutáni ülést Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Ezután megkezdődött a szervezeti szabályzat módosításának vitája. Dénes István eltársnak, a zalamegyei pártbizottság első titkárának felszólalása után a küldöttek lelkes tapsa közepette Emil Arnold, a Svájci Munkapárt politikai bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Ezután Koblev Erzsébet elvtársnő, a vas megyei titkára szólalt fel. DISZ-bizottság majd John Bronwelly Miles elvtárs, Ausztrália Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet, melyet nagy tapssal fogadtak. Barczi Gyula elvtárs, a hajdúmegyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. DaUand Randulf Leonhard elvtárs, Norvégia Kommunista Pártja központi vezetőségének titkára üdvözölte ezután a kongresszust lelkes taps közepette. Gerő Ernő elvtárs felolvasta Luxemburg Kommunista Pártjának üdvözlő táviratát, amelyet a küldöttek nagy tapssal fogadtak. Bognár Imre elvtárs, a közlekedés- és postaügyi minisztérium vasútpolitikai főosztályának vezetője szólalt fel ezután, majd szünet következett. a Szünet után Fülöp Péter elvtárs, II. kerületi pártbizottság első titkára, Kerek István elvtárs, a bajai pártbizottság első titkára és Hortobágyi János elvtárs, a győrmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a negyedik napirendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módosításához elhangzott felszólalásokra Ács Lajos elvtárs válaszolt. Az új szervezeti szabályzatot egyhangúlag elfogadták. Az új szervezeti szabályzat elfogadását a küldöttek hatalmas tapsviharral ünnepelték. Percekig zúgott a kiáltás: „Éljen a párt!“ A kongresszus ezután áttért az 5. napirendi pontra, a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerveinek megválasztására. A kongresszus ülését vasárnap délelőtt folytatta. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása Ács Lajos elvtárs beszámolója Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! ! ..."Központi Vezetőségnek a pártkongresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte azt a"nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt életében a felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett.A változás, fejlődés az ország társadalmi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában indokolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. 1 A párt meghatározásáról ,,v A. módosított szervezeti, szabályzati pártunk új meghatározását adja: «A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit: a munkásosztályba dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetségi tevékenységét Marx-Engels-Benin-Sztálin tanítása vezérli. Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette társadalmunk életében, bekövetkezett hatalmas változás. Az utóbbi években szilárddá kovácsolódott a párt vezetése alatt a munkásosztály egysége. Napról-napra erősödik államunk alapja, a munkásság s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres változások eredményeként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysége, közelebb került egymáshoz a munkásosztály, a dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkásosztály, melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt, mindenekelőtt a munkásosztály pártja. Ezt fejezi ki a párt meghatározásának azon része, amely a következőként hangzik: *A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja...'• A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkásosztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép, az egész nemzet bizalmát: népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt években a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, a ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság felismerte, hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át visszaéltek bizalmával, félrevezették őt. Pártunk helyes politikája, napról-napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. A régi értelmiség fejlődött, s jórésze átalakult, megismerte és egyre inkább Kedd, 1954 június 1. magáévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbi években. Ezt a fejlődést semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az értelmiség körében egyre nagyobb szerephez jut az új értelmiség, a munkások, parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmiségi generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola nevelt. Az életben a régi és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásakor ezt az új jelenséget figyelembe kell venni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti úton van a kapitalizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még megvan a skulákság, a falusi burzsoázia. Jóllehet a városban a kizsákmányolás lényegében megszűnt, a volt kizsákmányolók befolyása még nem szűnt meg teljesen a társadalom egyes rétegeire. Ebből következik, hogy pártunknak, államunknak, dolgozó népünknek szakadatlan, éles osztályharcot kell vívnia mind a a kizsákmányolók maradványai és meglévő kizsákmányolás, mind pedig befolyásuk ellen falun és városban egyaránt. A párt meghatározása azt az új elemet is magában foglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség. A párt a dolgozó nép vezére, a munkásosztály, a dolgozó nép harci szövetsége, élcsapata, szervezi, vezeti irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a munkásosztály, a dolgozó nép legjobb, legharcosabb, legáldozatkkészebb elemeit. Felismerve a párt történelmi szerepét, a dolgozók legjobbjai önként lépnek a pártba, a nép legfontosabb harci szervezetébe. Ezzel kifejezik azt a kívánságukat, hogy az élcsapat tagjaiként kívánnak harcolni, küzdeni a népért: e harcot önként, szabad elhatározásukból vállalják. A szocializmus kivívásáért folytatott eredményes harc érdekében a párttagok önként, szabad elhatározásukból alávetik magukat a párt vasfegyelmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak. A párt erejének, fegyelmének, harckészségének éppen az az alapja, hogy a párttagok önként, öntudatosan, a maguk akaratából, elhatározásukból lépnek a pártba, harcolnak a párt céljaiért, vállalják a párt fegyelmét, a hűséget, a párt, a nép ügyéhez. A párt irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak érvényesítéséért, a szocializmus teljes győzelmének biztosításáért vívott küzdelem — mindez harci szövetségbe tömöríti pártunk tagjait. A szocializmus felépítésének közös célja az e célért folytatott harcban kikovácsolódott közös egységes akarat és a kommunista öntudaton felépülő vasfegyelem olyan szövetséggé fejleszti a pártot, amely alkalmassá teszi, hogy valóban a munkásosztály, egész dolgozó népünk élcsapata és a társadalom vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A párt egységéről A párt meghatározása leszögezi, hogy a pártot Marx-Engels-Lenin- Sztálin tanítása vezérli. Ez az ideológai, politikai, szervezeti egység alapja, az egyöntetű cselekvés biztosítéka. A párt egységéről szóló részek lényegében változatlanul, a régi szervezeti szabályzat szövegezése szerint megmaradnak az új szervezeti szabályzatban. Változás annyiban történt, hogy a párttagok kötelességei között a párt egysége fölötti őrködést az új szervezeti szabályzat Ismeretes, hogy a pártban — lényegében minden fokon — az utolsó években háttérbe szorult a kollektív vezetés. .A párt politikájában 1951— 1952-ben az elkövetett hibák egyik fő forrása a kollektív vezetés hiánya és a személyi vezetés előtérbe kerülése volt. E hibát a Központi Vezetőség 1953. júniusi ülése bátor önbírálattal az egész párt, az egész ország elé tárta azért, hogy a pártot mozgósítsa a helytelen vezetési elv kiküszöbölésére, a kollektív vezetés elvének megvalósítására. A kollektív vezetés alkalmazásáért folytatott következetes harcban eltelt hónapok fényesen igazolják a lenini tanítás helyességét. A párt életében a kollektív vezetés elvének érvényesítése már eddig is jelentős változásokat hozott: a választott vezetőségek tagjai mind a Központi Vezetőségben, mind az alsóbb pártbizottságokban, mind a helyi szervekben egyre inkább felelősséget éreznek a kollektív vezetőszervek munkájáért, határozataiért: egyre inkább kollektívan alakítják ki a párt politikáját. Ács elvtárs ezután a pártbizottságok és pártvégrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrejött apparátus fontosságát. Ezután így folytatta: Külön rá kell mutatni arra is, hogy a kollektív vezetés megvalósítása szükségessé teszi, hogy az alapszervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfontosabb kérdések megvitatásába és eldöntésébe. A szervezeti szabályzat leszögezi, . A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanítja — a párttagság A szervezeti szabályzat előírásainak szigorú megtartása a legfőbb biztosítéka annak, hogy e helyes lenini elv megvalósuljon az életben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető eleme a demokrácia. A párt a demokratizmus nélkül elveszti harcos, öntevéaz első helyre teszi, ezzel is kihangsúlyozva e kérdés nagy fontosságát. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: ez az alapja a munkásosztály, a dolgozó nép minden győzelmének, feltétele a szocializmus sikeres felépítésének, ez a biztosítéka annak, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép minden erejét azonos célra összpontosítja, hogy a párt minden szerve egységesen cselekszik, hogy a kollektív vezetés összeférhetetlen a marxizmus-leninizmustól idegen személyi kiáltusszal. A személyi kultusz, a történelem idealista — nem materialista — szemléletéből táplálkozik. Az idealista történelemszemlélet'— mint pl. a narodnyikok ismert elmélete — a történelmet a nagy emberek cselekedeteinek eredményeként fogja fel: nem ismeri el, hogy a történelmet a néptömegek, az osztályok harca alakítja. A marxizmus nem tagadja a személyiség szerepét , a történelmi események alakításában, e személyiség annyiban játszik szerepet, amennyiben helyesen fejezi ki osztálya érdekeit, illetve a történelmi fejlődés irányát. A személyi kultusz, a személyiség szerepének helytelen eltúlzása kárt okoz, azzal jár, hogy a pártban csökken a dolgozó osztályok, a nem történelemformáló szerepének megértése. Az objektív társadalmi erők felismerése és felhasználása. Ez hibákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal, jár, hogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kollektíva bölcsesége, tudása, tapasztalata, ez egyoldalú döntésekhez vezethet. A kollektív vezetés érvényesítése, a személyi kultusz elleni fellépés növelte a párt vezető szerveinek jelentőségét, lehetővé tette, hogy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját, fokozza a párttagság, a dolgozó osztályok, a nép öntudatát, 'alkotóerejét, köny. jellegét, vonzóerejét, demokrácia nélkül' a párt szervezetei elnéptelenednek, életük szürkévé, sekélyessé válik, csökken politikai munkájuk. A demokrácia friss, éltető levegője erőt, energiát, magabiztosságot ad a pártnak, rove! a párttagok öntudatát, harci kedvét, gazdaggá, elevenné teszi a pártszervezetek (Folytatás a 3. oldalon.) A kollektív vezetésről A pártdemokrácia kiterjesztése és a párttagok jogainak fokozottabb védelme