Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-01 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az ellenség keze A nép között Négy év távlatából Népünk kenyeréért Petőfi Sport A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK IAPü A XI. évfolyam, 181. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1954 augusztus 1. Cséplőmunkásaink a kenyércsata első vonalában harcolnak a szemveszteség ellen A sikeres, gazdag aratás után megyénkben is felbúgtak a cséplőgépek, hogy elcsépeljék az idei gazdag termést. 545 cséplőgép kezdett munkába megyénk községeiben, ahol évről-évre ünnepnapnak számít, amikor felhangzik a cséplőgép dugása s a falu dolgozói izgatottan figyelik az első zsák gabonát, csorgatják egyik markukból a másikba az aranysárga szemeket. Döntő pillanatok ezek, ekkor dől el, ekkor tudják meg, hogy egész évi munkájuk hogyan gyümölcsözött, hogyan fizetett a gabona, s ilyenkor kezdődnek a számvetések, hogy a beadás teljesítése után mennyi marad, mennyiből lesz a családnak kenyere s mennyi gabona jut a szabadpiacra. Ezekben a napokban cséplőmunkásainkon függ az ország szeme, ők azok, akik most népünk kenyeréért, minden szem búzáért kemény küzdelmet folytatnak. Az ő munkájuktól függ, hogy minden szem gabona a zsákokba kerüljön, hogy ne legyen nagy a szemtörés, ne legyen fél százaléknál magasabb a szemveszteség. Dolgozóink megbecsüléssel adóznak a cséplőgépmunkásoknak, s ők rászolgálnak erre, hiszen munkájuk a mezőgazdasági munkák egyik legnehezebbike; nem könnyű dolog pirkadattól néha már éjszakába hajló estéiig küzdeni a gabonát gyorsan faló gép mellett, kévét adogatni, zsákot, pelyvát hordani, ügyelni a gépre, féltő gonddal, vigyázni minden szem gabonára, hogy több kerüljön a magtárakba, több kenyere legyen dolgozó népünknek. Cséplőgépmunkásaink a kenyércsata első vonalában küzdenek, s különösen most, az idei évben igényel munkájuk különösen nagy felkészültséget és szaktudást, az esős időjárás miatt , amikor pelyva erősebben fogja körül a szemet, mint máskor, tehát gondosabban kell a gépet kezelni, hogy a kalászokban minél kevesebb szem maradjon. Cséplőgépmunkásaink jól tudják ezt, s minden erejükkel, bekészültségükkel küzdenek a szemveszteség ellen, a gyors cséplésért. A cséplésre való jó felkészülés eredménye már megmutatkozott. A jól kijavított gépek fennakadás nélkül dolgoznak. A lengyeltóti, háromfai, balatonkürti gépállomások cséplőgépeit jól előkészítették; a lengyeltóti gépállomás cséplőgépei eddig 2800 mázsa, a háromfai gépállomás gépei 1087, a balatonkiliti gépállomás cséplőgépei 2040 mázsa gabonát csépeltek el fennakadás nélkül. A tabi, kaposvári és a mernyei gépállomás munkaszervezésében, felkészülésében lévő hiányosságok megbosszulták magukat a cséplésnél, a gépek több napot álltak műszaki hiba miatt. Nyilvánvaló, hogy csak az a cséplőgép dolgozhat zavartalanul, amelyet gondosan kijavítottak s minden feltételt biztosítottak számára a zavartalan üzemeltetéshez. A lengyeltóti gépállomás egyik cséplőgépvezetője, Herr Sándor annak köszönheti hogy gondosan ápolta eredményeit, gépét, gépállomás vezetősége minden támogatást megadott munkájához. Herr Sándor most a megye egyik legjobb cséplőgép felelős vezető. Megbecsüléssel és tisztelettel beszélnek Bíró Nándorról is, a fonói gépállomás cséplőgép felelősvezetőjéről, aki munkacsapatával együtt jó munkát végzett már eddig is. A falu dolgozói figyelemmel kísérik a cséplőgépmunkások munkáját. Figyelik, hogy milyen gondosan csépelnek, hogyan etetik a gépet, vigyáznak-e minden szem gabonára, hogyan rakják kazalba a szalmát, a töreket, a pelyvát, rendben hagyják-e maguk után. Ez minden cséplőgépmunkacsapat becsületére,, rendszeretetére fényt vet, s a falu dolgozóinak megbecsülését csak a jó munkával érdemelhetik ki. Cséplőgépmunkásaink munkáját életkörülményeik is befolyásolják. A gépállomások, MEDOSZ-szervezetek, községi tanácsok gondoskodjanak a cséplőgépmunkacsapatok jó élelmezéséről, szállásáról, tisztálkodási lehetőségéről. A cséplőgépmunkások joggal elvárják, hogy munkájuk után jó ellátásban részesüljenek, s munkájuk után ezt meg is érdemlik. Cséplőgépmunkásaink már eddigi munkájukkal kivívták népünk elismerését és megbecsülését. Az elkövetkezendő időben szolgáljanak rá még jobban erre a megbecsülésre, becsülettel harcoljanak továbbra is népünk kenyeréért, a szemveszteség nélküli cséplésért, de azért is, hogy gazdák, akiknél csépelnek, mára a géptől teljesítsék a beadási kötelezettséget. Munkájuk a gép mellett, s felvilágosító munkájuk dolgozó parasztok között népünk a még nagyobb háláját és megbecsülését váltja ki. A VAS- ÉS FÉMIPARI KOMBINÁT dolgozói közül az alkotmány-ünnepi versenyben Éri Károly elvtárs brigádja 237 százalékos átlagot ért el a második dekádban. A brigád minden tagja nemes versenyben van egymással, megértik egymást, hiszen erre mutat felfelé ívelő kiváló teljesítésük is. Nehéz és felelősségteljes munkájuk — az öntvénytisztítás, itt mindenkinek a legodaadóbb munkát kell végezni. A legfiatalabb újoncot , Draskó Istvánt is már jól betanították, így együtt halad a többiekkel. Három hónapja tartják sztahanovista szintet és most az a alkotmány-ünnepi versenyben akarják megszerezni a sztahanovista jelvényt. Sikerül is ez nekik, mert Éri elvtárs jó brigádvezető, a tagok szintén jól dolgoznak, és ha a 0,5 selejtszázalékot még lejjebb nyomják, bizonyára sikerrel járnak. A verseny során kitűnt még Miklós Ferenc sztahanovista esztergályos 321 százalékos eredménnyel, Frank József esztergályos 283, Kertész Károlyné 277 és Radó István 270 százalékos teljesítéssel. A somogyszobi gazdák nem maradnak el a másodvetéssel sem Három cséplőgép csépel kb. két hete Somogyszobon. Kettő az egyénileg dolgozó parasztosnál, egy pedig a termelőszövetkezeteknél látott munkához. Az itttörő tsz-nél csépelték el először a gabonát és elsőnek is tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Az egyénileg dolgozó gazdák 80 százaléka betakarodott és ott, ahol elcsépeltek, a gabonabeadási kötelezettségüknek is eleget tettek még a cséplőgéptől a gazdák. Az eddig elcsépelt gabona elég jól fizet, megközelíti a tavalyi termést. A tsz-nek 9,5—10 mázsás átlagtermése van árpából, sőt egyes táblákon 14—1S mázsára számíthatunk. Előreláthatólag a búza sem sokkal marad el a tavalyi mögött a tsz-ben. A helyesen alkalmazott agrotechnikai módszerekkel 7—8 mázsás átlagtermést értek el. Nem maradnak el a somogyszobi gazdák a tarlóhántással és a másodvetéssel sem, a tsz kivételével teljesítették másodvetési tervüket. Bajor Lajos, Somogyszob Előre a Megyei Párt-végrehajtó bizottság verseny zászlajáért! Behordani a learatott kereszteket, elcsépelni az asztagokba rakott gabonát, szántani a tarlót, vetni a másodnövényt, az állam raktárába juttatni a törvény szerint kötelező gabonamennyiséget, a dolgozó nép pénztárába befizetni az adót, határidő előtt teljesíteni az esedékes állat- és állati termékbeadási tervet — ezek azok a fontos feladatok, amelyeknek megoldása közben lelkesen vetélkednek mezőgazdasági dolgozóink Somogy becsületéért, a Megyei Párt-végrehajtó bizottság alkotmány-ünnepi verseny zászlajáért. A siófoki járás mezőgazdasági dolgozói becsülettel helytálltak az elmúlt héten is a munkákban s továbbra is tartják az első helyet. Meg kell azonban gyorsítaniok az Járás: 1. siófoki 2. fonyódi 3. marcali 4. tabi 5 csurgói 6. barcsi 7. kaposvári 8. nagyatádi A MEGYE LEGJOBBJAI: Községeink közül Somogygesztié az elsőség. Termelőszövetkezeteink versenyében a pusztakovácsi Dimitrov tsz vezet. A gépállomások vetélkedésének első helyezettje a tapsonyi gépállomás, az állami gazdaságok élén a balatonújhelyi állami gazdaság halad. Megyénk legjobb aratógépkezelője a balatonkürti gépállomáson Csordás József, aki 158 hold gabonát vágott le. A kombájnvezetők közül Kovacsik Gyula, az igali gépállomás kombájnosa tört az élre, 248 hold kalászos Maratásával, illetve 1255 mázsa gabona elcséplésével. Herr Sándor (lengyeltóti gépállomás) a megye legjobb cséplőgép felelős vezetője, eddig több mint 1850 mázsa gabonát csépelt el 1070-es gépével. A faállatbeadás ütemét, hogy elsőségüket bebiztosíthassák. A fonyódi járást dicséret illeti az élőállati- és állati termékbeadásban elért szép eredményeiért. A marcali járásbeliek egyébként dicséretes munkáján sokat ront az adófizetésben mutatkozó lemaradás. A héten a többi feladat mellett erre kell különös gondot fordítaniuk. A barcsi járásban fokozódott a verseny lendülete, s így megelőzte a csurgói járást. A kaposvári és nagyatádi járás tovább is hátul kullog. A kaposvári járásnak a tarlóhántásban a nagyatádiaknak pedig az állatbeadásban van mulaszthatatlan és sürgős pótolnivalójuk. A járások sorrendje az értékelési szempontok figyelembevételével így alakult: Tanácselnök: Németi László Varga József Papp Ferenc Tengerdi Imre Vörös Gábor Mátyás József Suri Sándor Auer István lajmunkát végző traktorosok élenjárója Nagy Sándor (háromfai gépállomás), aki 226 normálholdat teljesített. A versenyben kitűnt községek és tsz-ek A siófoki járásban Balatonőszöd, a siófoki Új Barázda tsz, a fonyódi járásban Hollád, öreglaki Ifjú Gárda tsz, a marcali járásban Csákány, sávolyi Szabadság tsz, a tabi járásban Sérsekszöllős, zalai Kossuth tsz, a csurgói járásban Porrogszentpál, somogycsicsói Békebástya tsz, a barcsi járásban Somogytarnóca, szuloki Kossuth tsz, a kaposvári járásban Magyaratád, répáspusztai Első ötéves Terv tsz, a nagyatádi járásban pedig a rinyaszentkirályi Kossuth tsz jár az élen. Termelőszövetkezeteink életéből A siófoki Új Barázda tsz-ben gabonabehordáshoz igénybe vették a a kedvezményes TEFU gépkocsit. Gyorsan behordták így a 105 hold gabonájukat és időben végeztek a csépléssel. Ezzel azt is elérték,hogy az elsők között teljesítették beadásukat és ezért gyorsbeadási prémiumot kaptak. A prémiumból pedig könnyen kifizették a fuvardíjat. Képünk azt ábrázolja, amint a zabkévékkel megrakott tehergépkocsi az utolsó rakománnyal megérkezett a tsz portájára. Az andncsi Sztálin tsz-ben a cséplés mellett gondot fordítanak a téli takarmány betakarítására is. Az állatgondozók Tolnai József vezetésével a lucernaszénát hordják. Az illatos szénával megkínálják a tsz büszkeségét, a kéthónapos »Laci« nevű bikaborjút. A »Laci«-nak ízlik a friss széna, s örömében olyan ficánkolást csap, hogy Kopácsi elvtársnak, a tsz párttitkárának erősen meg kell kapaszkodnia a földbe, nehogy elrántsa a »bika«. Gyorsítsuk meg a tarlóhántást és másodvetést A gabona betakarítása mellett falvaink népének egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük a jövő évi bő termés első alapköveinek lerakásáról, a tarlóhántásról. Ebben a munkában nagy a lemaradás megyeszerte. Még az alkotóár a mostani időjárás nagyon kiválóan alkalmas a másodnövényvetésre — amelynek a takarmány biztosítása szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége van — mégis azt tapasztaljuk, hogy megyénk négy járásában vontatotmány-ünnepi versenyben élenjáró siófoki járásban is a gabonatarló csaknem 30 százaléka szántatlan. A kaposvári járásban pedig a gabonaföldek alig egyhatodán forgatta alá az eke a tarlót. A TARLÓHANTALBAN: Mezőgazdasági oszt. vez.: Ilyés Sándor Isaszegi József Feigli József Gerlecz István Jani János Deák János Pallag András Szabó Lászlóban halad ez a munka. Eddig a fonyódi, barcsi, siófoki és a nagyatádi járásban vetettek el az előírtnál több másodnövényt. A többi járás még nem teljesítette másodvetési tervét. A JÁRÁSOK SORRENDJE A MÁSODNÖVÉNYVETÉSBEN Járás: 1. fonyódi 2. barcsi 3. siófoki 4. nagyatádi 5. marcali 6. csurgói 7. kaposvári 8. tabi Mezőgazdasági dolgozóink, de egész népünk érdeke azt kívánja meg, hogy haladéktalanul buktarssuk le a tarlót, s vessük el a másodnövényt. Főagronómus: Molnár Imre Kiss József Mándli Ilona Benke Imre Tóth Mihály Makár János Kovács János Sebők Gyula I JÁRÁSOK SORRENDJE Járás: 1. siófoki 2. nagyatádi 3. marcali 4. barcsi 5. fonyódi 6. tabi 7. csurgói 8. kaposvári