Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

2 Megalakult a Hazafias Népfront-bizottság somogymegyei irodája A Hazafias Népfront-bizottság somogymegyei előkészítő bizott­sága megalakította a Hazafias Nép­front somogymegyei irodáját. A Hazafias Népfront-bizottság megyei irodája a Hazafias Népfronttal kapcsolatos minden kérdésben bárkinek rendelkezésére áll. Az iroda kéri a dolgozókat, hogy a népfronttal kapcsolatos pro­blémáikat, elvi kérdéseiket vessék fel írásban vagy személyesen. Az iroda az elvi kérdéseket tisztázza. * 1j A somogy megyei iroda Kaposváron, a Kossuth Lajos­ utca 6. szám, I. emeletén működik. Hivatalos idő hétköznap fél 9—5 óráig, szombaton fél 9—2 óráig. (Az iroda telefonszámát holnapi la­punkban közöljük.) A fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet javaslat külföldi sajtóvisszhangja Párizs (TASZSZ). A ,,1‘Humani­­té“ szembeállítja a Szovjetunió­nak az ENSZ-ben előterjesztett, a béke megszilárdítására irányuló javaslatát a német felfegyverzést célzó londoni tárgyalásokkal, ame­lyek — mint a lap hangsúlyozza — jogos félelemérzést keltenek a népekben. ■ „A kilenchatalmi értekezlet —■ írja a „l'Humanité“ — és az ENSZ-ben a Visinszkij nyilatko­zatával kezdetét vett tárgyalások között nagyobb a különbség, mint amekkora a Londont az székhelyétől elválasztó Óceán.ENSZ Mint a „Liberation“ című lap megjegyzi, „a Szovjetunió javas­lata a feszültség enyhítésére irá­nyuló törekvést bizonyítja.‘‘ London. Az „Observer“ című lap newyorki tudósítója azt írja, hogy ha az angolok elutasítják az oroszok közeledését, megkockáz­tatják, hogy a franciák­ visszauta­sítják a hozzájárulást Németor­szág újrafelfegyverzéséhez. Más­részt, ha túlságos nagy készséget mutatnak, megkockáztatják, hogy az amerikaiak elfordulnak tőlük. Delhi. A „Times Of India'1 cí­mű lap írja, hogy Delhi hivatalos köreiben úgy üdvözlik a szovjet javaslatot, mint pozitív lépést a tömegpusztító fegyverek feletti ellenőrzésről és a fegyverzet csök­kentéséről szóló nemzetközi egyezmény kivívása felé. A lap hozzáfűzi, hogy India minden lefegyverzést célzó támogat meg­egyezéses javaslatot, mivel külpo­litikájának alapelve, hogy a fegy­verzet felhalmozása, és szétszórt katonai támaszpontok létesítése gyanakvást és aggodalmat kelt a világ népeinek körében. A „Nin“ című jugoszláv hetilap a londoni tanácskozásról Belgrád (TASZSZ). A »­Nin« című jugoszláv hetilap »Kompromisszu­mok Londonban« című cikkében a kilenc ország külügyminisztereinek Ny­ugat-N­émetország felfegyverzése kérdésében tartott értekezletéről azt írja, hogy az »európai védelmi kö­zösség« és a brüsszeli értekezlet ku­darca kétségtelenül némi tanulságul szolgált, de csupán »a katonai in­tegráció kérdéseiben«. A politikai problémák megoldása kérdéses ma­radt. Az európai biztonság kérdésének gyökeres megoldása — a lap véle­ménye szerint — csakis úgy lehetsé­ges, ha a londoni tárgyalásoknál szé­lesebb alapokra helyezik az európai országok közti kapcsolatokat. Az »európai védelmi közösség« tapasztalata megmutatta, hogy a »kis Európa« tervei nem reálisak és szűklátókörűek az Európa egyesítésére vezető széleskörű és távlattal bíró európai együttmű­ködés szempontjából. A londoni tanácskozás részvevőiről nem lehet azt mondani, hogy levon­­­ták a tanulságot az »európai védelmi közösség­ kudarcából«­ és figyelembe­veszik a nemzetközi helyzetben be­állott változást. Mi több, jónéhány közvetlenül érdekelt ország részvé­tele nélkül kezdtek hozzá a német kérdés megoldásához. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a londoni tanácskozáson csak a nyu­gateurópai katonai szervezet meg­alakításáról esett szó. Ez a szervezet szoros kapcsolatban lesz az észak­­atlanti egyezménnyel. Ez pedig azt jelenti, hogy­ a tömbök és az ideoló­giai kizárólagosság politikáján alap­szik majd. Ez tehát semmiesetre sem szilárd és reális alapja az európai együttműködés fejlesztésének, Euró­pa egyesítése ügyének. Ne késlekedjünk a vetéssel! Megyénkben vontatottan halad az ősziárpa és a rozs vetése. Az ősziárpa vetésének határideje már lejárt, de még mindig csak 62 százalékát vetették el az előírt vetésterületnek. A rozs vetését is meg kell gyorsítani; októberben járunk és mindössze 47,1 százalé­kos az eredmény. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a korán elve­tett rozs bő termést hoz. Ne kés­lekedjenek tehát dolg­ozó paraszt­jaink a vetéssel, mert mulasztá­suknak a jövő évi termésnél lát­A november 7 tiszteletére indí­tott betakarítási és vetési verseny­hez eddig 180 község és 158 ter­melőszövetkezet csatlakozott. A versenyben máris szép eredmé­nyek születtek: október 1-ig 70 község és 180 termelőszövetkezet fejezte be az őszi árpa vetését. A rozs vetésével 4 község és 60 ter­melőszövetkezet végzett. A községek közötti versenyben az első helyen Tarany halad, 2­­ják kárát. A búza vetésének az ideje is itt van, az idő kedvező, csapadék esett bőven, a késleke­désre nincs okuk a gazdáknak. A gabonafélék vetési munkái­ban a marcali járás az első, míg a betakarításban a siófoki járás halad az élen. Mind a­­ mezőgaz­dasági munkákban, mind a beta­karításban az utolsó helyen a ka­posvári járás kullog, ahol van bő­ven tennivalójuk a járás vezetői­nek, hogy a lemaradást behozzák. Porrogszentpál, 3. Bodrog, 4. Uj­­várfalva, 5. Somogytúr, 6. Mesz­­tegnyő. A termelőszövetkezetek verse­nyében első a sávolyi Szabadság termelőszövetkezet, 2. a rinya­szentkirályi Kossuth, 3. a balaton­­kiliti Dózsa, 4. a vízvári Vörös Csillag, 5. a zimányi Béke, 6. a taranyi Kossuth, 7. a ráksi Új Élet tsz. A vetési és betakarítási munkákban a járások sorrendje a következő: Járás: 1. Marcali 2. Nagyatád 3. Tab 4. Csurgó 5. Fonyód 6. Barcs 7. Siófok 8. Kaposvár Mezőgazdasági oszt. vez.: Feigli József Isaszegi József Deák János Pallag András Jani János Gerlecz István Illyés Sándor Szabó László SOMOGYI NÉPLAP I tőkés parad­icsom­ Angliára érzékeny csapásokat mér nyugatnémet konkurrense. A német cégek még Angliában is szorongatják a briteket. Nemrégi­ben versenytárgyalások indultak meg, hogy melyik váltakozóra bíz­zák a sussexi Rotar folyó zsilip­kapuinak elkészítését. Az angol cé­gek árai 1996—2150 font közt in­gadoztak, a szállítási határidők pe­dig 12—18 hónap között, a nyugat­német cég ugyanakkor négyhóna­pos szállításra vállalta a megren­delést és mindössze 750 fontot kért, beleértve a szállítási költsé­geket. Az angol munkáspárt újságja, a »Daily Herald« elhatározta, hogy elemezni fogja, mi az oka a nyu­gatnémet konkurrenciaképesség növekedésének. Az angol lap kö­vetkeztetései igen sokatmondók. »Nyugat-Németország — írja az újság — miként Hitler Németor­szága is, igen kedvező terület a tőkésosztály számára és annál rosszabb a munkásosztálynak«. Az újság felsorolja a tényezőket, amelyek révén a nyugatnémet ka­pitalisták konkurrenseik fölé tud­nak kerekedni. Közöttük szerepel az alacsony munkabér, a munka­­nélküliek nagy száma, a hosszú munkanap, az alacsonybérűek nagy adója, a jelentéktelen szociális ki­adások. Másrészről idetartozik tőkések rendkívül nagy profitja, a a magánberuházások számára nyúj­tott sok, komoly adókedvezmény, az exporttámogatás, a tőke jelen­tős koncentrációja és a monopó­liumok uralma, amit elősegítettek a kezdetben a Marshall-terv ke­retén belül, később pedig a külön­böző dolláradományok formájában nyújtott hatalmas összegű szub­­szidiumok. Nyugat-Németország a »tőkések paradicsoma«, állapítja meg »Daily Herald«. Az újság vélemé­­­­ye szerint Nyugat-Németország példája az egészségtelen társadal­mi rendszernek, amelynek csődje elkerülhetetlen. A »Daily Herald« felsorolja a monopóliumok erősza­kos cselekedeteinek számos, meg­győző példáját és keserű gúnnyal jegyzi meg: »1918 után azt mondták: a csá­szár távozott, a tábornokok ma­radtak. 1945 után azt mondhatták volna: Hitler távozott, de az támogató kapitalisták maradtak­.Az Európa közvéleménye már rég­óta­ tudja azt, hogy az új Wehr­macht amerikai és angol híveinek támogatását élvező Nyugat-Német­ország a monopoltőke és a reak­ció hitbizománya. Éppen ezért az európai népek aggállyal szemlélik a háborús veszedelmet, amelyet a bonni államban újból feltámadó hitlerista rend rejt magában. Az angol újság cikke csak megindo­kolja ezt az aggodalmat. Eredményesen dolgozik a csurgói népfront-bizottság Csurgó községben nemrég alakult meg a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága, melyben dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók és ipari mun­kások egyaránt helyet foglalnak, sőt Vályi Nagy Ervin református lel­kész is tagja a bizottságnak. Néhány hetes még csupán a bizott­ság, de máris eredményes munkát végzett, összegyűjtik a dolgozók vé­leményét, meghallgatják kívánságai­kat és továbbítják a községi tanács­hoz. A községben hosszú évtizedek óta működik egy bővizű forrás, melyet eddig semmire sem használtak. A dolgozó parasztok azzal a tervvel fordultak a népfrontbizottsághoz, hogy érdemes lenne a forrás mellé egy fürdőmedencét építeni. A nép­frontbizottság helyesnek találta a kí­vánságot és nyomban a tanácshoz fordult. A községi tanács pedig a felsőbb szervekhez továbbította a tervet. Hasonlóképpen készítették el a szülőotthon tervét is. A dolgozók már régóta hiányolták a községben és ezt közölték a népfrontbizottság­gal is, amely nyomban továbbította a tanácshoz és ma már el is készült egy 12 férőhelyes szülőotthon terve, melynek építését a jóváhagyás után azonnal megkezdik. Ugyancsak így készítik el a Csurgóhoz tartozó also­­ki rész iskola­ kútját is. A csurgói népfrontbizottság ered­ményesen kezdte meg munkáját és megválasztása óta mindig több és több segítséget kap a községi ta­nácstól, illetve a helyi pártszervezet­től. Kedd, 1954 október 5. a dísz­élet hívei A DISZ Petofi-iskola propagandistáihoz A csurgói gimnázium tanára va­gyok. Mint fiatal DISZ-tag, örü­lök és megtisztelésnek tartom, hogy a DISZ propagandistája le­hetek. DISZ-szervezetünk egyik fogyatékossága a múlt oktatási évben az volt, hogy nem állt ren­delkezésre elegendő ’ számban megfelelő propagandista. De meglévő lehetőségeket sem hasz­n­­álták fel. Nem igyekeztek peda­gógusokat bevonni a politikai kö­rök és iskolák vezetésébe. A DISZ Központi Vezetőség ha­tározata előírja, hogy a Petőfi-is­­kola propagandistái elsősorban ér­telmiségiek, pedagógusok, mérnö­kök, agronómusok soraiból kerül­jenek ki. A csurgói járás pedagógusai örömmel vállalják ezt a DISZ­­­ megbízatást. Pl. Hevesi Jenőné elvtársnő, a csurgói I. sz. általános iskolából az iránt érdeklődött, kik és milyen létszámban lesznek az ő­­ szemináriumában, szeretne minél hamarabb személyesen megismer­kedni hallgatóival. Helyes Mária elvtársnő Zákánytelepről szintén a­­ DISZ propagandamunkájáról kért felvilágosítást. Az a véleményem, hogy a legtöbb propagandista jól felkészül DISZ-megbizatása mara­déktalan teljesítésére. A DISZ Petőfi-iskolán a fia­talok pártunk III. kongres­­­szusának határozatait, népünk történetének haladó hagyo­mányait, a szocializmus épí­tésének kérdéseit, szövetségünk szervezeti ifjúsági fel­adatait, az erkölcsös, kulturált diszista magatartás követel­ményeit tanulmányozzák. A DISZ propagandamunkájának alapvető feladata lesz, hogy a kongresszus útmutatásait a legszé­lesebb ifjúsági rétegek között is­mertesse. Miért a kongresszus anyagával kezdődik a DISZ-oktatás? 1. Azért, mert a párt politiká­jának — e politika tudományos alapjának mély ismerete az elő­feltétele annak, hogy eredménye­­­sen harcoljunk a DISZ-oktatás­­ eszmei, politikai színvonalának emeléséért. 2. A­ pártkongresszus határoza­taira támaszkodva, ezt magyaráz­va tanítjuk a Petőfi-iskolában a marxizmus-leninizmus alapjait. 3. Minden DISZ-fiatal erejét­­ mozgósítani kell népünk életszín­vonalának emelése érdekében. Ahhoz, hogy e nagy felada­toknak a propagandista min­den szempontból megfeleljen, gondosan tanulmányoznia kell a kongresszus anyagát. És itt­ van a legnagyobb fogyaté­kosság.­­— Nem elégedhetünk meg egyszeri rádióhallgatással, újság­olvasással, vagy a tanítási órára való egyszerű felkészüléssel. Ala­pos munkát, sok energiát igényel a kongresszus anyagának tanul­mányozása. A DISZ Petőfi-iskola eredmé­nyessége, hatékonysága, vonzóere­je elsősorban a propagandisták színvonalától függ majd. Szeretnék még néhány szót írni a propagandamunka megbecsülé­séről. Nem lehet a propagandistá­nak — aki propagandamunkáját jól akarja végezni — sok funkci­ót, különböző megbízatásokat ad­ni. Én ebben a propagandamunka lebecsülését látom. DISZ-propagandistáink mun­kája akkor lesz eredményes, ha sokoldalúan felkészülnek az oktatásra. Az eredményes munka feltételei: a) szemléltető anyagok gondos kiválasztása; b) helyi anyagok felhasználása, gyűjtése; c) a propagandista személyes példamutatása. A politikai oktatás ilyen alapos előkészítése kell, hogy újabb lé­pést jelentsen előre az ifjúság eszmei-politikai nevelésében, párt­politikájának­­ népszerűsítésé­­­ben. Szekeres Károly tanár, DISZ-propagandista. A hetesi DISZ-fiatalok silózási versenyre hívták a kaposvári járás összes területi DISZ-szervezetét A hetesi DISZ-szervezet fiatal­jai sokat segítenek községük ered­ményeinek növelésében. Jól kiveszik részüket a mezőgazdasági munkák­ból, önkéntes brigádjaikkal sokat segítenek az arra rászoruló gazdál­kodóknak, özvegyeknek, öregeknek. A nyáron is az elsők között volt a hetesi fiatalok cséplőbrigádja. Az őszi vetési és a kapások betakarí­tási munkáiban ugyancsak az elsők között találjuk a DISZ-fiatalokat. A hetesi fiatalok most egy újabb feladat megoldására vállalkoztak. A napokban olvasták a DISZ Közpon­ti Vezetőség felhívását a silózási ter­vek teljesítésével kapcsolatosan. A felhívás elolvasása után taggyűlésen elhatározták, részt vesznek a silózási munkák­ban, hogy a község minél előbb teljesítse tervét és zavartalan le­gyen az állatok átteleltetése. A silózási terv teljesítése érdeké­ben versenyre hívják a kaposvári járás összes területi DISZ-szerveze­­tét. Verseny­vállalásukban a többi között ezt írják: »Mi, hetesi fiatalok vállaljuk, hogy községünk s­ílózási tervét, amely 440 köbméter, novem­ber 25-re teljesítjük. Vállaljuk, hogy szervezetünk valamennyi tagja részt vesz ebben a munkában­. Kaposvári járás fiataljai, csatla­kozzatok a hetesi diszisták vállalá­sához, vegyetek részt minél nagyobb számban a silózási versenyben, melynek célja: állattenyésztésünk fejlesztése. A kuntelepi diszisták azt akarják, hogy községük ismét első legyen a járásban A kuntelepi DISZ-fiatalok nem­csak jó munkával, hanem színvona­las kultúrműsorral is meg akarják ünnepelni november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját. Elhatározták, hogy színdarabot, szavalatokat, mokat tanulnak meg. Az énekszó­előadás bevételéből kultúrházukat akarják szépíteni. Azt is vállalták, hogy se­gítséget adnak a község dolgozó pa­rasztjainak a silózási tervek mara­déktalan teljesítéséhez. Népnevelő­­munkával segítik a pártszervezetet: esténként meglátogatják a tervtelje­sítésben lemaradt gazdálkodókat és beszélgetnek velük, hogy minél előbb rendezzék beadásukat. Azt akarják elérni, hogy a község, mint a nyári mezőgazdasági munkákban és az al­kotmány tiszteletére indított munka­versenyben, most is a járás legjobb községe legyen. Max Reimann: „El a kezekkel a Német Kommunista Párttól!”1 Max Reimann, a Német Kom­munista Párt elnöke a „Freies Volk“ című lapnak adott nyilat­kozatában a többi között kijelen­tette: A lakosság millióinak elszántan követelniük kell: a Német Kom­munista Párt ellen november 23- ra kitűzött pert ne tartsák meg. Délkoreai kikötőmunkások sztrájkja Phenjan (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda“ „Tongjang Tonszin1' délkoreai hír­­ű ügynökség jelentése alapján közli,­­hogy szeptember 30-án sztrájkba léptek azok a puszani és maszani kikötőmunkások, akik amerikai hadianyag rakodásán dolgoztak. A délkoreai hatóságok „törvénysér­tőnek“ nyilvánították a sztrájkod

Next