Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi üdvözlő rádióbeszéde Kedves Barátaim! Kedves Elv társak! Éppen hogy elütötte az óra az éjfelet és elhangzottak nemzeti Himnuszunk jókedvet és bőséget kívánó szavai. Az egész országban vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk egy újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban szabad népként, immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt, abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A nemzeti büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével ezalatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a ronok országából virágzó, szabad hazát teremtettünk. A szabadság tíz éve alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotó erej és lendülete, s ezt a hatalmas erőt pántunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az új év küszöbén ,'a'hála és a szeretet szavával köszántjük nagy szovjet népet, amely leverte a kezünkről a rabbilincset és szabadás tette előttünk az utat nemzeti felemelkedés, a szabad és a boldog' élet felé! Szerencsekivánasunkat fejezzük ki a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsét és sikert kívánunk a többi népeknek a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves Barátaim! Büszke szívvel gondolunk vissza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öreg kitettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, néni értelmiségünk alkotóereje megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének kisabb választásai, legdemokrati s a Hazafias Népfront kibontakozó lendületei bizonyítják, hogy nénünk egy fejejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az újév köszöntésének hangulatában gondoljunk ünnepi arra, hogy az új esztendőben még nagyobb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szebben dolgozunk. Tőlünk és csak tőlünk hogy mennyivel fogunk függ az, jobban, boldogabban élni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mai újévi köszöntőnk, ezért vagyunk mindannyian szilárdan meggyőződve abban, hogy előre és csakis előre fogunk menni az új esztendőben is. Kedves Barátaim! Míg mi az eredményes munka jóleső boldogságával szívünkben és a további felemelkedés bizakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatra, éppen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkának, a német militarizmusnak a feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakarata és elszántsága, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánnyal, fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával— ezt követeli tőlünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindannyiunknak, minden magyar dolgozónak teljes sikert és boldog új esztendőt! Ollenhauer és Adenauer a párizsi szavazás eredményéről Berlin (MTI). Olnhauer, a Német Szociáldemokrata Párt ...elnöke... a francia nemzetgyű szavazásának eredményéről alkotott Véleményét az a.ábitafebí n fügtete össze: »Az a tény, hogy a francia nemzetgyűlésben a döntést csak igen kis többséggel hozták meg, újból világosan bizonyítja mennyre vitatott ez a szerződés. Egy olyan szerződés, amelyet nem támogat minden országban széleskörű demokratikus többség, nem szolgálhat az érdekeltek javára, hanem .gában rejti a népek közti újabb viták és félreértések csíráját, különösen ami Franciaországot és a Szövetségi Köztársaságot illeti — mondotta Oilenhauer, majd az egyezmények mellett szavazó képviselők állásfoglalásaira célozva kijelentette: »Már most meg lehet, mondani, hogy nemcsak a Saar-vidék státusára, hanem a Szövetségi Köztársaság biztonságára és cselekvési szabadságára és az újraegyesítés problémáira vonatkozólag is részben egymásnak teljesen ellentmondó felfogások alakultak ki az egyezmény tartalmát illetően«. Gulenhauer hangsúlyozta: -A Párizsban hozott döntés nem változtat azon, hogy a német szociáldemokrácia az egyezményeket elutasítja. A Német Szociáldemokrata Pártnak továbbra is az a véleménye, hogy ezek az egyezmények komoly akadályt jelentenek Németország békés és szabad újraegyesítésében és a nemzetközi feszültség enyhítésében«. * * *A francia nemzetgyűlésnek a párizsi egyezményeket jóváhagyó döntése elégedettséget kelt mind a szövetségi kormányban, mind bennem« — jelentette ki csütörtök este Adenauer kancellár a francia nemzetgyűlés bizalmi szavazásának eredményét kommentálva. »Ezzel — fűzte hozzá a kancellár — egy rendkívül nehéz vita után újabb lépéssel jutottunk tovább a párizsi nyelv megvalósulása útján«.egyezméAdenauer a továbbiakban kijelentette: a francia nemzetgyűlés vitái azt bizonyítják, hogy »még rendkívüli pszichológiai és politikai természetű nehézségek vannak a nyugat-európai összhanghoz vezető úton. Szombat, 1955. január 1. Somogyi Pált Emlékezés Steinmetz kapitányra , s ezekben a napokban az az ember jutott eszembe, aki 10 évvel ezelőtt fiatal életét adta a mi szabadságunkért. Steinmetz kapitányra, a hős parlamenterre gondolok, róla szeretnék elmondani egyet s mást. • Amikor 1920 nyarán sikerült megszöknöm Korthyék börtönéből, Pécsre mentem, mely akkor jugoszláv megszállás alatt volt. Itt felkerestem Steinmetzéket; Steinmetz István főmérnök nemcsak rokonom, de jó elvtársam is, aki 1919-ben a pécsi bányász-zászlóaljjal önként jött át Kaposvárra, megvédeni a proletárdiktatúrát. A kapu előtt megálltam, lehírogattam ég- és tüsketépte ruhámat és becsengettem. Kékszemű, szőke fiúcska nyitott ajtók Ártatlan Szemével csodálkozva végemért és azt nötyögte: — Máma nincs krajcárom, bács, holnap jöjjön. .— Hogy hívnak, kisfiam? — kérdeztem tőle. A gyermek, ahogy közelebb álltam hozzá, akaratlanul visszalépett, aztán bátran kivágta: — Steinmetz Miki! — Ügy, te vagy a Miki? — Hol vagy, kisfiam? — hangolt az anyja hangja, mert valószínű megsokallta a gyerek távolétét .Alacsony, kellemes arcú fiatalasszony, az unokanővérem állt előttem. Meglepődve nézett rám, majd összecsapta kezét, vagy!— Pali, te vagy? Megszöktél, serült? Jól van, csakhogy itt Bent álmélkodó tekintetek vettek körül. A nagydarab barna férfi, az apa, a kerekded arcú Pirik, a kis szemüveges komolykodó Hajnal, a mama, Miki, az égés: család. Délután Steinmetz elvtárs belém tarolt, Miki pedig elmarkolta kissé félre álló jobb hüvelykujjamat és elkísértek a pártszervezetbe, ahol a politikai menekültek ügyeit intézték. Itt a főmérnök és a kis Miki annak rendje és vádja szerint leigazoltak .. » Miki hazafelé menet kétszer is hozzáfordult: — Bácsi, hát nem félt átjönni a tatáron, hiszen ott katonák vannak puskával?! # * *Másszor Moszkvában találkoztmn velük. 12 éve nem láttam a családot Steinmetz *k .:óta végig emigrálták a fél világot. Voltak Jugoszláviában, Olaszoszágban, az USA-ban, Argentínában, megtanultak vagy öt nyeren, de nyugalomra, biztos kenyérre, otthonra, sehol sem leltek.Moszkvában végre megtalálták a keresett otthont a második szát Nyúlánk, pelyhes állú, kemény tüntető legényke fogadott: a Miki. Összeölelkeztünk. — Megnőttél öcsém! Nézd csak, hgy eljárt az idő. Egész legény vagy. Hát mi leszel? Mit tanulsz Mérnök leszel, tiszt vagy talán pilóta? Itt most nyitva áll előtte a pálya. — Rádiógyárban dolgozom, műszersz leszek — válaszolta szerényen. Mielőtt eltávoztam, Miki elém állt. — Pali bátyám, valamivel most is odumaradt, nem mesélte el, hogyan szökött meg a börtönből és hgyan jött át a magyar határon... öt év múlva megférfiasodva, megedző äve ' de' a VT gós -gyermekiesen tiszta szemmel Miklós mint főhadnagy tért vissza a spanyol polgárháborúból,kitüntetéssel a mellén. * * * r találsozásaink éden« mindig kedv,sertők, életvidámak vírfltak. 194a. jan. l*yn, mikor a Tájékoztató Iroda jelentésében megpillantottam a nevet, megdöbbentő.^ hitelem markodta össze szívemet A jelentésben ez áll: „Steinmetz Miklós kapitányt, szovjet parlamentert 1944 december 29-én Vecsésnél a fasiszták meggyilkolták.” A Miklóst?! szakadt ki belőjem önkéntelenül s szememet könny lepte el Meghatottan, kegyelettel gondotokja ij, ki meghaltál a szabadságért, meghaltál, hogy megmentsed Budapestet minket, a magyar népet... - ■KXDGG>0(3OOOO0GOOO©OOOGOÖOOGOOOC>3OOOG0OOO0G©OGGOOOeOGe XDGOOGOOGOOOOO0OOGOOOOOOOOO©OOOO0)3 SOOOGOOOOOOOOOOGOGO xDOOOOOOOOOOOOOOOOe V j. {Részletek Lord Edward Frederich v r»Vm , /Langley Büféei of Liverpool hasonló ’ * *talansággal, közel két Óm című, a közeljövőben magyar nyelven 4 TTÁTl A /° iT7HTl nmm Tz" T% kkAY* Amm , , t várták ezek el is megjelenő könyvéből.) A HOROGKERESZT KORBÁCSA ALATT Roby 1944 júniusában 18 éves nehéz, félelmetes csend, barátjához: j volt, szüleivel élt Ropse-Foretben. — Ezek németek, én már ismer Oradour környékén, rém őket, bántani fognak! Megj __ AKIKET EGY PAJTÁBA próbálok elszökni innen! — És csuktak velem, azok közt volt.ta éghető anyaggal, amit csak hogy, hogy nem, ez a Roger God,Brissaud, a kovács, Campain, a találtak: széna, szalmával, rőzsével, kocsikerék-küllőkkel, létrákfrm nevű fiú megszökött a többi»rövidárus és Molies, a fodrász.tőle s miután egy ideig a kertben Alighogy megérkeztünk, a némerejtőzött, sikerült kijutnia a kör odább tolattak velünk két nyerő erdőbe. Hat órával később útban lévő kocsit, aztán bezavarsz összes gyerekek közül már csaktak minket. Négy katona állt az ő volt életben a 1 ajtónál, fegyvereiket felénk for HÁROMNEGYED HÁROMKOR dítva, nehogy elmeneküljünk. Bemindenki ott volt a téren: öreg, szélgettek, nevetgéltek, s közben fiatal, beteg és nyomorék, apák vizsgálgatták puskáikat, öt perct táttam egyik barátot a fiaikkal, anyák a lányaikkal, tacej aztán, hogy ide beléptünk, feküdt, vérrel borít' nutók és tanítók, karonülő kicsi- nyilvánvalóan a térről jövő jeladói ban. nyék és a csecsemők is babakocsi- lövésnek engedelmeskedve, a kar — Lépéseket halló ORADOUR-SUR-CLANC terjedelmes vidéke település a francia- németekről és így szólt az egyik, országi Haute Vienne kerületben. A szomszédos tanyákat is beleszámítva, egész népessége 1936-ban 1500 körül lehetett. Nyugodtan pihent mindenki ebéd után, amikor negyed háromkor egy ,nagy német katonai különítmény vonult be a limogesi útról és megállt a falu szélén. A katonák rohamsisakot hordtak és a Walfen SS-nek jól ismert zöldessárga egyenruháját, viselték. Néhány kocsijuk beljebb ment a faluba és ott megállt. Nem sokkal később, hogy megérkeztek, falubeli kikiáltó végigjárta az utasokat és felolvasott egy parancsot, amely szerint mindenkinek, kivétel nélkül, férfinak, nőnek, gyereknek egyaránt rögtön ki kellett vonulni a térre igazoló irataival együtt. Ugyanakkor minden házból a térre hajtották az embereket. " Véletlenül éppen ezen a délutánon gyűjtötték össze az iskolásokat orvosi vizsgálatra. 191 gyerek volt az iskolaépületben. A kiküldött osztag parancsnoka azt mondta, hogy félnek az esetleges csetepatétól, és biztonság kedvéért a templomba vinnék a gyerekeket. Ezt bizonygatva, át is kísérték az okolásokat és a tanítókat jukban jtónak tüzet nyitottak ránk. A német katonák beljebb jöttek, először estek el, azokat megvédkörbefogták és két csoportra vitték az utána következő golyó választották áldozataikat. Az egyik portól a reájuk hulló testek. Én be a nők és gyermekek, a másik a hasamon feküdtem, fejemet karba a férfiak kerültek. Az előbbié a jaim közé szorítva. A lövedékek két a templomba kísérték , közvetlen közelemben pattogtak A német parancsnok ezután a 11 ° a falról, a por és a homok beférfiakhoz fordult. Azt mondta, 1 ém fojtotta a lélegzetet. Néhány hogy tudomása van a faluban el-1 sebesült jajgatott, többen a felesér ejtett titkos fegyverraktárról, ■ fejüket, gyermekeiket szólították, ezért alapos kutatást javasol. Ez j — Hirtelen megszűnt a lövöldealatt a férfiakat a pajtába viszik rés, s a vadállatok testünk fölött és ott őrizet alatt tartják. Ennek sétálva, revolverekkel sorban vémegfelelően 6 csoportot állítottak gettek mindazokkal, akik még hafel és hat különböző helyre indítlami életjelt mutattak, tották őket. Ezek közül csak öt RETTEGVE VÁRTAM, miférfi maradt életben , és általuk kor kerül rám, a sor. Megsebesülés nélkül. Egyet kivéve, s vált ismertté a többiek sorsa, nem a bal könyökömön. Körülöttem elhalt a jajgatás és a-lövések '"A menekült ' fiatal j Egyi’ ,kivon..Hóbji— hadd It „tapasztalata‘‘ am " Saját történetét. ___.____ „ szerencsetlenek^hogy vajjon mi jeyz a sorgy mi lett, azt Iadame Rouffa]ie mondotta el a követmelyet i kezokep^in. csak időről időre tört meg egy j _ Déltán néffv körü, néhány SSISSÍ Ä a»« a^raplomb, vakmiféle túlozzál, melyet a kórusnál helyt yek ei a dobozból kilógott eg, kötélszerű valami, amit végighúzva hagytak a földön, majd rágyújtották, s utána katonái« «távoztak. Mikor a lánya a ládikót>ozúrt, az felrobbant és vastag, siker je_ fojtogató füstfelhőt bocsátott magából. Az assz?" kai. — Mégsem volt azonban halott mindenki körülöttem, s a sértetlenek suttogni kezdtek azokhoz, akik sebesülve bár, de életbeee maradtak. Egy kicsit elt a fejem, s közelebbi ex? “ . Vogy]r aláit. Jan 1 to7V8 Akiknek tértek vissza. Felgyújtották a kát, akik ránkborított szalmát és a lángok nyorai gyorsan szétterjedtek a pajtában. Megpróbáltam elmozdulni, de rajtam fekvő testek súlya akadályozta a mozgást, s emellett sebesülésem miatt a bal karom, használhatatlan volt. . Kétségbeesett erőfeszítések után végre sikerült Ezután kiszabadulnom. Lassan emelkedtem fel, várva, hogy golyót kapok, de a gyilkosok már elmentek.. . 1 ----A levegő fullasztó lett, hirtelen egy nyílást vettem észre a falon, sikerült kéresztülnyomakodnom rajta és a szomszédos padláson találtam menedéket. EZALATT AZ ASSZONYOK és a gyerekek közel 400 főnyi csome r .k. Végül csend lett,'portja elért a templomba Növel' „uszálták mindazogyekeztek jutni. Lá em ölte meg egy,lyó. Jómagam utaknek köszönhettem kivulről ^5 lelekjelert^, életemet, behunyva szemeimet, halottnak, magamat. — a templomban sortüz _ szalmát, rozsét dobálták ~kőpadlón szerte heverő testekre. jyiinthogy ebből a mészárlásból megmenekültem és nem sebesült ^ meg, felhasználva a füstfelhőt elrejtőztem a nagyoltákt . Miután a megsemmisítették német csapatok a lakosságot, tervszerűen„ feldúlták a falut a fe környéké .* ezután pedig tovább vonultok. ordította: Petress István.