Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLIT­AKJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap iffiS mm Köszöntjük pártunk központi lapját, a Szabad Népet A fekete betűk hadsereg­ének névtelen katonái Londoni ködben csaknem »londoni« eredmény A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 26. szám. ÁRA SO FILLÉR Kedd, 1955. február 1. A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁN Tizenhárom évvel ezelőtt vilá­gítófáklyaként lobbant fel a ma­gyar nép egére a kommunisták lapja, a Szabad Nép. Azon a ti­zenhárom év előtti téli reggelen, amikor elgyötört hazánkban egy­re több ember ajkáról szakadt fel a sóhaj: meddig még?! Fiaink, férjeink, a fronton ontották vérü­ket, haltak „hősi halált“ az ide­genek, a náci fasiszták érdekei­ért. S itthon? Itthon sem volt jobb a helyzet. Népünk nagyszerű fiai, a magyar jövőt nemcsak meg­álmodó, de érte tevőlegesen har­coló hősei az uralkodó osztály börtöneiben sínylődtek szabadu­lást várva. Ilyen körülmények kö­zött jelent meg 1942. február el­­­sején az illegális Szabad Nép­ első­­ száma. S ez az újság első példányától kezdve napjainkig, igazi népújság, mely büszkén hirdette, hogy örö­köse harcos elődjeinek: Kossuth 1841-ben indított Pesti Hírlapjá­nak, az 1848-as március tizenötö­dike, Táncsics: Munkások Újság­ja, Frankel Leo: Munkás Heti Krónikája, a Tanácsköztársaság Vörös Újságja, a kommunisták itthoni és emigrációban kiadott lapjai töretlen követője. Ma, ami­kor a szabad magyar sajtó szüle­tésnapját harmadszor ünnepel­jük, mi is büszkén hirdetjük, hogy az első illegális Szabad Nép követte úton járunk, az ő örökö­sei a mi örököseink is, de büsz­kén hirdetjük azt is, hogy a mi­­ örökségünk még gazdagabb, mert a példaképeink sorában jelentős he­lyet foglal el a 13 évvel ezelőtt megjelent Szabad Nép is. A ma újságírójának példaképe hős­szer­kesztője, Rózsa Ferenc akit a Horthy rémuralom elvtárs, más­képp nem tudott elhallgattatni, csak úgy, hogy gyilkos módon el­vágta élete fonalát. Azóta nagyot változott a világ, gyökerében megváltozott a ma­gyar nép élete is. A felszabadulá­sunk óta eltelt tíz év alatt a sza­bad magyar sajtó a dolgozók mindennapi kenyerévé vált. Meg­valósult Sztálin elvtárs klasszikus megállapítása, hogy a sajtó segít­ségével a párt „minden nap, min­den órában beszél a munkásosz­tállyal“. Menjünk csak végig Ka­posvár utcáin reggel fél 7 és óra között. A kertkapu hasadéká­­­­ba, a levelesládába betűzve min­den háznál ott látjuk a Szabad Nép, a Somogyi Néplap legfrissebb számait. Az üzemek, hivatalok portásfülkéiben kötegszám várja a munkába érkezőket, s szinte már elképzelhetetlen, hogy az újság legalább futólagos átolvasása nél­kül kezdjünk az aznapi munká­hoz. S ha arról beszélünk, hogy a sajtó mindennapi kenyerünkké vált, nem feledkezhetünk meg a falusi dolgozókról, tsz-tagokról, egyéni gazdákról sem. Esténként, a fárasztó munka után, a vacsora és a lefekvés közben pihenést, szó­­­­rakoztató tanulást a rádió mellett az újság nyújtja a falun. Nemrég,­­ a nemzeti összefogás nagyszerű kibontakozása után tottságaink elsődleges népfront­ bi­tevékeny­sége volt a falusi gazdakörök, ol­vasókörök szervezése. Itt is, az ag­rártudományi kérdésekkel való is­merkedés mellett nagy szerep jut az újságnak is. E napon, amikor a szabad ma­gyar sajtó napját immár harmad­szor ünnepeljük, időszerű meg­vizsgálni, maradéktalanul eleget tesz-e olvasói kívánságainak, meg­­találják-e az újságban mindazt, amire kíváncsiak, ami érdekli őket? Megyénk lapja, a Somogyi Néplap is immár tíz esztendeje viszi szét a megyében a híreket, közli az olvasókkal a pártélet, az ipar, a mezőgazdaság, a kulturá­lis élet eseményeit. A kommunis­ta újsághoz méltóan első, amely köszönti az újat, dicséri a jót, s amely kíméletlen nyíltsággal tárja fel a hibákat, ostorozza a hibák forrását, kézenfogja a botladozó­kat és segíti megkeresni a jó utat. Bátran elmondhatjuk, hogy la­punk ebbeli munkája évről évre fejlődik, sokoldalúbb, körültekin­tőbb, hogy pártunk útmutatása alapján rajta tartja kezét az élet ütőerén. S amikor eredményeink­ről beszámolunk, nem feledkezhe­tünk meg segítőtársainkról, leve­lezőinkről sem. Ők azok, akik nap mint nap az élet apró kis problé­máiról tájékoztatnak bennünket, tanácsot adnak és kérnek, s ezzel segítik a párt sajtóját, hogy a sze­repét mindjobban betölthesse. De sokat fejlődtek újságíróink is, akik kivétel nélkül a nép egy­szerű fiai közül valók. Nem egy közülük, volt mezőgazdasági cse­léd gyermeke, mások üzemből vagy éppen az iskolából kerültek az íróasztal mellé. Sok nehézség­gel kellett és kell megküzdeniük, miközben az írás művészetével, élettapasztalattal, szervezeti prob­lémákkal, a szakma sajátosságai­val egyszerre kell megismerkedni­ük. Ezen a vonalon is elmondhat­juk, hogy eredményesen haladunk előre. Újságíróink tanulnak, növe­lik irodalmi, politikai, szakmai fel­készültségüket. Munkánk színvo­nalának javulása lemérhető abban is, hogy hónapról hónapra több kézbe jut el Megyei Pártbizottsá­gunk lapja, az Helytelen lenne azonban­ csak eredményeket számbavenni ezen az ünnepi napon. Még nem tettünk meg mindent. Sokszor visszariadunk egy-egy nehezebb feladat elől, s választjuk a kényel­mesebb megoldást. Vannak még úgynevezett „fehér foltok“, fel nem tárt területek, illetve problé­mák megyénkben. A júniusi párt­­határozat, az új kormányprogram a sajtó feladatát is megszabta a következő évekre. E feladatokat azonban még gyakran szem elől tévesztjük és nem szentelünk ak­kora teret a dolgozók közvetlen érdekeinek megfelelően lapunk­ban. A sajtó feladata többek kö­zött az is, hogy fejlessze a pro­letárinternacionalizmust. Felada­tai közé tartozik az is, hogy fá­radhatatlan harcosa legyen a bé­késnek és pillanatnyi könyörüle­­tet sem ismerve, harcoljon a vi­lág békéjét fenyegető uszítók ellen. E kettőnek háborús főleg azzal tehet eleget, ha tágabb teret enged a nemzetközi események is­mertetésének, megfelelő kommen­tálásának. Röviden megfogalmaz­va: a sajtó feladata a dolgozók szakmai és politikai tudásának fejlesztése, kulturális színvonalá­nak emelése. Közérthető nyelven és mégis tudományos igényekkel közelebb hozni a tudományt, mű­vészetet. Számontartani kulturális forradalmunk győzelmes megvaló­sításának kis és nagy eseményeit, ápolni és fejleszteni a hazaszere­tetet, megismertetni a magyar nép dicső tetteinek történetét — mindez elsőrendű feladatai közé tartozik. Ma, amikor olvasóink előtt tár­juk fel legközvetlenebb feladata­inkat, ez egyben segítséget is ad ahhoz, hogy számbavett és egyre gyarapodó erőinkkel ebben az év­ben még több eredményt érjünk el, s a szabad magyar sajtó negye­dik ünnepén ismét beszámolva mind kevesebb legyen a mínusz és mind több, eredményes munkáról adhassunk hírt. Felszabadulási A mezőgazdasági A tavaszi vetőmagvakat előcsíráztatják A somogyszobi Úttörő Termelő­­szövetkezet tagjai azt írják leve­lükben, hogy mindent megtesz­nek, hogy méltók legyenek az ipa­ri munkásokhoz. Vállalásuk min­den pontja azt mutatja, hogy az idén jóval nagyobb termésered­ményeket akarnak elérni a tava­lyinál, az idei esztendő termelő-, szö­vetkezetük megszilárdításán­ak éve lesz. A tavaszi vetőmagvakat előcsíráztatják, a gyengébb minő­ségű földjeiket mésziszappal szór­ják be. Az állattenyésztés fejlesz­tésével is sokkal többet törődünk, mint az elmúlt években — írják. — A fejési átlagot 5 literről 7 li­terre emeljük és egy igen nagy lé­pést teszünk azzal, hogy bevezet­jük az egyedi takarmányozást. 11 [KHton! Jelölik befejezzük a gépjavítást A Balatonkiliti Gépállomás traktoristái is igen értékes mun­kafelajánlást tettek hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója tisz­teletére. A gép­javítási munkálato­kat febr. 14-re, 11 nappal a határ­idő előtt teljes egészében befejez­zük —­ hangzik a vállalás. Emel­lett még a Karádi Gépállomásnak is megjavítunk egy erőgépet ter­ven felül. — Továbbá arról szá­molnak be, hogy hulladékanyag­ból 5 db utánfutó kocsit készíte­nek. Több mint félmillió forintos többtermelés A Bárdibükki Állami Gazdaság versenyfelhívása különösképpen a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozik. Az almatermési ter­vük 3476 mázsa, ezzel, szemben 4031 mázsa termelését ami pénzértékben 199 680 vállalták, forin­tot tesz ki. Szőlőtermesztésnél szintén 82 mázsával akarnak több Túlteljesítjük növény­termesztési és állattenyésztési tervünket Az Alsóbogáti Állami Gazdaság üzemegységei külön-külön tették meg versenyvállalásukat. Kisgyű­­léseken és csoportos beszélgetése­ken vitatták meg, hogy mire ké­pesek, mennyivel tudják túlteljesí­teni termelési tervüket. A csom­­bárdi üzemegység növénytermesz­tői a 8,6 mázsa rozstermést 9 má­zsára, a 8 mázsás tavaszi árpát ugyancsak 9 mázsára akarják emelni. A baracskai üzemegység­ből érkezett levél pedig arról ad hírt, hogy a sertéstenyésztést akarják fellendíteni. A malacsza­porítási tervüket­ az első negyed­évben 45 százalékkal teljesítik túl, ami 5­00 szaporulatot jelent. Ugyanakkor a 14 kilogramm he­lyett 16 kilogrammos korukban választják le őket ugyanannyi idő alatt. Félévi beadásunkat teljesítjük április 4-ig A sérsekszöllősi Új Gazda Ter­melőszövetkezet tagjai közgyűlé­sen határozták el csatlakozásukat. A fejlett agrotechnikát alkalmazzuk A Kutasi Állami Gazdaság dol­gozóinak versenyvállalása arról tanúskodik, hogy alaposan meg­tárgyalták, mielőtt nyilvánosságra hozták volna vállalásukat. Levelü­ket 24 dolgozó aláírása teszi hite­lessé. Különösképpen az új agro­technika alkalmazásával foglal­koznak vállalásukban. A trágyake­zelés, az állatok szakszerű gondo­zása, a szőlő- és gyümölcskerté­szet megélénkítése a legfontosabb teendők. Megszüntetjük a hiányosságokat. A Marcali Állami Gazdaság dol­gozóinak versenyvállalása felöleli a gazdaság minden egyes üzem­egységének legfontosabb teendő­it. — Sok javítanivaló van gazda­ságunk munkájában — írják. — Verseny­vállalásunkkal a meglévő hibákat akarjuk kiküszöbölni. Reméljük, rövidesen arról adha­tunk hírt — írják —, hogy a Marcali Állami Gazdaság dolgozói becsülettel harcolnak verseny­vállalásuk teljesítéséért, versennyel megyénk becsületéért dtrlgozók írják a felszabadulási versenyről oooooooxxxíooooooooooooooooooojoocxxxxíooooooooooooc» Itt versenyre hívták a tahi járás valamennyi termelőszövetkezetét. A felszabadulási verseny me­gyénkben egyre szélesedik. Napról napra olyan helyekről, olyan fa­lusi dolgozó parasztoktól jönnek a csatlakozások, versenyvállalást be­­­­jelentő írások szerkesztőségünkbe, ahonnan azelőtt nem nagyon hal­lottunk a versenyről. Az alábbiak­ban ezekből a levelekből közlünk néhányat: Versenyvállalásuk főképpen a ga­bonatermesztés növelését segíti elő. Vállalták, hogy 10 kat. hold őszi vetésüket istál­lótrágyával fe­lültrágyázzák, a többit pedig mű­trágyával fejtrágyázzák. A be­adási kötelezettségeik határidő előtti teljesítésével is foglalkozik versenyvállalásuk.­­ Április 4-ig­­­ teljesítjük félévi sertés-, vágómar­ha-, tojás- és sovány baromfibe­­adásunkat. 3000 liter tejet pedig tervük megállapít. De a vállalásuk az első negyedévben leszállítunk többi pontja is mind azt tükrözi, szabadon. Versenyvállalásunkat hogy az idén sokkal jobb ered- maradék nélkül teljesíteni tudjuk ménnyel akarják zárni az évet, — írják —, mivel a családtagok is mint 1954-ben. Vállalásuk értéke teljes egészében részt vállaltak a 560 156 forintot tesz ki Összesen. közös munkából. termést elérni, mint amennyit a a begyűjtési miniszter rendelete a beadási kötelezettség elengedésének szabályozásáról A begyűjtési miniszter az Elnö­ki Tanács 1953. évi 27. sz­ törvény­­erejű rendeletében foglalt felha­talmazás alapján az alábbiak sze­rint szabályozta öregség, munka­képtelenség és első tényleges ka­tonai szolgálat esetén a beadási kötelezettség elengedését. Termény- és húsbeadási kedvez­ményre jogosultak a 65. életévü­ket betöltött férfiak, illetőleg 60. életévüket beltöltött nők, to­­­vábbá a munkaképtelen, vagy az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett ter­melők abban az esetben, ha nincs munkaképes, illetve önálló kere­settel rendelkező, eltartásra köte­lezhető családtagja. E feltételek esetén is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szociális hely­zetére. Nem lehet kedvezményben részesíteni többek között azt a termelőt, aki maga, vagy munka­képes családtagja munkaviszony­ban áll, vagy aki rendszeres pénz­­beni vagy természetbeni juttatás­ra jogosult (kivéve a nyugdíjat, kegydíjat, rokkantsági és baleseti járulékot), aki földjét részben ha­szonbérbe adja, vagy maga vesz bérbe földet, továbbá ha ipari vagy kereskedelmi tevékenységet­ folytat. Három kat. holdon aluli szán­tó- és rétterület után a teljes termény- és húsbeadási köte­lezettséget, három kat. holdat meghaladó szántó- és rétterü­let esetén a termény- és hús­beadási kötelezettség három holdra eső mennyiségét kell elengedni. Az állami tartalékföldekből ha felvásárlási áron kell kifizet­ni, vagy a következő évi köte­lezettségének javára kell le­számítani. Ezek a rendelkezések csak azokra a termelőkre vonatkoznak, azonbérelt terület után megállapí­t akik a többéves begyűjtési rend­­tort kedvezményes termény- és szer életbelépésekor (19­54. január 1-én) beadásra kötelezett terme­lők voltak, kivéve azokat, akik az időpont után öröklés jogcímén tu­­lajdonukba került ingatlanuk alapján váltak beadásra kötele­zettekké, húsbeadási kötelezettséget nem le­het törölni. Munkaképtelennek azt a beadás­ra kötelezett termelőt kell tekin­teni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdaságii­ munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazo­­­­­lásokkal együtt minden évben? február 10-ig kell a begyűjtési­ megbízotthoz benyújtani. Az el­engedés ügyében az illetékes járá­si, vagy városi, begyűjtési hivatal nyolc napon belül, fellebbezés Kedves Elvtársak! A magyar sajtó napja alkalmából esetén végső fokon a megyei be­'meleg szeretettel üdvözöljük a Se­­gyűjtési hivatal dönt. ( Hogyi Néplap Szerkesztőségének és A kedvezményekhez szükséges­­ Kiadóhivatalának minden tagját, a korhatárt személyi igazolvánnyal, lapot előállító nyomda dolgozóit, a­vagy anyakönyvi kivonattal, a ka­*13» ijesztőit és levelezőit, tonai szolgálatot az illetékes ka-J Kívánjuk, hogy lapjuk végezzen tonai parancsnokság igazolványé- további eredményes munkát pár­­ral, a munkaképtelenséget pedig, munk- kom­ányunk patikájának orvosi bizonyítvánnyal kell igazol­­ó front_mozgalom továbbfejlesztésére, al' Ha a kedvezményre jogosult !' hazánk erősítésére, a béke védelmé­be adási kötelezettséget már­­ korábban teljesítette, a túl­­t . teljesítést­­ a termelő kíván- 5 Jancsi Fercnlc ««útkar, sága szerint — vagy szabad- £ A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ÜDVÖZLETE A SOMOGYI NÉPLAPNAK , re. Hazafias üdvözlettel: Szabó Pál elnök.

Next