Somogyi Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-09 / 83. szám

I Wilhelm Pieck fogadta az új lengyel nagykövetet Berlin (MTI). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke csütörtökön fogadta Stanis­­law Albrechtet, a Lengyel Népköz­­társaság új berlini nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. A nagy­követ üdvözlő beszédében hangsú­lyozta: A lengyel nép őszinte rokon­­szenvvel figyeli a Német Demokra­tikus Köztársaság fejlődését és a két állam gyümölcsöző együttmunkál­­kodásában az európai béke biztosí­tásának fontos tényezőjét látja. A Lengyel Népköztársaság kormánya a párizsi szerződések megvalósítása esetén becsülettel teljesíti majd a moszkvai határozatok aláírásával vállalt kötelezettségeit — mondotta a lengyel nagykövet. Wilhelm Pieck válaszában rámu­tatott: A német militaristák újrafel­­fegyverzése komoly veszélyt jelent a békeszerető népek számára. A Né­met Demokratikus Köztársaság moszkvai deklarációhoz híven kész a a béketábor más államaival vállvet­ve megfelelő intézkedéseiket fogana­tosítani vívmányainak és békés épí­tő munkájának biztosítására. Az amerikai újságírók csoportja Leningrádból visszautazott hazájába Leningrád (TASZSZ). A Szovjet­unióiban nyolc napon á­t vendégeske­dett amerikai újságí­rócsoport — californiai, texasi, ofhioi, mewyorki stb. lapszerkesztők, újság- és rádió­­tudósiítók — Leningrad látogatása után április 7-én elutazott a Szov­jetunióiból. Az olasz miniszterelnök és külügyminiszter hazautazott New Yorkból (MTI). Mint az AFP hírügynökség jeleníti, Marnio Sceliba olasz miniszter­elnök és Gaetano Martino külügymi­niszter csütörtökön este New York­ból hazautazott. éden Átalakította AZ ANGOL KORMÁNYT London (MTI). A Reuter hír­­ügynökség jelenti, hogy Eden csü­törtökön este átalakította az an­gol kormányt. Az új angol külügyminiszter Harold McMillan, aki eddig had­ügyminiszter volt. McMillant Selwyn Lloyd eddigi hadianyag­ellátási miniszter váltja fel a had­ügyminisztérium élén. Eden kormányában Earl of Ho­me lesz a nemzetközösségi kap­csolatok minisztere, Reginald Maudling pedig a hadianyagellá­tási miniszter. Charles Hill postaügyi minisz­ter, dr. T. D. Galbraith a skót ügyek minisztere, Sir Edward Boyle pedig a kincstár gazdasági titkára lesz. A bonni diplomaták náci farkasfogai Schütter, Bonn londoni nagykövetségének tanácsosa a múlt év de­cemberében nagy botrány központjába került. Felesége, aki helyette mondott karácsonyi beszédet a nagykövetségen, mindkettőjük igazi né­zeteinek megfelelően kijelentette, hogy Anglia a németek­ számára­­ el­lenséges terület« maradt. — Férjem és én — mondotta Schütter asszony —, újra és újra meggyőződünk, mennyire áruló lehet a londoni talaj. Újra és újra meg­győződünk, hogy ellenségek között élünk ... Londoni hivatalos körökben nagy kavarodást keltett ez a náci nyi­latkozat. Kínos helyzetbe hozta az angol vezető köröket, amelyek el akarják hitetni­ az angol közvéleménnyel, hogy a bonni rendszernek, amelynek felfegyverzését az angol kormány annyira szívén viseli, sem­mi köze sincs a nácizmushoz, s a reváns gondolatának még árnyéka sem fér hozzá. A botrány túlságosan nagy volt ahhoz, semhogy el lehessen simí­­­tani. Schlitternek távoznia kellett Angliából. De nem telt bele három hónap sem, újra megjelent Londonban s mint a Reuter hírügynökség közli,­­fényűző lakást vett ki a West-Enden­. A bonni vezetők azzal, hogy újra az angol fővárosba küldték ezt a diplomatát, aláhúzták, hogy most, amikor az angol parlament ratifi­kálta a párizsi egyezményeket, szabadjára engedhetik érzéseiket és nyíltan odadobhatják a kesztyűt az angol közvéleménynek. S a lényeg n­em is maga Schlittert Hisz Adenauer külügyminiszté­riuma 80 százalékban hitlerista diplomatákból áll, akik, mint a Neue Rhei­n­zeitung című düsseldorfi lap írja,­­nemcsak, hogy helyeslik Schüt­ter visszatérését Londonba, hanem egyenesen a­­ régi gárda­ győzel­mének könyvelik el a követségi tanácsos rehabilitálását(!)« Hogy ne is mondjuk, ez az a­­ régi gárda«,­ amely 10—15 éve­­ co­­ventryzálta« az angol városokat. És a­­ nyugateurópai unió« szervezői most ennek a­­ régi gárdának« teszik szabaddá a kezét .•.. SOMOGYI NÉP LAT V. M. MOLOTOV TÁVIRATA ANTHONy EDENHEZ Moszkva (TASZSZ). A lapok közük V. M. Molotovnak A. Eden angol miniszterelnökhöz intézett táviratát. A távirat így hangzik: Sir Anthony Eden-nek, Nagy- Britannia miniszterelnökének, London­­kor Engedje meg, hogy most, ami­megkezdi miniszterelnöki teendőinek ellátását, ez alkalom­ból üdvözletemet és legjobb kí­vánságaimat fejezzem ki. Moszkva, 1955. április 7. V. Molotov. A nyugat-németországi szociáldemokrata vezetők titkos értekezletet tartottak Adenauerral Benu­m (MTI). A Német Szociálde­mokrata Párt szélsőjobboldala szár­nyát alkotó, úgynevezett amerikai frakció vezetői, mint most ismertté vált, március 29-én titkos értekezle­teit tartottak Adenauer kancellárral, a Benin­­ közelében lévő Gardesibengben.. Az értekezletem a bonni kormány és a Német Szociáldemokrata Párt kö­zös külpolitikájának előkészítéséről, valamint a Nyugat-Németország új­­rafelfagyvérzés­éhez nyújtandó szp­­aúíi­demokrata támogatásról tanács­koztak. A Deutsche Woche című müncheni lap közleménye szerint a titkos megbeszélésem szociáldemok­rata részről Carlo Schmid­, a párt vezetőségi tagja, Kaisern, a­­ brémai szenátus elnöke, Brauer, volt ham­burgi főpolgármester és Suhr, nyu­­gat-berlini­­ polgármester jelent meg. A tárgyalásokról a Német Szociál­demokrata Párt vezetőségét nem tá­jékoztatták. A Kereszténydemokrata Unió neveiben ,a megbeszélésem Aden­auer kancellár, Arnold, Északrajina- Vesztfáli­a miniszterenöke és Kicsin­ger­ parlamenti képviselő vett részt. AZ ÜZLETEK HÚSVÉTI NYITVATARTÁSI IDEJE A várható nagyobb üzleti forga­lomra való tekintettel a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztálya szabá­lyozta az üzletek húsvéti nyitvatar­tási idejét. Április 9-én, szombaton Kaposvárott a 124-es, 128-as illat­szer­, a 122-as, 129-es játékbolt és a 123-a­s üvegbolt 19 óráiig, a 120-as ruházati bolt 20 óráig, a 11­­6- os, 118-as, 133-as és 136-os ruházati boltok 16 óráig tartanak nyitva. A szombaton egyébként élelmisz­erüz­letet nem kívül nyitvatartó a 203., 241., 256., 264-es beütők 16 óráig, a 300-as bolt 18 óráig, a csemege­­bo­tok 19 óráig­­ üzemelnek. A húsbol­­t­okő 20 óráig tartanak nyitva, kivéve a 218-ast, amely 21 órakor zár. A 249. és 250-es édességboltok ugyan­csak 19 óráig lesznek nyitva. A járá­si székhelyeken április 9-én 2—2 ve­gyes jellegű bolt 15 óráig, az illat­szer- és játékboltok pedig 18 óráig tartanak nyitva. Szombat, 1955. április 9. Jól harcolnak termelőszövetkezetük felvirágoztatásáért a somogyvári Szabadság TSZ kommunistái A somogyvári Szabadság TSZ-ben mindenütt hajragoszölld gabonatáblá­kat, szépe­n gondozott gyümölcsösö­ket, tavasziakkal e­lvetett földieket találunk. A februá­r végi egyesülés — a Szabadság és a Dózsa TSZ egyesü­lése — után üdítettek magukért a szö­vetkezet tagjai és már csak­ a kukori­cát kell elvetniük, hogy metoidhas­­sák: letettük a tavasziak vetésének gondját. Szorgalmas munka folyik a tsz-ben: a jó idő beállta óta szinte mindenki a határban dolgozik. Nagy terveik vannak erre az év­re: kenyérgabonából 40, burgo­nyából 20, kukoricából pedig 15 százalékkal akarnak többet be­takarítani egy-egy holdról, mint tavaly. Ezért harcolnak a tsz kommunisták, s velük vállvetve ezen munkállkod­­niuk a tsz pártonkívüli dolgozói is. tos Ebben az évben a tavalyi 28 forin­munkaegység részesedés helyett 52 forintot akarunk cértri­­, egy-egy munkaegységre — mondják a tsz ve­zetői. A szép tervek valóravál­tásában­­ a kommunisták, a tsz pártszervezeté­nek­ tagjai jármnak az élen. Nagyvára­di István elvtárs, a tsz párti­ Iskora — egyben a tsz agrrornómusa — össze­fogja és jól irányítja a tsz pártszer­vezetének munkáját. Buzdítja, lelke­síti az embereket, mindenütt ott van, ahol segítségre, nevelő, felvilágosító szóra van szükség. De nem marad el tőle a termelőszövetkezet többi kom­munistája sem. Sáringer István, Her­ceg Lajos elvtársiak ugyancsak pél­dát mutatva, az elsők között halad­nak, hogy szebbé, virágzóbbá tegyék szövetkezetüket. Az eredmény máris mutatkozik: ma már fejlettebb az állatállomá­nyuk, miint tavaly. Nagyváradi­ elv­társ segítségével sikeresen a­lkalmaz­zák az agrotechnikai eljárásokat. Nő a tsz jövedelme. Részben ez a tit­ka annak, hogy a község egyénileg dolgozó pa­rasztjai közül mind többen ko­pogtatnak a tsz portáján. Ebben az évben 29 taggal, 122 hold föld­del gyarapodott a tsz. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a tsz kommunistái rendszeresen látogatják a község egyéni dogozó parasztjait, tsz-i látogatásokat szer­veznek, beszélgetnek velük a közös, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, a párt és az állam nyújtottal segítség­ről, s nem utolsó sorban a tsz ered­ményeiről,­­amire méltán lehetnek büszkék a Szabadság TSZ tagjai. n­ Hogy ma már bőséges — az egyé­b parasztgazdaságokét magasan meghaladó — jövedelemiről­ és csak­nem egymillió forintos közös vagyon­ról beszélhetnek a somogyvári Sza­badság TSZ tagjai, abban nagy sze­repe van a tisz­tárt sze­rvezetének­, Vince István tsz-elnök elvtársinak, Nagyváradi István, Sáringer István, Balogh Ferenc, Herceg Lajos elvtárs­nak és a tsz minden kommunistájá­nak. Nagy segítségett adott a párt­­szervezet politikai életének megjaví­tásához Szabó Ferenc elvtárs, a Fo­nyódi Járási Pártbizottság politikai munkatársa is, aki tanácsokkal, a tsz pártéletének megjavításával já­rult hozzá ahhoz, hogy ma már élénk szervezeti és politikai élét fogják a termelőszövetkezet­­ pártszervezeté­ben. A somogyvári Szabadság és a Dó­zsa Termelőszövetkezet pártszerve­zete alig hat héttel ezelőtt egyesült. Kommunistákhoz, párttagokhoz mél­tó munkát végeztek az egyesülés óta, ezért méltán illeti dicséret őket. Pár­tunk határozatai értelmében a jövő­ben is nagy feladatokat kell megol­daniuk, hajtsák végre becsüle­ttel, kommunista módra eze­ket a felada­tokat. Épül a budapesti A Városligetben már serényen dolgoznak a budapesti helyiiiparitti vá­sár előkészületeiin. Az idei vásár jó­val nagyobb szabású lesz, min­t a múlt évi: területe háromszorosa tavalyinak. A vásáron részvevő hat­- száz kiállító közül számosai­ mutat­ják­­ be készítményeiket az állandó ki­állítási helyeken, a Petőfi- és Kos­­suth-paviloniban. Ezenkívül még húsz külön pavilon épül. Összesen egy kilométer hosszúságban­ épülnek a helyiipari vásár majd kiállítási helyiségek. Igen szép­nek ígérkeznek a külföldi kiállítók pavilonjai is. Külön-külön pavilon­ban kapnak helyet a moszkvai, a pe­kingi, a berlini, a varsói, a helyi ipar termékei. A vásár szófiai nagy kiterjedésű területén a munkák is megkezdődtek. parkírozás.­ Virágok ezreit ültetik, hogy minél szebb, kell­­lemes efofo környezet fogadja majd a vásár látogatóit. * MIT OLVASSANAK DOLGOZÓ PARASZTJAINK ? Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1954. A napokban megjelent kötet tekintélyes részét olyan rendeletek alkotják, amelyek — közvetve vagy közvetlenül — a mezőgazdasági irányító szervek te­vékenységére, illetőleg az ezek ha­­­táskörébe tartozó tsz-ek, állami gaz­daságok, gépállomások dolgozóira, de az egyénileg gazdálkodókra is vonatkoznak. A gyűjtemény nem hiányozhat egyetlen vidéki hivatal vagy irányító szerv könyvtárából sem. l­­ másnap kora reggel frissen és vidám beszélgetés közben gyülekeztek pajtásaink az általános iskolák előtt. Már nem voltak ide­genek, megbarátkoztak a várossal, új környezetükkel, s az esti beszélgeté­sek, a családok kedvessége és sze­rető gondoskodása nagy hatást gya­korolt rájuk. A program túl zsúfoltnak ígérke­zett. Iskolák, szülők, pajtások és a DISZ-bizottság is külön-külön gon­doskodott szórakozási lehetőségről. Úgy állították össze a tervet, hogy a vendégek nagyon jól érezzék magu­kat, és sokáig emlékezzenek e feled­hetetlen áprilisi kirándulás szépsé­geire. Így hát nehéz volt eldönteni, hogy a sok szép élményt ígérő lehe­tőség közül melyiket aknázzák ki úttörőink, hogyan osszák be gazdasá­gosan idejüket. Somogy küldöttei vasárnap délelőtt ünnepi csapatgyű­lésen­­ vettek részt. A pesti gyerme­kek tapssal köszöntötték a szebbnél szebb hálazászlókkal, ajándékokkal bevonuló vendégeket. Megható volt az a kedves, baráti szeretet, mellyel körülvették egy­mást. Beszélgetés közben elmondták csapatuk életét, tanulmányi ered­ményeikről és jövő terveikről beszél­gettek, s felírták egymás címét, hogy a találkozó után levélben ír­ják meg élményeiket, kirándulásai­kat. Matus Jancsi boldogan mesélte barátjának: — Tudod, én mérnök szeretnék lenni, még­hozzá építész! Eddig tiszta, kitűnő volt a ványom, de ezután is jól bizonyít­tanulok, mert különben sose teljesül a vá­gyam! — A kis pesti pajtás moso­lyogva válaszol: — Én meg vasutas leszek! — Büszkén kihúzza magát és hozzáteszi: — Már most is dolgo­zom az úttörővasútnál! — Ez a ko­moly bejelentés nagyon felcsigázta Somogyi Jancsi érdeklődését és kérlelni kezd­te barátját: — Ugye, elviszel engem az úttörővasútra? A válaszra már nem maradt idő. Megkezdődött a csapatgyűlés. Az ünnepi beszéd után vidéki és pesti pajtásaink sok-sok ajándékkal hal­mozták el egymást. Öröm volt néz­ni ezeket az önfeledt, boldog gyer­mekeket. Annyi szeretet, annyi há­lát éreztek vendéglátóik iránt, hogy ezt mindenképpen kifejezésre tud juttatni. Egymás nyakába akar­ug­rottak, ölelték, csókolták egymást, és sok kicsi apróság bizony sírva­­fakadt örömében ... Kedves jelenet volt, amikor egy magas, szőkehajú fiú emlékalbumot adott át egy somogyi kislánynak. A pirosarcú lányka először megilletőd­­ve nézett pajtására, talán váratla­nul érte e meglepetés, aztán hirtelen zsebébe nyúlt, egy díszesen hímzett zsebkendőt húzott elő, s azt adta a fiúnak. De milyen kedvesen! Elő­ször felugrott, s ajándékával megtö­rölte a piruló fiú orrát, aztán többi pajtás vidám nevetése közben az sok-sok csókkal pecsételte meg őszinte barátságukat... Riba Jóska díszes fafaragványt, mások könyvjelzőket, emlékkönyveket, csapatok kazettákat, életéről szóló emlékezéseket adtak át, de a pesti pajtások sem maradtak le az aj­ándékozás­ban. A jól sikerült műsor után minden úttörő nagy sietséggel indult ottho­nába, hogy még idejében felkészül­jön a délutáni nagy találkozóra. Mlután a Nemzeti Sportcsar­nok fellobogózott, zászlódíszbe öltözött épülete előtt végeláthatatlan sorokban álltak az ország küldöttei, legjobb úttörői. Az izgalom, a türel­metlenség elérte tetőfokát. — Milyen lesz a találkozó? jön-e Rákosi pajtás? Mit látunk El­­a műsorban? És k­ik azok, akik Szovjetunióból ellátogattak közénk? a — Ilyen kérdések foglakoztatták a gyermekeket, s közben nagy igye­kezettel tömörültek a bejárat felé. Bentről pezsgő ritmusú indulók hangja szűrődött ki és csalogatta a jókedvű pajtásokat. Mennyi izgalomtól kipirult arc, mennyi büszke, mosolygó tekin­tet! ... Fegyelmezetten foglalták el helyüket. Pár perccel később mintegy 2400 fővárosi és vidéki út­a­törő pajtás szűnni nem akaró taps­sal, lelkes hurrával köszöntötte Rá­kosi elvtársat s az ünnepség elnök­ségét. És ezután megkapó, felejthetetle­nül szép események következtek. Ütemes dobpergés közben 20 úttörő vonult a csarnokba. A lányok dob­bal, a fiúk trombitával vonultak fel s a bejárati lépcső két oldalán he­lyezkedtek el. A dobpergés elhalkult, s a fiúk harsonaszóval üdvözölték a megjelenteket. Pajtásaink elnémul­tak e szép látványtól, s izgatottan várták a fejleményeket. S ami ez­után következett, még forróbbá, még hangulatosabbá tette az ünnep­séget ... Bátor, nyílttekintetű pajtás lépett a mikrofon elé. — Úttörőtalálkozó! Vigyázz! — harsogta, s a küldöttek egyemberként pattantak fel ülőhe­lyükről. — Zászlónak tiszte­legj! — Felharsant a zene, s a bejáratnál há­rom déli legény, néphadseregünk három husszárruhás, kiváló diszistá­­ja jelent meg, akik az 1848-as sza­badságharc dicső zászlaját hozták az ünnepségre. A zene, a magával ragadó pillanat mindenkit meghatotta a kis pajtásokat. szépsége Sokan zsebkendőket szedtek elő, mások kő­vé meredt »vigyázz«-ban, komoly arccal fogadták e megtisztelő aján­dékot. Pár perccel később újabb vezény­szó harsant, s a küldöttek most az 1919-es Tanácsköztársaság, majd­ az úttörőcsapatok legszebb hálózászlóit fogadták. A magyar és szovjet Himnusz után dörgő taps és éljenzés közben, tízesztendős, kéknyakkendős pajtások vonultak a terembe. Az emelvény előtt mint a szétrebbentek, s gyönyörű galambok csokorral köszöntötték Rákosi szekfű­­elv­társat és az elnökség tagjait. Ami­kor pedig Rákosi elvtárs magához emelte és megcsókolta az egyik kis­leányt, hirtelen minden pajtás tíz éves szeretett volna lenni. Az egyik padsor szélén feketehajú fiú sóhajtott fel: — De jó lett vol­na akkor születni... Most én is ott lehetnék az emelvényen! — Szom­szédai csendre intik, aztán ő is lel­kesen tapsol a legifjabbaknak... Szaluik­ József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőség első titkárának szavait nagy figyelemmel, érdeklő­déssel hallgatták úttörőink. Figyel­tek és minden szót, minden monda­tot emlékezetükbe, szívükbe véstek, hisz róluk, az ő jövőjükről, napsuga­ras életükről volt szó. »Teremtsetek vidám, baráti úttö­rőéletet, és legyetek mindig méltók munkában, tanulásban és magatar­tásban népünk és pártunk gondos­kodására, szeretetére« — Szakali elvtárs, s a pajtások mondta véget nem érő, lelkes tapssal válaszol­tak ... Mosolygó arcú, barnahajú kislány lépett az emelvényre, s először ma­gyar, majd orosz nyelven köszöntöt­te Z. V. Mironova és D. G. Ticsina elvtársakat. A szovjet vendégeknek az úttörők legszebb hálazászlaját, Rákosi elvtársnak pedig gyönyörű hatalmas selyemzászlót nyújtottak át. z ünnepség véget ért. A dobo­gót gyorsan átrendezték, s a DISZ budapesti úttörő ének-, zene- és táncegyüttesének bemutató elő­adása következett. Az énekkar tisz­tán csengő hangjával, a zenekar fia­tal vezetőinek virtuóz játékával, tánccsoport kedves és megkapó né­­­­pi játékaival, táncaival feledhetetlen délutánt nyújtott somogyi pajtá­sainknak. — Nekem a sapkatánc tetszett a legjobban — mondta mosolyogva egy kis pajtás, miközben kivonultak teremből. — Ugye, tanító bácsi, mi­­ is megtanuljuk ezt? — A pajtás inkább a padkatáncban másik sze­retne szerepelni, s a harmadik szo­morúan jegyezte meg: — Milyen kár, hogy már vége az előadásnak. Aztán vezetőikkel sok-sok szép él­mény birtokában elindultak hazafe­lé. Sietni kell, hisz a kedves buda­pesti családok még a nap hátralévő részét is ki akarják használni. Meg­mutatják somogyi vendégeiknek a város legszebb részeit, a Margit­szigetet, a Halász-bástyát, s ha ma­rad még idő, a Vidámparkba is el­látogatnak .. JÁVORI BÉLA úttörők a fővárosban „ (Folytatjuk.)

Next