Somogyi Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

r Szerda, 1933. május 23. Az elvetett mag gazdag termést adó terebélyes fává nő Király Kovács István elvtársnak, az istvándi Petőfi TSZ el­nökének leveléből kémunk részleteket: »...Azért írom ezt a levelet, hogy azok a tsz-ek, ame­lyek ugyanolyan nehézségekkel küzdöttek és talán ma is küz­denek, mint amilyen nehézségeink nekünk voltak, a mi pél­dánkból merítsenek erőt további munkájukhoz. A szívós harc­nak és munkának mindig győzelem a gyümölcse. Ez történt nálunk is. Szövetkezetünk 1949-ben alakult. Sok nehézséggel, sok problémával kellett megküzdenünk. A múlt esztendő különösen nehéz volt. Több mint 20 család lépett ki közülünk. De ezek a családok ebben az évben kivétel nélkül mind visszajöttek! Visszajöttek és ma a szövetkezet leglelkesebb dolgozói közé tartoznak. Saját példájukból tanulták meg: a dolgozó paraszt­ság felemelkedésének egyetlen útja a közös gazdálkodás. Raj­tuk kívül még 5 új család is kérte a felvételét a szövetkezetbe. Ezzel 75-re nőtt a tsz-ben dolgozó családok száma. Csaknem 800 holdon gazdálkodunk. Szépen megy a munka, gyönyörű a határunk. Most serényen folyik a növényápolás. A répát másodszor saraboljuk és egyeljük, a korai burgonyát is már másodszor ápoljuk. Mi próbáltuk ki először a Darányi Gépállomás négy­zetes vetőgépét. Egy tábla kukoricát vetettünk négyzetesen. Megkedveltetjük a gépi munkát azokkal is, akik még idegen­kednek a géptől. Nem mindig ment simán a munka. De szívós akarattal le­győztük a nehézségeket és elértük azt, hogy minden esztendő­ben építettünk valamit. Most készült el például az új kultúr­termünk, melyet 29-én, a szövetkezeti napon avatunk fel. Saját kultúrcsoportunk van, amely előadással készül az ünnepélyes megnyitóra. Bizony igen sokat változott, szépült a mi életünk öt év alatt! Nem feledkezünk meg kötelezettségeinkről sem. Igyek­szünk úgy gazdálkodni, hogy mi is jól járjunk és államunk is idejében megkapja, ami őt megilleti. Például olyan sertéseket neveltünk, amelyeknek leadása után jelentős prémiumot kap­tunk. Tojás- és szarvasmarha­ beadásunkat, adófizetési kötele­zettségünket nagyrészben már teljesítettük. A hátralévő tarto­zást pedig rövidesen kiegyenlítjük, így dolgozunk mi a tsz-ben. Végezetül csak annyit: min­den jel arra mutat, hogy az öt év előtt elvetett mag kicsírá­zott és terebélyes fává nőhet­. Igaza van, K. Kovács elvtárs! Az a mag, amelyet öt évvel ez­előtt elvetettek és amelyet min­den vihar közepette oly kitartóan, lelkiismeretesen ápoltak, valóban terebélyes fává nő majd, és ez a fa évről évre nagyobb, gazda­gabb termést fog adni. ___________________________J V____________________________ Jobban kell szorgalmasíti az adófizetést A Megyei Tanács pénzügyi osz­tálya értékelte az adófizetési ver­seny eddigi eredményeit. Eszerint jelenleg a barcsi és a tabi járás a legutolsó. Vegyenek példát a le­maradt járások a kaposvári, fo­­nyódi és csurgói járásról, ahol a pénzügyi dolgozók és az adófize­tők mindenkor kötelességük pon­tos teljesítését tartják a legfonto­sabbnak. A járások sorrendje a követke­ző: 1. kaposvári, 2­ fonyódi, 3. csurgói, 4. marcali, 5. nagyatádi, 6. siófoki, 7. barcsi, 8. tabi járás. Községeink közül Péterhida 102,1 százalékra áll az adófizetési terv teljesítésével. Pár százalék hi­ányzik még Somogyvár adóbevéte­li tervének teljesítéséhez, ahol az adóügyi megbízott, Á­goston Fe­renc jó munkájának köszönhető, hogy a község második a verseny­ben. Hetesen mindössze 29 száza­lékra áll a terv teljesítése. Nem sokkal biztatóbb a helyzet Kisba­jomban sem, ahol 32,3 százalékos a tervteljesítés. Igyekezniük kell a lemaradt községek adóügyi meg­­bízottainak és vezetőinek, hogy jobban szorgalmazzák az adó ren­dezését. SOMOGYI NÉPLAP A szerkesztőség postájából 300 vendéget várunk a szövetkezeti napon A böhönyei Szabadság TSZ éle­téről akarok hírt adni. A Somogyi I­munistái, pártmunkásai Néplap múltkori bíráló cikke igen vonatkozó helyesnek bizonyult. Még Gelen­csér Istvánné is, aki azelőtt in­kább a kulákokhoz járt kapálni, beállt a közösbe dolgozni. Azt mondja, ne olvassa ország-világ, hogy ő nem akar a csoportban munkát vállalni. Ma serényen dol­gozik a tsz földjein. A szövetkezetben szorgos mun­ka folyik. A cukorrépát megkapál­tuk és egyeltük. Megkezdtük dohány ültetését is, ezt 30-ra befejezzük, meg adódban fogunk dolgozni, hogy emeljük terméseredményeinket és saját jólétünket is. Zsombók Béláné levelező. LEVELEINK NYOMÁN... Azzal a panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz Kismárton Jó­zsef, a csokonyavisontai tanács dolgozója, hogy a Barcsi Járási Tanácsnál már hónapok óta húzó­dik az ügye, melyet nem intéznek el, bár elintézésére többször ka­pott már biztatást a tanácstól. Ugyanis jogtalanul vontak le tőle két hónapon át gyermektelenségi adót, a megjáró családi segélyt pedig nem kapta meg. Lapunk közbenjárására az ille­tékes szervtől a következő válasz érkezett: „Intézkedtem az iránt, hogy nevezett részére az elmaradt családi segélyt utólagosan folyó­sítsuk. Az egy hónapja levont gyermektelenségi adót, miután az már annak idején befizetést nyert, visszaigényelni módomban nem áll.“ Mátyás József vb-elnök. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola avató ünnepélye Nagybajomban Nagybajom szívében hatalmas park évszáza­dos fái veszik körül a fehérre meszelt épüle­tet. Az kiképzett erkélyszerűen lépcsőfeljárat előtt, a virágágyakk­al, bokrokkal, fákkal öve­zett tisztáson kalaplevé­­ve állnak az ünneplő emberek. A Himnusz hangjait kapja fel kar­jaiba a szellő ... Nagy­­ pillanat érkezett el. Megkezdődött az új is­kola ünnepélyes felava­tása. Elhalkulnak az utolsó akkordok is Mikóczi Alajos, az is­ős­kola igazgatója lép elő­re, hogy elmondja ün­nepi beszédét. A hosszú ideig tartó harcról beszél, melyet Nagybajomban épp úgy, mint a megye vagy az ország bármely részén vívniuk kellett a múlt­ban a kultúra zászlóvi­vőinek a nép művelé­séért. Mintha az öreg hársak is arról suttog­nának a fejek felett, hogy Csokonai szelleme jött a reá emlékezők közé. Valamikor rég le­bontott ház állt ott, ahol az iskolaavató ün­nepély folyik. E háznak hosszabb ideig volt ven­dége Csokonai Vitéz Mihály is. Tán épp itt írta a »­Jövendölés az első oskoláról az So­mogyban« című versét. 150 évvel ezelőtt talán épp ezen a helyen állt, ahol most róla beszél­nek, és talán épp itt ál­modott az eljövendő so­mogyi­­ Helikonb­ól, ahol most ez a hatal­mas új iskola emelke­dik. Kultúrát akart ad­ni Somogynak, s ez az iskola is egyik szimbó­luma a felszabadult ha­zában beteljesült álmá­nak. Emlékeznek az embe­rek! "Az első nagybajo­­mi iskola, melyet 400 évvel ezelőtt alakítot­tak, még 1928-­ban is csak három tanerős volt. A felszabadulás után pedig már a máso­dik iskoláját kapja Nagybajom. Büszkén te­kintenek az ünneplők az épületre, amely meg­szépülve, újjászületve magasodik előttük. Ez az ő kezük alkotó munká­jának eredménye. Az elsőosztályos kicsik és az idős nagyapák együtt hordták a törmeléket, homokot, együtt vará­zsolták az elhanyagolt, gazos, elvadult bozótos területből szemet gyö­nyörködtető, ápolt par­kot. Közös erővel végez­ték a munkát idősek és ifjak, s most az iskola avató- és névadó ünne­pélyén is együtt ünne­pelnek Nagybajom dol­gozói. Az ünnepi beszéd után kedves jelenet kö­vetkezik. Az úttörők s a Szülői Munkaközösség vezetője hatalmas rágcsokrokat ad át ki­az igazgatónak, megköszön­ve fáradságot­­ nem is­merő munkáját, melyet az új iskola érdekében végzett. Majd Mike Im­re elvtárs, a járási ta­nács oktatási osztálya részéről kívánt eredmé­nyes munkát Nagyba­jom népének az iskola továbbfejlesztéséhez. Az ünnepély megható pillanata következett ez­után. Fent az oromzaton szabaddá vált a felirat, melyet eddig drapériák takartak. Hatalmas be­tűk hirdetik, hogy az új nagyba járni általános is­kolát a nagy költőről, Csokonai Vitéz Mihály­­ról­­ nevezték el. Színes kultúrműsor fe­jezte be az ünnepséget. Fürge lábak roptak táncot, vidám dallamok a szálltak a magasba, sza­valok mutatták be tu­dásukat. Délután vidám majális tett pontot az egésznapos ünnepély vé­gére. SZÁNTÓ ISTVÁN s Er­ősödnek tsz-eink Megyénkben a múlt hétévi 15 csa­lád 34 taggal, 37 kat. hold földdel lépett a szebb, boldogabb paraszti élet útjára. A legtöbb belépő is­mét a kaposvá­ri járás tsz-eiben volt. A járás kom­a tsz-ekre kormányrendeletek és tsz-ek eredményeinek ismertetésével a eredményes felvilágosító munkát vé­geztek a dolgozó parasztok között. Nagyobb számú belépés vo­lt a ka­­darrkúti Szabadság, a rinyakovácsi Igazság, az ambocsi Sztálin, a Héthe­lyi Petőfi és a zalai Kossuth TSZ-­ ekben. A fonyódi járásban két új előké­szítő bizottság alakult. A III. típusú Balatonszentgyörgyön alakult, az I. típusú pedig Szök­lősgyörökben 29 családdal, 34 taggal. Egy helyes önbírálat A párt tagjait a bírálat és önbírá­­lat bátor alkalmazására, ,a hibák el­leni engesztelhetetlen harc szellemé­iben neveli. A bírálat és önbírálati egyik legélesebb fegyver a hibák, a a­ régi kapitalista maradványok leküt­­a munkát­désében, a párt előtt álló feladatok­­ megoldásaiban. Az egyes párttagok arrpit ad­a hibák bátor elismerése, kötő tettek követnek. Az alábbiakban Balogh Lajos­­ elv­­társ, a Béke Szálló és Vendéglátó Vállalat igazgatójának levelét közöl­jük, amelyet a Somogyit­ Néplap, a Megyei Pártbizottság lapjának bírá­latára küldött Párt- és állami szerkesztőségünkbe. funkciórjáriUs­aank , viszonya tehát a bírálatu­hoz és önlit- tanulhatnak Balogh elvtárs páldája-Nagy lelkesedéssel készülünk a válafhoz bizonyos fokig mércéje 9Q—i szövetkezeti napra Akkor annak, mennyire odadó harcosa a ból. Talán Balogh elv tártnak is lett t szőve Kezeu napra Spart ügyének, mennyibe tud küzdeni íveim módja »danket felaakoztat­avatjuk »el uj kulturhazunkat­­_a hibák ellen. Sokszor bírálnak ve­­ni, mint azt egyes vál­lalatoik vezetői Kb. 500 vendéget várunk erre a zető funkcionáriusokat és egy olyan; teszik lapunk bírálatára. Ő azonban napra­jgyakorlat hehesede­tt meg: elfogadom . . .. . . . , ja bín.Tatet, de... Ez a »de« egy ser A szövetkezeti nap tiszteletére^kibúvó »­objektív körülmény­«, a le­­szorgalmasabban, még oda­­ sielősség másra hárítása szokott len­ni. Az igazi kommunista önbírálat ed­vés Elvtársak! azt tette, amit a párt magadein kom­munistától elvár. Balogh elvtárs levele többek kö­zött a következőket tartalmazza: A Somogyi Néplap május 14-i számában megjelent „Rosszkor jöttünk-e — avagy mi a tiszta igazság a cukrászda tisztasága kö­rül“ című cikkében éles bírálattal illette vállalatunk cukrászüzemét főként a rend és tisztaság tekintetében. Őszinte önbírálattal meg kell mondanom, hogy a cikk teljes igazságában hozta felszínre a hibákat. Ezek kijavítását, illetve meg­szüntetését elsőrendű kötelességemnek tartom. Sajnos, ennél a kér­désnél abba a hibába estem, hogy a cukrászüzem múlt évi országos viszonylatban is jó eredményei megnyugvást keltettek bennem és fi­gyelmemet a vállalat egyéb ügyeire fordítottam. Hadd mondjam el, hogy ez miből keletkezett. Múlt év áprilisában Budapesten a Belke­reskedelmi Minisztérium országos cukrászipari kiállítást rendezett, amelyen részt vettek az ország legjobb cukrászai, köztük a mi válla­latunk cukrászai is. Ezen a kiállításon két országos első helyezést értünk el, s minden cukrászunkat kitüntették a Belkereskedelmi Minisztérium oklevelével, Tóth Lajos pedig megkapta a „Belkeres­kedelem kiváló dolgozója“ kitüntetést. Cukrászaink ezt követően olyan lendülettel és odaadással fogtak munkához, hogy az mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében kielégítette a vásárlókö­zönség igényeit. Ezt az ambíciót azonban részemről­­— őszintén megmondva — elég hosszú ideig nem támasztotta alá kellőképpen a gondoskodás, főként a munkakörülményeket és a felszerelést ille­tően, ahogy arra a cikk is rámutatott. Húztuk-halasztottuk az üzem tatarozását és hagytuk, hogy a sajtó is felhívja figyelmünket arra, amiről hónapokkal ezelőtt már tudomásunk volt. Azt hiszem, hogy az önbírálatból ennyi éppen elég, s városunk dolgozói arra kíváncsiak, hogy vállalatunk mit tesz, illetve mit kí­ván tenni azért, hogy a megnövekedett igényeket az eddigiektől sok­kal jobban elégíthesse ki. 1. A napokban fejeződik be a cukrászüzem teljes tatarozása. A rossz edényeket máris kicseréltük. A fagylaltellátás megjavítása végett 10 mozgóárust állítottunk be, akik az egész város területén hűsítő és hideg ételeket, valamint fagylaltot árusítanak. Budapest­ről egy új fagylaltgépet szereztünk be, így naponta 100 kg fagy­lalttal termelünk többet, mint eddig­ 2. Már befejeződött az 1. és 2. sz. cukrászdánk tatarozása. Egy hét múlva megkezdjük a Lenin utcában egy zenés cukrászda épí­tését, amely tágas és szép, ízlésesen berendezett helyisége mellett kerthelyiséggel is rendelkezik. 3. Most van folyamatban a szabadságparki kerthelyiség bővítése és korszerűsítése, s a jövőben nem 300, hanem 650 férőhelyes lesz. 4. Folynak a tervezési munkálatai egy korszerű, modern kony­hával felszerelt kerthelyiséges vendéglőnek a Jókai-ligetben, ez több mint 1 millió forintos beruházással épül majd. 5. Rendbehozattuk a városi vendéglőt. Rövidesen megnyitjuk a Május 1 utcában a rétes- és palacsintasütőt. Mindezeket azért soroltam fel, hogy szemléltessem, mit tettünk vagy mit kívánunk tenni azért, hogy városunk dolgozóinak igényeit mindjobban kielégíthessük, hiszen éppen elég sok szó esik arról, hogy a város terjedelméhez és megnövekedett lakosságához viszo­nyítva milyen kevés szórakozóhely van Kaposvárott- Mindezek mel­lett mindent elkövetünk, hogy a meglévő vendéglátóipari­­ helyisé­geket mindinkább kellemessé és barátságossá tegyük. Szórakozni vágyó vendégeink tapasztalhatták az utóbbi időben, hogy a Béke Szálló táncoshelye, amely nemrégen még meglehetősen rossz hírben állt, nagy változáson ment át, és ma már csak egészen ritka eset­ben lehet találkozni botrányos, a dolgozók erkölcseit sértő viselke­déssel. Ebben nagy segítségünkre volt a Somogyi Néplap, amely a tavasz elején bírálta az itteni állapotokat. Még néhány szót a fagylaltellátásról. A legnagyobb nehézséget okozza, hogy fagylaltgépeink javítására a Belkereskedelmi Minisz­térium a Balatonboglári Vegyesipari KTSZ-t­ jelölte ki, amely azon­ban a mi véleményünk szerint nem látja el megfelelően feladatát. Sokszor egész jelentéktelen hiba esetén 15—2­0-szor is kell nekik telefonálni, de erre is csak egy hét múlva jönnek ki, bár minden telefonálásnál azt válaszolják, hogy „reggel ott leszünk“. Nagy megnyugvással közölhetjük, hogy felsőbb szerveink, a Vá­rosi Tanács és a Megyei Tanács mind nagyobb segítséget nyújt számunkra, és reméljük, hogy e támogatással az előbb felsorolt célkitűzéseinket minél előbb meg tudjuk valósítani. A Somogyi Néplap idézett bíráló cikkét a pártszervezet veze­tőségével és a szakszervezeti bizottsággal közösen megtárgyaltuk, ab­ból a következtetést levontuk. Az a kérésünk, hogy foglalkozzék a lap még többet és még mélyrehatóbban vállalatunk munkájával, mert ez — mint eddig is — a város dolgozóinak érdekeit szolgálja és hathatósan hozzájárul vállalatunk eredményeinek gyarapításá­hoz. Elvtársi üdvözlettel: Balogh Lajos igazgató.

Next