Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1955-07-01 / 153. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP A világközvélemény szembefordul az 5.erő politikájával 44 és az atomháború veszedelmével A helsinki béke-világtalálkozó felhívása a világ népeihez A helsinki béke -világtalálkozó küldöttei a következő felhívást intézték a világ népeihez: Egy kettészakított világban a világközvélemény erőfeszítéseinek eredményeként tíz év óta először ülnek majd össze a nagyhatalmak kormányfői. Általános reménység előzi meg tanácskozásokat. Az lesz az első kötelességük, hogy legyőzzek kölcsönös bizalmatlanságot. A béke- al viilágtalálkozón, amelyen 68 állam küldöttei vettek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönbségek és eltérő világnézetek ellenére meg lehet egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgyalások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A világközvélemény szembefordul az »erő politikájával“, a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas veszedelmével. A genfi egyezmény, az indokínai háború befejezése, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvélemény küzdelmének megannyi gyümölcse. A leszerelés és az atomfegyverek kérdésében az álláspontok, amelyek eddig áthidalhatatlan ellentétben merevedtek meg, olyan mértékben jutottak közelebb egymáshoz, hogy a megegyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését illetően a bandungi értekezleten elfogadott elvek bebizonyították, hogy egy egész földrész különböző társadalmi rendszerű államainak békés együttműködését biztosítani lehet a Kína és India által meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó megmutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha figyelembe veszi a közvélemény követeléseit, olyan Európa felépítésének első szakasza lesz, amely szavatolja valamennyi európai állam biztonságát és ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára lépnek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetségen kívül álló és a militarizmus feltámadásától mentesített Németország újraegyesítésével. A négyhatalmi értekezletnek ugyanebben a szellemben tárgyalások útján elő kell készítenie az idegen csapatok kivonását Tajvan (Formoza) kínai szigetről. Az értekezletnek ellenőriznie kell az Indokínával kötött genfi egyezmény pontos végrehajtását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Népköztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megszerezze igazi világszervezet jellegét. De vannak még erők, amelyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadályokat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A helsinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket. A béke ügye végülis diadalmaskodik, ha a békeerők,amelyek azonos célt követnek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érdekében. A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek reményei. rozatot hoztak, amelyben követelik, hogy haladéktalanul szüntessenek meg mindennemű katonai támaszpontot a Fuzsijama térségében és ■ hatálytalanítsák a japán—amerikai »biztonsági szerződést«. A határozati javaslatot el fogják juttatni a kormányhoz. Moszkva (TASZSZ): A svéd Riksdag küldöttsége megbízásából őszinte hálámat fejezem ki azért a szívélyességért és vendégszeretetért, amelyben a küldöttség igen érdekes és jól megszervezett szovjetunióbeli útja során 1955. júniusában részesült — hangzik Gustav Nilsonnak, a svéd Riksdag alsóháza elnökének A. P. Volkovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnökéhez és V. T. Laciszhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökéhez címzett távirata. Rövid külföldi hírek New York (TASZSZ). Mint a United Press hírügynökség közli, Antoine Pinay francia külügyminiszter június 28-án, hazarepülése előtt kijelentette a laptudósítóknak, hogy véleménye szerint a San Francisco-i tárgyalások elősegítették a négy nagyhatalom közeledését. Punay hozzátette, hogy »a külügyminiszterek között teremtett kapcsolat, úgy hiszem, elősegítette a kedvező légkör megteremtését a közelgő genfi értekezletre«. Tel Aviv (TASZSZ): Mint a Maariv című lap közli, az izraeli kormány úgy döntött, hogy elvben elfogadja a Szovjetuniónak az ENSZ technikai segítsége keretében nyújtandó műszaki segítségét. Moszkva (TASZSZ): A moszkvai televízióban június 28-án egész műsort betöltő színes dokumentumfilmet mutattak be, amelynek tárgya Nehru indiai miniszterelnök szovjetunióbeli tartózkodása. Varsó (PAP): Varsóban most fejezték be a város három különböző pontján egy-egy »fesztivál« falu építését. E falvak az V. Világifjúsági Találkozóra érkező külföldi küldöttek ezreinek nyújtanak majd hajlékot. V. M. Molotov elutazott az Egyesült Államokból New York (TASZSZ). Az ENSZ jubileumi ülésszakán részt vvett szovjet küldöttség V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének vezetésével június 29-én New Yorkból hazaindult a Szovjetunióba. A hajó elindulása előtt V. M. Molotov a sajtó képviselői előtt az alábbi nyilatkozatot tette: »Elsősorban köszönetet mondok a szívélyes vendégszeretetért és a szovjet küldöttség iránt tanúsított figyelemért. Meggyőződtünk arról, hogy itt, az Amerikai Egyesült Államokban, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, sok, nagyon sok olyan ember él,aki kívánja, hogy a népek békében és barátságban éljenek egymás mellett. Engedjék meg, hogy boldogságot és virágzó életet kívánjak az amerikai népnek.« Peking (TASZSZ). A japán rádió jelentése szerint Jamanaszi prefektúrában tiltakozó gyűlést tartottak. A gyűlés résztvevői egyhangú hatá Közlemény a szovjet—japán tárgyalásokról A június 28-i ülésen további eszmecsere folyt J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője és Sz. Macumoto Japán képviselője között a szovjet— japán kapcsolatok normalizálásáról. A legközelebbi ülést július 5-re tűzték ki. Péntek, 1955. július 1. (Vénük össze ! Két város költségvetéséből A nyugat-németországi Dortmundban a középiskolai tanulók 14 százaléka tandíjmentes, további 14 százalék tandíjkedvezményben részesül. A város költségvetése 24 000 D-márkát irányoz elő az összes iskolás gyermekek 1955. évinyári vakációjára. A város 1955-ben 5,50 D márkát fordít lakosonként a színházakámogatására.Bonnban nemrégiben új törvényt iktattak be, amely szerint a gabona ára aratáskor a legalacsonyabb. Az erősen eladósodott cisiparasztok persze azonnal kénytelenek túladni az új termésen, ncgy a gyakran 18 százalékot is elérő uzsora-kamatot és a magas adót törlesszék. A mindenféle állami kedvezményben részesülő ölbirtokosok és kulákok nyugodtan kivárhatják, míg a gabona ára a legmagasabb. Kombájnjuk, cséplőgépük csak a földbirtokosoknak és telekoknak van, akik 160 D-márkát is elkérnek egy-egy hektár gabona aratásáért és csépléséért. Halléban, az NDK-ban, a középiskolai tanulók 65 százaléka tandíjmentes, a tanulók 40 százaléka ösztöndíjat is kap. Habár a lakosság száma a dortmundinak csak a fele, a város 316 000 D-márkát folyósít idén az iskolások nyári táborozására, kirándulásaira és változatos szünidei programjára. A színházak lakosonként 13,30 D-márka támogatást kapnak. A Német Demokratikus Köztársaságban azok a dolgozó parasztok, akik szeptember 20-ig teljesítik egész évi gabonabeadási kötelezettségüket, még jelentős felárat is kapnak a gabonáért. Az NDK dolgozó parasztjainak munkáját lényegesen megkönnyítik a hatalmas gépállománnya rendelkező gépállomások, amelyek idén már az összes gabona 72 százalékát aratják le és a tarlóhántás 69 százalékát végzik el. A 20 hektárnál nem nagyobb parasztgazdaságokban 30 D márkát fizetnek a mindössze gépállomásoknak egy hektár gabona learatásáért és kicsépléséért. fix falun.. AMERIKAI „LELKI FEGYVER‘ Aligha volt még egy olyan hadsereg a világon, amelynek efféle szabályzata lett volna. Az »Amerikai Hadifogoly Katonák Viselkedési Szabályzatáról« van szó. Különleges bizottság dolgozza ki ezt az egyedülálló szabályzatot, amelyet Wilson hadügyminiszter az amerikai hadsereg legjobb lelki fegyverének nevezett. Mister Wilsontól nem lehet megtagadni bizonyos fokú józan gondolkozást. Korántsem hiszi, hogy katonái utolsó leheletükig bátran harcolni fognak. Igaza is van, mert utolsó csepp vérükig csak lángoló hazafiak küzdenek, olyan emberek, akik hisznek ügyük igazában. Az Egyesült Államok hadseregét azonban agresszív háborúra készítik elő. Az említett szabályzat gondolata a koreai háború után vetődött fel. A Koreában hadifogságba került amerikai katonákat erősen foglalkoztatta, kinek és miért volt szüksége erre a háborúra. És eljött az az idő,amikor kijózanodtak, lehullott szemükről a hivatalos propaganda sötét hályoga. Sok amerikai katona mindenki füle hallatára vonta le következtetéseit leleplező nyilatkozatok formájában. Már rég sok amerikai hivatalnokot és propagandistát foglalkoztat az a probléma, hogyan lehetne a jövőben betömni a hadifogságba kerülő jenkik száját. Baldwin, a New York Times hírhedt katonai szemleírója márciusban gondterhesen és intően írta, hogy »a katonát még hadifogságba kerülése előtt ki kell oktatni, be kell tanítani arra, hogyan feleljen majd a hadifogságban a neki feltett kérdésekre, hogyan viselkedjen. Most az amerikai hadügyminisztérium hozzáfogott megvalósítani Baldwin elgondolását. A United Press hírügynökség közleménye szerint a Wilson által kinevezett »tíz bölcsből« álló bizottság megkezdte néhány hónapos munkáját. Nem könnyű feladat előtt áll, az tény. Pedig a probléma megoldása eléggé kézenfekvő: csupán lemondani az agresszió előkészítésének politikájáról. Ebben az esetben kell az amerikai katonáknak nem lesz szükségük a Wilson-féle »legjobb lelki fegyverre«. Ez csak egyszerű... , PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS • A pártfegyelem megszilárdításának eredményei és feladatai a marcali járásban Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja csak akkor töltheti be történelemformáló hivatását, ha tagjai szervezetten, egységesen, fegyelmezetten küzdenek a párt célkitűzései megvalósításáért. Elvtársainkat a párt politikájából rájuk háruló feladatok megoldására fel kell készíteni, őket a párt politikájának szellemében nevelni kell. Párttagjaink nevelésének egyik fontos módszere a fegyelmezés felelősségre vonása, megbüntetése azoknak, akik megsértik a párttagok magatartásának, munkájának legfőbb mércéjét, a párt Szervezeti Szabályzatát. A pártfegyelem megszilárdításában, a párt erkölcsi tisztaságának megőrzésében, a párttagok lelkes, áldozatkész harcosokká formálásában nagy szerep jut a fegyelmi bizottságoknak. Nézzük meg, a Marcali Járási Pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság hogyan felel meg e követelményeknek. Nyugodtan állíthatjuk: a fegyelmi dálából azt is láthatja ország-világ bizottság munkájának vannak ered- a mi pártunkban menyei. A bizottság tagjai pártszerűen, munkájuk jelentőségének megfelelően dolgoznak, lelkiismeretesen megvizsgálják a hiba elkövetésének minden körülményét, s ehhez mérten tesznek javaslatot a JB-nek a fegyelmi határozat meghozatalára. A fegyelmi bizottság tagjai jól tudják: a kritika szabadsága elvén való rágalmazásnak s a frakciózásnak. Kemény kézzel megtorolja pártunk a kétkulacsosságot is, mint ahogy erről Tóth János volt nemesdédi tanácselnök esete is tanúskodik. Tóth János sokat beszélt az állam iránti kötelezettség teljesítésének szükségességéről, de édesapját lebeszélte 3 ezer forintos adótartozása rendezéséről. Világos, hogy helyes volt a fegyelmi bizottságnak az a javaslata, amelynek alapján Tóth Jánost kizárták a pártból. Nagy figyelmet szentel a fegyelmi bizottság arra, hogy pártunk erősödik azáltal, ha eltávolítja soraiból az oda nem való elemeket. Ezért zárták ki áprilisban a pártból — a fegyelmi bizottság javaslatára — Csik József sorrogysámsoni tanácstitkárt is. Csik József súlyosan vétett a pártfegyelem ellen, megsértette a demokratikus centralizmus elvét, amely a párt szervezettségének, egységének fontos alapja. A KV márciusi határozatát elferdítve »magyarázta«, s igyekezett ezzel megtéveszteni az alapszervezet taggyűlésén a község kommunistáit. Büntetése — a pártból való kizárása — méltó elkövetett hibájához, s okulásul szolgálhat pártunk minden tagjának számára. De Csik Józsefnél a kommunisták magánéletükben is feddhetetlenek, példamutatóak legyenek. Aki párttagjaink közül nem eszerint él, arra — jogosan — pártbüntetést szabnak ki. Horváth elvtárs, a héthelyi pártszervezet tagja pl. azért került a fegyelmi bizottság elé, mert munkáját elhanyagolta, rendszeresen mértéken felül fogyasztott szeszesitalt. Megtörtént,hogy a taggyűlésen ittasan jelent meg. És ő ezt a magais tartását nem is tartotta hibásnak, s azt mondta a fegyelmi bizottsági ülésen: »Hát most már abba is beleszólnak az elvtársak, hogy mennyit ihat az ember?« A bizottság tagjai aztán — nagyon helyesen — értésére adták, mit követel meg pártunk a tagjaitól, s így tőle is. Úgyszólván nincs a pártmunkának olyan területe, amelyen a megmutatkozó hibák ellen ne venné fel a harcot a fegyelmi bizottság. Pártbüntetést róttak ki pl. hamis adatszolgáltatás miatt Péter elvtársra, a niklai tanácselnökre. Fegyelmileg vonták felelősségre a marcali BELSPED-kirendeltség volt vezetőjét, Rigó Jánost, aki a reá bízott állami vagyon egy részét eltulajdonította. 8 niklai párttagot azért büntettek meg, mert ellentétbe kerültek a materialista világnézettel. A fegyelmi bizottság munkája — az eredmények ellenére is — sok kívánnivalót hagy maga után. A hiba abból ered, hogy a bizottság egésze nem áll mindenkor hivatása magaslatán. A bizottság tagjainak kellene elsősorban példát mutatniuk a pártfegyelem betartásában, a pártmegbízatás végrehajtásában. Ez a példamutatás azonban nincs meg minden esetben. Előfordult pl. június 13-án, hogy a bizottság öt tagjából ketten — Szép István és Harmath Mihály elvtársak — igazolatlanul távolmaradtak a rendes heti bizottsági ülésről. Ez is oka aztán annak, hogy 5 párttag fegyelemsértésének ügyét hosszabb idő óta »elfekteti« a bizottság. Javítaniuk kell munkájukon s mindig időben meg kell vizsgálniuk a fegyelemsértéseket, mert a pártbüntetés hatékonysága attól is függ, hogy nem hetek, hónapok múltán, hanem a büntetendő hiba elkövetése után mielőbb intézkedjék a fegyelmi bizottság és a JB. A járásban a pártfegyelem megszilárdításához nagyobb segítséget kell hogy adjon a JB a fegyelmi bizottságnak. Az ellenőrzés és irányítás megjavítása mellett az eddiginél gyakrabban — ne másfél évenként egyszer — tárgyalják meg végrehajtó bizottsági ülésen a fegyelmi bizottság munkáját. De segítse azzal i, hogy a kivizsgálandó ügyeket haladéktalanul juttassa el a fegyelmi bizottságnak, s így majd nem ismétlődhet meg az az eset,hogy pl. egy beadvány egy év óta a nyilvántartóban porosodik — elintézetlenül. A járási bizottságnak — elsősorban Illés elvtársnak, az első titkárnak — arra is kell ügyelnie, hogy a vitás tagjelöltfelvételi kérelmek sorsát ne a fegyelmi bizottságra bízzák , hiszen nem is az ő feladata, hanem az instruktoroké. (A fegyelmi bizottság ugyanis a párttagok és tagjelöltek fegyelemsértéseit vizsgálhatja meg, de a pártonkívüliekét nem.) Tóth János elvtárs, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta: a fegyelmi ülésen gyakran lehet hallani párttagoktól ilyen kérdéseket: »Mit jelent az, hogy szigorú megrovás?« (Szabó elvtárs, a somogyfajszi tanácselnök kérdezte ezt.) Milyen következtetést vonhatunk le ebből? Azt, hogy az alapszervezetek vezetőségei nem fordítanak kellő gondot a Szervezeti Szabályzat ismertetésére. Ezen a gyakorlaton minél előbb változtatni kell. Helyes lenne, ha a vezetőségi ülések, taggyűlések újólag megvitatnák pártunk alkotmányát, esetenként annak egyes részeit, így — többek között — mód lenne arra is, hogy világosan lássák elvtársaink, a fegyelemsértés milyen párttüntetést von maga után. Nem kétséges, hogy a Szervezeti Szabályzat megvitatása sokat használna a pártfegyelem ügyének is. A fegyelmi bizottság és a JB fegyelmi munkájának egyik jelentős fogyatékossága, hogy a pártbüntetés kiszabásával elintézettnek, lezártnak tekintik az ügyet, s nem, vagy csak nagyon ritka esetben nézik meg: a felelősségre vont párttag hogyan dolgozik pártbüntetése után. A pártbüntetés nevelő hatású legyen. Ahhoz, hogy a pártbüntetésben részesített elvtársunk ne kedvetlenedjék el, nehogy ismét megsértse pártfegyelmet, s nehogy még súlyosabb hibába essék, ahhoz az kell, hogy a járási és alapszervezeti vezetők álljanak mellé, adjanak neki pártmegbizatást, olyat, amelynek végrehajtásával jóváteheti hibáját. így és csakis így hozhat teljes eredményt a pártfegyelem megjavításáért s a káderek neveléséért végzett munka. Összefoglalva a teendőket: a fegyelmezetlenségek elleni harc s a pártfegyelem megszilárdítása nem csupán a fegyelmi bizottságra vár, hanem a járási pártbizottság, az alapszervezetek és minden párttag kötelessége. Elsősorban az alapszervezetek vezetőségei törekedjenek arra, hogy a Szervezeti Szabályzat ismertetésével elejét vegyék a fegyelemsértésnek. A pártfegyelem megsértőinek, a párt politikájával szembehelyezkedő párttagoknak a szigorú megbüntetése, s olyan hathatós politikai nevelőmunka végzése, amely megóvja elvtársainkat a hibák elkövetésétől — mindez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy kommunistáink egységesen, szervezetten, fegyelmezetten harcoljanak a párt előtt álló feladatok valóra váltásáért. Kutas József: nincs helye a fecsegésnek,