Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. február 1. Harcos, bíráló szellemű volt a Textilművek kommunistáinak pártértekezlete Vasárnap a Kaposvári Textilművek, kultúrotthonában gyűltek össze a Textilművek pártszervezeteinek küldöttei, hogy megvitassák a pártbizottság beszámolóját és megválasszák az új pártbizottság tagjait és a küldötteket a felsőbb pártértekezlete. Részt vett és felszólalt a pártértekezleten Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, ugyancsak részt vett a pártértekezleten Hortobágyi István elvtárs, a Kaposvári Városi Pártbizottság titkára. A Textilművek pártbizottságának beszámolóját Demján Sándorné elvtársnő, a Textilművek párt-végrehajtó bizottságának titkára mondotta el, melyből az alábbiakban közlünk részleteket. A pártbizottság beszámolója A beszámoló a bevezetőben foglalkozott a pártértekezlet jelentőségével, majd a kül- és belpolitikai eseményeket ismertette. Megállapította, hogy a béketábor erejének növekedése a Szovjetunió diplomáciai sikerei, hazánk fejlődése — különösen az 1955. évben — nagymértékben növelte a Textilművek dolgozóinak lelkesedését, termelési kedvét. KüA pártbizottság beszámolója mélyrehatóan elemezte a Textilművek termelését, kiindulva pártunk Ifikongresszusának határozataiból, amely a minőség javítását, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését és a munkafegyelem megszilárdítását szabta meg, állapította a beszámoló, hogy Megvolt ugyan eredmény e téren 1954-ben is, de a jobboldali elhajlás a Textilművekben is éreztette hatását, ami a lazaságban, a tervfegyelem megszegésében mutatkozott meg. 1954-ben nem teljesítette a tervet üzemünk, csak az utolsó, negyedik negyedévben, amellyel megvetettük aztán az 1955. évi tervteljesítés alapját. Nagy segítséget jelentett munkánkhoz, a tervfegyelem megszilárdításához pártunk márciusi határozata, melynek nyomán mi is felszámoltuk az üzemünkben megmutatkozó lazaságot. 1955. márciusától üzemünk nyereséges vállalat lett és már hozzájárultunk a nemzeti jövedelem gyarapodásához. Üzemünk háromszor nyerte el egymás után az élüzem-címet és nagy erőfeszítések árán tudtuk teljesíteni az 1955. évi terveit. Sikerült biztosítani a minőség javítását, az önköltségcsökkentést is. Egy tonna fonal előállítása 1955-ben 1954-hez viszonyítva 1276 forinttal volt olcsóbb. Mindjárt azt is meg kell mondani, hogy ehhez nagymértékben hozzájárult a sztahanov komplex tervek egyénekre való lebontása és dolgozóink lőkés munkaversenye. 1955. tavaszán felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére az előfonó és lánccsévélő üzemrészekben dolgozók versenyvállalásukat 25 000 forinttal túlteljesítették. A Központi Vezetőség 1955. novemberi határozatának végrehajtásában, a technika fejlesztésében értünk el eredményt — állapította meg a beszámoló. — Scheffer, Macan elvtársak munkáját dicsérte a beszámoló, ugyanakkor arra hívta fel az üzem újítóit: Nagyedes, Vég, Jónás, Szarvas és a többi újító elvtársat, hogy még aktívabban dolgozzanak, karolják fel a dolgozók eleményezéseit, újításaikkal kezsegítsék a technika fejlesztését. Önkritikusan foglalkozott a beszámoló a pártbizottság munkájával e téren. Megállapította, hogy a A beszámoló elemezte a Textilművek dolgozóinak munkaerőhelyzetét, munkafegyelmét. Megállapította, hogy 1954-ben 3979 munkanap esett ki az igazolatlan mulasztások miatt. Ezért nem tudták teljesíteni az 1954. évi tervet. Ugyanebben az időszakban pedig a dolgozók 90 százaléka kicserélődött. Még ma sem mondhatjuk el, hogy a munkavándorlás megszűnt volna. 1955-ben is közel ezer dolgozó lépett ki az üzemből. A Megyei Párt-VB figyelmeztetése után és javaslatai nyomán változás történt a munkaerő helyzetében. A párt-végrehajtóbizottság javaslatára a városi dolgozók számarányának növelését tartottuk feladatunknak. Sikerült elérnünk, hogy üzemünk dolgozóinak 57 százaléka kaposvári dolgozó, szemben az 1954. évi 25 százalékkal, s ebben nincs benne a leány- és legényszállás lakóinak száma. Továbbra is feladatunknak tartlönös örömmel üdvözölte a beszámoló azt a sikert, amelyet megyénk a mezőgazdaság szocialista , átszervezése útján ért el, s egyben feladatul is szabta, hogy a Textilművek kommunistáinak nemcsak a termelőmunkájukkal, hanem politikai felvilágosító munkájukkal is hozzá kell járulniuk a Somogy megyei tsz-mozgalom fejlesztéséhez. Növekedett a termelékenység, az egy teljes munkaórára eső termelési érték: 1954-ben 24 forint 96 fillér volt, 1955-ben pedig 35,91 forint Míg .1953—54-ben fonalunk a textilipar legrosszabb fonala volt, ma gyártmányunk keresett cikk a textiliparban és az exportigényeket is kielégíti. Az eredmények eléréséhez kommunistáink mellett hű segítőtársunk volt két legnagyobb tömegszervezetünk, a DISZ és a szakszervezet, és eredményesen mozgósította üzemünk dolgozó asszonyait az MNDSZ is. Eredményeink forrása volt, hogy a párthatározatokat kommunista aktívákon tárgyaltuk meg, ismertettük azt műszaki konferenciákon, népnevelő-tanfolyamokon, termelési értekezleteken, eljuttattuk üzemünk valamennyi dolgozójához. Jó felvilágosító munkánk eredménye volt,hogy dolgozóink 85—90 százaléka rendszeresen versenyben van és a műszakok közti verseny mellett kialakult a népszerű páros- és egyéni verseny is. A munkaversenyben is a párttagok jártak élen. A kommunisták teljesítménye 1955. márciusában 102,6 százalék, a pártolókívülieké 105,1 százalék volt. A regio-műhelyben a párttagok 125,1 százalékos teljesítménye mellett a pártonkívülieké csak 116,7 százalékos volt. A beszámoló elismeréssel szólt az olyan kiváló dolgozókról, mint Kende Piroska, Balaskó Magda, Szép Rózsa, Bidó Józsefné, Kovács Katalin, Dénes Mária és Stnasszer Józsefek. párt-vb, személy szerint Csípő elvtárs felelős azért, hogy az újítások az utóbbi időben visszaestek. Bírálta a beszámoló Miklós elvtársnét is, aki felelős volt azért, hogy egyes újítások hónapokig elfeküdtek. Az elfogadott, de be nem vezetett újításokért bírálta a beszámoló Kufoacsfca, Óberle, Sági és Brichta elvtársakat. A technika fejlesztése terén van még tennivaló a Textilművekben, s elsősorban a kommunistáknak kell kezdeményezően, buzdítóan fellépniük, az újítások népszerűsítése, bevezetése érdekében. Juk, hogy a városi lakosok számarányát növeljük, hogy közülük teremtsük meg üzemünk törzsgárdáját. A munkafegyelem lazulásához tartozik az is, hogy egyes vezetők nem tartják be a technológiai fegyelmet. Kovács József elvtárs, a tisztító művezetője, Lengyel János elvtárs-szakmányi főművezető, Brucker Antal mérnök elvtárs, Volmer Ernő DISZ- vezetőségi tag több esetben nem tartotta be a technológiai fegyelmet, eltért a technológiai utasításoktól. Ha a vezetők ilyenek — tette fel a kérdést a beszámoló —, akkor hogyan várnak jó munkát az egyszerű dolgozóktól? Továbbra is küzdeni kell az igazolatlan hiányzások megszüntetéséért, mert még mindig sok munkanap esik ki évente emiatt. Ehhez szükséges az, hogy a műszaki vezetők is szakítsanak merevségükkel és a dolgozókkal lelkiismeretesen foglalkozzanak, hisz azok még nem kiforrott nagyüzemi munkások, hanem többségükben faluról kerülnek be, nevelni, tanítani kell őket. Az utóbbi időkben különösen elharapódzott az a nézet, hogy azért nem tudjuk teljesíteni tervünket, mert rossz minőségű anyagot kaptunk és dolgozóink felkészültsége is gyenge. E nézet azért is káros, mert Róna elvtárs,az üzem igazgatója is ezt hangoztatja. Igaz, hogy nagyon sok, rajtunk kívülálló ok akadályozza tervteljesítésünket. De helytelen, hogy Róma elvtárs nem értett egyet a kommunista aktívával, amely feltárta ugyan az objektív okokat, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a dolgozók áldozatos munkájukkal, a vezetők példamutatásával érhetnek el eredményeket. Ehhez az is szükséges, hogy a műszaki vezetők jobban támaszkodjanak a pártalapszervezetekre, tömegszervezetekre, egyegy nehézség leküzdésében. Horváth József, Csontos és Hanzli Lajos elvtársakat -bírálta a beszámoló, ■ amiért, nem támaszkodnak a pártszervezetre és a tömegszervezetekre. Tapaszttlaat mutatja azt, hogy amelyik műszaki vezető megbeszéli a feladatokat a pártalapszervezet vezetőségével, a tömegszervezeti aktívákkal, az a termelésben is tud eredményeket elérni. Példát mutatott ebben Scheffer elvtárs, aki különösen a DISZ-fiatalok lelkesedésére, munkakedvére tud támaszkodni. A bírálat-önbírálat fegyverével a hibák ellen Párt alapszervezeteinkben- egyre jobban erősödik a pártdemokrácia, amit bizonyít a bírálat, önbírálat fegyverének bátor használata —állapította meg a beszámoló.— Ezt azért tartjuk eredménynek, mert üzemünkben eléggé el volt fojtva az alulról jövő bírálat és még ma is vannak olyan jelenségek, hogy a bírálókkal éreztetik: nem jó az, ha a vezető embereket bírálnak. Brucker, Horváth és Bartus elvtársaknak is ez volt a véleménye. Arról beszéltek ők: kár szólni, mert aki megmondja véleményét, arra kijár a rúd. Vállalatvezetőségünknek kell olyan légkört teremteni — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy az egyszerű emberek is bátran hassanak és ne féljen senki bírálattól, •ha megmondja az igazat, hogy abból hátránya lesz. Bírálta a beszámoló Csepreghy elvtársat, az üzem főmérnökét, aki egy műszaki konferencián megakadályozta egy elvtárs szabad véleménynyilvánítását. Önkritikusan foglalkozott Demján elvtársnő saját felelősségével is, amiért nem harcolt jobban, mint pártbizottsági titkár a bírálat, önbírálat, különösen az alulról jövő bírálat bátor alkalmazásáért. A pártdemokrácia erősödését jelenti az is, hogy javult a kollektív vezetés. Kéthetenként pártvezetőségi ülésen vitatják meg a taggyűlések beszámolóját, megosztják a pártvezetőségek egymás között a munkát és egy-egy vezetőségi tag felelős az üzemrészek dolgozóinak felvilágosításáért, ahol elősegíti a Párt politikájának végrehajtását. Jó példát mutat ebben a két állandó délelőttös pártalapszervezet és a B-műszak alapszervezete. ‘ E -taggyűlései aktívak, pártszervezetek érvényesül a bírálat, önbírálat, a párttagságot nem kelll külön biztatgatni a felszólalásokra. Itt a pártcsoportok is megbízatást kapnak. Követhetnék a B- műszak példáját az A- és C-műszak alapszervezetei is. Éberség, világnézeti nevelés Az éberség fokozásában, a dolgozók világnézeti nevelésében is van tennivaló — állapította meg a beszámoló. — Különösen a káros jobboldali elhajlás következtében tűrtük, hogy vezető beosztásba osztályidegen elemek álljanak. Megállapítottuk, hogy amióta leváltottuk ezeket az elemeket — akik ugyan a felszínen igyekeztek jó munkát végezni — s helyükre munkáskádereket állítottunk, megjavult a munka. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy vezető beosztásba osztályidegen elemek ne kerüljenek. Komoly mulasztás terhel bennünket, hogy megfeledkeztünk dolgozóink világnézeti neveléséről, különösen az aitheisita propagandáról. Üzemünkben igen elszaporodtak a szektáns nézetek, térit nyert a klerikális hogy reakció. Megállapíthatjuk, ahova nem jut el a kommunisták szava, ott felüti a fejét az ellenség. Ez gyakran rémhírekben is megnyíló beszámoló -a Textilművek pártszervezeteinek számszerű fejlődéséről is számot adott. Megállapította ,hogy különösen 1955. második felében nőtt a párttagok száma. 1955- ben 71 tagjelöltet, s 49 tagot vettek fel a pártba. — Üzemünk dolgozóinak majdnem 20 százaléka párttag, megvan tehát az az élcsapat, amelyre Megyei Pártbizottságunk, Városi Pártbizottságunk mindenkor számíthat. A pártbizottság beszámolója elismeréssel illette a pártalapszervezeteket, amelyek állandóvá tették a párt sorainak erősítését, harcoltak a legutóbbi pártértekezlet határozatának megvalósításáért. A beszámoló egyiken felada Iiul szabjta. ahogy 1956-ban tovább kell növelni a párttagság számát, azok közül ahol1954-ben súlyos mulasztást követtünk e 1 a párttagok pártoktsitásba való bevonásánál. Kevés párttagot vontunk be az okitátásba és annak is több mint fele lemorzsolódott Ezért felelősség terheli Horváth József és Cséffai Győző propagandista elvtársaikat. Az 1955—56-os oktatási évet már jobban megszerveztük. S bár néhány elvtárs lemorzsolódott, általában jó a pártoktatás üzemünkben. Különösen sok segítséget ad ehhez az oktatási bizottság, amiért elismerés illeti Bence József elvtársat. Az ellenőrök közül Csiszárné, Lukácsné, Királyházi és Pőcze elvtársak végeznek jó munkát. Nehézségeink a marxizmus—leninizmus tanfolyam hallgatóinál mutatkoznak, mivel e témakör hallgatóinak jelentkezésénél is követtünk el hibát. Egyes elvtársak felkészültségét meghaladja a témakör, ez az oka a gyenge aktivitásnak. Pártbizottságaink, pártszervezeteink igyekeznek leküzdeni a nehézségeket és A Textilművek Kaposvár, Somogy megye legnagyobb üzeme, de egyben a legfiatalabb is. Az üzem pártbizottsága éppen, ezért még segítségre szorul, különösen a Városi Párt-végrehajtó bizottságtól vár sok segítséget. A Textilművek pártbizottsága egyegy nagyobb feladat előtt kommunista aktívát hív össze, ezen részt is vesznek a felsőbb pártszervek részéről, de a továbbiakban már nem nyújtanak segítséget. Keveset látogatják az üzemet a Városi és a Megyei Pártbizottság vezetői is. Még Tóth elvtársat sem láttuk üzemünkben — állapította meg a beszámoló. Üzemi pártbizottságunk munkájának egyik hiányossága, hogy a tömegszervezetek irányításában és ellenőrzésében nem tudtunk megfelelő eredményt elérni. DISZ -szervezetünk munkájában ugyan javulás tapasztalható, különösen a munkaversenyben mutat példát ifjúságunk. A DISZ II. kongresszusa óta azonban mi sem fordítottunk különösebb gondot a DISZ-élet elemezésére. Pártalapszervezeteinknek napirendre kell tűzniük a DISZ-szervezetek munkáját, különösem ,a DISZ-oktatást és a Központi Vezetőség DISZ-munkáról szóló határozatának megfelelően segíteni kell a fiatalokat. Egyes műszaki vezetőknek fel kell, számolniuk azt a nézetet, hogy az ifjúság erejében, tehetségében nem lehet bízni. A szakszervezettel is meg kell teremteni a jó kapcsolatot, nem tűrhető,hogy Keceli elvtárs, a DISZ- bizottság titkára és Lukács elvtársnő, az üzemi bizottság elnöki személyi ellentét miatt nem tudnak együttműködni. Tovább kell még növelni a DISZ-tagok létszámát, hogy az üzem minden fiatalja tagja legyen a DISZ-szervezetnek. Üzemi bizottságunk munkájában is komoly fejlődést értünk el. A dolgozók 90 százaléka szervezett munkás, széles aktívahálózat vesz részt az üzem bizottság mimikájában. Javult a pártalapszervezetek és a műhelybizottságok kapcsolata is. Külön sem a kulturális és nevelőmunkában fejt ki komoly tevékenységet a szakszervezet javánál, amit a faluról feljött, ideológiailag képzetlen dolgozóink nem tudnak visszaverni. Fokoznunk kell a felvilágosító munkát, le kell lepleznünk az ellenség szócsöveit, nevelni kell dolgozóinkat a szocialista erkölcs, a szocialista közösségi szellembengozók közül, akik becsülettel helytállnak a munkában, akik odaadással küzdenek a párt célkitűzéseinek valóra váltásáért. Nem szabad azonban megfeledkezni a tagjelöltek neveléséről. Előfordult már, hogy felvetítünk tagjelöltet, aztán nem adtunk számukra pártmegbízatást, így nem is fejlődhettek. Különösen az ajánlókra vár e téren feladat, akik azzal, hogy javasolták a dolgozót a pártiba, még nem tettek eleget pártkötelességüknek. Feladatuk az is,hogy párttagokká neveljék az általuk javasolt elvtársat. Pártcsoportjaink tehetnek itt még sokat, nekik kell ellenőrizni a tagjelöltek fejlődését, nevelését. propagandistáink jó felkészültségükkel biztosítják a pártoktatás színvonalát, a hallgatók eszmei, politikai fejlődését. az A népnevelőhálózat ki van építve üzemben, népnevelő-felelősök fogják össze üzemrészenként a népnevelőket. Az agitáció formái egyéni és csoportos agitáció. Jó a szemléltető agitációnk, mely különösen termelési feladatokra mozgósít, népszerűsíti a jól dolgozókat, bírálja a hanyagokat. A faliújságon kap helyet az újítás, újítók népszerűsítése. Jó volt üzemünk Ludas Matyija, amely szatirikus formában bírálta a fegyelem lazítóit, a hanyag dolgozókat, jó lenne ezt a módszert továbbra is alkalmazni. Van még tennivalónk azonban a kultúr- és sajtóagitáció terén. Növelni kell a dolgozók kulturális igényeit, minden dolgozó kezébe el kell juttatni a pártsajtót. — Kutas elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője is csak látogatóba volt az üzemben, pedig ő sok segítséget adhatna a termelés pántellenőrzésének megjavításához, a párthatározatok végrehajtásának megszervezésében. Hiányoljuk, hogy Hortobágyi elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára, aki felelős volt üzemünkben a választásokért, nem nyújtott konkrét segítséget pártbizottságunknak a beszámoló elkészítésében. Szeretnénk, ha a Megyei Pártbizottságtól és a Városi Pártbizottságtól is több segítséget adnának munkánkhoz. voltak a kultúrotthon rendezvényei, nőtt a könyvtár látogatottsága Az új szakszervezeti tagdíjrendszerrel el kell érni, hogy a tagdíjfizetés ne 59—60 százalékos legyen, hanem 109 százalékos. Ehhez a szakszervezeti aktivák jó -felvilágosító -munkája szükséges. A szakszervezeti munka megjavításának egyik feltétele,hogy Lukács elvtársnő is javítson munkáján, főleg magatartásán. Nem szabad hamar megsértődnie, érzékenykednie, munkájában pedig mindig tartsa szem előtt, hogy a Párt az osztályszervezetek legmagasabb formája és mint kommunista, a párt politikájának megfelelően kell dolgoznia. Nem eshet a tömegek uszályába, hanem alaposan mérlegelve egy-egy feladatot kell intézkedni. A beszámoló foglalkozott még az MNDSZ-szel, az MSZT-vel, a békebizottságok munkájával, valamint a MOHOSZ és a DISZ kapcsolatával. A beszámoló önkritikusan megállapította, hogy a pártbizottságnak, személy szerint Demjánné elvtársnőnek is többet kellett volna foglalkoznia a tömegszervezetekkel, érvényesítenie kellett volna a párt irányítását, és ellenőrzését,vezetését. Befejezésül a beszámoló felhívta a küldöttek figyelmét, hogy alaposan elemezzék a pártbizottság munkáját, felszólalásaikkal, bírálataikkal segítsék az új pártbizottságot. A felszólalásokat legközelebbi számunkban közöljük. 1955 a sikerek esztendeje A KV 1955 novemberi határozatának megvalósításéiban van még tennivaló Ki kell alakítani az üzemi törzsgárdát Új tagokkal erősödtek pártszervezeteink Javítani kell a pártoktatási munkát és az agitációt Több segítséget várunk a felsőbb pártszervektől Javítanunk kell a tömegszervezetek irányítását