Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A görög nép harcol a szabadságáért Hogyan győzték le munkaerőhiányt a toponári Bétegalam­b TSZ-ben? Háry János ismét a fodrászoknál MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 52. szám. ARA oO FILLÉR Csütörtök, 1956. március­­• Naponta nő az új útra lépő dolgozó parasztok tábora Mezőcsokonyán A mezőcsoko­nyai kommunisták, tsz-tagok a járási pártbizottság és a járási tanács irányításával és segít­ségével január derekától kezdve na­ponta járnak házról házra, s türel­mesen magyarázzák a község egyéni dolgozó parasztjainak a szövetkezés előnyeit. Ahogy a meggyőző szó kö­vetkeztében naponta nő az új útra lépett dolgozó parasztok táb­ora, úgy nő a népnevelők lelkes csapata is. Míg pl. az első napciksban csak Kis­marton Vendel alapszervi párt­titkár, Kaszás Pál, az Új Élet TSZ párttit­kára, Petőcz Sándor, az Új Élet tag­ja, Farkas János tanácselnök, Nemes János­­ tanácstitkár, Galambos Lajos begyűjtési­­ megbízott, Szulimán Já­nos, Kovács József és Szijjártó Sán­dor járási tanácsi elvtársak járták a falut a szövetkezés ügyében, ma már sok új népnevelő, a­ tegnap egyéni parasztjai ug­rálnak az új élet mel­lett. Ezek között van Horváth Dénes, Tóth József (parti), Keresztes Ven­del, Bojtos László, László József, Kor­dé László, Cifra István, Szerecz János és még sokan mások. A múlt héten határozta el ma­gát az új útra lé­pésre Patczai József 21 holdas gazda, a legeltetési bizottság elnöke és Ja­kab Sándor, a Hazafias Népfront he­lyi bizottságának elnöke, akik most egy új tsz megalakításához toboroz­zák gazdatárs­aikat. A múlt héten összesen nyolc csa­lád hagyott fel a régivel Mezőcsoko­­­nyán. Köztük Kovács G. János holdas, Kovács M. Sándor 14 holdas, 4 ifj. Alap Sándor, Csapó Antal dol­gozó paraszt is aláírta a belépési nyilatkozatot. A két meglévő tsz, az Uj Élet és az Uj Tavasz szinte fej-fej mellett halad a tagszervezésben. Az Uj Élet­be 45, az Uj Tavaszba pedig 43 csa­lád lépett be az utóbbi öt hét alatt. A mezőcsokonyaiak példája ser­kentse megyénk falvainak kommu­nistáit, tsz-tagj­ain­t rendszeres­ és tü­relmes népnevelő munkára, hogy me­­gyeszerte legalább olyan eredménye­ket érjünk el a szövetkezeti mozga­lom fejlesztésében, mint Mezőcsoko­­nyán. Érdekes előadások, tanulságos kiállítások, színes kultúrműsorok a Szovjet Mezőgazdasági Héten A Magyar—Szovjet Barátság Hó­napját megelőzően megyénkben feb­ruár 27-től március 4-ig Szovjet Me­zőgazdasági Hetet rendeznek. Ezen a héten minden faluban, tsz-ben, álla­mi gazdaságban megyénk legjobb szakemberei ismertetik a szovjet kolhozok eredményeit, a kolhozpa­­rasztok életét, az élenjáró szovjet módszereket. Dolgozó parasztságunk így jobban megismerve a szovjet kolhozparasztok életét nagyobb ked­vet kap a közös gazdálkodásra. Néhány faluban, mint pl. Csököly, Mike, Barcs, már február 23-án megkezdődtek az ünnepélyes előadá­sok. Túlnyomórészt azonban 27-én indultak be a széleseb­b körű szakmai és ismeretterjesztő előadások. A Szovjet Mezőgazdasági Héten a szovjet­­ agrotechnika eredményei­­ről terménykiállítással egybekötve 10 tsz-ben tartanak előadást, 50 köz­ségben pedig zootechinikai előadást és fény­képkiállítást rendeznek. Bö­­hönyén és Nagybajomiban 60 tablón a Szovjetunió gépesített mezőgazda­ságáról láthatnak kiállítást. Ezenkívül a megye 14 állami gaz­daságában és 16 gépállomásán gép­es ,terménykiállítással egybekötött ismeret­terjesztő előadásokat tarta­nak. Baráti találkozókat szerveznek a környék tsz- és egyéni dolgozó pa­rasztjai részvételével. 17 mezőgazda­­sági szakkörön és 30 ezüstkalászos tanfolyamon ismertetik a szovjet ugró- és zootechnika eredményeit. Hogy az előadásokat még szemlél­­h­etőb­bé és hangulatosabbá t­egyék, a Moziüz­emi Vállalat szovjet mező­­gazdasági dokumentfilmeket, a nép­művelési osztály pedig a vidám fa­lusi hét kulturális programja szerinti rövid műsorokat ad. Berzence az élenjárók között az adófizetésben Községünk dolgozó parasztjai meg­­értették, hogy a második ötéves ter­vet csak úgy lehet sikeresen megva­lósítani, ha minden dolgozó eleget tesz állam iránti kötelezettségének. A jó felvilágosító munkának meg­van az eredménye: községünk az el­ső negyedévi adóbevételi terv eddigi 60 százalékos teljesítésével a járás községeinek versenyében a második helyre került. Jó m­un­kát végeznek az adóbevételi terv teljesítése érdekében Kakuik János adómegbízott és Mikola István eb-titkár, akik elmennek a dolgozó parasztokhoz, megmagyarázzák, mi­lyen fontos az adó pontos befizetése. A notórius hátralékosoktól, a kulá­­koktól pedig szigorúan megkövetelik az állami­­ fegyelem betartását. Pénz­ügyi dolgozóink, tanácstagjaink ál­landóan nevelik dolgozó parasztjain­kat a kötelességek pontos betartásá­ra, hogy községünk továbbra is az élenjáróik között maradhasson az adóbevételi terv­­ teljesítésében. Tóth Imre levelező, Berzence. — Továbbtanulási lehetőséget biz­tosítanak kollégiumi ellátással a földművesszöve­tkezeti dolgozók és tagok gyermekei részére a Szekszár­di Közgazdasági Technikum rendes tagozatán. Azok a szülők, akiknek fiúgyermeke most végzi az általános iskola nyolcadik osztályát, bővebb felvilágosításért forduljanak a MÉSZÖV oktatási osztályához. „Eredményeinket egyedül a párt segítségének köszönhetjük“ A Megyei Pártbizottság február 2­1 -i üdvözletének szívből örülünk és a vállalat vezetősége, pártszervezete, üzemi bizottsága a vállalat dol­gozói nevében köszönetét fejezi ki e megtiszteltetésért. Büszkék vagyunk, hogy begyűjtési vállalatunk elnyerte az élüzem­­címet, de tudjuk, hogy ezt csa­k a Megyei Pártbizottság és a járási pártbizottságok felbecsülhetetlen segítsége révén érhettük el. Vállalatunk egymaga, sőt a begyűjtési hivatalokkal karöltve sem lett volna képes azokat a feladatokat megoldani, amelyek a múlt éviben reá hárultak. Az él­üzem-cím elnyerése még nagyobb kötelességeket ró vállalatunk vala­mennyi dolgozójára, hogy azt a megbecsülést és elismerést, amelyben legfelsőbb szerveink­­ részesítettek bennünket, még inkább kiérdemeljük. A vállalat dolgozói nevében ígéretet teszünk, hogy az 1956. első ne­gyedévi hízott sertés »B«-tervet március 31-ig 120, a szerződéses és sza­bad tervet, valamint a végómarhatervet 103 százalékra teljesítjük. A megadott költségterveket pedig norma alatt teljesíti a vállalat. A Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat dolgozói nevében: László József párttitkár Kepecs József igazgató Orosz Miklós­­ üb-ielnök Az SZKP XX. kongresszusa nyomán „Rendkívül fontos útmutatást adott építőiparunk számára a XX. kongresszusu Osváth Károly, a Kaposvári Épí­tőipari Vállalat mérnöke — ország­gyűlési képviselő — örömmel be­szél arról a nagy élményről, amit számára az SZKP XX. kongres­­­szusa anyagának tanulmányozása jelent. Elmondja, hogy őt leginkább azok a gigászi méretek ragadták meg, amelyek a szovjet ipar eddigi és a hatodik ötéves terv folyamán beálló fejlődését jellemzik. A fej­lődésnek ezek a hatalmas számai önmagukban is beszélnek, de ös­­­szehasonlítva a kapitalista iparral, napnál fényesebben bizonyítják a szocialista társadalmi rend óriási fölényét. — Mint építészmérnök, milyen tapasztalatokat szűrt le a saját szakmáját illetően? — Rendkívül fontos útmutatást adott építőiparunk számára a XX. kongresszus. Feltétlenül növelnünk kell a Szovj­etunió példája nyomán építkezései­nken az előregyártott betonelemek alkalmazási­­ körét. Még fokozottabban kell gépesíte­nünk az építőipart, örömmel ol­vastam, hogy a Szovjetunióban is, — ahol pedig hatalmas mennyisé­gű vas áll rendelkezésre —• milyen nagy gondot fordítanak arra, hogy­­ a vasat lehetőleg vasbeton váltsa fel. Nálunk is minden területen be kell vezetni a­ vasbeton alkalmazá­sát. — A vállalat idei terveiben al­kalmazást nyernek már ezek a tapasztalatok? — Feltétlenül. Nagyobb építke­zéseinknél, min­t pl. a Siófoki Ke­nyérgyárnál, már előregyártott ele­meket alkalmazunk és a munka­­folyamatot szinte teljesen­ gépesít­jük. A Balatonkiliti és a Nagyatá­di Gépállomás épületeit már az Épületelem-gyárból kapott beton­szerkezetekből állítjuk össze. A mi munkánk már csak az elemek ös­­­szeszerelése lesz. A vállalat ezután még fokozottabban törekszik arra, hogy az építőipar idény­jellegét teljesen felszámolja. A téli hónapok alatt belső munkákat végezte­tünk és így a munka nem szünetel. Arra törekszünk, hogy épületeink ter­vezésénél kerüljünk minden feles­leges díszítő elemet, de nem úgy, hogy ez üres, stílustalan, dísztelen építkezésihez vezessen. — A XX. kongresszus anyagá­nak tanulmányozása minket is ar­ra ösztökél — fejezte be Osváth elvtárs —, hogy­­ különösen a la­kásépítéseknél, de mindenütt a leg­messzebbmenő takarékosság szem előtt tartásával dolgozzunk és fo­kozottabb harcot folytassunk az önköltségcsökkentésért. Megalakult a Somogy megyei Népi Együttes tánccsoportja A 70 tagú ének- és a 30 tagú zenekar mellett most egy 24 tagú tánccsoport is megkezdte próbáit, hiszen a jövő hónapban megrendezendő seregszemlén már szerepelni ifjúsági akar­nak. .Saját gyűjtésű és feldolgozású műsorukban zselicségi, szanyéri és vízvári táncok szerepelnek. A tánc- együttes gyűjtési munkáinak meg­­­könnyítését szolgálja, hogy magne­tofonnal és filmvevő géppel látták el őket. Az eddei kommunisták »tiszta vizet­ öntöttek a pohárba« Hírt adtunk már arról, milyen je­lentős esemény történt február 22- én, szerdán délután a kaposvári já­rás egyik kis községében, Edden: 29 család 52 tagja megalakította a falu első­­­­ termelőszövetkezetét, Második Ötéves Terv TSZ-t. Szív­ a­­ dobo­gtató e néhány soros hír, s bizo­nyára igen sokan kíváncsiak arra, hogy mik voltak az előzmények, kik és hogyan harcoltak az új élet győ­zelméért a községben. Bárkivel, asszonnyal, férfival ele­gyedik beszédbe az ember Edden és az újszülött tsz iránt mindenki olyanféleképpen érdeklődik, mondja: ha a kommunisták nem kezdik, ta­lán soha sem alakult volna Edden termelőszövetkezet. D­ehát hogyan is kezdődött? Akik az A után kimondták a B-t is Azt már kibogozni -aligha hogy a csúcsos kocsmák alatt lehet, ho­gyan érlelődött a szövetkezés gon­dolata, krónikás sem volt, hogy mezőny vagy egyebütt elhangzott fél­a mondatokat lejegyezze, a hivatalos helyen kimondott szóra azonban mindenki jól emlékszik, az is, aki nem volt ott a január 24-i kibővített végrehajtó bizottsági ülésen. Ladisz­­lai Imre elvtárs, községi párttitkár meg Galambos Imre elvtárs, a ta­nács vb-elnöke egyetlen napirendi pont megtárgyalására hívta össze a víztagokat, a tömegszervezetek ve­zetőit meg néhány élenjáró gazdát. »Öntsünk tiszta vizet a pohárba!« Ez az elv vezette őket, amikor Ga­lambos elvtárs kertelés nélkül rá­tért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének szükségességére, hasz­nosságára. Elhangzott az »A«. A jelenlévők érezték, hogy most már »B«-t is kell mondani. Ladiszlai elvtárs, a párttitkár emelkedett először szólásra. Azzal kezdte, hogy elsőnek, akár azonnal­­ aláírja a belépési nyilatkozatot. Az­tán kérte a kommunistákat, köves­sék példáját. A pártszervezet — mint harci „vezérkar“ A pártszervezet ettől kezdve telje­sen kezébe vette az irányítást. Az el­ső sikert a másnapi gazdagyűlés hozta. Kilencen, köztük Jáger Jó­zsef, ifjú Szép István, idős Varga János elvtársak aláírták a belépési nyilatkozatot. S a kis pártszervezet­ben, amelynek eddig még nem volt népnevelő-gárdája, szinte kivétel nélkül mindenki népnevelő lett, első­sorban persze azok, akik beléptek az előkészítő bizottságba. A községi tanácsháza valóságos »főhadiszállássá« változott. A »ve­zérkar« első teendője az volt, hogy térképet készítsen a faluról. Megbe­szélték,­­kiket keressenek fel legelő­ször, melyik népnevelő pár 5—6 családot látogassa meg.melyik Ettől a naptól kezdve 6—10 em­ber, a szövetkezés legáldozatkészebb erdei harcosa reggeltől késő estig hol az egyik, hol a másik gazda ajta­ján kopog be, s hívja közéjük csa­ládostól együtt. Ifjú Németh Lajos, Jáver József, Ha Vince, Vogl Imre elvtárs, élükön a párttitkárral, a vb-elnökkel és Mirnch Ádám vb­­titk­árral, keveset ülnek otthon. Mondják, hogy mire idős Hajas Já­nos bácsit sikerült meggyőzniük, ugyancsak kiszáradt a torkuk a sok beszédtől.­ Hajas bácsi rendületlenül vitatkozott. Hiába állították elébe példának a mosdósa, a somogyszai, a ráks­i, a répáspusztai tsz-ek tagjai­nak megelégedett életét, ő egyre csak fújta a magáét, még nem lép be, majd... Az öreg igen nehezen hajlott az okos szóra. »Magam aka­rom látni« — mondogatta. Végül abban egyeztek meg, hogy mivel úgyis esedékes már a rokoni láto­gatás Hácsra, egyúttal körülnéz az ottani tsz házatáján is. És ha igaz, amit a népnevelők mondanak — mert ha jó a tsz,­­akkor a bácsiaké is jó kell hogy legyen — hazaérkezé­se után rögtön belép­ő is. Erre sza­vát adta. S Hajas János bácsi állta is szavát. Belépett. Nem mindenki ilyen »nehéz eset­­— mondják a népnevelők. — Igaz, Szajher Ferenc házánál is már egé­szen otthonosan mozogtunk, mire belépett, de olyan is előfordult, mint Varga Lajos 18 holdas, a falu leg­tekintélyesebb gazdájának esete, őt is számításba vették a tsz-be, csak­­hát a népnevelők nem jutottak el hozzá az első napokiban. Pedig na­gyon várta őket, mivelhogy a csa­ládban »házi népnevelő« van, a fia, a katonaviselt Laci. Vargáéknál hamar végeztek népnevelők, perceken belül zsebük­­­ben lapult a Varga-család kitöltött belépési nyilatkozata. Lacit azóta az alakuló ülésen könyvelőnek válasz­tották. A tsz lenne a legjobb orvosság Spanits gazdának Ifjú Németh Lajos, a tsz brigád­­vezetője községi népművelési ügyve­zető. Jól ismeri a falu minden­ em­berét. Ismeretségét, nevelői képes­ségét ugyamcs­ak jól hasznosítja a tsz-szervezésben, egymaga hat csalá­dot nyert meg eddig a szövetkezetnek. E napokban, éppen Spanits László középparaszt, vfa-tag portáján fordult meg legtöbbet Németh elvtárs. Spa­­nits László azonban megmakacsolta magát, úgymond, mindenben egyet­ért a szövetkezéssel, szinte kívülről tudja a tsz-alapszabályt, segíti fogattal, csak ebben az évben, he­­­lyesebben szólva, az ősz előtt nem lép be. Kétéves beteg kislánya gyógykezelése húszezer forintjába került, előreláthatólag még tízezret elvisz a kórház, mire teljesen meg­gyógyul, s miből­­ bírná a temérdek pénzt előteremteni, ha beállna a kö­zösbe — aggályoskodott. Németh elvtárs meg a többi népnevelő kön­­­nyen megmagyarázhatja, hogy a tsz­­tagoknak nem kell orvosra, patikára gy­űjteniük, államunk ingyenes gyógykezelést biztosít részükre. Akik után szívesen megy a falu Ügyesen, mozgékonyan agitálnak az eddei kommunisták. Egy példát erre: Az újság még ki sem ért a fa­­­­luba, de ők a rádióból hallott adó­­kedvezményekről szóló rendelettel agitáltak már kora reggel. És nem lanyhult a felvilágosító munka az alakuló gyűlés után sem, sőt talán még fokozódott. Az alakuló gyűlést kihirdették a községiben­, név szerint is meghívtak több tekintélyes gazdát. Dávid Sándor 3 holdas gazda is ott volt a gyűlésen és mikor másnap felkeresték a népnevelők, szívesen aláírta a­­ belépési nyilatkozatot. So­kan várnak még Spanits gazdára, Polák Józsefre és a Kéki-testvérekre is. A tsz-ben azért, várják őket, mert tekintélyes gazdák, s szakértelmük­re, tapasztalataikra szükség lenne a tsz-ben, az egyéniek pedig azért, mert utánuk akarnak menni, ahogy az eddei népnevelőket megis­­­mertük, jogos a remény arra, hogy őket is hamarosan meggyőzik a szö­vetkezés előnyeiről. A tanácsháza előtti térképen egye­lőre csak harminc ház apró kockája ragyogtatja messzire élénkpiros szí­nét. Mennyivel szebb lesz ez a tér­kép, ha eltűnnek róla a fekete fol­tok és egységes páros színben, az erő, egészség, boldogság színével hirdeti. Edden teljes győzelmet ara­tott az új élet, községgé alakult.termelőszövetkezeti Nem nagyon távoli ez a cél. A jég megtört, vannak már nemcsak köve­tői, hanem katonái, tábornokai is a harcnak, amelynek élén a kommu­nisták járnak. A felsőbb párt- és tanácsszervek segítségével a kitartó munka Edden is megtenni gyümöl­csét. .

Next