Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

XIII. évfolyam, 154. szám. A diadalmas szövetkezeti eszme nemzetközi ünnepén a szovjet, kínai, a népi demokrati­kus országok, az olasz, francia, né­met, skandináv szövetkezők sorába ott ünnepelt a magyar földműves­szövetkezeti mozgalom másfélmillió tagja is. S kell-e szebben, messze­­hangzóbban kifejezésre juttatni, hogy a világ sokmillió szövetkezői­hez hasonlóan mi is a békés egymás­mellett élés, a népek közötti barátság, a szövetkezeti mozgalmak közötti jó együttműködés hívei vagyunk. Ahhoz azonban, hogy a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége a jövőben még jobban dolgozhasson, be kell kapcso­lódnunk a Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetségének munkájába. gunk van ehhez? Kétségtelenül Jó­jo­gunk van, hisz a magyar földműves­­szövetkezetek másfélmilliós tagsága is egyenrangú félként képviselheti a békeszerető népek barátságának gondolatát, a szövetkezeti mozgal­mak nemzetközi szervezeteiben. A Somogy megyei földműveszö­­vetkezetek odaadó, áldozatos mun­kát folytatnak, hogy ők is segítsék a magyar falu boldog jelenét s biztos jövőjének megteremtését. Sokat fel­sorolhatnánk a somogyi földműves­­szövetkezetek tízéves múltjából, hi­szen ma már 83 090 tagot számlálha­tunk soraikban. népi szövetkezet Ezek az ízig-vérig igazi harcosai. A párt politikájához tartják magukat, s a szorgos-dolgos, termékeny So­­mogyország falvaiban nemcsak bol­tosokként működnek, hanem a leni­ni szövetkezeti eszmét is szolgálják. A földműveszövetkezetek megtették a magukét falvaink áruellátásában, s egyben teljes arccal fordultak az új, többet és jobbat termelő falu kiala­kítása felé. Ez ünnepi alkalommal is érdemes felemlíteni azokat a dicsérete­t, tö­rekvéseket, hogy a falut sok helyt már naposcsibével, gyümölcsoltván­­­­ny­al, mezőgazdasági kisgépekkel, mezőgazdasági szakkönyvekkel is el­látták. A bizományi értékesítéssel is melléálltak a termelőszövetkeze­teknek. A szakcsoportok életrehívá­­sával szintén jó szolgálatot tettek: ezekben ízekí­tették meg a lassabban fejlődő falvak népével a közös gaz­dálkodást. Van olyan földművesszövetkezet, amely már szőlővesszőket is szerzett be­vásárlóinak, nem zárkózik a pult­ja mögé, kinéz a mezőkre, számon­­tartja a falu szocialista szektorának és egyéni gazdáinak mindenféle ter­melési és értékesítési ügyét-baját. Nem véletlen tehát, hogy a föld­művesszövetkezeti tagság jórészét ott látjuk a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének az élén. Már többen érzik, s tudják, hogy az fmsz hivatásának kereskedelmi tevékeny­séggé szűkítése megkötné kezüket. Egyre inkább előtérbe hozzák a po­litikai munkát. Hiszen a saját erő­vel, önkéntes társulással hasznosan dolgozó fmsz-ek ízig-vérig népi szö­vetkezetté válnak, s ha a parasztem­ber látja, hogy az fmsz-nél, a ter­melési szakcsoportoknál különbül­ő sem boldogul, a következő lépése már a termelőszövetkezetbe vezet. Földművesszövetkezeteink belső élete is megerősödött ez alatt a tíz év alatt. A helyi termeléspolitikai, kereskedelmi feladatok tüzetes fel­­mérésében a pártra támaszkodva, egyre szorosabbra fűzik munkájukat a falu dolgozó tömegeihez. Biztosab­bá vált a vezetés, felelőssé az admi­nisztráció. A tagok döntő többsége a részjegyeiből kívánja megvalósítani falu kulturált kereskedelmével együtt a falu színvonalas szórakozá­sát is. Erejükből most már arra is jut, hogy az újonnan alakult tsz-eket üzemszervezési ügyekben jobban tá­mogassák, a könyvelésben rendszere­sebben segítsék. Ahol a szükség úgy kívánja, nemcsak könyvelőik ceru­zájával adnak segítséget, hanem ka­pával, ásóval, kaszával sietnek a szo­cialista mezőgazdaság megsegítésére a nyári munkák nagy csatájában. Ez a lelkes segítségadás nincs ha­nyatlóban, sőt egyre fokozódik. A politikailag helyesen felismert, igen sokrétű feladatot jól elvégző smsz-ek így lehetnek egyre hívebb szolgálói a lenini szövetkezeti eszmének. Fjyir.—G­ rt­^nr?7: Vasárnap, 1856. július 1. ABA: 50 FILLÉR Tolna megelőzött bennünket A legközelebbi versenyértékelésre sokkal jobban fel kell készülnünk Pénteken, június 29-én értékelték Pécsett Somogy, Baranya és Tolna megye versenyeredményeit. E me­gyék tanácsi, pénzügyi és begyűjtési képviselői azt vizsgálták meg, me­lyik megye dolgozott legjobban, ért el legjobb eredményt. Az értékelés szerint a mezőgazdasági munkákban első Baranya, második Tolna, har­madik Somogy. Ez a sorrend a há­rom megye gépállomásainak verse­nyében is, ezt azonban nem vették fi­gyelembe az összesített értékelésnél. A pénzügyi tervek teljesítésében 1. Tolna, 2. Somogy, 3. Baranya. Ha­sonló a sorrend a begyűjtésben is. Az összesített értékelés szerint 1. Tolna, 2. Somogy, 3. Baranya. Igen dicséretre méltó a tolnaiak el­sősége, hiszen az árvíz miatt nekik sokkal nehezebb feladatuk volt, mint a másik két megyének. Sajgó Ferenc elvtárs, a Tolna me­gyei tanács elnökhelyettese köszöne­tét fejezte ki a Somogy megyeiek­nek, amiért rendszeresen tájékoztat­ták őket a munkák állásáról, eredmé­nyeiről. Ez igen sokat segített nekik a feladatok megoldásában. A legkö­zelebbi értékelésre — amelyre szep­tember 15-én kerül sor — jobban fel kell készülnie mind a három megyé­nek. Javasolt­a Sajgó elvtárs, hogy a verseny értékelésére hívjanak meg járási vezetőket, termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat is. Ez volt a véleményük a többi vezetőknek is. Varga elvtárs­nak, a Somogy megyei Népfront-bi­zottság elnökének javaslatára elha­tározták, hogy a jövőben jobban be­vonják a verseny szervezésébe a nép­front-bizottságokat is. Elhatározták azt is, hogy tapasztalatcsere-látoga­tásokat szerveznek a három megye között. Az értekezlet részvevői meg­fogadták: tovább erősítik kapcsola­taikat, s elevenítik a versenyt a há­rom megye között. Megnyitotta a Kapuit a kaposvári mezőgazdasági kiállítás A Kaposvári Járási Tanács mezőgaz­dasági kiállítást rendez. A Cseri úti is­kolában és a Traktor-sportpályán lát­hatók a kaposvári járás tsz-einek, egyé­ni gazdáinak, állami gazdaságainak leg­szebb növényei és állatai. A kiállítás ma reggel nyitja meg kapuit. NYITOTT SZEM — KISEBB KÁR Tóth Istvánnak, a Nagybajomi Nö­vényvédő Állomás gépkocsivezetőjének gondatlanságából Pécsről visszajövet a rábízott 5—87. Jeep csapágya kiolvadt a múlt héten. Igaz, azóta már kijaví­tották, rendbehozták a gépkocsit, a ki­­olvasztott csapágyat újjal pótolták, még­­pedig az állam pénzéből. Eddig rend­ben is volna a dolog. De az már nincs rendjén, hogy a gépkocsivezetőnek haja szála sem görbült emiatt, az okozott kárt nem téríttették meg vele. Miért húnynak szemet efölött a gépállomás vezetői? És miért engedik, hogy leve­gyék az üzemen kívül álló gépekről a gumikat, sőt drága anyagok, pótalkat­részek is nyomtalanul eltűnjenek a Nö­vényvédő Állomásról? íi I É % Mostanáig csaknem 2600 hold őszi árpát arattak le megyénkben A szakemberek becslése szerint ed­dig csaknem 2000 holdon aratták le, illetve takarították be az őszi árpát a tsz-ek, egyéni gazdák és állami gazdaságok. Mivel az eső meg-meg­­szakította az aratást, sokhelyütt áll még lábon őszi árpa. A barcsi Vörös Csillag őszi árpa tábláin kombájn takarít be. A tábla szélén azonnal tisztítják, majd teher­gépkocsikkal szállítják raktározásra az új termést­ szárításra. A Böhönyei Sertéstenyésztő gaz­daságában aratógéppel és kézierővel 30 holdról vágták le az őszi árpát. A kadarkúti Szabadság Tsz tagjai ké­zierővel aratnak. A fonyódi járásban péntek estig körülbelül 120 holdnyi őszi árpa te­rületet takarítottak le. A szombati napsütés megörvendeztette a dolgozó parasztokat, s már mindenütt bele­eresztették a kaszát az érett gaboná­ba. Mesyeszerte aratnak ma is min­denütt, ahol az idő sürget. Melyik lesz a legjobb cséplicsapat? A bolhai DISZ cséplőcsapat versenyfelhívása A bolhai DISZ cséplőcsapat EMAG 1070-es cséplőgépével csatlakozott a cséplőcsapatok országos versenyéhez. Vállalják, hogy a szem­veszteség ki­sebb lesz a megengedett egy száza­léknál. Gondot fordítanak a baleset­­elhárítási és tűzvédelmi oktatásra. Meggyőző szóval biztosítják, hogy a gazdák a cséplőgéptől teljesítsék be­adási kötelezettségüket, s eladják fe­lesleges gabonájukat az államnak. A bolhóiak versenyre hívják a megye összes cséplőcsapatát, párosverseny­re pedig a babócsai DISZ-brigádot. A vörsi gazdák learatták az őszi árpát Moldosi Rudolf vörsi tanácstitkár örömmel jelentette, hogy községének egyénileg gazdálkodó termelői ma be­fejezték az őszi árpa aratását. Ha az idő kedvez, hétfőn, kedden megkez­dődik a rozs aratása is. Tanai Imrét megkö­vették ... — Elégtételt kaptam — mondja — csak mé­g... Álljunk meg egy ki­csit, Tanai bácsi, hagy­juk ezt egyelőre, szól­junk inkább az előzmé­nyekről. Zselickisfaludon min­denki tudja, hogy Tanai Imrét 30 hold földje és 221 aranykorona jövedel­me után — ami tulaj­donképpen nem is az övé volt, hanem anyjáé, Ta­nai Istvánnéé — kutak­nak sorolták. — De hiszen ez még nem ok arra, hogy tulaj­donosát kukáknak mond­ják ki. — Ez még nem, ám Tanai Imrének volt egy fél rész cséplőgépe is, és ezzel együtt már igen. — Kizsákmányolt? — Cselédje nem volt, csak napszámost tartott, azt is csak úgy, hogy Ta­nai Imre elment nekik fogattal, azok meg vis­­­szajöttek gyalogosnak. Cséplőmunkásai ellenben voltak, de azokat rende­sen megfizette, mind­egyik megkapta a részét, amiért megdolgozott... — Hogy róla a faluban?vélekedtek — Dolgos embernek tartották, amolyan módú középparasztnak.jó­— És most? — Most megkövet­ték ... * * * Bekopogunk portáján, maga nyit ajtót, s mi­közben beljebb tessékel, az időjárásra panaszko­dik: éppen a legnagyobb munkaidőben szorítja az embert lakásba az eső, pedig ugyancsak akadna most tennivaló. Megmondjuk, mi járat­ban vagyunk. Nem tud­ja hirtelen, mit vála­szoljon, az az érzésünk, nem szívesen beszél er­ről. — Jól vagyok, a ter­melőszövetkezetben dol­gozom — ezt mondja ki­csit tartózkodóan és mintegy magát igazolva: ez csak elég bizonyíték arra, hogy nem vagyok kulák. Aztán mégis megindul a beszélgetés, s mire a végére érünk, semmi gyanakvást nem érzünk hangjában. Nem vádas­kodik, nem hibáztat sze­mély szerint senkit, sem a községi tanácsot, sem a járásit, csupán egyért neheztel, hogy anyagilag megérezte ezeket az éve­ket, még most is emiatt van 9500 forint adóhát­raléka. — Csak azt tudnám, hogy mikor fizetem ki. Jelenleg nincs semmi el­­adnivalóm, hogy pénz­hez juthatnék. Az 1952- es esztendő igen megpró­bált: 16 000 forint adót és 3000 forint büntetést fizettem­ ki: két ló, egy tehén és egy üsző ára ment rá. Megbüntettek, mert egy körülbelül 100 négyszögöles lapos, vi­zes területen két nap­pal a határidő után vág­tam le a gabonát. Aztán utána meg már nem igen volt miből fizetnem, így adódott 1954. és 1955. évi adótartozásomból ez hátralék, amely még ma­­ is szégyeníi. — Arról nem volt szó a tanácsnál, hogy ezen valahogy segítenek, csak behívtak és megmond­ták, hogy ők tévedntek és elégtételt szolgáltatnak nekem. Még is különösen, mikor kaptam. Lóki István, a termelőszövet­kezet elnöke a közgyű­lésen kijelentette: közép­­parasztnak számítok, s hogy a vezetőség java­solja: vegyenek be a tsz­­be. Egyhangúlag megsza­vaztak, és ez elégtétel volt nekem, meg visszamehettem a hogy há­zamba ... — ?? — Ugyanis, amikor a Gárdonyi Termelőszövet­kezet­ tavaly ősszel meg­alakult.. nem volt meg­felelő épülete, így az én házamat igényelték ki a­ szövetkezet központjá­nak. Én pedig — más megoldás nem lévén — a sógoromhoz költöztem Simonfára. Tessék meg­gondolni, milyen nehéz volt olyan messziről a földet megművelni, mely a itt fekszik Zselickisfalud határában..­­. — És hogyan kapott elégtételt? — Felvettek a terme­lőszövetkezetbe és vis­­­szaadták a lakás nagyob­bik részét, csupán a gaz­dasági épületeket — melyeket én amúgy sem használok ki — tartja meg a szövetkezet magá­nak. — És a szövetkezetben hogy érzi magát? — Nem volna itt sem­mi baj, ha mindenki be­látná, hogy nem másnak dolgozik, mert ezt még nem érzik eléggé itt mi­­nálunk, különben már rég túl volnánk a kuko­ricakapáláson. Meg kell bizony még magyarázni, hogy ez a szövetkezet a miénk, ez adja jövedel­münket. — Hány munkaegysé­get szerzett mostanáig? — Még nem tudom, a napokban összegezik majd, itt van mi az én irkám — mutatja —, eb­be szoktam feljegyezni, mikor mit dolgozom. Valóban, a kis lilafe­­deles füzetben ott sora­koznak egymás után bejegyzések: m­elyik nap a hol szántott vagy ka­szált. És minden jel arra mutat, hogy Tanai Imre a feleségével, leányával és nejével ma már Gárdonyi Termelőszövet­a kezet egyenjogú tagja. Csak még... Csak még azt nem tud­ta, hogy az 1954—55. esztendőből fennmaradt kulákteherként adótartozását mib­ől rárótt fi­zeti ki. VUCSÁK MAGIJA S thftétel ­ Tanítványok munkáját! ■ mesterek szakértő tanítását di­ ; ■ csérik a kiállított munkák az j S­MTH ipari tanuló-iskola két tér­­í ■ mében. Kaposvár és a megye ipa­­­­­­ri tanulóinak év közben készített­­ ; legjobb munkáiból rendezték j ■ meg az egy hétig tartó kiállítást, ■ jj amelyet száz és száz kaposvári­­­­ és vidéki dolgozó tekintett meg. j * Cipőfelsőrész-készítő, cipész,­­ jj fodrász, női szabó tanulók murt- ■­­­káin pihen meg elismerő tekin­­tj ; tettel a látogatók szeme. De a ■ I sokféle szakma között legtovább f ; időzik mindenki az asztalosipari > ■ tanulók miniatűr készítményei­ • jj nél. A Faipari Vállalat tanulói­ * - nak szépen elkészített kombinált­­* szoba berendezésénél, az Aszta­­lj , I­losipari Ktsz tanulói által re­­­ :­mekbe készült apró bútorok, re­­jt > kamiék, asztalok, fotelok előtt.­­ Sok nevet kellene felsorolni, ha j . : az elismerésre méltó munkák ké­­­ ■ szítőit mind megemlítenénk. Az ú­j egyik ácrtanuló egy tetőszerkezet ■­­ mását készítette el, a fodrász- 5 . tanulók jól sikerült munkáik * > fényképét állították ki. A fény­­­­­­képeket a fényképész-tanulók ké­­­ • szítették. I ’ A másik teremben a Finomme­­­­­­chanikai Vállalat, a Vaskombinát is­­ és a vasas szakma, a vasipari ; * ktsz-ek tanulóinak munkáiban *­­ gyönyörködhetünk. A villamossá­­­­­­gi-rádiótechnikai berendezések, • a motorok, a Vaskombinát tanu­­­­l S­lóinak öntvényei, a falakon a­­ * műszaki rajzok mind-mind szak­­­­­­májuk jövő mestereitől ígérnek » ■ : kiváló készítményeket. A kiállítás vendégkönyvében : jj dicsérő, elismerő sorok és száz » j és száz aláírás. Nemcsak a fiata­­l ; jc,hát, a remekek készítőit dicsé­­r • rik a bejegyzések, de dicsérik az­ » j MTH-iskola tanárait, a különbö­­­­­­ző szakmák mestereit, akiknek 5 ■ vezetése, tanítása mellett jó szak- ; " emberekké, szakmájuk ő­reivé válnak fiataljaink. meste- ; S EíntazoíS­tosjitvájcé­ n anpi kassai rBp ülfiKilSilBitség Moszkva (TASZSZ). Június 29-én Comet—2. típusú lökhajtásos­­ utas­­szállító gépen elindult Moszkvából Londonba N. Birch légügyi m­inisz­­ter, a brit katonai repülőküldöttség vezetője, R. Chapman légügyi mar­sall, az angol légierők vezérkari fő­nökének helyettese és a küldöttség többi tagja. Az angol vendégek r­ Szovjetunió honvédelmi miniszté­riumának meghívására érkeztek Szovjetunióba a légiflotta napjának a ünnepségeire. N. Birch­ et és R. Chapmant vnukovoi repülőtéren P. F. Zsigarjov a légügyi főmarsall, M. Sz. Malinyin hadseregtábornok, szovjet és külföldi újságírók búcsúztatták. Üresjárat — önköltségemelkedés Szerdán délután a Kossuth térre bekanyarodott egy Zetor-vontató, rajta a felírás: Felsőbogátpusztai Ál­lami Gazdaság. A Zetor megállt, az­ utasok és a vezető leugráltak a gé­pekről, s betértek a Népbüfébe. El­telt 10 perc, 20 perc, félóra, de az utasok és a vezető csak nem akartak kijönni a büféből. A motor pedig járt, zakatolt az arra járók, de leg­főképpen a Kossuth téri fodrászszö­vetkezetben dolgozók és dolgoztatok bosszúságára. Vajon miért nem állítják le ilyen­kor a motort a traktorosok, nem tud­ják, hogy az üresjárat nemcsak az embereket zavarja, hanem növeli az önköltséget is? Elnyerte méltó büntetését a barcsi üzérkedők fejedelme Szombaton délelőtt hirdetett ítéle­tet a Megyei Bíróság Horváth István és bűnszövetkezete, a barcsi feketé­zők és üzérkedők ügyében. A 30 vád­lott közül Horváth István és többen már többszörösen büntetett előéle­tűnek. A bíró a vád ismertetésekor részletesen kitért a 30 vádlott bűn­­cselekményeire. Horváth István csak egymaga háromnegyedmillió forint értékű áruval üzérkedett, s több mint 200 000 forint nyereségre tett szert. A többi vádlott is kisebb-nagyobb összegeket — általában 10 ezer forin­tokat •— vágott zsebre a dolgozók becsapásával, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésével. Különösen súlyos része a vádnak a fával való üzérke­désük: Horváth István a fa osztályon felüli besorolásával a köbméteren­­kint 140 forintért vásárolt fát 1050 forintért adta tovább. A barcsi üzérkedők fejedelmét, a bűnszövetkezet vezetőjét, Horváth Istvánt 12 évi börtönbüntetésre ítél­te a bíróság. A többi vádlottat 3 hó­naptól 10 hónapig terjedő börtönbün­tetéssel sújtották, illetve egy részü­ket a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítékok hiányában felmentettek. Az ítélet indokolására lapunkban később visszatérünk.

Next