Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. augusztus 1. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Hegedűs András elvtárs beszéde Tisztán országgyűlés! Képviselő elvtársak! Nem egészen nyolc hónap telt el azóta, hogy a Minisztertanács beszámolt tevékenységéről az országgyűlésnek. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében: tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk; a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek eredményes munkája nyomán jelentős sikereket értünk el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében, külkereskedelmi helyzetünk megjavításában, az egész népgazdaság fejlesztésének meggyorsításában. E sikerek továbbfejlesztésére, az előttünk álló feladatok eredményes megoldására kedvező feltételt, bizonyos mértékig új helyzetet teremtett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i ülése azzal, hogy — helyesen alkalmazva a magyar viszonyokra a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatait — nagyjelentőségű politikai, gazdasági és kulturális programot adott építőmunkáinkinak.egész szocialista A Központi Vezetőségnek a második ötéves terv irányelveiről hozott határozata irányt mutat a kormány számára is a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális életkörülményeinek megjavításában. Ezután a mezőgazdaság fellendítésének feladatait ismertette Hegedűs elvtárs. Elmondotta, hogy az elmúlt gazdasági éviben a mezőgazdaság gépesítésében nagy lépéssel jutottunk előre. Traiktorálományunnk 3500 darabbal, ezen belül az univerzál-traktorok száma 1600-zal, a kombájnoké 370-nel, a kévekötő-aratógépeké 270- nal, a négyzetbevető gépeké 900 darabbal emelkedett, a burgonyaszedő gépek száma közel megkétszereződött és nagyszámú más gépet is kapott a mezőgazdaság. Az alapvető talajj munkák zömének — a szántásnak és a vetésinek — gépesítése az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeteikben már az elmúlt években megvalósult. Örvendetes, hogy ezen a téren végre bekövetkezett a döntő fordulat. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink ma már nélkülözhetetlen segítségnek tartják a gépeket. Megjavult a mezőgazdaság ellátása vegyi anyagokkal, kisgépekkel, különféle alkatrészekkel. Ugyanakkor azonban nem tudtunk javulást elérni a műtrágyaellátásban. A kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdasági munkák minőségének megjavítását és a bőséges termés elérését — a termeléshez szükséges anyagok és gépek biztosítása makett — a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségére is építi. A Minisztertanács ennek megfelelően a növénytermelésiben előnyös ár és egyéb feltételeket biztosított a szerződéses rendszer keretében, elsősorban a helytelrjes termelési irányt képviselő ipari növényeknél. A szerződéses rendszer bevezetése és a helyes ármegállapítás segített abban, hogy A dolgozó parasztság örömmel és helyesléssel fogadta a kormánynak azt az intézkedését is, hogy — két év teljesítésétől függően — az alaptalanul fculákiofonak minősített dolgozó parasztoknál felfüggesztette a beadási hátralékokat és megszüntette a hátrányos beadási kötelezettségeket. A kormány határozatot hozott arra is, hogy az előző évek során helytelenül ikuiláknak minősített dolgozó parasztoknál a kiulákterhelésből származó adót, mezőgazdasági fejlesztési járulékot és az ebből származó hátralékokat is törölni kell. Az állami gazdaságokról szólva elmondotta, hogy a kormány több fontos intézkedése eredményeként bízhatunk abban, hogy gazdálkodásuk már a folyó évitől kezdve jövedelmezővé válik. A kormány messzemenő támogatása, gépállomásaink fokozódó segítsége lehetővé teszi, hogy a termelőszö A megnövekedett anyagi érdekeltség, a termelés biztonságának fokozódása, a javuló agrotechnika és a kedvező időjárás eredményeként ebben az évben terméskilátásaink által A Minisztertanács legutóbbi ülésén kötelezte a minisztereket, az Országos Tervhivatal elnökét az országos főhatóságok vezetőit, hogy e határozat szellemében dolgozzák ki a részletes második ötéves tervet, amelyet még ez év decemberében a Minisztertanács az országgyűlés elé kíván terjeszteni. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatai ismételten bebizonyították, hogy pártunk egész dolgozó népünknek hivatott vezető ereje. A Minisztertanács, mint a legfelső államhatalmi szervünknek, az országgyűlésnek végrehajtó szerve, legfontosabb feladatának tartja, hogy gyakorlati intézkedésekkel, tettekkel segítse pártunk Központi Vezetősége határozatainak valóra váltását. Hegedűs elvtárs ezután köszönetet mondott a bányászoknak, kohászoknak, az ipar valamennyi dolgozójának nagyszerű teljesítményeikért. Majd az ország kérését tolmácsolta a bányászoknak: legalább 300 ezer tonna szenet bányásszanak terven felül a második félévben. Ezután arról beszélt, hogy a műszaki színvonal emelését milyen parancsolóan írják elő országunk adottságai. A továbbiakban bejelentette, hogy különös gondot fordítunk a Tiszamenti Vegyítőm bimát, a Sztálin Vasmű, a Borsodi Vegyikombinát, s más nagy létesítmények építésére. Hegedűs elvtárs ezután áttért mezőgazdaságunk helyzetének taglalására. Ipari növénytermelésünk területe a felszabadulás előttihez képest mintegy megnégyszereződött. Az elmúlt hónapokban rendezte a Minisztertanács a kerti- és egyéb aprómagvak — legutóbb pedig a múlt héten a fűszerpaprika — átvételi árát és ezzel az intézkedéssel elő kívánta mozdítani e hagyományos termelési ágak fejlesztését. Az anyagi érdekeltség helyes érvényesítésére különösen nagy szükség volt az állattenyésztésben, mert az egyes állattenyésztési ágak — főképp a sertéstenyésztés és a szarvasmarhatenyésztés között — aránytalanság volt. Sertésállományunk a 18—22 forintos élősúly kig-cmkénti szerződéses átvételi ár eredményeként, vagy legalábbis nagyrészt ennek eredményeként, nagy mértékben megnőtt. Az 1955—56. évi akció keretén belül több mint kétszer annyi sertés szállítására kötött az állam szerződést, mint az előző gazdasági évben, ily módon biztosítani tudtuk a lakosság húsellátását. Ugyanakkor szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése érdekében a Minisztertanács jelentősen emelte a vágómarha árát, amelynek szabad felvásárlási ára jelenleg két és félszerese az 1953. évinek. Nagyrészt ezen intézkedések hatására szarvasi marhaállományunk csökkenése megállt, sőt az utóbbi időkben már "lassú" fejlődés tapasztalható. A kormány intézkedéseinek eredményeként az utóbbi időben sokat javult a begyűjtési fegyelem is. A kormány az országgyűlés színe előtt mond köszönetet dolgozó parasztságunknak szorgalmas, odaadó,népi demokratikus rendszerünket lelkesen támogató munkájáért. (Taps.) vetkezetek erős, gazdaságilag szilárd mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődjenek és ily módon egyre jobb életkörülményeket biztosítsanak tagjaik számára. A kormány e célkitűzések megvalósítása érdekében többek között növelte a termelőszövetkezetek pénzügyi támogatását. 120 millió forint rövidlejáratú hitelt biztosított munkaegység-előlegek fizetésére. A kormánynak a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében tett intézkedései eredményeseknek bizonyultak. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, amint mondottam, egészségesen fejlődnek. Már a múlt évi, de különösen idei terméseredményeik a főbb növényeknél lényegesen meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Megnőtt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság termelési kedve is. Sókan jók, sőt egyes növényeknél a tavalyinál jobbnak mutatkoznak. Búzáiból, rozsiból és árpából a tavalyihoz hasonló termést várunk. Kapási növényeink közül a burgonya és a cukorrépa a múlt évinél is jobb termést ígér, alapjában egészségesen fejlődik állattenyésztésünk is. Az elért eredmények ellenére azonban meg kell mondanunk, hogy az előrehaladás nem mint amilyen lehetne, olyan gyors. Elmondotta, hogy a kormány fontos kötelességének tekinti a mezőgazdaság gépesítésének meggyorsítását, s elsősorban nem évről évre több, hanem a leginkább szükséges, különféle munkagépeket kell gyártanunk, s mind több műtrágyával kell ellátnunk a mezőgazdaságot. A kormánynak nagy erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a Kazincbarcikai Vegyikombinát második szintézisköre minél előbb teljes üzemmel termeljen. El kell érnünk, hogy nitrogénműtrágya-termelésünk 1957-ben 1953-hoz képest megháromszorozódjék, s a péti gyár termelésével együtt mintegy 200 000 tonna nitrogénműtrágyát adhassunk mezőgazdaságunknak. E mennyiség felhhasználása egymagában mintegy 300 000 tonna búza értéktöbblet elérését teszi lehetővé. A kormány a következő időszakban is azon lesz, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti tagoknak a termelés fejlesztésében való érdekeltségét megfelelő árrendszer alkalmazásával tovább fokozza. Kedvező hitel, sokféle segítség a termelőszövetkezeteknek A Központi Vezetőség júliusi határozata alapján termelőszövetkezeteink további gazdasági megszilárdítása és számszerű növelése ezután is a párt és a kormány legfontosabb feladata marad. További javaslatok kidolgozása van folyamatban, amelyek során átdolgozzuk a termelőszövetkezetek számára adott összes hitelek feltételeit és termelőszövetkezeteómkmék kedvezőbb, hosszabb lejáratú és alacsonyabb kamatú hitelfeltételeket állapítunk meg, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a régi hitelek nagy részét is már az új, kedvezőbb feltételek mellett fizethessék vissza. A kormány további intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek megszilárdítása és nagyobb önállóságának biztosítása érdekében. Javaslatok kidolgozása van folyamatban az idős és munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának rendezésére, kisebb tégla- és cserépgyártó üzemek, mészégetők, kőbányák, nádasok és a termelőszövetkezetek területével határos 50 kat. holdnál kisebb állami erdők átadása a termelőszövetkezeteknek. A kormány a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i határozata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszerű formáit ás: termelőszövetkezeti csoportokat és a földiművesszövetkezetek keretében megalakuló zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő csoportokat, valamint géphasználati társulásokat. Intézkedések a lakosság életkörülményeinek javítására Az ipar terveinek teljesítése és részbeni túlteljesítése, a mezőgazdaság termelésének kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a kormány az ellőirányzatoknak megfelelően intézkedéseket tegyen a lakosság jövedelmének növelésére, életkörülményeinek javítására. Az intézkedések eredményét szemléltetően bizonyítja, hogy ez év első felében több mint másfél milliárd forinttal több áru jutott a kiskereskedelmen keresztül a lakosságnak, mint az elmúlt év első félévében. Az eddig végrehajtott bérügyi intézkedéseink, amelyek között legjelentősebbek az építőiparban végrehajtott bérrendezés és a legalacsonyabb keresetek emelése, az erre a célra ez éviben rendelkezésre álló keret legnagyobb részét már igénybe vették. A fennmaradó részt az év hátralévő időszakában különböző, már előkészített bérügyi intézkedésekre használjuk fel; ezek közül egyik legjelentősebb a MÁV és a posta havidíjas dolgozóinak ma életbe lépő bérrendezése. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a kormány elhatározta, hogy az idén és a következő éveikben nem bocsát ki új államkölcsönt. Ez az intézkedés a dolgozók legszélesebb körét érinti és lehetővé teszi, hogy jövedelmük, életszínvonaluk rövid idő alatt számottevő mértékben, közvetlenül érzékelhető módon emelkedjék. A fogyasztási cikkek májusban végrehajtott árcsökkentése,bérügyi intézkedéseink, a békekölcsönjegyzés elmaradása együttesen jelentős mértékben javítják a munkások és alkalmazottak életkörülményeit. A kormány jól tudja azonban, hogy az eddig végrehajtott intézkedések még nem elegendők minden jogos igény kielégítésére. Világosan látnunk kell azonban, hogy a dolgozók reáljövedelmének emelésére is érvényes az az aranyigazság: »Addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér«, s csak azt az árut oszthatjuk el, amelyet megtermeltünk. A kormány arra törekszik, további előrehaladást érjünk el hogy a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében is. Ennek előmozdítására törvényjavaslatot készít az országgyűlés elé a begyűjtésről, amelyben 1954-ben és 1955-ben állami erőből közel kétszer annyi lakást építettünk, mint 1950-ben. 1950-hez képest háromszorosára nő az állami erőből ez évben épített lakások száma. Fellendült a magánerőből történő lakásépítkezés is. Ezt az állam hosszúlejáratú hitellel és építőanyaggal segíti. A Minisztertanács különböző lakásépítési akciók szervezésével is enyhíteni kívánja a lakáshelyzetet, így a közelmúltban rendeletet hozott lakóházszövetkezetek szervezéséről, amelyek keretében társasházak építhetők. Ehhez az állam hosszúlejáratú hitelt nyújt és a lakások a dolgozók személyi tulajdonába kerülnek. Határozatot fogadott el a Minisztertanács a családi lakóházépítési akció szervezetének továbbfejlesztéséről is. Jól tudjuk azonban, hogy ezek az intézkedések nem hozhatnak olyan Végül szólni kívánok egy, az életszínvonalat és dolgozó népünk egészségét egyaránt érintő fontos kérdésről, az égetett szeszes italok és ezek közt különösen a rum fogyasztásának nagymértékű növekedéséről. Az utóbbi hónapokban a dolgozók egyre szélesebb körben fölvetették azokat a károkat, amelyeket a mértéktelen rumfogyasztás és általában az égetett szeszes italok nagyméretű emelkedése forgalmának az egyes dolgozók egészségében, sok ezer család életében okoz. A kormány figyelembe véve a rumfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei, előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobb minőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátására — elhatározta, hogy augusztus 1-ével a rum és pálinka fogyasztói árát lényegesen (mintegy 50 százalékkal) felemelik az egyéb égetett szeszféleségek árát is 20—30 százalékkal emeli. Ugyanakkor azért, hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jövedelmét hátrányosan ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a közegészségügy szempontjából kíván At iskolai oktatásról, az ifjúság nevelésének kérdéséről szólva elmondotta: Az iskolai oktatás számszerű adatait tekintve, általában elégedettek lehetünk az elmúlt évi eredményeinkkel. Fejlődés tapasztalható a középiskolák, főiskolák és egyetemek anyagi ellátottságában is, bár — a bizonyos kezdeti javulás ellenére — különösen az általános iskolai tanteremellátottság terén még igen komolyak a nehézségeink, és igen sok a pótolni valónk. Ha közelebbről megnézzük az oktatás tartalmát, ha válaszolni próbálunk arra a kérdésre, hogy iskolai oktatásunk miként veszi figyelembe a társadalmi szükségleteket, akkor meg kell állapítanunk, hogy a munka neheze még előttünk van. Iskolai oktatásunk egész rendszere, módszerei és tartalma ma összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll, mint a felszabadulás előtt, s ez a fejlődés ma is tart: az általános iskolák alsó négy osztályában ez év szeptemberétől kezdve életbe lép az új tanterv és megjelennek az első új tanaz az elv érvényesült, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő években se változtassuk meg. Lényegében a termelés növelését kívántuk szolgálni az új mezőgazdasági adórendszerrel is oly módon, hogy a meghatározott összegű adótételeket — ellentétben a korábbi rendszerrel — az egyes adózók többtermeléséből eredő magasabb jövedelme esetén sem változtatjuk meg. Ugyanakkor az adótételek megállapításánál — figyelemmel az elmúlt évinél, lényegesen magasabb jövedelmekre — magasabb kulcsokat alkalmaztunk; mindennek eredményeképpen a parasztság adóterhei évi 300 millió forinttal emelkedtek. Mindent egybevetve azonban a parasztság életkörülményei jelentősen javultak. A javulás üteme arányos a bérből és fizetésből élőkével. A lakásviszonyok megjavításáról szólva elmondotta: gyors eredményt, mint amilyent az igénylők száma és az igények indokoltsága megkövetelne. A központi intézkedések mellett ezért a lakásépítés terén igen nagy szerepük van a helyi kezdeményezéseknek, a helyi erőforrások feltárásának. A napokban hoztuk nyilvánosságra a Minisztertanács határozatát a helyi építőanyaggyártás támogatásáról. Igen " hasznos a nagyüzemek dolgozóinak az a kezdeményezése is, mellyel a terven felüli nyereségnek az üzemeket illető részéből és más, az üzem rendelkezésére álló erőforrásokból — felhasználva a lakásépítésben érdekelt dolgozók társadalmi munkáját is —— maguk is hozzájárulnak a tervezettnél több lakás építéséhez. A kormány e téren minden reális kezdeményezést helyesel, hasznosnak lát és támogat, netosabb irányba fejlessze, a zsír árát kg-ként 2 Ft-tal csökkentettük (taps), továbbá csökkentettük a szalonna és a tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig 10 százalékkal. (Taps.) Egyidejűleg a kormány több mint 30 százalékkal csökkenti a földművesszövetkezetek által forgalomba hozott bor forgalmi adóját és ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövetkezetek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli, még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy állami italboltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árának csökkentése nem érinti — rögtön hozzáteszem — a termelőknek fizetett állami felvásárlási árakat, az árleszállítást teljes egészében az állami bevételek terhére — azaz a rám terhére — fedezzük. A kormány úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a dolgozó nép megértéssel és megelégedéssel fogadja. (Taps.) könyvek, melyek kiváló pedagógusok munkájának és a több iskolában folyó több éves kísérlet eredményeként alakultak ki. Mégis meg kell mondanunk, hogy az Oktatásügyi Minisztérium több kérdésben nem tett meg mindent, amit meg lehetett és meg kellett volna már tennie. Elsősorban a politechnikai oktatás bevezetése körüli huzavonát szükséges itt megemlíteni. Az ifjúság szocialista nevelésének egyik döntő politechnikai oktatásnak részét alkotó általános- és középiskoláinkba való bevezetése halaszthatatlanul sürgős feladat! Ezért a kormány már a legközelebbi jövőben széleskörű vitát kíván rendezni, amelyben illetékes minisztériumaink, pedagógusaink, párt-, ifjúsági- és tömegszervezeteink, tudományos és kulturális életünk legjobbjainak részvételével tisztázzuk a politechnikai oktatás terén előttünk álló legfontosabb elméleti kérdéseket és gyakorlati tennivalókat. (Hegedűs elvtárs beszédének további részét holnapi számunkban közöljük.) Mezőgazdaságunk helyzete A kormány orvosolta a középparasztok egy részét ért hibás intézkedéseket Jónak ígérkezik az idei termés A kormány helyesel és támogat minden reális helyi kezdeményezést a több lakás építésére Drágább lesz a rum és a pálinka, 2 forinttal olcsóbb lesz a zsír kilónkénti ára, csökkentik a szalonna, a tepertő és a bor árát Új tanterv, új tankönyvek as általános iskolák alsó négy osztályában