Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-02 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XIII. évfolyam, 232. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1956. október 2. ITT AZ IDEJE... Csávázzunk! Évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy csak jó csíraképességű, gondosan tisztított és csávázott búzavetőmagból arathatunk jó termést. Ezért a vetés megkezdése előtt végezzük el a próbacsíráztatást, s szelektorral tisztított vetőmagot Hi a gósánnal csávázzuk. A csávázóoldatot úgy készítsük el, hogy egy fakádba 100 liter vízhez 15 dalra Higcsánt keverünk. Benne fél óráig áztassuk a vetőmagot. Csávázás közben keverjük meg a magot, s ha a léha, üszögös szemek felszínre kerülnek, távolítsuk el azokat. Száz liter oldatban átlagosan 3 mázsa vetőmagot tudunk megcsávázni. A csávázott magról csorgassuk le az oldatot és a vetést a csávázás befejezése után egy-két nap alatt végezzük el .Szilvából — pálinkát Az idén rendkívül bő terméssel fizét a szilva, amely nemcsak friss állapotban fogyasztható, hanem aszalva is. Télire tehát aszaljunk meg a minél több szilvát. Amit pedig sem étkezésre, sem lekvárfőzésre, sem aszalásra nem tudunk felhasználni, azt gyűjtsük össze faedénybe, ott hagyjuk erjedni. A szilvacefrét főzzük ki pálinkásnak. Száz kiló magas szilvából átlagosan 10—12 liter 50 szeszfokig pálinkát nyerhetünk, tehát mindenképpen érdemes összegyűjteni és felhasználni a szilva termést. Köles, muhar, szudáni fű A másodnövények betakarításának is itt az ideje. A kölest szálas takarmánynak bugahányás vagy közvetlenül érés előtt kaszáljuk. Magnak pedig akkor arassuk, ha a magvak már nem tejesek, de a szalma még zöldes. A muhart bugahányás után kaszáljuk le, mert ilyenkor könnyebben szárad és jó takarmányt ad. A szudáni füvet etetésre a vetés után 7—8 hét múlva kaszálhatjuk. A másodnövények tarlóját azonnal szántsuk fel és fogasoljuk. Jól hasznosítsuk a trágyát A dűlőutak mentén még sok helyen láthatunk kazalba rakott érett isitálótrágyát. Ezeket a tángyakazlakat minél előbb szállítsuk a felhasználás szánhelyére és késedelem nélkül teregessük szét, szántsuk alá. A trágya gyors szétteregetésére és alászántására a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állítsanak munkába minél több szállítóeszközt és kézi munkaerőt, így meg lehet akadályozni, hogy a trágya legértékesebb része, a nitrogén elpárologhasson. Az egyéni gazdák pedig fogjanak össze és egymást segítve fejezzék be miinél előbb ezt a munkát. ^cso<nofi B siéftki zárás tsz-einek versenyeredménye Az évi verseny második szakaszának lezárása után újabb és újabb eredmények látnak napvilágot. A termelőszövetkezetek nagy része példamutatóan vett részt a versengésben, s ezzel elősegítette a versenymozgalom szélesebb kibontakozását, a versenylendület fokozását. Ezúttal a siófoki járás tsz-einek versenyeredményeit közöljük. Az első öt helyezett a következő: 1. Kötcsei Előre, 2. balatonszabadi Béke, 3. nyírai Petőfi, 3. siófoki Uj Élet, 5. siófoki Uj Barázda. Munkában az első magyar kukoricakombájn A Martonvásári Kutatóintézet erdőháti üzemegysége alig egy kilométernyire esik a fehérvári műúttól, de a BT 413-as lánctalpas vontató dübörgő hangja messze száll a síkságon és magára vonja a figyelmet. Zakatolva vontatja a KAS—2 típusú kukoricabetakarító- és szárszecskázógépet. Ropog a kukoricaszár az éles kés alatt, hullanak az érett kukoricacsövek a gépen elhelyezett tárolóba. Az első magyar kukoricakombájn könnyedén végzi a nehéz kukoricavágást. A kombájn levágja a kukoricaszárat, letöri róla a csövet, majd 40—50 százalékban megfosztja. Közben a szárakat felszecskázza és az utána kapcsolt pótkocsira láncos-lapátos szállító szerkezettel felhordja. A kombájn óránként egy kataszteri hold kukoricát takarít le és csak két ember kezeli a bonyolult gépet. Két különböző sortávolságra állítható a gép: 70 és 90 centire. 1956-ban 20 darab készült el az új kombájnból. Szeptemberben Csehszlovákiába és Lengyelországba 5—5 darabot szállítottunk, 10 darab pedig mezőgazdasági nagyüzemeinkben dolgozik. 1957-ben újabb típusokat kezdünk gyártani, amelyek több sortávolságra állíthatók. Porrogszentkirályon jó, Iharosban nem kielégítő a tanács tömegkapcsolata Az utóbbi időben sokat javult porrogszentkirályi tanács végrehajtó a bizottságának tömegkapcsolata. A vb elnöke és titkára beszélgetett az állandó bizottságok elnökeivel és meggyőzték őket arról, hogy elvégezzék azokat a feladatokat, amelyeket a tanácstagok megválasztásukkal rájuk bíztak. A jó szervezés eredményeképpen elérték, hogy hosszú kihagyás után ismét működnek az állandó bizottságok és a második negyedévtől kezdve az üléseiket is rendszeresen megtartják. Véleményüket, javaslatukat a vb felhasználja munkájához. Különösen jól dolgozik Nagy Béla elvtárs, az oktatási és népművelési állandó bizottság elnöke, aki mint pedagógus, jó munkát végez a kulturális élet fellendítéséért. a tömegkapcsolat. A tanácsüléseket néha határozatképtelenség miatt el kell halasztani. Ezenkívül keveset foglalkozik a vb a tanácstagokkal, nem serkenti őket jó munkára, és így a tanácstagok nem foglalkoznak mélyrehatóan a lakosság gondjaival. A tanártagoknak csak kis része tartja meg beszámolóját, nem tartják meg a fogadóórákat. Súlyos hiányosság az is, hogy az bizottságok nem működnek. állandó- Vajon nincs szüksége az iharos községi tanács vb-nek az állandó-bizottságok segítségére, véleményére, kezdeményezésére? Ha igénybe vették volna a pénzügyi állandó-bizottság segítségét, felhasználták volna mimikájukat, biztos, nem lenne 30 százalékos lemaradás a háromnegyedévi adóterv teljesi térében. KIFIZETŐDŐ AZ ÁLI,4TTENYÉSZTÉ8 rat A Zábodi Népaka Termelőszövetkezet ez évben vásárolt a ráksi Új Élet Tsztől 20 darab elit-fajta anyakocát és egy kant. A szövetkezet saját pénzéből fizette ki az értük járó 58 400 forintot. Továbbtenyésztésre vásároltak törzset és egyszeri elalesnél máris behozta a kifizetett összeget. Ugyanis az első fia Jás után eladták a malacokat, melyekért 70 000 forintot kaptak. A képen a termelőszövetkezet anyakocái láthatók. INTERPELLÁCIÓK A VÁROSI TANÁCS ÜLÉSÉN A Városi Tanács legutóbbi ülésén a harmadik napirendi pont interpelláció volt. A tanácstagok éltek «íós jogukkal interpellél és igen sok kérdést tettek fel Az első kérdést Hortobágyi István tanácstaghoz, a Városi Pártbizottság titkárához intézték. — A minap olvastam az egyik lapban, hogy szobrot állítanak Latinka Sándornak Szombathelyen. Somogyi vagyok, szégyellem magam, hogy Kaposvárott erre még nem került sor. Mikor állítanak városunkban is szobrot a mártírhalált halt 19-es karrimuoistának? — hangzott a kérdés. Válaszként elmondta Hortobágyi elvtára, hogy az egyik tanácsülésen már határozatot arra, hoztak hogy szobrot állítanak Latinka Sándornak. Ehhez megvan a pénz, de hosszú időt igényel formázása. Az első szobor most elkészült az országban, erről megmintázzák a másodikat, amelyet jövőre fel is állítanak Kaposvárott. A füredi körzet tanácstagja azzal a kérdéssel fordult a tanács vezetőihez, ki foglakozik a tanácson az állattenyésztéssel és hogyan akarják megakadályozni a szarvasmarha májmétely elterjedését? Kérdésére nem kapott kielégítő választ. Elmondta Mirkecz elvtárs, hogy jelenleg nem foglalkozik senki az állattenyésztéssel, mert erre nincs megfelelő szakember a tanácson. Azt is megtudták a tanácsülés részvevői, hogy mi a kórokozója a máji mételyes megbetegedésnek hogyan lehet védekezni ellene, arra azonban nem kaptak választ, hogy a tanács mit tesz a májmétely elterjedésének megakadályozása érdekében. Erre a kérdésre pedig igen sok kaposvári állattartó gazda választ vár a tanácstól. Problémát jelent a városban a magánházak tatarozása. Hogy a lakásínséget enyhíthessük, ahhoz nem csak új házak építésére van szükség, hanem a meglévők gondozására, cartum tartására is. Megkérdezték a város vetőitől, mit tesznek a magánházak tatarozása érdekében. Itt ugyancsak nem kapott érdemleges választ kérdezi. A Várért Tanács terjeszteU fel ugyan egy igen jó és hasznos javaslatot erre vonatkozólag a minisztériumnak erre azonban még nem ért válasz, viszont ők sem sürgették azóta. Kéressék fel a minisztériumot és kérjenek választ, mert a magánházak tabtoztatása sürgős megoldásra váró probléma. A cseh körzet tanácstagi sorának érdekében Intepelált, hogy mit kap kap ez a városrész orvosi rongálót és mikor olajozzák fel az utcákat. Ungár elvtárs arról érdeklődött, kötelesek-e a vállalati, üzemi vezetők elengedni munkaidő alatt a tanácstagokat, ha dolguk van. Több felszólaló a Lakáskérdés megoldása érdekében interpellált. Érdeklődtek az autóbuszváróterem megoldásáról, a hidak javításáról és sok más egyébről A kérdésekre részben kielégítő választ kaptak, az interpellálók részben resm. Az első interpelláció jó volt, hasznos volt, de lehetett volna jobb is. Mi volt a hiba? Az, hogy a feltett kérdések hosszúak és bonyolultak voltak, vagy nem lényeges mrcb’ériát érintettek. A Városi Tanács vezetőinek jobban fel kell készülniük a további interpellációkra, hogy pontos ktoénítő válaszokat adhassanak. Az interpelláció jogával máskor ,s éljenek a tanácstagok és városunk dolgozói. H.-né ,^■5010.4 ■ ALMASZÜRET Lányok, asszonyok vidáman szedik az almát a Bárdibükki Állami Gazdaság többholdas gyümölcsösében. Ez az első almaszüret, a fiatal fák is most hoztak először termést. (Fényképezte: Jávori B.) A párizsi magyar katonai attasé fogadása a Magyar Néphadsereg Napja alkalmából Párizs (MTI). Kárpáti Sándor őrnagy, a párizsi magyar katonai attasé, a Magyar Néphadsereg Napja alkalmából fogadást adott. A francia köztársasági elnök képviseletében Ganeval tábornok jelent meg a fogadáson. A francia fegyveres erők miniszterét Carpentier tábornok, a francia külügyminisztert Delehaye, a Quai d’Orsay főtisztviselőinek egyike képviselte. Párizs városa nevében Turpin, a városi tanács alelnöke vett részt a fogadáson, amelyen egyébként jelen volt az UNESCO számos képviselője, a Párizsban akkreditált diplomáciai testületek igen sok tagja, valamennyi baráti állam katonai attaséja, valamint sok közéleti személyiség. Porba vessük-e a búzát, vagy várjunk az esőzésekre? A falira ura gyakran vetődik fel a kérdés: vajon a mostani, szinte kéthónapi szárazság után hozzáfogjanak-e a búza vetéséhez, vagy várjanak-e kiadós esőzésekre? A kérdésre azzal kell felelnünk, hogy e példátlan szárazság ellenére sem lehetünk tétlenek és minden lehetőt meg kell tennünk az őszi búza vetésének megkezdéséhez és erőteljes folytatásához. Nem tudjuk ugyanis előre, hogy mikorra következnek be azok a kiadós esőzések, melyek a teljesen kiszáradt talajt legalább ekejárásig átáztatják. Itt a vetés ideje és mindennapi késés rövidítené a tenyészidőt, csökkentené a termést. Igaz, a polcba elvetett búza nem kel ki, de amit már elvetettünk, azt a földiben éri a remélhetőleg bekövetkező esőzés, s így a napról napra elvégzett vetéssel egyre kevesebb lesz a hátralék. Mindez azt eredményezi, hogy mégis meg tudjuk nyújtani a búzavetések tenyészidejét és ezzel növeljük a termést. De felmerül az a kérdés is, vajon lehetséges-e a végképp kiszáradt talajt megfelelően előkészíteni a vetésre, és ha lehetséges, vajon mi módon,milyen eszközökkel? Ennek megvan a lehetősége, de megvannak a szigorú előfeltételei is, különösen ami a talajművelés módját illeti. Legfontosabb és talán egyedülálló talajművelő eszköz ilyenkor a kétsoros tárcsás borona, de csak akkor, ha annak tányérai jól kiélezettek, teljesen ferdére állítottak és szükség szerint ellátták azokat súlyaikkal. Minél gyorsabban halad a tárcsa, annál tökéletesebb munkát tud végezni. Hogy a moílléelő vetőágyat kialakíthassuk, szükség szerint legalább 2—3- szor meg kell a talajt járatni, mégpedig keresztirányban és ami ugyancsak döntően fontos, a tárcsázást nyomban kövesse a nehézhenger, de lehetőleg a gyűrűshangár. Ez a művelési mód még kötöttebb talajviszonyok között is, ha nem is mély, de rögmentes vetőágyat tud viszonylag biztosítani, úgyhogy az abba elvetett búza viszonylag sokkal kevesebb eső esetén is hiánytalanul ki tud kelni. Ezzel szemben az erőszakos szántással és igen durván fekügelt talaj még jobban kiszárad, és még a sokszoros hengerezés ellenére is tele lesz káros légüregekkel. Az ilyen földbe vetett búza keléséhez sokkal több esőre lesz szükség és a búza kelése is hiányosabb lesz. Ez a művelési mód nemcsak drágább, hanem bizonytalanabb és rosszabb eredménnyel is jár. Szárazság idején tehát a megfelevő tárcsázás és gyűrűsbengerezés nélkülözhetetlen. Alkalmazzuk ezt mind a korai élővetemények, mind a kapás élővetemények elimunkálására is. Még ha gyomosan is maradt a kapások tarlója, 2—3-szori tárcsázással gyomot el tudjuk marcangolni, aparózni és a talajba keverni. Az idén gyorsabban érik a kukorica. A kukoricaszárat gyorsabban lehordhatjuk. Szorgalmazzuk hát azt, hogy mielőbb szállást adhassunk a búzának. Ahol a tárcsával, időben végzett tarlóhántással kialakulhatott a paáhanyós tarlóréteg és fokozatosan felnyokosodott a talaj, továbbá, ahol a kapásnövények tökéletesebb ápolásával sikerült megakadályozni a talaj erősebb kiszáradását, ott a talaj előkészítés a búza alá nemcsak tökéletesebb lesz, de kevesebb fáradságba is kerül. Ebben van a talajművelők művészete: mindig olcsóbban és egyre tökéletesebben segíteni elő a talaj beér felesét. Kemenessy Ernő Kossuth-díjas, a Tudományos Tanács tagja.