Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KAPOSVÁR 13 ESZTENDEJE SZABAD IRODALOM, MŰVÉSZET, NÉPMŰVELÉS HATHATÓS NÉPI ELLENŐRZÉST ERŐSÖDIK A SZÉL JÓZSEF ATTILA XIV. évfolyam, 282. szám. ABA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. december 1, ÚJ OLVASÓKÉRT A mai nappal sajtóterjesztési mozgalom indul megyeszerte s a postások a megszokott napi munkán túl olyanokhoz is bekopogtatnak majd, akik eddig nem voltak előfizetői az újságoknak. Postásaink nemcsak állásukkal járó kötelezettségüket teljesítik, tankot annál, viszik a párt szavát, az igazságot az embereknek, közvetve teljesebbé segítik tenni a hétköznapok örömeit, az ünnepet, s oszlatják a régről örökbe maradt tudatlanság, szűklátókörűség, tájékozatlanság felhőit. A mai társadalom embere előtt nincs elzárva a tanulás lehetősége. Az állam, a szocialista társadalom érdeke azt kívánja meg az emberektől, hogy minél tájékozottabbak legyenek az ország, a világ dolgairól. Azt szeretnék, ha minél előbb megvalósulna Petőfi jövendölése: "Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán ..." Vajon ki tagadhatná el a tényt, hogy a felszabadulástól eltelt több mint egy évtized alatt elindultunk ezen az úton. A népet szeretjük, ha magasba emeljük a marxizmus napfényes zászlaját, ha nem engedjük feledésbe borulni azokat a nagyszerű vívmányokat, amelyeket a nép küzdött ki magának a párt vezetésével. kommunista sajtó kötelessége küzdeni a szocializmus eredményességét gátló hibák, a dolgozókat bosszantó bürokrácia ellen, a mulasztások felszámolásáért. Frázis nélküli igazság, hogy az újság az ember második kenyere, ami nélkül az ember elvesz a rohanó események forgatagában. Új olvasókat, új előfizetőket toboroznak a kézbesítők az elkövetkezendő két hónapban a Népszabadságnak, a Szabad Földnek, a Somogyi Néplapnak. Megyei lapunk, tizenkét és félezer olvasóhoz jut el, de még több ember szívébe akarunk beférkőzni. Az elmúlt hetekben lefolytatott véleménykutatás alapján biztosan mondhatjuk: van okunk a várakozásra. Tovább szeretnénk növelni olvasótáborunkat. Számítunk derék postásainkra, akik sokat tesznek, hogy megismertessék lapunkat a somogyi emberekkel. Tudjuk, az új előfizetőkért mi is sokat tehetünk. Elsősorban is azzal, hogy jó lapot adunk az olvasók kezébe. De nagy a felelősségük a pártszervezeteknek is. Hiszen lapunk a párt lapja, célja, hogy betöltse a kollektív agitátor, a kollektív propagandista és a kollektív szervező szerepét. Az ő munkájukat könnyíti meg az újság, felkészíti az embereket, hogy könnyebben megértsék, mi, miért van. Lapunk fejlécén ez áll: "Az MSZMP Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja“. Érthetően ez feladatokat, felelősséget is ró a helyi tanácsok vezetőre, tagjaira. Vállaljanak részt a szervezésből, járják ők is a házakat, hiszen ismerik jól az embereket, segítsenek új olvasókat, új előfizetőket toborozni a párt újságainak. KAPOSVÖLGYI ESEMÉNYEK Befejeződött a körzeti bírálat Az elmúlt három héten gazdag események zajlottak le a Kapos völgyében. A szarvasmarha tenyésztési hónap keretében 25 községben volt állatbemutató és rangsorolás. Minden községben 12 állatot díjaztak, hármat-hármat, a tehenek, i növendéküszők, hasas üszők és bikák közül. A legutóbbi napokban körzetenként vizsgálták meg a megye szakemberei a legszebb állatokat. A háromszáz első, második és harmadik díjas szarvasmarha közül választották ki a körzet és Kaposvölgye legjobbjait. A díjakat az első, második és harmadik díjat külön-külön állatfajonként és a vándorserleget — valamint az elismerő, dísz- és egyéb okleveleket Magyar András, a földi művelésügyi miniszter első helyettese osztja ki december 8-án, a szarvasmarha-tenyésztési hónap záróünnepélyén Ráksiban. Korábban úgy tervezték, hogy tehergépkocsikkal Ráksiba hozzák díjazandó szarvasmarhákat, de ettől a az elgondolástól elállottak a szervezők, hiszem sok veszélyt rejthet magasban az ilyen állatmozgatás annál is inkább, mivel zömben istállós jószágokról van szó és a hőmérő higanyszála most már mind összébb zsugorodik. A nyertesek tehát nem jelennek meg "személyesen", hanem fényképeik díszletnek majd a ráksi kultúrotthon falain. A fotografálásra néhány napon belül kerül sor. Kimagasló eredményeket ért el a Gukorgyári célgazdaság A Kaposvári Cukorgyára Célgazdaság több mint 5000 holdas határában évről évre jobb eredmények születnek a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt. ebben az évben már hetven vagonnal túlszárnyalták a szemestermények termesztési tervét. Huszonnégy vagon cukorrépa magot termeltek, mely mennyiség húszezer seát hold terület neveléséhez elegendő. 450 vagon ipari répát is letakarítottak a földekről. gal igen szép állatállományukkal is megdicsekedhetnek. Hízlalási tervüket jelentősen túlteljesítették és nagy mennyiségű hízómarhát és sertést szállítottak exportra. Többek között 2300 hízott marha, majdnem 1300 tonna súlyban és 326 tonna hízott sertés hagyta el gazdaság hizlaldáit ebben az esztendőben. Az őszi vetési és betakarítási munkában, valamint a jövő évi jó termés alapjainak a megteremtésében is példamutatóan dolgoztak. 1600 kat. hold őszi vetésükkel már októberben végeztek és 2400 holdnyi őszi mélyszántásukat november 28-án befejezték. Zárszámadás a tsx-ekben MI KERÜLT AZ ÉVI MÉRLEG SERPENYŐIBE ? A hosszú burgonya prizmák egyikénél nagy a sürgés-forgás. Idősebb asszonyok és emberek kisebb-nagyobb vesszőkosarakba szedik a krumplit, majd zsákokba öntve mázsára rakják és viszik haza is ki többet, ki kevesebbet. Magyar Béla egyedül dolgozik a termelőszövetkezeetbim, a munkajegység szerzésben nem segített neki senki. — A háztáji földemen kívül húszezer forint a részesedésem. Ebből árasan megélünk ketten — mondja, miközben egyre töltögeti zsákjait. A 394 munkaegységre eső két mázsa 88 kg burgonyát nem a piacra viszi, van neki egy törzskönyvezett tehene, két hízója és még két süldője — megeszik majd azok. — Hagyja csak, Kiss bácsi, majd beleöntöm én a zsákba... A megszólítottnak nehéz már egy kicsit a kosár. Észrevette ezt Nagy Pál magtáros és az öregember segítségére sietett. Kiss József elkerülte már a hetedik ikszet is. Hetvenegy éve ellenére 250 munkaegység van a javára írva. Hat év óta dolgozik az Alkotmányban. Majd ötven évet töltött a geszti, mennyei és más uraságok szolgálatában. Izmai erejét térítetlenül kiszívta az úri porta, neki a haszonból nem sok jutott. Csak élete alkonyán derült ki fölötte az ég. Gondoskodik róla a nagy család. — Korábban éjjeliőr beosztásban volt — mondja Kiss bácsi —, de gyakran megfáztam, betegeskedtem. — Észrevettük — toldja meg a szót Mester József tsz-elnök —, azért is foglalkoztatjuk máshol. Az istállók körüli munkában segítkezik az állatgondozóknak. Sönyöget, rendben tartja az «udvart«, útba igazítja az idegeneket, stb. Jövőre, ha úgy érzi, hogy igen elfáradt és nem tud dolgozni, nyugdíjat kap. — Amíg mozogni tudok, addig itt maradok — állítja erősen Kiss bácsi.— Meg van elégedve? Meg. Mostanában nem pusztulnak ám éhen padlásomon az egerek... Az irodában Kiss Mária könyvelőnő és Mester József tsz-elnök szavaiból megtudjuk, hogy a zárszámadó közgyűlés megmutatta: a vezetőség és a tagok között nincs ellentét. Már menetközben értesül mindenki mindenről. A zárszámadást megelőzően is tudta valamennyi tag, hogy ki, mennyire számíthat. Csak a fontosabbakat említsük: búzából 5, kukoricából, burgonyából 2,2 kilót, szappanból 4,5 dkg-ot osztottak és 27 forintot. Egy munkaegységre összértékben 46,46 forint jutott. Az 59 család 68 tagja 430 ezret vitt haza a borítékban. Az Alkotmányban köztudomású, hogy a szarvasmarha állomány kiegészítésére 11 törzskönyvezett tehenet vettek, igaz, hogy részben kölcsön pénzen. Mintegy 100 000 forintra rúg a beruházásra fordított összeg. — A tagság azt akarja — mondja Kiss Mária —, hogy 58-ban a 27 helyett 30 forintot osszunk. Ez reális kívánság, el is tudjuk érni. Az idén félmillió forintot kaptunk a sertésekért, 120 tenyészanyának és kannak alkalmas állatot adtunk el és ugyanannyi 90 kilós bacont. Jövőre is szép pénzt ígér a már szerződéses 50 süldő, meg a 134 választási malac. A 19 növendék üszőt és bikát tenyészállatokként értékesítjük majd. Hogy meglegyen egységenként a 30 forintos osztalék, ahhoz más üzemág, így a növénytermesztés jövedelmezősége is szükséges. Ebben az évben 121 holdon búzából 11 mázsás volt az átlag, arra vall, hogy nem hanyagolják el az 550 holdas gazdaságot az igazi tsz-parasztok. Törődnek a földdel és gondolnak a jövőre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vetéssel, betakarítással és az őszi mélyszántással elkészültek. — Most már nincs sürgető dolog, ráérünk burgonyát osztani — mondja a könyvelő. A zárszámadás nem csak munka után járó megérdemelt pénz kiosztását jelentette, hanem az évi tennivalók zömének befejezését. Az évi mérleg serpenyőjében az anyagi javakon kívül megnyugvás, bizalom, jövőbe vetett hit és biztonságérzet is volt. Ilyen, kézzel nem fogható értékeket is osztottak november 23-án az igali Alkotmány Tsz-ben. Egy hét óta a falusi juhász, Somogyi Lajos sokat tusakodik, vívódik önmagával. Fél évvel ezelőtt még a szövetkezés gondolatától is összeborzadt, hallani sem akart róla. A napokban mégis felkereste Mester Józsefet, mondván, hogy ő is belépne. Rövidesen két kérelmező felvételéről hoz határozatot a közgyűlés. A tavaly szétbontott Pártkongresszus Tsz egyik volt tagja is jelentkezett az Alkotmányba. Az eredmények mindennél jobban bizonyítanak. Rózsa Mihály három fia két évvel ezelőtt másutt dolgozott. Aztán a szövetkezethez kötötték sorsukat. Tavaly a hattagú családnak már bőven jutott ruhára is. Ezt a csizmát meg már az idei osztalékból vettük — mutatott a lábára dicsekedve az egyik fiú. A tavasszal tatarozzák Rózsa Mihály lakását. Nagy ablakok kerülnek a házra. Szép kilátás nyílik majd onnét... (Gőbölös) Tervszerű burgonyavetőgumó felújítás Somogyban Megyénkben az általában négyévenként leromló vetőgumó felújításáról a kalászosokéhoz tervszerűen gondoskodnak,hasonlóan. Mezőgazdasági szakemberekből álló bizottság el is készítette erre vonatkozó hároméves tervét. Állami vetőgumó-akció keretében Somogybán tájfajta, Gülbaba, Kisvárdai Rózsa, Aranyakna és Margit fajta burgonya elszaporítását teszik lehetővé. A tervszerű vetőgumó felújítására 1958-ban a csurgói, fonyódi és marcali járásban kerül sor. 1959-ben a nagyatádi, siófoki, 1960-ban a kaposvári és 1961-ben pedig a barcsi és tabi járásban. Mintha mi sem történt volna — Válasz — A Somogyi Néplap 1957. október 23-i számában megjelent «Lesz-e traktoros belőle?« című, rólam írt. cikkre szeretnék válaszolni. Először is nagyon köszönöm, hogy a szerkesztőség munkatársai akkor ügyemben személyesen eljártak. az A panaszom kivizsgálása utáni napon a Balatomnagybereki Állami Gazdaság imremajori üzemegységében valóban gépre ülhettem, ebe csak tíz napig vezethettem traktort. Alik: visszajött szabadságáról a zetoros , azóta ismét a növénytermelésben dolgozom gyalogmunkásként. Újra megfogtam a régi jó villám nyelét és rakom a trágyát, mintha misem történt volna. Beszéltem Frankberger párttitkár elvtárssal, aki egyik helyről a másikra küldött, mint korábban. Még egyszer nagyon köszönöm a’ szerkesztőség fáradozását, amely hozzásegített ahhoz, hogy tíz napig zetoros lehettem. Tisztelettel: MISETA JÁNOS Táska * * Levélírónk először októberben közölte velünk sérelmét: traktoros iskolát végziészt, de neem dolgozhat gépen. Ottjártunkkor latolgatták gazdaság vezetői, mi módon segíthetnének e bajon. Különösen a pártitkár elvtárs mutatott nagy jóindulatot e lehetőség megteremtésében. Tudjuk, úgy lenne teljes , ha ismét meghallgattuk volna két nagyberkieket is. Mégis helyt adatunk Miseta János hozzánk küldött levelének, s kérjük, ha egyetlen megoldás is kínálkozik, ne mondjanak nemet a fiatal traktorosnak, hadd váljék az idősebbek támogatása és saját megszerzendő gyakorlati tapasztalatai árán képzett szakemberré. Egyébként várjuk és szívesen leközöljük a gazdaság vezetőinek válaszát is. (Saapk.) NÉPI ÉRTÉKEK A földművesszövetkezetek kulturális bemutatóján a kilenc legjobb csoport szerepelt nagy sikerrel. Fényképezőgépünk a barcsi népi együttest és a buzsáki tánccsoportot örökítP tette meg. Középen Kovács István bácsi, lakócsai dudás, ősi hangszerével. 3ÉkV-^^oK ® QScé<^CSOfcc8eiScH«