Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

AZ MSZMP M­EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 64. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. március 16. A Dunántúli Süketnéma Óvodáért A Szakszervezetek Somogy megyei Ta­nácsa nemrégen felh­ívással fordult a megye szervezett és szervezetten dolgozóihoz, hogy filléreikkel járuljanak hozzá a Dunántúli Süketnéma Óvoda megépítéséhez. A felhívás megjelenése óta több üzem kereste fel Szakszervezetek Megyei Tanácsát és bejelen­­­tették, hogy csatlakozni kívánnak a felhívás­hoz, s meg is indították a gyűjtést. Így a többi között a kaposvári Ruhan­zerrt. és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó­­ipari Dolgozók Szakszervezete, valamint más hivatalok és intézmények közölték, hogy segítenek az óvoda építkezésben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az óvo­da megépítésével kapcsolatos gyűjtési akció lebonyolítására az SZMT elnökségéből egy öttagú bizottságot alakított.. A bizottság elnö­ke Kertés Gábor, az SZMT elnöke, tagjai: Mákos Gyula­, a Pedagógus Szakszervezet TB elnöke, Újházi Ilona, az Orvosegészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének TB elnöke, Blénasi­­ Béla, a KPVDSZ TB elnöke, s Ta­kács Béla, a Közalkalmazottak Szakszerveze­tének TB elnöke. A bizottság az Országos Takarékpénztár kaposvári fiókjánál 189 823 számlaszám alatt csekszámlát nyitott a Dunántúli Süketnéma óvoda építésére, a gyűjtési akcióban részt venni kívánók az összeszedett összegeket te­hát erre fizessék be. Kitüntetett tanácselnököt k­öszöntöttek Március 13-án bensőséges ünnep*­­ volt a somogym­egy­­gyesi általános iskolában. A terv­­ifjúság, a pedagógus kar és a szülői munkaközös­ség meleg szeretettel köszön­tötte az iskola volt tanítvá­nyát, Petrus József tanácsel­nököt, kit a Munka Érdem­éremmel tüntetett ki a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa. Az iskola énekkara Scher­­mann Zoltánná vezényletével köszöntőt énekelt, majd Weisz Lídia a tanuló ifjúság nevé­ben virágcsokorral. Lovas Bé­la igazgató a pedagógusok, Somiadi Nándor a szülői mun­kaközösség nevében köszön­tötte az ünnepeltet. Petrus József meghatódva mondott köszönetet a kedves ünnepségért, majd ígéretet tett, hogy ezután még na­gyobb erővel, harcol a község, lelkesedéssel az iskola fejlesztéséért. Seg­íts­ük forint­j­a­in­kka­l a sü­kt b­érr­ű óvoda felépítését A KPVDSZ megyei bizottságának felhívása A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a Szakszervezetek Megyei Taná­csának felhívása alapján­ teljesen átérzik azoknak a szülőknek és gyermekeknek hely­zetét, akik nem tudnak beszélni, nem hajla­nak. Szakszervezeti bizottságaink egy része tudva a megépülésre kerülő óvoda célját, máris bejelentette csatlakozását. nemes Somogy megyei Népbolt Vállalat, a Kapos­­­vári Kiskereskedelmi Vállalat szakszerveze­ti­ bizottságai jelezték, hogy a maguk részé­ről mindent megtesznek azért, hogy az óvo­da mielőbb megépülhessen. A megyebizottság nőbizottsága a kereske­delemben dolgozó anyák­hoz fordult, kérve őket, hogy tegyenek meg mindent a süket­néma óvoda mielőbbi felépülése érdekében. Mozgósítani kell a szakszervezeti nőfelelősö­ket rendezvények tartására, s ennek be­vételeit is a nemes cél megvalósításához kell adni. Meg vagyunk győződve, hogy min­den ke­reskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dol­gozó segíteni­­ fogja forintjaival a süketnéma óvoda megépítését. 210§—2SOT forint részesedés Nemrég hírt adtunk ar­ról, hogy a marcali kisiparosok fel­­­­avatták új otthonukat. Az el­­­­múlt héten e székház jelentős­­­­eseménynek volt színhelye: a­­ mezőgazdasági ktsz tartotta­­ 1958. évi tisztújító i közgyűlé­­­­sét. A szövetkezet 1950-ben 16­­ fővel alakult és ma már 46 ta­­­­got számlál. Vass elvtárs, a ktsz elnöke­ ismertette az 1957. év gazda­sági helyzetét, a jelenlegi anya­gi állapotot. Elmondotta, hogy a múlt évben 190 000 forint tiszta jövedelemre tettek szert, amelyből 133 000 forint került felosztásra. Egy-egy tag átlag 2000—2500 forint részesedést kap kézhez ez alkalommal. Hangsúlyozta hogy ia5n­te­n már állami hitelt nem vettek fel, saját erőből teremtették elő a nyereséghez szükséges anyagi feltételeket. A szövetke­zet munkafegyelme kielégítő, társadalmi tulajdon elleni vét­sé­M miatt nem kellett fegyel­mi elé állítani egyetlen dolgo­zót sem. Az ünnepség befejező moz­zanataként jutalmat adtak át a ktsz kiváló dolgozóinak, s megjutalmaztak néhány jól dolgozó tanulót is. IRODALMI EST Pénteken nagysikerű, zené­vel tarkított irodalmi estet rendezett a Csiky Gergely Színház művészgárdája nem­zeti ünnepünk alkalmából. Bár a rendezvényről idő­ben tudomást szerezhetett a kaposvári közönség, mégis igen kevesen hallgatták vé­gig nagy költőink forradal­mi hevülettől izzó szavait. Pedig az összeállítás — bát­ran mondhatjuk — sokkal nagyobb melt volna. érdeklődést érde­Jobbára diák­közönség ült a széksorokban, s ez dicséretes, de hol voltak a többiek? A részvétlenség egy kicsit pedagógusaink, is­­kolaigazgatói­­nk nevelő­mun­káját is bírálja... A Himnusz után Csihák László méltatta röviden az ünnep jelentőségét, majd szenvedélytől fűtött tolmácso­lásban hallottuk a Nemzeti Dal­t Tallós Endre, kiváló előadóművészünk ajkáról. A műsorban nagyobb részt Pe­tőfi ismert versei, forradal­mi költészetének gyöngysze­mei szerepeltek Sárközi Zol­tán, Tallós Endre, Sándor, Ruttkai Ottó Horváth adásában. És felcsillant elő­Vö­rösmarty, Tompa, Ady, Jó­zsef Attila egy-egy magával ragadó verse, mely ha nem is a 48-as eseményekről zen­*­gett, de annak hangulatát, eszméjét élesztgette, oltotta a szívekbe. Ruttkai Ottó Móra: Kevély Kereki című novellájával aratott megérdemelt sikert, Olgyai Magda. Kodály nép­dalfeldolgozásaiból Kiszely Lajos pedig énekelt, Erkel, Scserbacsov, Ka­csóh műveket adott elő nagy sikerrel. Az irodalmi műsort dagitotta Lehota Dezső gaz­­he­gedűjátéka és Várkonyi Sándor lajzreműködése, ki Liszt XII. és XIV. rapszó­diáját adta elő. A színház meglepetésnek szánta Varga András, az Állami Operaház VIT-díjas művészének fellépését. Var­ga András tömör basszusa, osztatlan sikert aratott, s a közönség tapsa többszöri »ráadásra» kényszerítette­ a művészt. Színvonalas, művészi él­ményt nyújtó est volt. Több hasonlóra lenne szükség, hogy felkeltsük a közönség érdeklődését, igényét az iro­dalmi estek iránt. Kenyérszállítási gondok Tabon De ... Tabon például a házi­asszonyok és a munkába igyek­vő dolgozók megszokták azt, hogy közel a sütőüzemhez, egy kis magánkereskedésban már hajnalban fél 6-kor is kapnak friss kenyeret, vagy péksüte­ményt. A boltba nem volt ne­héz átszállítani ugyanis néhány kosár kenyeret a pár lépésre lévő üzemiből. A rendelkezés kibocsátása és életbeléptetése óta azonban sajnos minden megváltozott. Mivel csak kocsi­val szállítható a kenyér, nem kap hajnalban friss árut a kis bolt és nem vásárolhat innen a korán kelő ember, mert a ko­csi csak jóval később indul és akkor is először a nagyobb üz­leteket járja be, tehát délelőtt 9 óra is elmúlik sokszor, mire ehhez a kis, só­k vásárlóhoz na­gyon közel eső bolthoz érkezik szállítmányával. Nem a magánkereskedő, ha­nem inkább a sok, reggel fél 6 tájban munkába induló dolgo­zó érdekeit képviseljük, ha azért szólunk most: legyen is­mét valami módon friss ke­nyér a korai órákban is Tabon. Tanácsi rendelet szól arról, hogy a sütőüzemből kenyeret és péksüteményt csak kocsi­val lehet kiszállítani a boltok­ba. Oka, a többi között, egész­ségügyi szempont. Ez helyes. Mai számu­nk tartalmából ! Vasárnapi tárca NEMZETKÖZI SZEMLE A VARROC/ÉP Zenei élet 1848 EGYETLEN ÉS IGAZ ÖRÖKÖSE MA­G­YAR M Március 15-én reggel mun­kásfiatalok és tanuló fiata­lok, legnagyobbrészt a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai gyülekeztek a Táncsics gimnázium udvarán. Onnan vonultak a katonazenekar hangjai mellett­­ két csoport­ban a Kossuth és a Petőfi szoborhoz. Ott helyezték el a város ifjúsága, munkás­sága, lakói nevében az emlékezés koszorúját A Kossuth szobornál Kiss József, a Nagy­ malom egyik fiatal dolgozója mondott né­­hány szavas emlék­beszé­det, majd utána iskolák, párt és tanácsi szervek, fegy­­­veres testületek, üzemek kül­döttei elhelyezték koszorúi­kat. A Petőfi szobornál Hor­váth József, a Vaskombinát fiatal dolgozója emlékezett vissza néhány szavas beszédé­ben 1848. március majd ezután ugyancsak 15 óra, ko­szorúzás következett, az is­kolák, párt, a tanács, az üzemek küldöttei helyezték el háláiért szívvel nagy köl­tőnk" szobránál koszorúikat. A koszorúzási ünnepség után a Vörös Csillag Film­színházba vonultak a fiata­lok, ahol ünnepi nagygyűlést tartottak. Az ünnepi nagy­gyűlésen Bogó László elv­társ, a KISZ megyei bizott­ságának titkára mondott be­szédet, melyben 1848 jelen­tőségéről, s a magyar ifjúság előtt álló feladatokról szólott. Az ünnepi nagygyűléses részvevők megtekintették ez­után az »Ök­ voltak az elsők­­című szovjet filmet. Mind a koszorúzási ünnep­ségeken, mind a nagygyűlé­sen városunk munkás­­és tanulóifjúsága arról ten hi­tet: 1848 egyetlen és igái örök­öss a, magyar munkás­­osztály, mely ezt tettekkel bi­zonyította be. — 1848 zászla­n jár ma az emeli magasra, áfa szocializmusért harcai Ezért vallja azt városunk if­júsága, hogy ma minden magyar fiatal legszentebb feladata — melyre 1848 pél­dája is kötelezi —, hogy min­den erejéivel harcoljon párt útmutatása nyomán szocMUamm építéséért. UNKÁS t t NÁGOCS CSATLAKOZIK c kapunk minden rendes, becsületes parasztember előtt A piros zsindelyes, hófehér falú házak alkotta Szabadság utca sarát tapossuk. Akitől ér­­tekíődü­nk, így igazít útba ben­nünket: az Új Hajnal elnöke bal kéz felől a hatodik házban lakik. Ott megtalálhatják, bi­zonyára otthon ilyenkor délidőtájt.tartózkodik Szerencsénk volt, mert Pos­ta elvtársat valóban haza­ve­tette az ebéd, mint a gazdas­­­szony szavából megtudjuk, férj uram nem valami pontos ha­zajáró, gyakran elhűl az étel, mire hazaverődik ... Hellyel kínálnak bennünket, mi meg azt az újság­példányt mutatjuk az elnöknek, amelyikben a ré­páspusztaiak felhívása olvas­ható. Hogyne csatlakoznánk a fel­híváshoz, hiszen mi negyvenki­lenc óta ugyancsak kitapasztal­hattuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a parasztság iga­zi megváltója. Akkor kilenc családdal indultunk, évv évre hivatalos engedély nélkül mű­ködtünk, s 1952-ben százötve­­nen, másfél ezer hold földet neveltünk táblákban. Közben termelőszövetkezeti község lett Nágrocs. Jóllehet, Nagy Imre ötvenhármas mes­terkedése nagyon sokat ár­­ott, de az ötvenhatos ellenfor­radalom kirobbanása előtt a falunak újból 80 százalékát ölelte magához a meglévő tsz. Az ellenforradalom ismét ne­künk rontott, de a szövetkezés hitét semmi sem tudja belő­lünk kioltani. A kastély földszinti szobái­ban mi tizenegyen, nagy dologról, az alakulásról határoztunk. Igaz, egy időben volt rólunk olyan szemlélet,­­ hogy magas feltételeket szab­tunk a belépők elé, de ezen változtattunk, azon az elven vagyunk, hogy a rendes, be­csületes emm­berek előtt nyitva a szövet­kez­etünk kapuja. Ezt bizonyítja az is, hogy az utób­bi másfél hónapban 12 család jött közénk, mindannyi saor­gafoaas starasztember. Pájzes Sándor, Pájzer Lajos, Tringa» György, J­ucza Gyula, Molnár József, Parra­gi Ferenc, Bon­­­nyai Gyuláné, Horváth Serét Somogyi József, Nagy Dénes Szabó János családostól kérte felvételét a tsz-be. Azzal az elhatározással dol­gozunk, hogy példás gazdálko­­dásunkkal magunk mellé állít­suk a fafej­dolgozó parasztjait Nemrég beszélgetésre hív­án­ni magunk közé 30 kívülálló , a­­raszá embert, ők is azt mondták, csak így haladjunk tovább, nemsokára ők is közénk jön­nek. Ezért is merünk csatla­kozi a répáspusztaiak felhí­vásához. BÉKE-KERT BALATON­ALMÁDIBAN A Veszprém megyei béke­­bizottság javaslatára Balaton­almádiban 3—4 holdas terü­leten béke-kertet létesítenek. Ebbe a kertbe a világ min­den részéből, s így­ az or­szág minden egyes falujából rózsatöveket kérnek a béke­­szerető emberektől. A talajmunkák már meg is kezdődtek, s várják a szakemberek, hogy az érke­ző rózsatöveket el tudják ültetni. A Somogy megyei békebizottságnak az a kéré­se a megye békszerető em­bereihez, küldjenek rózsa­töveket a Somogy megyei bé­kebizottság címére. Ezeket a rózsatöveket a béke­kertben majd országonként csoporto­sítják, s ráírják annak ne­vét, aki a rózsatövet küldte. Tanulnak a A téli terv megvalósítása so­rán nagy gondot fordítanak Somogyjád lakói általános mű­veltségük fejlesztésére. A pe­dagógusok közreműködésével különböző irodalmi, és törté­nelmi tárgyú előadásokat tar­tanak, melye­ket szívesen hall­gatnak meg a község lakói. A pedagógusok eddig Ba­lassi Bálintról és Dózsa somogyjá diák I Györgyről tartottak ismeretter­­j­­esztő előadást. De a járási pártbizottság munkatársa, Far­­­­kas Dezső által megtartott po­­­­litikai előadásit is érdeklődés­­­­sel hallgatták meg a község­­ lakói. A járási állatorvos az ál­­l­lattegészségügyről tartott elő­adást, melyen igen nagy szám­ban vettek részt Somogyjád gazdái. Népfrontbizottsági tervek a barcsi járásban A barcsi járási Hazafias Népfront-bizottság május 11-re járási béke­találkozó megrendezését tervezi. Az elő­készítő bizottság már összeállította az egész napos prog­ramot. A délelőtti nagygyűlés előadójául az országos el­nökség egyik tagjait kérik fel. A fölmüvekszövetkezetek­ és népboltok áru- és divatbemutatót rendeznek. A járás legjobb színjátszó- és tánccsoportjait is meghívják a bé­­ketalálkozóra, akik a szabadtéri színpadon egész­­ napos műsorral szórakoztatják a megjelent vendégeket. A sportkedvelők részére színvonalas sportműsorról gondoskodnak. Az egész napos program a KISZ-fiata­­lok esti tábortüzével, majd utcabállal zárul. A járási béketalálkozóra meghívják a szomszédos baráti Jugo­szlávia nemzeti front küldötteit is. Lak óceán a népfront legközelebbi és legfontosabb feladatának az ifjúsággal való foglalkozást tekinti. A nemrég még országos hírű, délszláv népi együttes talp­­raállítása valóban égető feladat. Megvan hozzá minden adottság: a fiatalok lelkesedése változatlan s most már az idősek segítsége és jó tanácsa is meglesz. A napok­ban a Vas megyei Szentpéterfa község délszláv együtte­se adta vissza azt a látogatást, amit a lakócsai együttes még 1953-ban tett Szentpéterfán. A lakócsai együttesre nagyon jól emlékszik Barcs, Kaposvár, Taszár és Bala­­tonlelle, Szentpéterfa és Katymári is. A lakócsai nép­­f-r-mLW­­ zot-teá-p­ aztb­a&iarja,­­hoggy ezek az emlékek ne hal­ványuljanak el. Tótújfaluban a népfront erőfeszítése váltotta valóra a már egy évtizede évről évre eltolódó, a község minden egyes lakóját érintő tervet: a fő utca egyik oldalán vég­­re megépült a járda, most újabb feladatnak gyürkőznek­: az utca másik oldalán is megszüntetik a lábbeli ma­rasztaló sártengert. A szu­oki népfront a várható kolorádóbogár invázió ellentámadásának stratégáját dolgozza ki. A burgonya vetésterületek koncentrálását javasolja, mert így kön­­­nyebb lesz a védekezés. A növényvédő állomás az ös­s­szefüggő területeken hatásosabban végezheti el a per­metezést. A csokonyavisontai olvasókörnek közel 106 tagja vart A község pedagógusai — Gaál László igazgatóval az élen — hetenként tartanak előadásokat az olvasókörben. Az előadásokat rendszeres okt­atós­i­­r<? - vetítés követi.

Next