Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

Világ proletariat* egyesüljetek!KAPOS Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 180. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1958. augusztus 1. Augusztus 20-ára készül a pusztakovácsi fmsz kultúrcsoportja A pusztakovácsi földműves­­szövetkezet nőbizottságának, KISZ-szervezetének és a szö­vetkezet vezetőségének együt­tes támogatásával jött létre a kultúrcsoport. Rövid működé­se alatt máris eredményekről számolhatnak be tagjai. A kul­túrcsoport magvát Szulimán Magdolna kultúrfelelős szer­vezte meg. A leglelkesebb ta­gok Bedő Ilona, Páder Zsuzsa, Peták Magdolna, Berta Má­ria, Berta Magdolna, Balogh Ferenc, Laskai Imre és Vas­tag Tibor. Munkájuk nyomán szavalatok, népi táncok, jele­netek és énekszámok tették­­ változatossá már több esetben és legutóbb a nemzetközi szö­­­­vetkezeti nap alkalmából adott műsorukat. Nagy támogatást nyújt a kultúrcsoport munkájához Pintér Jánosné pedagógus, aki különösen a táncok betanítá­sánál segít. A csoport augusz­tus 20-án új műsorral lép falu népe elé. Őszi és téli ter­­­vükben pedig háromfelvoná­­sos színdarab előadása is sze­repel. Kaposvár zöldség- és gyümölcsellátásának megjavításáért Néhány héttel ezelőtt sok bí­rálat érte a MEK-et, amiért nem tudta kielégítően ellátni a várost zöldséggel és gyümölc­­­csel. A bírálat használt. Kön­­­nyen lemérhető az ellátás ja­vulása a MEK Május 1 utcai boltjának munkáján. A múlt hét szombatján több mint 3500 vásárló fordult meg a boltban, s a forgalom meghaladta a 15 ezer forintot. Nagyon sok háziasszony nem vásárol a piacon, mert ol­csóbb és jobb minőségű árut kaphat a MÉK­­ boltjában. Jú­lius 26-án, szombaton 7 má­zsa paradicsom, 6 mázsa pap­rika, 5 mázsa fejes káposzta, 6 mázsa egyéb zöldség, 4 mázsa alma, 2 mázsa körte, több mint 1 mázsa ringlószálva és a pri­mőr áruk közül 30 kg szőlő került a háziasszonyok kosa­rába.­­ Az üzlet mindig tiszta, ren­des. A kiszolgálók udvariasak a vevőkhöz, bár néha, nagyobb forgalomkor sok baj van a tü­relmetelen vásárlóikkal. Megér­tőbbnek kellene lenniük, hisz a bolt dolgozói úgyszólván megállás nélkül, verejtékezve végzik munkájaikat. Az üzletben levő árukészlet hű tükre a bolt ízléses kiraka­ta, melybe mindig friss helyet el Szabó György árut elv­társ, a bolt vezetője. Az üzlet alkalmazottai két műszakiban dolgoznak, s kora reggeltől este 7 óráig a vásár­ló mindig megtalálhatja a kí­vánságának megfelelő árut. A bolt minden dolgozója, de el­sősorban Szamosi Jánosné, Berta Imre, Hajdú Istvánná, és Papp Gyulánné érdemel di­cséretet jó munkájáért A vásárló közönségnek az a kérése az üzlet dolgozóihoz, hogy továbbra is igyekezzenek lelkiismeretes munkát végez­ni. Különösen azok a házias­­­szonyok lesznek hálásak ezért, akik elfoglaltságuk miatt nem járhatnak piacra, s munkaidő után szerzik be szükségletüket a szép boltban. D. Z. Gabonaértékesítésnél a gazdák ragaszkodjanak a h­ektolitersúly méréséhez Az ország földművesszövet­kezetei az idén nagyobb sze­repet kaptak az ország kenyér­­ellátásának biztosításában. Az idén már mintegy 900 felvá­sárlóhellyel rendelkeznek, az összes felvásárlásra kerülő s gabonának kereken egynegye­dét veszik át. Az első hetek eredményei a szabad felvásárlás területén biztatóak. Július 1-től a föld­művesszövetkezeti telepek egész kenyérgabona felvásár­lási tervük 4,5 százalékának tettek eleget. Különösen ked­vezően alakult a szabad érté­­kesítésű gabona aránya. Ed­dig a tervezett mennyiség 6,8 százaléka került a magtárak­ba. A takarmánygabona felvá­sárlás területén még kedve­zőbben alakult a helyzet. Az összes mennyiség 10,1 százalé­kát, a szabad értékesítésűnek pedig 20,4 százalékát vették át a felvásárlási megbízottak. A felvásárlás eddigi statisz­tikája azt mutatja, hogy hos­­­szú évek óta nem takarítottak be az ideihez hasonló mennyi­ségű gabonát. A termelőket a szokványos­nál jobb minőségű gabonáért minőségi felár illeti meg. Az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felvásárló te­lepek vezetői nem szívesen »vesződnek« a hektoliter súly­­méréssel. A SZÖVOSZ ezért felhívja a földművesszövetke­zetek tagságát, a termelési bi­zottságok, az ellenőrző bizott­ságok kísérjék figyelemmel a felvásárló telepek munkáját, és követeljék meg minden esetben a hektolitersúly méré­sét. ♦ :♦ Lesz dolga a Gyimesi-brigád­­nak, amíg helyé­re kerül ez az 500 mázsa befo­gadóképességű hűtő-keverő. amint a képen is látható, még a falat is ki kel­lett bontani, hogy bevihessék a fi­­nomító üzemrész­be a hűtő-keve­­­­­rőt. Épül a Cukor­gyárban a 650 négyzetméter fű­­tőfelületű kazán. Hat hét erőfeszítés Mai számunk tartalmából Otthonunk Nyári táborban Több mint 800 ezer mázsa gabonát csépeltek el, és 110 ezer holdon végeztek tarlóhántást megyénkben Molnár Imre megyei főag­­ronómus az alábbi nyilatkoza­tot adta az MTI munkatársá­nak a mezőgazdasági munkák állásáról, a várható termés­­eredményekről : — A rendkívül száraz május után a júniusban beköszöntött többszöri eső kedvezően hatott a kalászosokra és kapásokra egyaránt. A gabonák külön­böző érési fokon estek át, nem állt be hirtelen érés, s így si­került megfelelő időben arat­ni — mondotta. — Az őszi ár­pa túlnyomó részét még nagy aratás megkezdése előtt a elcsépeltük, ami a kenyérga­bona betakarításának gyorsítását tette lehetővé. még­kedvezőre fordult június meg­­­változtatta a terméskilátásokat is, amit a most folyó cséplé­­sek igazolnak. A cséplés szalma rövidsége miatt gyor­­­sabban halad a szokottnál, eddig több mint 800 ezer má­s­zsa gabona került a zsákokba, illetve a magtárakba. A rend­kívül rossz május ellenére az elmúlt évihez viszonyítva 15 százalékkal lesz csak kevesebb a termés. Búzából például a tavalyi 8,6 mázsás megyei át­laggal szemben az idén 7 má­zsa várható, rozsból 6, őszi árpából pedig 8 mázsás megyei átlagtermésre számítunk. A termelőszövetkezetek­ként egy-két mázsával holdan­több gabonát takarítanak be, mint az egyénileg gazdálkodóik. Ezután a jövő évi jó termés alapjainak megteremtéséről szólt:­­­­ Halad a tarlóbuktatás is megyénkben. Különösen múlt heti esős napok gyorsí­­ tották meg ezt a munkát. Ed­dig több mint 110 ezer katasz­teri holdon végeztek tarlóhán­tást a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák, és tízezer hold­­nyi másodnövényt vetettek el . A kapások szintén jól fejlődnek, s a két hónappal ezelőtti kilátásokat annyira megváltoztatta a kedvezőre fordult idő, hogy nyugodtan elmondhatjuk: Somogyban a tavalyihoz hasonló jó kukori­ca-, burgonya- és cukorrépa­­termést takaríthatunk be. A nyári gazoló kapálások még folynak, a cukorrépánál már ezt is elvégezték a termelők — fejezte be nyilatkozatát Mol­nár Imre. Rekordtermést ígérnek a kéthelyi szolők (Tudósítónktól.) A kéthelyi szőlőtermelő szak­csoportban rekordtermésre számí­tanak. Szívesen is mennek szakcsoport tagjai a szőlőbe dol­a­gozni, mert látják, hogy munká­juknak meglesz a haszna. Előze­tes becslések szerint a szőlő­te­rületek kétszer annyi termést hoz­nak, mint az előző esztendők bár­melyikében. A kőret felvásárlója, földművesszövet­ Krausz Imre, aki egyben a szakcsoport elnöke is, már most megteszi az előkészü­leteket a várható nagyfokú szőlő­felvásárlásra. A múlt évben 20 vagon szőlőt szállítottak részben exportra Kéthelyről. Idén 40 va­gon szállítását, tervezi a földmű­vesszövetkezet. Ezúton is kéri a MEK vezetőit a szőlőtermelő szak­csoport, hogy biztosítsanak nekik szőlő­exportot. Remélik azt is a kéthelyi gazdák és szakcsoport­tagok, hogy idén jóval több bor csorog majd a kádakba, hordók­ba, mint a múlt évben. A szakcso­port-tagok ezer hektoliternyi bor­termésre számítanak, amely mint­egy kétszerese a tavalyinak. A szalőki Béke Termelőszö­­­vetkezet irodának kinevezett­­ szobájában körben hosszú pa­­­dokon ülnek az emberek,­­ mintha közgyűlés volna. Kiss­­ József elnök arról beszél, mi­­­­lyen eredményeket értek el, s mióta negyvenegyen együtt­­ művelik a közös földet, a 350­0 hold szántót. Mégsem közgyű­­­­lés ez, hanem valami más.­­A látogatóknak szoktak ilyen­­ magyarázatot adni, ha a mun­­­­kájuk után érdeklődnek. A­­ félhomályos szobában, amikor­­ a szem már megszokja, hogy­­ a kintinél sötétebb van itt,­­ valóban kitűnik, hogy az el­­­nök­ vendégekkel beszélget. Az­­ egyik padon Kluge és Ebers­­­­bach elvtárs, a Német De­­­mokratikus Köztársaság buda­­­­pesti követségének első, illet­­­ve másodtitkára ül. Nagy fi­­­­gyelemmel hallgatják, ha tolmácsnő Kiss József amint sza­­­vait fordítja anyanyelvükre.­­Néha megelégedetten bólinta­­­nak vagy mosolyognak, ahogy­­­­ az elnök sorban mondja: — Éppen ma végeztünk­­ csépléssel. 550 mázsa búzánk a lés rozsunk lett, amiből nem­­­vsak az adót egyenlítjük ki, s­­ adunk el, de az évi kenyere­­ is meglesz minden szövetkeze­­­­ti családnak. Sokan közülünk­­ nem is hitték, hogy már most­­ ilyen eredményt tudunk elér­­­ni, hiszen csak ez év tavasza­­ óta dolgozunk együtt. A tagok­­ szorgalma azonban sokat se­­­gített. Szülők lakosságának­­ egy része német ajkú, s­­ szövetkezetben is vannak kö­ a s­zülük. Talán ennek is sokat­­ köszönhetünk, a németek­­ ugyanis rendkívül szorgalmas,­­ munkaszerető emberek, ma­♦­gukkal tudják ragadni min­­t »­dig a többieket is. Az utolsó mondatra jóízű ♦ nevetés tör ki mindenkiből. A ♦ jelenlévő tagok helyeselnek a legélénkebben. Koch Józsefné, egy idős, szikár asszony na­gyot bólint: — igen, igaza van az el­nöknek — mondja gyorsan suttogva Nagyon jól szomszédjának. — beszél a Kiss Jóska... Egy kérdésre azonban, amit a vendégek tesznek fel, el­hallgat: — Mit szólnának hozzá, ha új emberek kérnék felvételü­ket a szövetkezetbe? — örülnénk neki. Követel­ményünk csupán az, hogy tudjanak dolgozni. Az első után aztán már nem lehet áradatát­ megállítani a kérdések — Mi a fő termény? — ér­deklődik Kluge elvtárs, Kiss József elnök válaszól,és — A dohány és a burgonya. — Amint látom, sok az as­­­szony a szövetkezetben. Mi a munkájuk? — Huszonnégyen vannak. Három munkacsapatban, és nagyon szorgalmasan, minden munkából kiveszik részüket. — Azt is mondd meg, Jóska, hogy mi kapáltuk a burgo­nyát, kukoricát... — súgja Kochné az elnöknek, és ő hí­ven eleget tesz a felszólítás­nak. — Ez a három munkacsapat — mondja — művelte meg a nyolcvan hold, burgonyát, az ötven hold kukoricát és a nyolc hold dohányt oly szé­pen, hogy csak büszkék lehe­tünk rájuk, s a szorgalmuk, lel­­kiism­erete a’’•ónk nyomán vár­ható kiváló termésre. — Ez szép, de míg az as­­­szonyok dolgoznak, mi van a gyerekekkel? — A bölcsődében és az óvo­dában vigyáznak rájuk — vágják rá az asszonyok olyan egyszerre, hogy ezen mindan­­­nyian felvidulnak. — Jól érzik magukat ná­lunk — dugják össze fejüket a nők elégedetten, örülve, hogy néhány perc alatt így sikerült megtalálni a közös, baráti nyelvet. Az újabb kérdésre azonban elcsitulnak. Ezzel pe­dig a gépállomás és a tsz kap­csolatáról érdeklődnek a ven­dégek. — Hogy vannak megeléged­ve a gépállomás munkájával? — Nincs semmi kifogásunk. Mi előre leszerződtünk minden munkára, ők pedig elvégzik. Hiba nem lehet. — Ha egy idő múlva trak­tort akarnak vásárolni, meg­van rá a mód? — Igen. Ha ez az év sikerül, akkor szándékozunk is egy Zotort venni. Akkor nem lesz hiba. Hét pár aztán vunkkal és ezzel mindent b­­ej­utunk végezni majd, még ha a föld gyarapodik is. Megfele­lő, a géphez értő tagunk már van... — Értem — mondja Ebers­­bach elvtárs, aztán a követke­ző kérdést ő teszi fel: — Ná­lunk, Németországban kétféle jövedelem elosztási rendszer van a termelőszövetkezetek­ben. Az egyik szerint előleget, a másik szerint úgynevezett havi fizetést kapnak a tagok, önöknél osztottak már vala­mit? — Nem — válaszol az el­nök —, eddig senki sem kért előleget. Mindenkinek van ki­tartása a zárszámadásig. — Egy tag egy hónap alatt körülbelül hány munkaegysé­get szerez? — Számításaink szerint át­lagosan huszonötöt. A munka­egység értéke pedig 80 forint körül lesz. — Mennyi a kötelező mun­kaegység? — Kötelező — csodálkozik nevetve az elnök —, olyan ná­lunk nincs, hiszen mindenki azon igyekszik, hogyan házhatna többet a másiknál.hol­— Állatállománya van a szövetkezetnek? — Egyelőre csak a hét pár ló, hiszen minden kezdet ne­héz. .. — önök azonban optimisták, és ez sokat nagyon szá­mít — mondja meggyőződés­sel Kluge elvtárs. Hirtelen az asszonyok ve­szik át a szót. Sokszor már tolmács sem kell, hiszen töb­ben vannak itt, akik jól érte­nek és beszélnek németül. — Hogy működnek Német­országban a termelőszövetke­zetek? Ezekről is szeretnénk hallani — veti közbe az elnök felesége, és a vendégek kész­ségesen válaszolnak. — Szaporodnak, gyarapod­nak — mondja Ebersbach elv­társ — és éppen úgy, mint itt Magyarországon, gondokkal is küszködnek. Mi részben azért is jöttünk most önökhöz, hogy tapasztalatokat szerezzünk, s ha tudunk, esetleg segíthes­sünk is.. . már egész Nálunk egyébként területek vannak, ahol csak tsz-tagokat találunk, és több olyan falu nevét is megmondhatom, ahol minden lakó egy termelőszövetkezet tagja. —­ A német szövetkezetek­ben is dolgoznak nők? — Hogyne. Éppúgy, mint itt, és a gyerekek nálunk is böl­csödében, óvodában vannak napközben. Megérkezik Varga Béla köz­ségi gazdasági felügyelő, és a beszélgetés megint új mederbe csap. — Melyek Németország leg­fontosabb terményei — kérdi a vendégektől. — Nehéz ezt így megmonda­ni, de ha az átlagot vesszük: a burgonya, a zab és a rozs. A kukorica is, de abból töb­bet, sokkal többet szeretnénk... Fontos kiviteli cikk ezenkívül a cukorrépa. — Az állattenyésztés ? — Az utóbbi években szé­pen fejlődött. Úgyhogy ma már nem szorulunk húsbeho­zatalra. Peregnek sorban az kérdések, feleletek. Már újabb egé­szen későre jár, mire a kis társaság felkerekedik, és rö­vid sétára indul, a tsz-elnök házának megtekintésére. Az­tán a földművesszövetkezet kocsmájában folytatódik a be­szélgetés. Idősebb, fiatalabb német ajkú tsz-tagokkal, gaz­dákkal életükről, terveikről, Németországról. Nehéz elbúcsúzni Szülőktől. Későn, a hosszú társalgás után sokszor mondják el a vendé­gek: »További jó munkát, kedves szulokiak­«... — mire a gépkocsi lassan elindulhat a vendégszerető faluból... WEIDINGER LÁSZLÓ Né­met v­endégek A SZULOKI BÉKÉBEN

Next