Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

Kedd, 19S8. szeptember 2. peking N. Sz. Hruscsovnak, a szovjet minisztertanács elnökének a Pravda tudósítójának kérdéseire adott válaszai az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére vonatkozóan a kínai közvélemény és sajtó érdeklődésének középpontjában állanak. Több kínai lap első oldalon közli Hruscsov részletes kivonatát. válaszainak A Dagun Bao vezércikkében azt írja, Hruscsov világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormányának a kísérletek egy esztendőre történő beszüntetéséről szóló nyilatkozatai nem mutatják azt, hogy e két kormány követni akarja a Szovjetunió példáját. VARSÓ A Zycie Warszawy hangsúlyozza, elérkezett az ideje az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek végérvényes beszüntetésének. A tárgyalások célja nem lehet más. BUKAREST Az összes vasárnapi bukaresti lapok közlik a szovjet minisztertanács elnökének válaszait a Pravda tudósítójának kérdéseire. A Scinteia a következő cím alatt számol be ezekről: »Az Egyesült Államok és Anglia kormánya elutasítja az atomfegyver-kísérletek beszüntetését«. SZÓFIA Az összes bolgár lapok vasárnapi számukban közlik Hruscsov válaszait a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az Otecsesztven Front szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy mindazok, akik a fegyverkezési versenyt és az atomfegyverrel való fenyegetést nem tették politikájuk alapjává, óriási örömmel és megelégedéssel fogadják N. Sz. Hruscsovnak azt a bejelentését, amely szerint a szovjet kormány október 1-én kész tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és Angliával. DAMASZKUSZ Ajs összes szíriai lapok feltűnő helyen közlik azoknak a válaszoknak a teljes szövegét, amelyeket N. S. Hruscsov adott a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az As Sam című lap felhívja az ENSZ közgyűlésének küszöbönálló ülésszakát, hogy »hallassa döntő szavát az atomfegyver-kísérletek beszüntetése mellett«. Hruscsov — állapítja meg az Ar Raj Álam című lap — azt akarja, hogy mindörökre véget vessenek az atomfegyver-kísérleteknek. TOKIÓ A japán sajtó nagy megelégedéssel fogadta Hruscsov nyilatkozatát. A Mainici című lap üdvözli a Szovjetuniónak ezt a lépését, és kifejezi elégedetlenségét azzal az állásponttal szemben, amelyet a nyugati hatalmak ebben a kérdésben elfoglalnak. DELHI Az indiai közvéleményben és sajtóban élénk érdeklődést váltanak ki Hruscsov válaszai. Ezeket Indiában úgy tekintik, mint a szovjet kormány újabb békekezdeményezését. A Hruscsov-nyilatkozat visszhangja Pl NE AU ! „De Gaulle alkotmányreformja ellen szavazok" Le Mans (MTI). Mint a Reuter jelenti, Christian Pineau, aki több mint két évig volt Franciaország külügyminisztere, kijelentette, hogy szeptember 28-án sorra kerülő a népszavazáson de Gaulle alkotmánytervezete ellen fog szavazni. »Nem akarom azt mondani, hogy az 1946-os alkotmány jó volt — mondotta Pineau —■, de az 1958-as még ennél is rosszabb, mert konfliktust okoz a végrehajtó és a törvényhozói hatalom között. nak, akik azt állítják, Azokhogy ha de Gaulle köztársasági elnök lesz, nem fog visszaélni hatalmával, azt válaszolom, hogy az alkotmány általában hosszabb életű, mint egy ember, és de Gaulle utódait esetleg kísértésbe hozza majd személyi hatalmuk.« Vietnami politikus elítéli az Egyesült Államok kihívását Kína ellen amerikai imperialisták tevékenysége kihívást jelent a világ valamennyi népe számára is, amely szereti a békét. Hozzáfűzte: a hatszáz milliós kínai nép erejét nem szabad lebecsülni. A kínai népet támogatja az egész szocialista tábor és támogatják Ázsia, valamint Afrika népei is. Ton Duc Thang hangsúlyozta, hogy Tajvan és a partmenti szigetek, amelyeket jelenleg az amerikai és a csangkajsekista csapatok tartanak megszállva, kínai területnek számítanak. A kínai népnek az az elhatározása, hogy felszabadítja ezeket a szigeteket, megingathatatlan. A vietnami nép teljes szívvel támogatja a kínai nép igazságos ügyét — mondotta Ton Duc Thang Értesülésünk szerint a vietnami szocialista párt főtitkára szintén elítélte az Egyesült Államok provokációs tevékenységét. Hanoi (Új Kína), Ton Duc Thang, a vietnami Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának elnöke az Új Kína tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az a feszültség, amelyeket az amerikai imperialisták okoztak a tajvani térségben, kihívást jelent a hatszáz milliós Kína ellen. Az Nagyarányú letartóztatások Tajvanon Peking (Új Kína). A Csang Kaj-sek klikk az Egyesült Államok tajvani katonai parancsnokságának utasítására szombaton virradóra kijárási tilalmat rendelt el Tajvan különböző városaiban, és ugyanakkor nagyarányú letartóztatásokat hajtott végre. Csang Kaj-sek katonái, csendőrei és rendőrei lezárták az utcákat, igazoltatták és megmotozták a járókelőket. Sok házba betörve, álmukból riasztották fel az embereket, és a lakásokat átkutatták. Tajpeji jelentés szerint csak magában Tajpejben hétszáz embert tartóztattak le mint »gyanús elemeket«, ezek közül számosat bántalmaztak. ( Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: változó felhőzet, több helyen kisebb eső, mérsékelt északkeleti, keleti szélséklet alig változik.A hőmérVárható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is felhős idő, kisebb esőkkel. 2 Az USA „közvetett" intervenciója a Távol-Keleten A 36 ezer négyzetkilométer — tehát a Dunántúl területénél valamivel nagyobb — Tajvan szige < tét, valamint a kínai partvidék előtt fekvő Kimoj és Macu szigetcsoportokat, az által amerikai militaristák1 támogatott reakcióst csangkajsekista klikk csa- *patai A kínai tartják megszállva.A partvidék előtti * szigetcsoportokról a csang-] kajsekista tüzérség provokációs célzattal rendsze * résén lövi a partmenti városokat és falvakat. Jelmagyarázat: A) Távol-Kelet áttekintő térA ] képe. 1. Az USA igazgatása és befolyása alatt álló or ]szágok. 2. A Brit Nemzetközösség ] területei. 3. Pozitív semlegességet folytató távol-keleti országok. B. Tajvan szigete és a vele szemben elterülő kínai partvidék. 4. Az amerikai VII. flotta.15. Hadikikötők Tajvanon. 6. Amerikai és csangkajsekisita légitámaszpontok. I. A Kimoj szt ...lek, Tajvan előretolt bázisa. SOMOGYI NÉPLAP Nemzetközi Szemle Akaratukból vagy akaratuk ellenére? Ez év március 31-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsa bejelentette, hogy a Szovjetunió minden előzetes feltétel és megállapodás nélkül egyoldalúan felfüggeszti további atom- és hidrogénfegyver-kísérleteit. A szovjet kormánynak ez a merész huszárvágása egycsapásra kettészelte az atomfegyverkezési verseny reménytelenül összegubancolódott gordiuszi csomóját. Az amerikai atomdiplomácia vereségének előérzete ekkoriban már szinte benne volt levegőben, hiszen a »tömeges a elrettentés« dullesi koncepciójára — katonai tekintetben — kiheverhetetlen csapást mért a szovjet szputnyikok fémjelezte erőeltolódás. A március 31-i szovjet döntés viszont a nemzetközi politika és a közvélemény megnyeréséért folyó mérkőzés porondján adta meg a kegyelemdöfést Washington »atomfurkósbot« diplomáciájának. Az amerikai atompolitika a szovjet bejelentés után hirtelen azon vette észre mart, hogy a világ legégetőbb lemmáját illetően legürenbibe került, elszigetelődött. Atompolitikájának irrealitása és tarthatatlansága most már nem csupán katonai, hanem politikai tekintetben is teljesen feltárult. A szovjet javaslatra adott első nyugati válasz ennek ellenére mégis újabb »nem« volt. A messzebb tekintő nyugati kommentátorok azonban ekkor már világosan látták, hogy kiutat kell keresni az amerikai atompolitika zsákutcájából. Az amerikai tagadó válasz úgyszólván csak az addigi merev dullesi vonalvezetés ösztönös reagálása volt a meglepő szovjet kezdeményezésre. Az elutasító válasz azonban csak legfeljebb pillanatnyi, lélegzetnyi szünetet hozhatott, de megoldást nem: a nyugati hatalmak kénytelenek voltak megkezdeni taktikai visszavonulásukat. Ez a taktika szemmel láthatóan két célt tűzött maga elé: először is időt nyerni, hogy a már tervbe vett hatalmas méretű és intenzitású robbantási kísérletsorozatokat végrehajthassák; igtásodósor pedig időnyerést felhasználni új, az mai nemzetközi helyzet realiatásához jobban simuló atompolitika kialakítására. Az új taktika első lépéseként Washington bejelentette: »esetleg helyeselné« a további atomrobbantások megszüntetését, addig nincs lehetőség, de erre amíg nem kötnek megállapodást »egy megfelelő ellenőrzési rendszerről«. A szovjet kormány azonnal elfogadta a nyugati tárgyalási javaslatot, noha szakértői tárgyalások nélkül is ismeretes volt, hogy mértékadó atomtudósok egybehangzó véleménye szerint a technikai fejlődés jelenlegi szakaszában lehetetlen a nukleáris robbantásokat »titokban« végrehajtani. Ilyen előzmények után került sor a keleti és nyugati atomszakértők genfi értekezletére. Az amerikai kormányt természetesen nem érte meglepetésként az atomtudósok értekezletének az a végkövetkeztetése, hogy lehetséges az atom- és hidrogénfegyver robbantások hatékony ellenőrzése. Ellenkezőleg: az amerikai kormány nagyon is »célszerűen« kihasználta az atomtudósok kéthónapos tárgyalásaival nyert időt. Az ázsiai partok közelében egymás után robbantak az eddigi legnagyobb méretű amerikai atom- és hidrogénbombák, annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok igyekeztek csökkenteni kísérleteik jelentőségét, megállapítást nyert, hogy április végétől július 26-ig az amerikai hatóságok mindössze tizennégy robbantást jelentettek be, holott a szovjet megfigyelő állomások 32 atomrobbantást észleltek ebben az időszakban. Látnivaló tehát, hogy az amerikai hadügyminisztérium nem vesztegette idejét. A genfi atomszakértői értekezlet befejezésének időszakában azonban Washington helyzetét rendkívül bonyolította, hogy a nemzetközi élet más szféráiban súlyosbodtak az angol—amerikai diplomácia problémái. Most már nemcsak az atomfegyverek betiltása lebegett Damokles kardjaként fejük felett, hanem a Libanonban és Jordániában elkövetett nyílt katonai beavatkozásuk következtében az agresszor megszégyenítő bélyege ellen is hadakozniuk kellett. A Szovjetunió javasolta csúcsértekezlet körüli huzavona sem növelte népszerűségüket, az ENSZ rendkívüli közgyűlésének egyhangú határozata pedig — még ha enyhe kifejezésekkel is — súlyos csapást mért politikájukra. A genfi atommegállapodás közzétételének időpontjában tehát a kedvezőtlen körülmények sürgős intézkedést követeltek tőlük. Az időpont azonban semmiképpen sem kedvezett, hiszen az amerikaiak még nem fejezték be elkezdett kísérletsorozatukat, az angolok pedig éppen csak hozzáfogtak tervbe vett robbantásaikhoz. Ámde ugyanakkor a közvélemény elemi erővel növekvő követelésén kívül Washingtonnak és Londonnak szembe kellett néznie a gyorsan közelgő amerikai kongresszusi választásokkal, illetve az angol munkáspárti ellenzék növekvő nyomásával. Ilyen előzmények után került sor arra az angol—amerikai bejelentésre, amely szerint október 1-től »bizonyos feltételekkel« hajlandók egy évre felfüggeszteni a további atom- és hidrogénfegyver-kísérleteiket. A bejelentést nyugati sajtó nagy ovációval a fogadta, »nagyszerű kezdeményezésnek«, »kitűnő ajánlatnak«, a »nyugati diplomácia osztatlan sikerének« nevezte. Az ujjongás mögül azonban máris egyre-másra felbukkannak azok a megnyilatkozások, amelyek a valódi értékére szállítják le a nyugati »hozzájárulást«. A New York Herald Tribune vasárnapi számában például ezt írta: »... Tudtára kell adni a világnak, hogy az Egyesült Államokat nem elégítik ki a nukleáris ellenőrzésre tett félintézkedések. Ez annyit jelent, hogy a feltételek el nem fogadása esetén folytatni kell a kísérleteket. A világ egyértelmű „igen“-t vár Az amerikai lap aláhúzza, a kísérleteket a nyugati hatalmak csak október 31-től hajlandók felfüggeszteni és a közbeeső tízhetes időszakban további robbantásokat akarnak végrehajtani. És, hogy mi lenne a robbantások egyéves felfüggesztésének gyakorlati jelentősége, azt világosan elárulja a befolyásos New York Times, amikor megállapítja: »Az Egyesült Államok ötven fajta atomfegyver szerkesztősén dolgozik, s a megszüntetése nem kísérletek gyakorol nagyobb hatást erre az átfogó programra«. Ezek után tehát teljesen megalapozott az a feltevés, hogy a nyugati »hozzájárulás« nem őszinte; célja egyrészt az időnyerés, az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek további folytatására, másrészt a kiút keresése zsákutcába került atomdiplomáciájuk számára. Nos, ha az angol—amerikai lépést csupán újabb taktikai manővernek szánták, akkor ez máris kétélű fegyvernek bizonyult. A szovjet diplomácia ugyanis ismét szaván fogta Washingtont, amikor N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Pravdának adott nyilatkozatáaban bejelentette: a szovjet kormány hajlandó tárgyalásokat kezdeni az atomfegyver-kísérletek október 31-ével kezdődő általános megszüntetéséről és megtiltásáról. A szó most megint Washingtoné és Londoné, a világközvélemény pedig egyértelmű »igen«-t vár tőlük. Morse amerikai szenátor ellenzi az amerikai közbelépést Kimoj és Macu védelmére Pendleton (Oregon). Morse demokrata szenátor vasárnap újból hangoztatta, hogy ellenzi az amerikai intervenciót Csang Kaj-sek mellett Kimoj és Macu szigetek védelmére. A demokrata párt Pendletonban rendezett összejövetelén Morse kijelentette: »Nem szabad, hogy Csang Kaj-sek amerikai fiatalokat küldjön meghalni a kínai partoktól mintegy tíz kilométernyire fekvő sziklákra, csak azért, mert ő ezeket a sziklákat erődítménnyé építette ki.« A szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai kormánynak a szigetekkel kapcsolatban végrehajtott tettei nem egyeznek meg a nemzetközi joggal. Kurcsatov akadémikus az irányítható termonukleáris reakcióról Moszkva (TASZSZ). Igor Kurcsatov akadémikus, az irányítható termonukleáris reakciók ismert szovjet szakembere a Pravda hétfői számában kifejezi azt a reményét, hogy az atomerő békés felhasználásának ügyében Gertiben megnyíló második nemzetközi tudományos és technikai értekezleten az irányítható termonukleáris rekciókra vonatkozó kutatómunkákról elég teljes tájékoztatás hangzik majd el. A Pravda kivonatosan közli Kurcsatov akadémikusnak az Atomenergia című szovjet folyóirat legújabb számában megjelent cikkét, amelyben áttekintést ad a Szovjetunióban az irányítható termonukleáris reakciókkal kapcsolatban folyó kutatásokról. Megemlékezik a többi között az »OGRA« nevű szovjet készülékről, amelynek az a feladata, hogy segítségével széleskörű fizikai kutatómunkát végezzenek az irányítható termonukleáris reakciókkal kapcsolatban. Bár még sok nehézséget kell legyőzni és sok elméleti kérdés is megoldásra vár — írja Kurcsatov akadémikus —, az Atomenergiai Intézet szükségesnek tartja, hogy az irányítható termonukleáris reakció területén a legszélesebbkörű kutatómunkát végezze — beleértve olyan nagyszabású berendezések elkészítését is, mint az »OGRA«. Megkezdődött az atomenergia békéscélú felhasználásával foglalkozó második nemzetközi értekezlet Genf (AFP). Mint az AFF jelenti, hétfőn magyar időszámítás szerint 10 óra 37 perckor megkezdődött Genfben az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó második nemzetközi értekezlet.