Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-12 / 215. szám
Péntek, 1958. szeptember 12. 77 éve igazgató kell karszaalni-Az íróasztal mögött zéptermetű férfi zöld inget visel, szürke digánjának két szárnya badon lebeg. Néha-néha kár valami fogas kérdést tesz fel az előtte ülő erdész, revizor, vb-elnök, nikotinos ujjaival idegesen kopog az asztal lapján. Különben nyugodtan, közvetlenül beszélget az emberekkel. Nemsokára befejeződik a kis értekezlet, és Puska Ferenc, a Dél-Somogyi Erdőgazdaság igazgatója rendelkezésünkre áll. — Hát bizony, amikor igazgató lettem, először magam se hittem az egészet, meg féltem is, hogy tudok-e majd bánni az emberekkel. Édesanyám ugyancsak elcsodálkozott, hogy az egykori cselédember fiából igazgató lehet. Váltig mondogatta: »Jaj, ha ezt apád megérte volna.« Puska Ferenc szülei cselédek voltak a büssüi Gálnál. Az első világháború elvitte az édesapát. Harmincban édesanyjával és testvérével sem— Hogyan vélekedik beosztásáról, Puska elvtárs? — Megmondom nyíltan: nem könnyű az emberek dolgában intézkedni. Állást kell foglalnunk néha olyankor is, amikor talán mi sem vagyunk biztosak a dolgunkban. sem mondom, hogy nincs szt bánk. Azt mondja nekem kia múltkor a miniszterhelyettes elvtárs, hogy kicsit vagyok az emberekkel. Lehet, ha a népgazdaság érdekében lépek fel keményebben a fegyelmezetlenekkel szemben. Ebben az évben is több dolgozót elbocsátottunk lopás miatt. Megmondtam már elégszer: aki lop, az nem maradhat a gazdaságban. De visszatérjek a kérdésre, hogy bizony nem leányálom igazgatónak lenni. Sokféle emberrel fődik a szó. Kicsit elkomorul Puska elvtárs, amikor a szörnyű időkre emlékezik. — A munkástanács felszólított, hogy hagyjam el a gazdaságot, mivel a jövőben csak mérnöki képzettséggel ülhet be valaki az igazgatói székbe. Még azzal is fenyegetőztek, hogy az egyetemistákat kihívatják és letartóztatnak, kémény szem tetszett nekik, hogy nem voltam hajlandó aláírni a jogtalan pénzkifizetéseket. Hazamentem Nemesvidre. Amikor visszajöttem, bizony sok embert el kellett távolítani, mire a rend helyreállt. Puska elvtárs nőtlen ember, egyetlen szenvedélye, hogy szerelmese az erdészetnek. No meg esténként olvasgat otthon. Amikor Pestre megy, megnéz egy-egy színházi előadást. A kell bánnunk. Nálunk a volt pénzét takarékba teszi. Vajon csendőrtől, gróftól kezdve kulákig akad mindenféle. Nem a mire gyűjt? a legkönnyebb fegyelmet tartani akkor, ha nem szigorú az ember. Van egy szokásom, ami szintén nem mindenkinek tet-Szeretnék venni egy kis házat a Balaton mellett. Becsületes úton, nem úgy, mint egyesek. Amikor elindultam az igazgatóság rögös pályáján, más volt Nemeseiden Aztán szik, szeretek mindenről tudni, azt nuy^tami .Ami az államegint háború, kikerült ő is ami a gazdaságban történik a frontra. Negyvenötben fog- mondja mosolyogva, ságba esett Pesten. A Szovjetunióban kéthónapos fasiszta Moszkvába, iskolára 1948 augusztusára dolgozók. Puska elvtársban került haza, s azonnal az erdőgazdaságban helyezkedett el. Először Surdon volt gondnokhelyettes, majd Iharosberényben lett igazgató. Jelenlegi munkahelyére, Nagyatádra 54-ben került. — 76 000 hold erdőre, 1200 hold mezőgazdasági területre, 2 fűrésztelepre, 1 gépállomásra, 100 hold halastóra s egy önálló építkezési csoportra kell vigyáznom. Ennek vagyok a gazdája. S büszkén mondhatom, nyugodtan alszom éjszaka, nincs miért félnem. Megteszek minden tőlem telhetőt, vigyázok az erdőgazda- főleg a tanácsok okozzák azság vagyonára. Azt mondja zal, hogy vétenek a rendelkenekem a múltkor az egyik rések ellen, jogtalanul vág azügyész: »Ha tőkés volnék, és nak ki fát, s amikor erélyesen erdőm lenne, csak a Puskát fellépünk, morognak ránk, még nekem az nem kell.« Nem dicsekedni akarok, de még külprogramot se számolom el, a pedig az járna nekem. Egymagam vagyok, s bár az unokatestvéreméket is segítem, Az üb-elnök jön be, keant- jében nagy paksaméta kérevitték lem. Segélyt, előleget kérnek jól ______ __ meghányja-véti a dolgot, mi szépen élek a fizetésemből, előtt aláírná. — Nagyon megfontolom, mit írok alá — fordul ismét hozzám —, amit egyszer szentesítek, azt a főkönyvelő nyugodtan kifizetheti. — Van-e sok kellemetlensége, mint igazgatónak? Amikor azt kívánom Puska elvtársnak, hogy még sok évet töltsön el a gazdaságnál ebben a beosztásban, így felel: — Nem biztos, hogy képzettségemmel lépést tudok tartani a fejlődéssel. Amikor ide ketenném meg igazgatónak!• Nem tagadhatom le, van. 02 Ha dolgozóink jobban megy kémiát már időközben befognák a munka végét, jobban vigyáznának a társadalmi tulajdonra, akkor nem hétmillió forint lenne a nyereségünk, hanem jó néhány millióval ... . . .. . .... , több. Különben a bosszúságot mzsora felkészülten elmenni. Il/Ti mégis azt reméljük, jövőre csak nekivág Puska elvtárs az erdőmérnöki képzettség megszerzésének. Az ellenforradalomra teregettem el. Igaz, már szóltak, végeztem el az erdőmérnöki kart levelezőn, de nem mertem nekivágni. Hat év az hat év, s hátha nem tudok minden Lajos Géza Új könyvek et . Négy új verseskötet és szépprózai mű jelent meg héten magyar írók tollából. Dsida Jenő már-már elfelejtett költeményei a Tóparti könyörgés című kötetben láttak napvilágot. Mátyás Ferenc húsz év terméséből válogatta össze Csönd és nyugtalanság című kötetének anyagát. Szabó Magda Neszek című új vers-gyűjteményével jelentkezik. Tíz év verseiből került ki Takáts Gyula dunántúli Mézöntő című új kötete.költő Az annak idején sokat vitatott Veszélyes művészet írója, s Erdős László új regénye, a l Lelkiismeret, kiegészítése előbbi művének, s valóságos lélekrajzát adja az illegális kommunista mozgalomnak. Urban Ernőnek az ellenforradalom idejéről írt kisregényeit és új novelláit foglalja magában a Forgószél című kötet. Gerencsér Miklós Ember a mezsgyén című új novelláskötete a város és falu mai problémáit tárja fel. Palotai Erzsi, az ismert előadóművészinő első regénye a kisvárosi környezetben játszódó Szerelem, fájdalom. Színes itáliai útirajz Berczeli A. Károly Kék ég alatt című írása. A Magyar Klasszikusok sorozat új kötete Mikes Kelemen törökországi levelei. Uj külföldi könyvek: Bertolt Brecht Kalendáriuma, a Koreai költők antológiája, Lorca három színműve, Nervál francia író Sylvie című kisregénye kétnyelvű kiadásban, Kuprin Szulemit-jának új kiadása és Osborne angol író Dühöngő ifjúság című színműve. Lenini Művei sorozatának 36. kötetében az 1899—1923 között írt számos, eddig kiadatlan levele, cikke és beszéde található. Megjelent Dobbam * goi közgazdász Politikai gazdaságtan és kapitalizmus című munkája. ____________ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI LEVELEZŐ TAGOZAT előadásai szeptember 15-én, hétfőn délután 5 órakor kezdődnek a Berzsenyi Dániel Általános Iskolában (Szabadság- fark). 6 FURCSA AGITÁCIÓ Az alabamai Atmore városkában egy ideje rendkívül ügyes betörő működik. A rendőrség csak azt nem tudja kitalálni, hogy a szakmának ez a mestere milyen indokból űzi éjszakai foglalkozását. A betörő ugyanis a legerősebb páncélszekrényeket is feltöri, de egyetlen centet sem visz el, csupán a következő üzenetet hagyja a tett színhelyén: »Isten védelme jobb, mint a legerősebb páncélszekrény«. A mammut szó eredete A »mammut« szó az északeurópai és észak-ázsiai jégben talált ősállatok megjelölésére a tunguz »mammontokovaszt« kifejezéséből származik. A mammut a történelem előtti ember vadászatainak »nagyvadja« volt; eddig közel 50 000 mammut világszerte. csontvázat találtak A kereskedelmi forgalomban lévő »elefántcsontnak« körülbelül egyiharmada származik. filmszínházaink műsorán. A PÁRBAJ KOLDL/SDIÁK című szovjet filmet Kuprin elbeszélése nyomán írta Petrov forgatókönyvíró és rendező. Romasov hadnagy nemrég került új állomáshelyére, egy eldugott, unalmas vidéki városkába. Még tapasztalatlan, álmodozó ifjú, nehezen tudja elviselni a parancsnok kemény hangját, az embertelen büntetéseket. Ökölbe szorított kézzel kell tűrnie, hogy az ezredparancsnok legkisebb ok miatt is vesszőzteti a közkatonákat. Tiszta társai látszólag iár megszokták ezt az életet, ellátják szolgálatukat, és esténként leisszák magukat a tiszti étkezdében. Romasov hadnagy maga is megpróbálja ezt az életet, de másra vágyik. Csak akkor érzi jól magát, ha ellátogathat Alekszandra Petrovnához, Nyikolaj főhadnagy feleségéhez. Ilyenkor hosszan elnézi az asszony lágy ívű nyakát, ahogy kézimunkája fölé hajolva dolgozgat. Az ezredben egyre jobban feltűnik, hogy Romasov minden szabad idejét titkos szerelménél tölti. A tisztek nem értik ezt a tiszta, rajongó szerelmet, örülnek, hogy új »szórakozásra« találtak. Nyikolajev főhadnagyot »jóindulatúan« figyelmeztetik, hogy felszarvazták. A párbaj elkerülhetetlen. A kihívás estjén Romasov ellátogat Nazalszkij főhadnagyhoz; ő az egyetlen ember az ezredben, aki iránt barátságot, bizalmat érez a fiatal fiú. Nazalszkij kiváló katona, de iszik. Tragédiájának okát senki nem ismeri. Ezen az estén beavatta Romasovot a titkába; szeretett egy asszonyt, aki álnoksággal viszonozta tiszta érzelmeit, csak nagyravágyásának kielégítéséhez akarta felhasználni őt. Mikor reményei nem váltak valóra, Nazalszkijt félredobta A főhadnagy hajdani szerelmesének levelét is megmutatja, és Romasov összetörten ismeri fel Alekszandra Petrovna kezeírását. Feldúltan támolyog vissza szobájába, ott várakozik rá az asszony, és zokogva kéri Romasovot arra, hogy ha már párbajozni kell, a levegőbe lőjön, Nyikolajev is ezt fogja tenni. Romasov hisz az asszony könnyeinek, szerelmes szavainak. A számító, gonosz asszony a megbódult hadnagynál tölti az éjszakát. Kora hajnalban az erdőszélen találkoznak a párbajozók. Dörren a fegyver, és az álmodozó ifjú hadnagyot megöli Nyikolajev golyója. A filmet a Szabad Ifjúság filmszínház játssza. Az operettkedvelő közönség most szélesebb láthatja viszont az elmúlt év nyarának nagysikerű vásznon filmjét, a Millöcker Koldusdiákjából készült színes DEFA-filmet. A kellemes, vidám muzsika méltó keretet kapott a színpompás díszletekkel, káprázatos kosztümökkel, romantikus felvételekkel. A film meséje nagyjából hű az eredeti operett szöveghez. A főszereplők jól élnek az operett kínálta lehetőségekkel, hiányzik azonban a filmből, az eredeti mesében megrajzolt néhány kitűnő komikus alakja. Szép a muzsika, kedvesek a dalok, de néhány képben nagyon is díszletszerűen hatnak a hátterek. Ettől függetlenül kellemes szórakozást nyújt másfél órán át a Koldusdiák című keletnémet filmalkotás. Miről szól? Erős Auguszt szász király leigázva tartja Lengyelországot, ahol a nemesség és a szegény nép szövetkezik az elnyomó ellen. Az összeesküvés egyik szervezője Jan, akit szász katonák üldöznek. A véletlen útjába hozza Simont, az örökvidám koldusdiákot, s kettejüket összehozza egy főúri hintó három hölgy utasával. Simonnak sikerül az üldözőket félrevezetni, majd mindketten folytatják útjukat a hintó csomagtartójában Krakkó felé. Nowalska grófnőt álomba ringatja az egyhangú utazás, míg a két leány, Laura és Bronislawa némajátékot folytat a két fiúval. Krakkóban Ollendorf kormányzó nagy ünnepséget rendez, ide tartanak Nowalskáék, s két potyautasuk is bejut az estélyre. A kormányzó táncol Laurával, és orvul vállon csókolja. A felbőszült mama legyezővel arcul üti Ollendorfot, a hatalom képviselőjét, s a két diák vezetésével kikacagja őt az egész vendégsereg. A két vakmerő börtönbe kerül, csak az menti meg őket a pusztulástól, hogy Ollendorf elhatározza: a két ifjút használja fel bosszútervének végrehajtásában. Mindkettejüknek szabadságot ad, ha Simon hercegnek adja ki magát, és 24 órán belül nőül veszi a büszke grófnőt. Jan a hercegi titkár szerepét kapja. Nowalskát nem nehéz meghódítani, az esküvőt is kitűzik másnap délelőttre, de Simon ennek egy cseppet sem örül, mert Laurát szereti. Bronislawa és Jan között is szerelem szövődik. Egy csíny folytán menyasszor, elkésik az esküvőről, erre Simon a fátyollal ela takart arcú Laurát vezeti az oltár elé. OJlendorf elégedetten készül a sikerült bosszú leleplezésére, amikor fordul a kocka. Tan feladására a lengyelek lefegyverzik és foglyul ejtik a szászokat. A két fiatal pár egymásé lehet, és Nowalska is megvigasztalódik, hiszen megmenekült a szégyentől. A filmet a Vörös Csillag filmszínház játssza. SOMOGYI NÉPLAP EGY KIS FALU KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL Balatonberényi eredmények, tervek... Ez a kis Balaton menti falucska arról nevezetes, hogy a pedagógusok jó gazdái a népművelésnek, szívügyüknek tekintik az iskolán kívüli fiatalokkal való foglalkozást is. Hárman üldögélünk a tanári szobában, de csak ketten beszélgetünk Huba Gyönggyel, aki azonkívül, hogy magyar szakos tanár, és szerelmese a bábjátszásnak, a falu KISZ- szervezetének a titkára. Mégpedig nem utolsósorban viseld ezt a tisztséget. Fiatal a herényi KISZ-szervezet: október 22-én ünnepli megalakulásának egyéves jubileumát, de a lelkes kis gárda máris számottevő eredményekkel büszkélkedhet. Ők is, mint legtöbb más község fiataljai a megyében, a művelődési házban élik szervezeti életüket. — Nem jó megoldás ez — ingatja fejét a titkár. — művelődési háznak a nagyteremen és a kis előtéren kívül mindössze kettő — ugyancsak kicsi — helyisége van. Ezekben helyeztük el a népkönyvtárat, a klubszobát, ahol rádiót hallgathatunk, hasznosan tölthetjük az időt. Hol az egyikben, hol a másikban vagyunk, hol pedig sehol. __ 777 — Érthető is, ti. a falu minden megmozdulása a kultúrházban bonyolódik le, kezdve a gyűléseken, befejezve a tanfolyamokon. Gyakran szeretnénk összejönni, és lehetetlen, mert táblás ház van. — Kértek már segítséget a tanácstól, a pártszervezettől? — őszintén szólva még eddig nem. Pedig sort kell keríteni erre. — Mit tett a KISZ-szervezet a falu kulturális életének fellendítéséért? — Tavaly előadtuk Illyés Gyula Fáklyás,áng című drámáját, és Vészi Endre Titkárnő című színdarabját. Bábjátszó együttest alakítottunk, ezt az idén tovább akarjuk fejleszteni. Terveink szerint bemutatjuk a Hófehérke és a hét törpe c. bábdarabot. — Szeretik, megbecsülik ezt a művészeti ágat a faluban? — Igen, sőt nemcsak itt, hanem a környező falvakban is, ahol csak megfordultunk. Tavaly bejártuk a környéket az orosz népmeséből írt Bíborszínű virág című darabbal. — Hogyan fogadták az emberek magukat? — Először legyintgettek, hogy ez csak gyerekeknek való. Az előadás végére azonban meggyőződtek arról, hogy szórakoztató a bábjáték a felnőtt néző számára is. — Csak a KISZ-fiatalok báboznak a csoportban? — Nem, a felső tagozatból van néhány ügyes iskolásunk. Gondoskodni kell az utánpótlásról! — válaszolja nevetve, aztán hirtelen elkomorul. Egy baj azért van. Az elmúlt időszakban nem nagyon törődtek velünk a hivatalos szervek. Akárhányszor szerepeltünk, még a kulturális seregszemlén is rögtönzött paravánnal dolgoztunk, mert nincs paravánunk, noha van egy ötezer forintos bábkészletünk. A megyei tanács művelődésügyi osztálya megígérte, hogy megkapjuk a feloszlott csökölyi bábcsoport paravánját. Leirat is jött, hogy a mienk lehet, igen ám, de csak elméletben a mienk egyelőre, mert a mai sem érkezett meg. (Itt napig hadd jegyezzük meg, hogy nem okos dolog a sült galambra való várakozás. A tétlen mérgelődés helyett nem lenne jobb, ha felkerekedne valaki Berényből, s elhozná új hazájába azt a nélkülözhetetlen paravánt? Vagy nem lehetne levélben kérni a csökölyieket, hogy adják fel azt a paravánt, ha már írás is van arról, hogy nem az ő tulajdonuk?! Dehogynem! Annyi pénz talán akad a KISZ-szervezet házatáján, hogy az elszállításra elegendő!) — A népművelési munkán kívül még mit végzett a KISZ? — Társadalmi munkában rendbehoztuk a parkot, az úttörőkkel összefogva pedig fásítottunk a park egy szakaszán. — További terveik? — A fiatalok eszmei, politikai nevelésén, a jó szervezeti élet elmélyítésén kívül a bábozást akarjuk elsőként folytatni. Most, hogy befejeződik lassan a betakarítás, nyit kultúrház. Mint legtöbb faluaban, itt is az őszi és téli, kora tavaszi időszak a művelődés, szórakozás főidénye. Szervezetünk további programja kapcsolódik a kultúrházéhoz. Nem is lehetne elválasztani egymást, mert a színjátszók is javarészt fiatalok. . ja?— Ki a kultúrház igazgatóHuba György nevetve mutat — tréfás meghajlással kísérve a mozdulatot — a nevelői szobában eddig hallgatagon foglalatoskodó idősebb kollégájára: — Musitz László! — Igen, én vagyok — veszi át a szót a frissen bemutatott pedagógus. — Sejtettem, hogy rám is sor kerül, ezért hallgattam eddig. Mondom is a terveinket, tudom, hogy ez érdekli. Elsőként egy vidám estet rendezünk a közeljövőben. Lesz ebben minden, aminek egy jó esztrád-műsorban lennie kell. Ezt amolyan bemelegítőnek szánjuk, hogy az emberek ismét hozzászokjanak ahhoz, hogy a kultúrház nyitva van. Ezután kerül sor már hagyományos szüreti mualatságra, ennek megrendezésében szintén a fiatalságé a szó. — Bizony, itt jól kitáncoljuk magunkat! — veti közbe Huba György tréfálkozva. — Még az elvtársnőt is megtáncoltatjuk, ha eljön. — Igen, szívesen látjuk — mondja a kultúrház igazgatója is. — Persze, örülnénk, ha első előadásunkkor, Kisfaludy Csalódások című darabjának bemutatásakor is ellátogatnának hozzánk. Vagy később. Mert játsszunk még egy színdarabot, de még nem sikerült választanunk, hogy mi is legyen. A sok jó közül melyik. — Egyéb programja nincs a kultúrháznak? A Csiky Ger-Korun Deius egynargej„ Színház művészei mikor mammutcsontokból ♦ voltek itt utoljára? Tavaly igen nagy sikerük volt a Szabad Föld téri estéknek, no meg az ezüstkalászos tanfolyamnak. Ezeket az idén is szeretnénk megindítani, mert több az érdeklődő, mint tavaly. Az elmúlt évben egy-egy érdekesebb előadásra eljöttek azok is, akik nem voltak beiratkozott hallgatói a tanfolyamnak. Ami a színházat illeti, sajnos, utoljára egy évvel ezelőtt jártak nálunk a színészek. Pedig szeretjük, és szívesen látnánk őket. — Mi a távolmaradás oka? Kicsiny talán a kultúrház? — Azt nem mondhatnám. Száznyolcvan ülőhely van és ötven álló. Valahol másutt keresendő a mostohaság oka. Déryné Színház jött néhányszor, de újabban olyan megyébe nem mehetnek, ahol színház van. — Tehát a berényiek neheztelnek egy tócsát a színházra? — Hát... egy cseppet. Mert Berény azért nem a világ vége, itt is szeretnek művelődni, szórakozni az emberek. Mi üzennek a színháznak? Musitz László összenéz örökkön nevető tanártársával, Huba Györggyel, s egyszerre mondják: — Az új évadban várjuk a színészeket! Búcsúzáskor abban maradtunk, hogy átadom az üzenetét. íme, átadtam, nem könynyen röppenő száiban, hanem írásban! László Ibolya