Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
A kaposvári járás községeinek csaknem felében már megalakultak a tanácsok A november 16-án megválasztott új községi tanácsok ezekben a napokban tartják alakuló ülésüket. A kaposvári járás 74 községi tanácsa közül 35-ben már összeültek a tanácstagok, felülvizsgálták a megbízóleveleket, és soraikból megválasztották a tanács végrehajtó szervét, a végrehajtó bizottságot. Általános tapasztalat, hogy a községi népfrontbizottságok javaslataival a legtöbb esetben találkozik a tanácstagok véleménye, így mindenütt a legjobb tanácstagok kerülnek be a végrehajtó bizottságba. Az üléseken mindenütt ott alakuló vannak a járási szervek képviselői, segítenek az elindulásban a tanácsnak, s egyúttal azt is elmondják, hogy a tanácstagoknak milyen feladataik, jogaik, kötelességeik vannak és lesznek a négy év alatt. Az 1738 községi tanácstag közül mintegy ötszázan a végrehajtó bizottságok tagjai lesznek, a többiek pedig különböző állandó bizottságban tevékenykednek majd. A községi tanácsok megalakulása után kerül sor a járási tanács végrehajtó bizottságának megválasztására. KLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK? Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPja XV. évfolyam, 284. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1958. december 2. Megváltozott, szebb lett életünk Irta: Kerekes Andrásné, a Kaposvári »örök dicsőség a hősöknek, akik életüket áldozták a szovjet hazáért, és megmentették Európa népeit a fasiszta rabságtól« — hirdeti a Szabadság parkban levő csodálatosan szép szovjet hősi emlékmű felirata. Ehhez hasonló emlékművek nemcsak hazánk városaiban, hanem Európa-szerte is jelzik, hogy a szovjet nép saját szabadságáért és függetlenségéért harcolva nem maradt részvétlen más népek sorsa iránt sem, melyek a fasiszta iga alatt nyögtek. A Szovjetunió hős népei tudták, hogy leigázott nemzetek a Szovjetuniótól várnak a segítséget a fasiszta barbárok elleni harcban. Ezért a második világháborúban — legyőzve és megsemmisítve a német fasizmust — felszabadították Európa leigázott népeit, köztük bennünket is. Városunkat a 3. Ukrán Front hős katonái 1944. december 2-án szabadították fel. Bár hazánk egész területe csak később, 1945. április 4-én szabadult fel, városunkban és az ország más felszabadított területein megindult az új élet. Igen, az új élet. A szovjet hadsereg egységei nem csupán a német fasisztáktól tisztították meg hazánkat, hanem megsemmisítették a fasiszta Horthy-rendszert, a tőkések, nagybirtokosok uralmát is, s ezzel lehetővé tették, hogy a magyar nép szabadon, saját belátása szerint rendezze be életét. Ma — december 2-án —, felszabadulásunk 14. évfordulóján, amikor a hála és kegyelet érzésével hajtunk fejet a hősök emléke előtt, akik harcoltak, s ha kellett, életüket is adták a mi jobb, szebb életünkért, hasznos — ha nagy vonalakban is — megvizsgálnunk városunk elmúlt 14 esztendejét. A szovjet hadsereg által történt felszabadítás nyomán új élet indult Egészséges, eddig tétlenségre városunkban, kényszerűen politikai erők szabadultak fel, kibontakozott a város munkásosztályának alkotókészsége. A hatalom gyakorlásában, a város politikai, gazdasági és kulturális életének irányításában a munkások, parasztok, dolgozó kisemberek mind nagyobb súllyal vettek részt. A felszabadulás utáni első tennivalók: az új élet megszervezése, a háború okozta bajok megszüntetése, a hatalomért folyó belső harc megvívása, így csak a fordulat éve után, de különösen a tanácsválasztást követő időben kerülhetett sor számottevő előrehaladásra a város fejlesztésében. Ha csak a fontosabb eseményeket soroljuk is fel, nincs okunk szégyenkezni: az iparosítási program keretében épült és bővült a textilmű, a ruhaüzem, a hűtőház, a vaskombinát, a rendelt szabóság, a finommechanikai vállalat, a gépállomás, az állatkórház, a mesterséges termékenyítő állomás stb. Korszerű üzletek nyíltak. Jelentős a kulturális életben történt változás is. Hét középiskolánk van, köztük a tanító- és óvónőképző. Kilenc napközi otthon és óvoda, hét játszótér, állandó színház, az ötszáz gyereket tanító zeneiskola, tizennyolc kultúrcsoport, a Somogy megyei Népi Együttes, a Szimfonikus Zenekar, a szentjakabi kultúrotthon, a hét fiókkal működő könyvtár stb. jelzi kultúránk fejlődését. Egészségügyünk is sokat fejlődött. Városunkban az SZTK havonta 28 000 beteget kezel. Új jelenség az iskolafogászat is, ahol havonta 800 gyermek kap kezelést. S ha a kommunális helyzetet vizsgáljuk — a több okból eredő nehézségek ellenére is —, szembetűnők, vagy legalábbis érezhetők az eredmények. Városi Tanács VB elnökhelyettese Láthatók az állami erőből épült és épülő új lakótelepek a Szántó Imre, a Hunyadi, a Beloiannisz utcákban s a kisemberek által, az állam segítségével épített új házak, utcák, sőt városrészek. A 15 km új út, a 8 km új járda, a 6 km-nyi új villanyhálózat, a 19 km új vízvezeték és hozzá a 14 mélyfúrású kút létesítése is igazolja, hogy népi demokráciánk igyekezett a múlt nehéz örökségén enyhíteni. . Nagy vonalakban ezek a városunk felszabadítása utáni eredmények. De vannak olyan változások is, melyeket nem lehet forintban kifejezni. E változások: az emberek fejlődése, életkörülményeik javulása, az, hogy nyugodtan dolgozhatunk, mert van hol, s hogy lehetőségünk van gyermekeinket megfelelően táplálni, ruházni, taníttatni. Nyugodtan, bizalommal nézhetünk a jövőbe. Olyan tény mindez, ami a múlt rendszerben a munkások, de egyéb dolgozók előtt is ismeretlen volt. Persze — mondhatja valaki—, mindez szép, de városunkban kevés a lakás, villany és víz sincs mindenütt, van még sáros, csaknem járhatatlan útunk, járdánk, s hogy kevés a bölcsőde, napközi otthon. Valóban így van. Két évvel ezelőtt az ellenforradalom viharában ezeket a bajokat igyekeztek ellenségeink felhasználni arra, hogy népi demokratikus rendszerünk megdöntésére híveket toborozzanak az egyszerű emberek sorából. Nem tagadjuk, hogy az általunk elkövetett hibák is hátráltatták a régi rendszertől öröklött nehézségeink megszüntetését, további fejlődésünket lassították. Azonban, ha őszintén vizsgáljuk ezeket a problémákat, láthatjuk, hogy nagy részük a növekedés nehézségei, és egyáltalán nem megoldhatatlanok. Városunk lakói előtt ismeretes mind az országos, mind a helyi hároméves terv, mely elsősorban az emberek életkörülményeit van hivatva javítani. Hogy megvalósul-e? Kormányunk az ellenforradalom után hihetetlen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját, s hogy dolgozó népünk támogatását megnyerte, azt őszinteségének, nyíltságának köszönhette. Mindenki tapasztalhatta, a kormány sohasem ígért többet, csak annyit, amennyit meg is valósíthatott. Ezért bízhat mindenki fenntartás nélkül a hároméves tervben. Ami pedig városunk hároméves tervét illeti, annak megvalósítása kizárólag rajtunk — a város lakóin — áll. Azon, hogy a tervben vállaltakat mindenki teljesítse. A városi tanács végrehajtó bizottsága bizalommal tekint az elkövetkező időszak elé. Bizalmunk forrása az a tény, hogy november 16-án városunk szinte egy emberként szavazott az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltekre, ami elismerése pártunk, kormányunk eddigi politikájának, s egyetértést jelent a jövő terveivel. Ma, amikor városunk felszabadulásának 14. évfordulóját ünnepeljük, az ellenforradalom adta tapasztalatokkal tarsolyunkban meg kell fogadnunk, hogy a szovjet hősök vére árán elnyert szabadságunkat úgy őrizzük, mint szemünk fényét. Mindennapi munkánk úgy végezzük, hogy az emberek szebb, jobb életét biztosító szocializmus nálunk is sikerrel épüljön. A karácsonyi munkaidő-beosztás rendje A december 25—26-i karácsonyi munkaszünettel kapcsolatban mind munkaidő beosztására, mind a bérfizetés időpontjára vonatkozóan vállalatok több kérdéssel fordultak a minisztériumokhoz. Erre vonatkozóan a Munkaügyi Minisztérium a következőket közli: Tekintettel arra, hogy karácsony két napját a vasárnaptól egy munkanap választja el, az érvényben levő rendelkezések szerint 1958. december 24-én, szerdán az egy műszakban dolgozó vállalatoknál, illetve a hivataloknál és intézményeknél a szombati napokra megállapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgozó vállalatoknál az MTV. 61. paragrafusának megfelelően miniszterek a szakszervezettel a egyetértésben engedélyezhetik a munkaidő csökkentését, illetve a harmadik műszak elhagyását. Csökkentett munkaidő esetén munkabér csak munkában töltött időre jár, a a havidíjas dolgozók munkabérét azonban amiatt csökkenteni nem lehet. December hó 25 és 26 — csütörtök és péntek — karácsonyi munkaszüneti napok, december hó 27 — szombat — pihenőnap, december hó 28 — vasárnap — rendes munkanap. Az folyamatosan termelő üzemekben, bányákban és a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek a szakszervezet elnökségével egyetértésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről Pénzügyminisztérium intézkedik. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió 27-én kormányának november tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat-Berlin "szabad várossá" nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyezmény következetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratkus állammá kell átalakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett »nagy-berlini közigazgatási megállapodásra. A nagyhatalmak azonban nyugati már 1948-ban megkezdték a jaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet külön kormány létrehozására, majd egyre fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország felfegyverzését. A nyugati megszállók ezenkedéseikkel már akkor vitézfosztották magukat azon megjoguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotó munkát folytató, demokratikus és egységes Németországot s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében Berrlinben akadályozza a fekvő német kérdés békés megoldását s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revansista-militarista szellem újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszéllyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában német militarizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedeteikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültek enyhítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is érezik a világ békeszerető néninek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió kormányának javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erőszakkal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Német Demokratikus Köztársaság kormányának szuverenitása megőrzéséért és Európa békéjéért vívott harcához, és ha a Német Demokratikus Csehszlovákiát, Köztársaságot, Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl olyan lépést, amely a minden kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és kölcsönös érdekek figyelembea vétele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. Eisenhower és Dulles tanácskozása a berlini kérdésről New York (TASZSZ). Mint az Associated Press hírügynökség jelenti, vasárnap Augustában (Georgia állam) Dulles külügyminiszter felkereste Eisenhower elnököt, és beszélgetést folytatott vele. Dulles közölte, hogy tájékoztatta az elnököt a berlini kérdéssel kapcsolatos események menetéről a szovjet jegyzék kézhezvétele óta. Megállapítottuk — hangzik a nyilatkozat —, hogy az elsősorban érdekelt nyugati szövetségesekkel, ezen belül a Német Szövetségi Köztársasággal nézeteink azonosak. Természetesen tovább folynak a tanácskozások. Mint a nyilatkozatból kitűnik, »az elnök megerősítette az Egyesült Államok kormányának azt a szándékát«, hogy ragaszkodik a berlini kérdésben elfoglalt régi politikájához, azaz akadályozza a berlini helyzet normalizálását, és Berlint továbbra is a német és az európai feszültség tűzfészkének szánja; A bonni kormány javaslata a berlini kérdésben a Bonn (MTI). F. von Eckardt, nyugatnémet kormány szóvivője hétfői sajtóértekezletén közölte, hogy kormánya nyugati külügyminiszteri értekezletet javasolt a berlini kérdés megvitatására. Az értekezleten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország külügyminisztere venne részt. A nyugatnémet kormányszóvivő szerint az értekezletet valószínűleg Párizsban tartják a NATO tanácsa december 16-án megnyíló ülése idején. Eckardt elmondotta újságíróknak, hogy Washingtonban, Londonban, Párizsban »rokonszenvel fogadták« a nyugati német kormány javaslatát.