Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Csütörtök, 1959. január 1. Ma lépnek életbe az új termelői árak (Folytatás az 1. oldalról.) bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik az ülőfogyasztási díj, az úgy­nevezett zene­ felárat pedig be­számítják az árakba A könnyűipari cikkek kö­zül az árleszállítás több tex­til-, ruházati- és cipőipari ter­méket érint A nylon harisnya fogyasz­tói ára a szálvastagságtól függően, páronként 17, 12, illetve 7 forinttal, férfi és női nylon zoknik­a ára mintegy 20—25 szá­zalékkal, a nylon női pu­lóver fogyasztói ára mint­egy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára méteren­ként 6—25 forinttal csök­ken. A kordbársony ára 97 forint helyett 85 fo­rint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a PVC-anyagból szült esőkabátok, térítők kő­és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból pamutszerű méteráruk készült árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gu­mitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cér­naféleségek és kézimunkása­ Az ajtók és ablakok fo­gyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csök­kentik a 300-as és a 400-as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áram­díjszabást, ez 24 millió fo­rint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petróleum ára 6 fo­rintról 4 zin ára 4 forintra, a ben­forintról 2,70 forintra csökken. A kormány intézkedése alap­ján a kereskedelemnek ja­nuár 1-től már az új árakon nanók, továbbá a gumiból be­ kell biztosítani a forgalom fe­szült játékok ára is.­­ bonyolítását. fl Német KP kiáltványa Berlin (TASZSZ). A Német Kommunista Párt december 30-án Berlin­ben kiáltványt tett közzé a párt fennállásának 40. évfordulója alkalmával. A ki­áltvány összefoglalja azt győzelmes harcot, amelyet az a NKP alapítása óta a militariz­­mus és a reakció erői ellen folytat. A kiáltvány felhívja a német kommunisták »szociáldemok­rata osztálytestvéreit, a mun­kásokat, az egész népet, fogjon össze közös harcra a jobb éle­tért, a jogokért és a szabadsá­gért«. A kiáltvány a következő sza­vakkal zárul: »Mi,­­kommunis­ták, a munkásosztályhoz, néphez fordulunk, harcoljátok a ki velünk együtt a legalitást a Német Kommunista Párt szá­mára. Egyesítsük erőinket, hogy megvalósuljon a béke és a demokrácia Németországa!« t­jabb sikertelen rakéta-kísérlet Cape Canaveral (AP). A Ca­pe Canaveral-i kísérleti tele­pen kedden kilőtték az ameri­kai haditengerészet »Poláris« rakétáját. A kísérlet nem járt sikerrel, mert a rakéta eltért­­,tervezett pályájától, és né­­­h­ány perccel a kilövés után fel kellett robbantani a levegő­ben. Négy hónapon belül ez volt a harmadik sikertelen »1­olaris«-kíséret. 2 A három nyugati hatalom Berlinre vonatkozó válaszát átad­ták Moszkvában London (MTI). Nyugati hír­­ügynökségek jelentése szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország nagykövete szerdán Moszkvában átadta a délután három nyugati hatalom válaszjegyzé­két a november 7-i szovjet jegyzékre, amely mint isme­retes, Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítását java­solta. A nyugati hatalmak válasz­jegyzékükben elutasítják a Berlinre vonatkozó szovjet ja­vaslatokat, hangoztatják azon­ban, hogy a készek Berlin kér­dését a német probléma és az európai biztonság megoldását célzó szélesebb körű tárgyalá­sokon megvitatni a Szovjet­unióval«. Három francia nyugat-afrikai állam bejelentette, hogy föde­rációra lép Bamako (Reuter). A francia­­szudáni Bamakóban befejeződött értekezlet kedden ered­ményeképpen Francia-Szudán, Szenegál és Dehomey minisz­terelnökei bejelentették, hogy a három állam a francia kö­zösségen belül föderációra lép. Küszöbön áll Batista bukás ? Havana (MTI). A TASZSZ iroda részletes jelentéseket kö­zöl a kubai hadihelyzetiről. Szerdán hajnaliban érkezett AP-jelentések szerint a 130 ezer lakosú Santa daraban, Las Villas tartomány főváro­sában utcai harcok folynak. A sebesültek száma kedden este már ezrekre rúgott. A várost a­­ kormánycsapatok szünet nél­kül bombázzák. A kormány­csapatok Santa Clara-i veresé­ge után Havanában folytatód­nak a harcok. Az AP megbízható források­ra hivatkozva jelenti, hogy a két fél vesztesége mintegy há­romezer halott, illetve sebe­sült. E forrás szerint a legutóbbi negyvennyolc órában Kuba történetének legvéresebb harcai folytak. Az AP legfrissebb jelenté­se szerint Fidel Castro egységei újabb­­ győzelmet arat­tak, és a felkelő vezér kijelen­tette: Batista kormányának megdöntése küszöbön áll. A felkelők Havana külvárosában felrobbantottak egy lőszerrak­tárt. Ugyanakkor kát kisebb robbanást jelentettek a fővá­rosiból is. A felkelők bejelen­tették a 15 000 lakosú Trini­dad város elfoglalását. Újabb jelentések hangsú­lyozzák, hogy a fővárostól 160 mérföld­del keletre lévő Santa Cla­­ra elestével Kuba két rész­re szakad. Ezért Batista minden erejével meg akar­ja védeni a várost. A fel­kelők és a sorkatonaság az utcai csatákban szinte minden házért kemény harcot vív, s gyakran kézitusára is sor kerül. Az illegális kubai kom­munista párt támogatja Fidel Castro mozgalmát, és röpirato­­kon szólította fel tagjait, hogy segítsék a felkelőket. A felkelők bejelentették, hogy adott jelre ötezer fegyve­res partizán lép akcióba Hava­na utcáin. A Reuter-iroda jelentése sze­rint Batista kubai diktátor két kiskorú fia és idős apja repü­lőgépen New Yorkba érkezett. lapA Buenos Aires (TASZSZ) La Hora című argentin szerkesztőségi cikkében erélyesen tiltakozik az el­len, hogy az Egyesült Ál­lamok fegyveres interven­ciót készít elő Kubában. A lap a kubai felkelők rá­dióállomásának jelentésére hi­vatkozva közli, hogy Batista közvetlen cinkostársai terve­ket dolgoznak ki idegen fegy­veres erők kubai beavatkozá­sára. A lap megjegyzi, hogy ilyesféle beavatkozás nemzet­közi konfliktushoz vezethet. A fegyveres intervenció előké­születei, az amerikai imperia­lizmus mesterkedései arra irá­nyulnak, hogy megakadályoz­zák a kubai népet saját, sorsa eldöntésében. De Gaulle megreformálja Franciaország védelmi rendszerét Párizs (AFP). A keddi fran­cia minisztertanács elhatároz­ta, hogy az ország védelmi rendszerének általános átszer­vezésén belül, védelmi bizott­­­ságot létesít, amelynek elnöke a köztársasági elnök. A bizott­ságnak döntési joga van min­den védelmi jellegű kérdésben. Szó van arról is, hogy ren­deletileg létrehoznak egy »tu­dományos védelmi bizottsá­got, amely irányítja és össze­hangolja a védelemmel össze­függő tudományos és műszaki kutatómunkát«. r Az Egyesült Államok külpolitikája elavult James Warburg cikke New York (TASZSZ). Progresszív című ismert ame­­­rikai burzsoá lap közli James Warburgnak »Az Egyesült Ál­lamok külpolitikája elavult!« című cikkét. A cikkíró éles bírálatot mond az amerikai külpolitikáról, s kifejezi re­ményét, hogy a novemberben lezajlott kongresszusi válasz­tások eredményeként bekövet­kezik a »csődbe jutott ameri­kai külpolitika« régen várt fe­lülvizsgálata. Az amerikai külpolitika csődjét a cikkíró részben az­zal magyarázza, hogy e külpo­litika irányítói helytelenül ér­tékelik a nemzetközi helyze­tet, és makacsul ragaszkodnak az­ «elavult erőpolitikához«. »Kormányunkat háborús őrület tartja megszállva, ezért nem látta meg a nemzet­­­közi válság igazi lényegét. Ez a válság sokkal inkább politi­kai, pszichológiai és gazdasági, mint tisztán katonai_A Szovjetunió és a népi demok­­­rácia országainak vonzóerejét nem katonai hatalmuk, hanem az az egyszerű tény magya­rázza, hogy gyorsan fejlesztik gazdaságukat, és emelik né­peik életszínvonalát­. A cikkíró szembeállítja az amerikai politikával a Szov­­je­tunió politikáját, majd a következőkben fejti ki véle­ményét: — Az Egyesült Államok a legnagyobb gondot katonai in­­­­tézkedésekre fordítja ahelyett,­­ hogy segítené a fejlődésben elmaradt népeket, amelyek függetlenségre és gazdasági fejlődésre vágynak. Az ame­rikai vezetők szórják a milliár­­dokat, hogy elavult katonai rendszereket tartsanak fenn... A cikkíró hangsúlyozza: — A fegyverkezési hajsza öngyilkos őrület, akár elma­radtunk az oroszoktól, akár megelőzzük őket. A cikkíró ezután megállapít­ja: «Az egyetlen reménység, hogy megegyezésre juthatunk, és így megakadályozhatjuk háborút: a kölcsönös engedmé­n­­yek alapján való tárgyalás. Ez viszont megköveteli, az Egyesült Államok kormánya mondjon le a gondolatról, hogy valamiféleképpen felté­tel nélküli kapitulációra kény­szerítheti a Szovjetuniót és a népi demokráciákat, vagy rá­juk ijeszthet ereje fitogtatásá­­val. A novemberi választások eredménye reményt önt be­lém, hogy az amerikai nép magatartása kényszeríti egész csődbe jutott külpolitikánk felülvizsgálatát«, SOMOGYI NÉPLAP Magyar d­i­szidenseket ítéltek el Angliában London (MTI). A bir­minghami bíróság egyévi bör­tönre ítélte Kovács István 21 éves magyar disszidenst, aki bűnösnek vallotta magát nyolcrendbeli lopás bűntetté­ben. A birminghami áruházak­ból nagy mennyiségű ruházati, divat- és piperecikkeket, fe­hérneműt és könyveket lopott. Bűntársát, Bodnák István ma­gyar disszidenst öt font pénz­­büntetésre ítélte a bíróság. Ko­vács a tárgyaláson kijelentet­te: »Nem bánom, ha börtönbe zárnak, mert könyvet akarok írni az angol életmódról, és a börtönben értékes tapasztalato­kat szerezhetnék. Szeretném, ha szigorú büntetést kapnak, legalább okulnék belőlem. Ko­vács, amikor Angliába érke­zett, a magyar válogatott fut­ballcsapat tagjának mondotta magát. A Press Association je­lentése szerint azonban, ami­kor egy ismert midlandi klub­ban felvételre jelentkezett, azonnal megállapították róla, hogy testalkata miatt fizikai­lag tökéletesen képtelen lenne futballozni. A tavasszal választások lesznek Angliában? London (MTI): A font át­válthatóságának ténye megerő­sítette londoni politikai és saj­tókörökben azt a benyomást, hogy Macmillan általános vá­lasztásokat tervez a tavaszra. Ennek az elképzelésnek az az alapja, hogy a font árfolyam­­változásainak veszedelmei csak a távolabbi jövőben lesz­nek érezhetők. A közvetlen ha­tás rövidlejáratú nyereség le­het London számára, miután bizonyos spekulatív jellegű tőkéket Zürichből és New Yorkból Londonba vonz majd a magasabb kamatláb és a tel­jes beválthatóság, ami pilla­natnyilag erősítheti a font ár­folyamát, sőt kissé növelheti az arany- és dollártartalékot. A kormány bizonyára válasz­tások útján akarja majd po­litikailag kamatoztatni ezeket a rövidlejáratú előnyöket. Változások a világ térképén 1958-ban Az elmúlt évben a követke­ző jelentősebb események vál­tozta­tták meg a világ politikai térképét (az alábbi felsorolás­­ sorszámai­nak a térk­épen ugyanazok, a karikába foglalt számok felelnek meg): Január 1. A nyugat-afrikai spanyol birtokokat köz­igazgatásilag két mányra IFNT (l)-re tartó­és Spanyol Szaharára (2) osztják fel a spanyol imperialisták. Január 3: Nyugat-India (3) né­ven létrejön a nyugat-­ indiai szigetvilághoz tar­tozó 12 brit gyarmat szö­vet­ige. E szöve­ ég lét­rehozása a brit iram megtartására irr­­á­irá­nyuló lépések egyike az­zal a céllal, hogy a gyar­­matoknak látszat önálló­ságot adva gazdasági, va­lamint kötelékkel adminisztratív szorosabban fűzzék a Brit Nemzetkö­­zösséghez. Február 1: Egyiptom és Szíria egyesült­­éből létrejön az Egyesült Arab Köz­társaság (4). Az új arab szövetségi köztársaság területe 1185 ezer négy­zetkilométer, lakosainak száma 28,2 millió fő. Február 14: Jordánia és Irak reakciós királyai a nyu­gati Drapéria Arte­mak sugalmazására hatai­or­szágaikat Arab Szövet­ség (5) néven egy­ezt­ék. Március 13: Az Egyesült Arab Köztársaság és Jemen á­lamszöve­­gi­ e lép egymással. Az államszö­vetség neve: Egyesült Arab Al­amok (6). Március 14. A 260 négyzetkilo­méter nagyságú, 330 ezer lakosú Gaza­ (7) terület Egyiptomon belül auto­nóm közigazgatási egy­ség 1?.­7. Április 10: Spanyolországi köny_ te’en átadni Miarikku­­nak a 23 000 négyzetki­lométer nagyságú úgy­nevezett. dé'­-m­arokikói zí ' it,­­mely Tarfaya (8) néven Marokkó új tanto­m­á­nya lesz. Július 30: A Ka’mük Autonóm Terület a Szovjetunió­ban átalakul Kalmük Autonóm Szovjet Szocia­lista KöztárT?'á"Tá (3). Augu­stus 2: Az ira'­ki forrada­lom eredményeként lét­rejön az Iraki Köztárs­ság (10). Az új köztársa­ság megalakulása után a reakciós Arab Szövetség felbomlik. Augusztus 23: Alaszka (11) az USA 49. tagés’mr lesz. Szeptember: A Pakisztán, valamint Maszkát és Oman közötti megálla­podás értelmében Gva­­dar (12) kikötőt és kör­nyező területét Nyugat- Pakisztánihoz csatolják. Szeptember 28: A Francia Nyugat-Afrikához tarto­zó Francia Guinea la­kossága a Francia Unió új alkotmányával kap­csolatos szavazáskor ki­fejezésre juttatta, hogy az Unióból kilép. A 246 ezer négyzetkilométer nagyságú, 2,3 millió la­kosú terület Guinea (13) néven önálló állammá alakult. Szeptember: Bildchen és Los­­heim (14) német fa­.VElk, melyek a második vi­lágháború óta belga ka­tonai közigazgatás alatt á­ll­ek, újra Nyugat-Né­­i­­ro­rszág alá kerülnek,fennhatósága Október 1: Ausztráliához csa­­tolják az Indiai-óceán­ban fekvő Karácsony­­ Christmars-szi­­getet (13). Október 14: Madagaszkár szi­geten autonóm köztársa­ság al­akul, amely a Fran­cia Unió helyébe lépő Francia Közösség tagál­lama marad. Az új au­tonóm köztársaság neve: Malgas Köztársaság (16). November— december: A francia imperia­listák számára a növek­vő felszabadító mozgal­mak következtében egy­re nehezebbé válik gyar­mataik megtartása. Ezért kénytelenek azoknak mást státust és valame­lyes látszatfüggetlensé­get megadni, azonban gazdaságilag továbbra is ezek a területek az anyaország függvényei. E­­ l­átszatfügge­tlens­égi folyamat eredménye­ként Francia Nyugat- Afrika területeiből az alábbi autonóm köztár­saságok alakultak: Dahomey Köztársaság (17), Elefántcsontpart Köztársaság (18), Felső- Volta Köztársaság (19), Mauritánia Iszlám Köz­társaság (20), Niger Köz­társaság (21), Szenegál Köztársaság (22), Szudá­­ni Köztársaság (23). Francia Egyénin tás Afri­kában pedig az alábbi autonóm jöttek létre:köztársaságok Csád Köztársaság (24), Gaboni Köztársaság (25), Kongói Köztársaság (28), Közép-Afrikai Köztársa­ság (27), (volt Ubamgi- Sari).

Next