Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
MLÁG proletárjai, EGYESÜLJETEK ! Somogyi Néplap •ÍVEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 27. szám.Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 1. Szirmai elvtárs beszéde Tisztelt Pártaktíva! Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága 1958 decemberében megtárgyalta a párt agrárpolitikájának néhány kérdését, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, s háromnapos elemző vita után állást alapos, foglalt és határozatot hozott a párt agrárpolitikájának helyes rendelkezünk, és most már értelmezése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatosan. E kérdés megvizsgálását az tette szükségessé, hogy a hatalom megszilárdult, az ipar fejlesztésében jelentős eredményt értünk el, agrárpolitikánkról kétéves tapasztalattal le lehet vonni a szükséges következtetéseket. Mindezek lehetővé és szükségessé tették, hogy a szocializmus építését meggyorsítsuk. Ennek pedig egyik előfeltétele, hogy a mezőgazdaságban is gyorsabban jussunk előre. Helyes a párt politikája Szükségessé vált e kérdés • nyúló intézkedése, hogy megmegvizsgálása azért is, mert a teremtse a dolgozó tömegekkel, a párt agrárpolitikáját egyesek így a parasztsággal szemben helytelenül értelmezték és al- is a bizalmat,kalmazták, eltértek ettől hol ! a termelőszövetkezeti mozjobbra, hol balra. Úgy tettek, gajommal kapcsolatos kérdémint a virágos mezőn az em- seket tehát nem az akkori berek, mindenki arról szókít intézőbizottság — mint némelyek állítják —, hanem a történelmi helyzet vette le átmenetileg a napirendről. tett, ami neki tetszett. Ez akadályozta a szövetkezeti mozgalom előrehaladását is. A Központi Bizottság megállapította, hogy helyes volt a pártnak az 1956. november k. után folytatott negyedipolitikája, ezen belül helyes volt agrárpolitikája is. A tények azt bizonyítják, hogy Meg kellett fizetni annak a vezetésnek a hibáiért, amely elhamarkodott ár- és egyéb helytelen politikai intézkedésekkel megrendítette a parasztságnak a párt és a kormány iránti bizalmát. Ebben az időben az volt az egyetlen a Központi Bizottság és a PM , helyes maxista álláspont, a Pelitikai Bizottság helyesen értékelte az akkori helyzetet, és határozatai is helyesek voltak. A fő kérdés ebben az időben hatalom megszilárdítása volt. Ennek kellett minden mást alárendelni. Helyesnek igen pártunk ideiglenes intézőbizottsága, majd később a Központi Bizottság állt. Ezt minden elvtársnak világosan kell látnia, hogy ennek alapján ítélhesse meg a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében bizonyult a pártnak arra irár hozott intézkedéseket, alakult meg. Saját bőrünkön is éreztük, mit jelent ennek az eltúlzása. Most bátran megállapíthatjuk, hogy a Somogy megyei pártbizottság jól látta ezeket a jelenségeket, helyes határozatot hozott, megfelelő módszereket alkalmazott. Mi volt a hiba lényege? Az, hogy egyesek eltúlozták a termelési biztonságot, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítottak az egyszerűbb formáknak, és nem látták az erőviszonyokat. Most a Központi Bizottság határozata kimondja, hogy csak olyan alacsony típusú, egyszerű szövetkezeti formákat kell támogatni, amelyek a mezőgazdaság szektorainak fejlettebb típusa irányában hatnak, közös tevékenységet folytatnak, és megtartják a társulásokra, szakcsoportokra | Megszilárdult a munkás-paraszt szövetség Az ellenforradalmi nyelv után arra kellett esemetörekedni, hogy megszilárdítsuk a meglazult munkás-paraszt szövetséget, a parasztság a munkásosztálynak a szövetségesévé váljék, és ne a burzsoáziának. E célból különböző intézkedéseket foganatosított a párt és a kormány. Megszüntette túlzott kötöttségeket, eltörölte a a begyűjtési rendszert stb. Ezek az intézkedések — amint azóta bebizonyosodott — helyesek voltak, mert a munkásparaszt szövetség megszilárdításához vezettek. Figyelembe kell venni, hogy munkás-paraszt szövetség tartalma, közvetlen célkitűzése és szélessége is az adott körülményeknek megfelelően változik. A fasizmus idején pl. kiterjedt a kulákokra is. Az ellenforradalmi időszakban és közvetlen utána a fő feladat a polgári demokrácia vívmányainak és a szocialista vívmányoknak a megvédése volt. A munkás-paraszt szövetség tartalma most a falu szocialista átépítésére irányul. A munkásosztálynak segítenie kell a dolgozó parasztokat, hogy mielőbb megtalálják a helyes utat, a nagyüzemi gazdálkodás útját. Ez az alapja és eszköze e szövetség szilárdításának,további sok szó esett az önkéntességről. A sajtó is, mi is léptennyomon hangoztattuk, nehogy megsértsük az önkéntesség elvét. Ez helyes, de ennek hangoztatása túlságosan is előtérbe került, ez ártott a szövetkezeti mozgalomnak. A párt álláspontja világos: nem teszünk adminisztratív intézkedéseket. De egyedül a parasztságra bízni, hogy mikor akarja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját választani, nem lehet. A paraszt az év tíz hónapjában dolgozik, s ekkor a munkásosztályhoz húz, de amikor terményeit betakarítja és értékesíti, akkor a burzsoáziához áll közelebb. A munkásosztály vezetésének érvényesülnie kell itt is. Vezesse bátran a munkásosztály a parasztságot, és ebben támaszkodjék a termelőszövetkezeti parasztokra, ők most a legbiztosabb szövetségesei. A termelőszövetkezeti tagok bátran megmondhatják véleményüket, és sokat segíthetnek is ezzel az egyéni parasztoknak. Ne féljenek, ha kell, többször, akár tízszer is elmenni hozzájuk, mert ez egyáltalán nem jelent velük szemben kényszert. Ugyancsak világosan meg kell mondani, hogy a törvények megtartása, az adó, a tsz-adósság, a föld vételárának, megkövetelése nem kényszer, ezeket teljesíteni minden parasztnak törvényes kötelezettsége. Miben mutatkoztak eltérések a párt agrárpolitikájától Ui % Zr milyen legyen falun a szocialista átalakítás üteme? Az ütemet nem az óhajok, hanem a reális tények alapján kell megállapítani. Figyelembe kell venni, hogy most már harmadszor fogunk hozzá ehhez a munkához, hogy a cikk-cakkok nagyon sokat ártottak. A Központi Bizottság véleménye szerint meg kell gyorsítani az ütemet, és elő kell készíteni az ugrásszerű fejlődést. A Központi Bizottság nem tűzte későn napirendre a termelőszövetkezetek fejlesztését, előbb meg kell teremteni mert ennek politikai és gazdasági feltételeit. Először el kell végezni a mélyreható elemzést, hogy helyes álláspontot lehessen elfoglalni a további feladatokat illetően. A Központi Bizottság határozata értelmében társadalmunk átalakítása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével válik teljessé. Csak ezzel szüntethetjük meg népgazdaságunk egész területén az embernek ember által való kizsákmányolását. Csak ezzel foszthatjuk meg mindenütt gazdasági alapjuktól azokat az erőket, amelyek a kapitalizmus visszaállítására törekednek, csak ezzel vesszük elejét újabb ilyen erők keletkezésének. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát egész társadalmunk alapvető érdeke. Ebből a munkából minden kommunistának, minden haladó dolgozó embernek ki kell vennie a részét. A mezőgazdaság szocialista átalakítását a mezőgazdasági A harcot a pártnak kell vezetni A mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott harcot minden szinten a pártnak kell vezetni, irányítani. Ez a harc az egész párt ügye. Ebben Elsősorban abban, hogy egyes , a harcban fő helyet foglal el a falusi pártszervezet, elvtársak eltúloztak bizonyos jelenségeket, és ezekből helytelen következtetésekre jutottak. Az egyik ilyen hiba az volt, hogy eltúlozták az alacsonyabb típusú szövetkezeti formák jelentőségét s indokolatlanul magas kedvezményeket kívántak biztosítani ezeknek. Nem vették észre, hogy több társulás, szakcsoport spekulációs célból teteket, és elsősorban politikai, szakmai segítséget nyújtsanak nekik. A Központi Bizottság határozata alapján hazánkban a ság szocialista mezőgazdaátalakításának fő eszköze a mezőgazdasági termelőszövetkezet. A falusi pártszervezeteknek, tanácsoknak szövetkezetfejlesztési bizottságokat kell létrehozniok, s ezekbe be kell vonni egyénileg dolgozókat Ezért ezeknek nagyobb segítrasztokat, pedagógusokat, kisséget kell nyújtani. Fölkérte iparosokat stb. a munkás-paraszt kormányt. A Központi Bizottság köre- hogy dogozza ki az új 3004-est, lezővé teszi, hogy az állami mely eddiginél is jelentősebb gazdaságok, ipari üzemek pót- segítséget ad termelőszövetkeronáljanak termelőszövetkezetek álló alapjainak növelésé Mai számunk tartalmából Kormányorozat a termelőszfzerkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozi alum fejődéséől Tanácskozik az SZKP XXL kongresszusa A raiezog’azdaság szocialista átszervezése egész társadalmiEiak alapvető érdeke Mint már hírül adtuk, a megyei pártbizottság szerdán a Vörös Csillag Filmszínházban aktívaértekezletet tartott, melyen a Központi Bizottságnak a párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a tsz-mozgalom továbbfejlesztéséről szóló közelmúltban hozott határozatát vitatták meg Szirmai Jenő elvtárs beszámolója alapján a somogyi kommunisták. Alant közöljük a beszámoló szövegét, hozott szabályzatot. A Központi Bizottság határozata leszögezte, hogy a fő út a mezőgazdasági termelőszövetkezetek útja. A másik hiba az volt, hogy egyesek eltúlozták a paraszti jövedelmet, s nem értették meg, hogy a párt akarata, párt és a forradalmi munkása paraszt kormány gazdasági és politikai intézkedései következtében él jobban a parasztság, mint az ellenforradalom előtt. Némelyek arról beszélnek, hogy a paraszt így soha nem fog bemenni a szövetkezetbe, a parasztság túlzott megadóztatását, ennek következtében elszegényedését akarják. Arra gondoltak, hogy így majd bemegy a paraszt a szövetkezetbe. Nálunk is voltak ilyen nézetek egészen addig, amíg a megyei vezetők ki nem mentek falura a járási vezetőkkel együtt, és meg nem győződtek e nézet helytelen és tarthatatlan voltáról. Mert mit láthattunk? Azt, hogy a parasztságnak legfeljebb mintegy 15—20 százaléka tesz szert magas jövedelemre. Ebből körülbelül 5—10 százaléka kiugró jövedelem, de a parasztság egészének nem túlzott a jövedelme, sőt a pusztán lakó embereknek és a termelőszövetkezetből kilépett egyes rosszabb szegényparasztoknak a helyzetük, mint amikor termelőszövetkezetben voltak. Felvetődik a kérdéshez, az árutermelés fejlesztéséhez, javasolja a Központi Bizottság a termelőszövetkezeteknek, hogy fizessék a földjáradékot. Állást foglalt elvileg abban a kérdésben, hogy a termelőszövetkezetek széjjelszórt parcelláit elsősorban önkéntes földcsere, kisebb községek termelőszövetkezeti községgé való fejlesztése révén nagyüzemi táblákba kell összevonni. Részleges tagosítást akkor A Központi Bizottság megállapítja, hogy a mezőgazdasági építésnek fő útja a gépállomások erősítése és az állami gazdaságok fokozott gyorsabb gépesítése,és azonban lehetővé kell tenni a termelőszövetkezeteknek, hogy univerzális traktort, egyes esetekben szántótraktort is vásárolhassanak. A határozat utal arra: a termelőszövetkezeteknek meg kell engedni, hogy az öregek, kétlaki munkások földjeit átvegyék, ezekért a kialakult haszonbért fizessék. Nagy kedvezményt jelent, hogy a termelőszövetkezetek termékük egy részét saját maguk dolgozzák fel létesítendő üzemükben. Termelvényeikre pedig szerződést köthetnek üzemekkel, kórházakkal stb., és ez beleszámít áruértékesítési tervükbe. lehet végrehajtani, ha a dűlőben lévő földeknek legalább 51 százaléka a termelőszövetkezet kezén van, vagy tartalékföldként szerepel A 4000 khnál kisebb községekben, ha a földterület 70 százaléka, ennél nagyobbnál pedig ha 80 százaléka a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok kezelésében van, általános tagosítást is végre lehet hajtani. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az átszervezés egyes megyékben, a megyén belül pedig a járásokban más és más időpontban valósul meg. Ahol gyorsabb a fejlődés, oda kell összpontosítani elsősorban a beruházásokat, s előnyben kell részesíteni e területeket a tenyészállat-ellátásban is. Kötelezi a megyei szerveket, hogy az anyagi eszközök elosztásánál a szocialista községeket helyezzék előtérbe. Elsősorban ezeken a helyeken kell kultúrházakat, fürdőket építeni, villamosítani, lakásépítési kölcsönöket biztosítani. A Központi Bizottság kötelezi a minisztériumokat és az élet különböző helyén dolgozó kommunistákat, hogy minden erejükkel támogassák a falu szocialista átalakítását. Az anyagi eszközök elosztásánál a szocialista községek előnyt élveznek Gazdaságilag megszilárdultak a termelőszövetkezetek A párt agrárpolitikájának terebélyesedett a közös szövethelyes alkalmazása, pártunk kezeti birtok. A múlt eszten Központi Bizottsága és a fordobén 1087 családdal szapororadalmi munkás-paraszt hordott tsz-eink családjainak mány helyes politikai irányro- száma. A tabi járás 288, a barnákénak eredményeképpen nö- esi járás-202 új belépő családrekedett a megye dolgozóinak dal érte el a legjobb erődbizalma a munkásosztály, a menyt. A gazdasági év végén párt- és állami szervek iránt 1119 tsz készített zárszámadást. Sokat javult a tanács és a közülük 19 zárt hiánnyal. Egynépfront kapcsolata, s jobban egy tag átlagosan 251 munkahozzájárultak a párt politikai egységet teljesített, szemben jnnak végrehajtásához. Mik az 1957. évi 232-vel. Tavaly az bizonyítják ezt? Először is a aszályos év ellenére 37,36 főválasztáskor elért sikereink. Láthattuk, hogy a parasztság ünneplőben ment szavazni. A szövetkezeti agitátor, a rint értékű jövedelmet osztottak munkaegységenként. Egyegy tsz-tag átlagos jövedelme 7850 forint volt. Ebben termőtermelés egyidejű állandó fő- , funkcionárius manapság által szeresen nem szerepel a háztóban szívesen látott vendég ajtáji gazdálkodásból származó jövedelem. A szövetkezetek tagjai jövedelmük 63 százalékát pénzben, 37 százalékát természetben kapták. 29 termelőszövetkezet fizetett földjáradékot, 192 000 forint összegben. A 2004-es kormányhatározat által biztosított kedvezmények 5 140 000 forinttal gazdagították a szövetkezetek jövedelmét. Egy tagra elosztva ez 1292 forint, a tsz-tagok jövedelmének 16 százaléka hozásával kell végrehajtani. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a szövetkezetek gyorsabb fejlődése 1959-ben már lehetséges, és bár az ugrásszerű fejlődésnek még nincsenek meg a feltételei, de meg kell gyorsítani a termelőszövetkezetek fejlődését, és elő kel készülni az ugrásszerű fejlődésre. Az egész munkát úgy kell végrehajtani, hogy mélyítsük parasztságunknak a párt politikája iránti bizalmát, és széleskörű felvilágosító munkával segítsünk abban, hogy a parasztság mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. falusi házakban. Ez is mutatja, hogy megváltozott a helyzet, hogy valóban erősödött a falu lakosságának bizalma mind a helyi, mind a megyei szervek iránt. A megyénkben dolgozó elvtársak jó munkájukkal és a 3004-es segítségével elérték, hogy megjavult a tsz-ek vezetése, gazdaságilag megerősödtek szövetkezeteink, és jelentős részük vonzóvá vált az egyénileg dolgozó parasztok számára. Nagyon sokat dolgoztak ezen falusi párt-, állami és tömegszervezeti vezetőink és tagjaink. A szívvel, lelkesedéssel végzett munka jelentős fejlődést eredményezett, s akik részt vettek ebben, dicséretet érdemelnek. Mit mutat a tsz-mozgalom mérlege? A Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának Az évvégi zárszámadáskor több mint 186 millió forintra rúgott a megye termelőszövetkezeteinek a vagyona. Az összvagyonból egy kat. hold szántóra 6200, egy tagra 47 000 forint jut. Egy év alatt 2109 nőtt a szövetkezetek darabbal szarvas-1959. január 31-i jelentése sze- marhaállománya, de ha figyelit megyénkben 122 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 3 tszcs működik. A mezőgazdasági tsz-ek összterülete 46 655 kh., ebből szántó: 34 494 kh. Egy év alatt 75 százalékkal, több mint 19 ezer holddal gyarapodott a szövetkezetek földterülete. A legjobb eredményt a tabi járás érte el. Itt 3428 holddal sembe vesszük, hogy 71 százalékkal növekedett földterületük, akkor ezt az arányt nem tartjuk kielégítőnek. 89 százalékos növekedés volt a sertéstenyésztésben, de ha azt vesszük, hogy a tsz-tagok háztáji kezelésében 1330, a tsz-ek közös kezelésében pdig csak 1057 darab anyakoca van, mindjárt látjuk, van még tennivaló. A számokat vizsgálva kitűnik. (Folytatás « X oldaltmj