Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

Matefc, 1959. május 1. Fiataloknak ad munkalehetőséget a volt szemcséző üzem A Könnyűipari Miniszté­riummal történt megbeszélés alapján a Somogy Megyei Fi­nommechanikai Vállalat, Bánya- és Építőanyagipari BS a képviselői a megyei tanács tervosztályával közösen úgy döntöttek, hogy a Bánya- és Építőanyagipari BS-hez tarto­zó félig kész toponári úti szer­­vestrágya-üzemet — eredeti céljától eltérően — finomme­chanikai üzemmé alakítják át. A szervestrágya (szemcséző)­­üzem megyénk egyik legjelen­tősebb befejezetlen építkezése volt. Az építkezés leállítására jórészt azért került sor, mert csak 1960-ra dől majd el, hogy vajon a bioszuper trágyának — amelyet ennek az üzemnek gyártani kellene — milyen gazdasági eredménye van, és egyáltalán hatásos-e annyira, hogy érdem­­es vele foglalkozni. Ilyen körülmények között veszteséget okozott a szem­cséző üzem a Bánya- és Építő­anyagipari BS-mek. Biológiai derítők? Azonkívül, hogy ily módon az üzem építése, sajnos, meg­előzte a kutatásokat, kedvezőt­len az üzem telepítése is. Túl­ságosan közel esik a vízműhöz, akadályozza a város tovább­terjeszkedését. A közelében levő tőzegmezőt sem lehet megnyitni éppen a városfej­lesztés miatt. Azok az egész­ségügyi szervek, amelyek an­nak idején azt javasolták, hogy a szervestrágya-üzem mostani helyén működjék, bio­lógiai derítők alkalmazására gondoltak. A derítők azonban olyan nagy összegeket emész­tenének fel, hogy mellőzni kell őket. A félig kész üzem felett ro­hanó idő, a kétes gazdaságos­ság, a kedvezőtlen közegész­ségügyi viszonyok arra készte­tik a megyét, a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy erélyesen vegye kézbe a szer­vestrágya-üzem sorsának irá­nyítását. Ezt meg is teszi ak­kor, amikor kiáll további el­képzelése mellett. Ezek szerint a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés átadja a félig kész szervestrágya-üzem épületét a finommechanikai vállalatnak. A fekál hasznosításáról pedig a­­ köztisztasági vállalat vagy a csatornaművek gondoskodik majd egy távolabbi, egészség­­ügyi szempontból erre megfe­lelő telepen. 300 új munkás A finommechanika tehát elvben már megkapta a volt szervestrágya-üzemet, amely­nek építését a megye befejezi. Az a kérdés, milyen üzemet telepítsenek az új helyre. A finommechanikát váratlanul érte az ajánlat. Először arra gondolt, hogy szerelő-részlegét lakatos-, autó­és talán a készáru- és játékáru-gyártás egy részét telepíti a szemcsé­­zők épületébe. Vajon mit nyernének ezzel? Kétségtelen, hogy valamivel tágasabb helyet, de többet aligha. Azért sem volna ésszerű a lakatos­részleget odatelepíteni, mert a tervek szerint a következő évben egyesítik a Tatarozó Vállalat lakatosrészlegével, hi­szen jelenlegi tevékenységük majdnem teljesen egyforma. Ez a megoldás ésszerű lenne, és senkit sem érne veszteség. Az autójavító-részleg problé­máit úgysem oldaná meg az, hogy kitelepítenék innen. Eb­ben az esetben ugyanis még az épületei is elvesznének, elbon­tásukra pedig nincs mód. A megyei tanács tervosztályának elképzelése a helyes, amely az új üzemrészben valóban fi­nommechanikai üzemet akar létesíteni, ahol mintegy 300— 400 munkás, főként nők és érettségizett lányok képessé­geiknek megfelelő szakmák­ban dolgozhatnának (műszer­iparban, orvosi segédeszközök gyártásában stb.). Ebben az esetben a finommechanika je­lenlegi készárugyár-részlegét is kitelepíthetnék az új gyár­ba. A továbbra is benn mara­dó szolgáltató részlegek helyet kapnának, terjeszkedhetnének. Bátran kezdeményezni! Amikor a megyei tanács azt javasolja, hogy a finommecha­nikai vállalat új üzemrészében új profilt létesítsen, akkor a megyei pártbizottság határoza­tának szellemében, az élet kö­vetelményeivel összhangban cselekszik. Új, egyre több új üzem kell a megyének, főként a mezőgazdaságban felszaba­duló munkaerők, a nők, a fia­talok, az egyre több ipari ta­nuló foglalkoztatására, második lépés lehet az. Csak enyhítünk a zsúfoltságon hogy is. Az új üzem létesítésére tehát íme, a lehetőség adva van. A finommechanika vezetőin a sor, hogy mielőbb megtalálják azt a gyártmányt, amelyet gazda­ságosan készíthetnek, s amely állandóan­­ keresett cikk a kül­­vagy belföldi piacon. Játék­árura gondolnak, és ez csak akkor kifizetődő, ha konstruk­tőrt is alkalmaznak hozzá. Keressenek konstruktőrt! Pestre kell menni, hogy új gyártmányt találjanak? Ne té­továzzanak! Mérnökök új ta­lálmányát kezdenék el gyár­tani? Nem kell sajnálni pénzt az első lépésekhez. Min­­­den lehetőséget ragadjanak meg, hogy a szerves trágya­­üzem épületében olyan gyárt­mány induljon el a futószala­gon, amely somogyi lányok­nak, asszonyoknak ad munka­­alkalmat. Az idő sürget! Minden nap, minden perc drága. Tapogató­zásnak, visszahúzódásnak nincs helye, mert ez az újabb lehetőség elvesztésével járhat. Bátran kezdeményezzenek vállalat vezetői, s kérjék a se­­­gítséget, ha kell. A párt hatá­rozata garancia arra, hogy a cél, amelyért dolgoznak, he­lyes. Fogjanak hozzá a meg­valósításhoz. Szegedi Nándor KÉSZÜL A PARKETT A Csurgói Faipari Vállalat hul­ladékfából készít parkettet. Eddig mintegy 3000 négyzetméter par­kettet gyártanak, amely körülbe­lül 100 tanterem padlózására ele­gendő. Korábban eléggé korsze­rűtlen gépekkel végezték ezt munkát. Képeinken két nagyobb a teljesítményű gépet mutatunk be. Munkában a négyfejes parkett-gép, amely négy műveletet végez egy­szerre. Míg alul és felül egyengeti a parkettet, csapot és hornyot dt­szít. Kapán István gépkezelő és Kovács József 1L lehúzó a gépet irányítja. Al- fahámozógép 1-6 mm vastagságig hámozza le a rönköket. Nyolc óra alatt mintegy 1200 folyóméter rönköt hántol Horváth János gép­kezelő. Tepkor Károly művezető ellenőrzi a minőséget. 2 Megválasztották az új szakszervezeti bizottságot a marcali smsz-ben A napokban került sor a mar­cali földművesszövetekezetben a szakszervezeti bizottság megvá­lasztására. A gyűlésen 80 szakszer­vezeti tag jelent meg. A KPVDSZ megyei bizottságát Vörös Lajos képviselte. Kálmán Sándor sz­ b.-elnök szá­molt be a szakszervezet eddig vég­zett munkájáról. Ismertette az el­múlt évi munkaverseny eredmé­nyeit, majd felolvasta a pártkong­resszus tiszteletére tett vállaláso­kat. A dolgozók ugyanis, amint megismerték a versenyfeltétele­ket, csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez. Megható része volt a szakszerve­zeti ülésnek, amikor Bódis Györ­gyöt, a szövetkezet első nyugdí­jas dolgozóját búcsúztatták munka­társai. Bódis elvtárs egyik legré­gibb alkalmazottja volt a marcali földművesszövetkezetnek, ahol a megalakulástól kezdve dolgozott segédmunkásként, majd éjjeliőri beosztásban. Az ünnepélyes gyűlésen megvá­lasztották az új szakszervezeti bi­zottságot. KUTI LÁSZLÓ FJK előadó SOMOGYI NÉPLAP Dr. Marton E. István A kaposvári 1. számú Ügyvédi Munkaközösség iro­dájába ezután hiába várják az egyik asztal gaz­dáját, dr. Marton E. Istvánt, ő már soha többé nem is tér be ide. Emberekért do­bogó szíve nem bírt ellen­állni a hosszú évek óta tar­tó betegségnek, s Marton elvtárs 1959. április 29-én, 69 éves korában elhunyt, a Dr. Marton E. Istvánban melegszívű embert, az igazságért szenvedélyesen küzdő jogászt tisztelték, sze­rették, akik csak ismerték. Azok közé tartozott, akik az igazságot, emberséget többre becsülték minden vagyon­nál.. Negyven évvel ezelőtt, pályafutása elején — ami­kor a fehérterroristák proletárdiktatúrát vérbe ta­n­posták és tűzzel-vassal ir­tották, börtönbe vetették a Tanácsköztársaság harcosait — vállalva a kockázatot, az úri rend megvetését, dr. Marton E. István ügyvéd közreműködött az üldözöttek védelmében. A felszabadulás után be­lépett a szociáldemokrata pártba, majd a két munkás­párt egyesülésével tagja lett a kommunista pártnak. Idős kora és betegsége ellenére is mindig önzetlenül, lelki­­ismeretesen végezte a rábí­zott pártmunkát. Éveken át városi tisztifőügyészként működött, jelentős szerepet töltött be a Jogász Szövet­ségben mint a kaposvári Ügyvédi Kamara elnöke. Dr. Marton E. István elv­társ élete az igaz ügyért harcoló kommunista értel­miségi életét példázza. Em­lékét nem feledjük. Eddig egymillimatszézezer forint önköltségcsökkentő hitelt kértek a megyében Huszonnégy vállalat, üzem­elt tavaly az egyre kedvelteb­bé váló önköltségcsökkentő (»öcsi«) hitel adta lehetőségek­kel. Az ebből a hitelből léte­sített új üzemrész, gépi beren­dezés egy, de legkésőbb két éven belül megtéríti a ráfordí­tott költséget, majd pedig tiszta nyereséget hoz a válla­latnak. A Baromfifeldolgozó Vállalat önköltségcsökkentő hitelt kért tojástartósító üze­mének megépítésére. Kettős haszna van belőle: egyrészt té­len is lesz elegendő tojás, más­részt a vállalat pénzügyi hely­zetét is fellendíti a holtszezon­ban az új üzemrész. A tavalyi példákon felbuz­dulva az idén is több vállalat kért önköltségcsökkentő hi­telt. Mint Lövétei Lajos, a Be­ruházási Bank igazgatója el­mondotta, az idén eddig 1 700 000 forint önköltségcsök­kentő hitelhez járultak hozzá. A napokban kért önköltség­­csökkentő hitelt a Nagybereki Állami Gazdaság is magtisztí­tó létesítésére. A megtisztított magot felárral adhatják el. ön­­­költségcsökkentő hitelt igé­­­­nyelt a Tanácsi Bánya- és Épí­­t­­őipari Egyesülés 141 ezer fo­rint erejéig, 139 ezer forint »öcsi« hitelt kért a malomipar, 340 ezret több gépállomás, 254 ezer forint önköltségcsökken­­tési hitelt pedig a Darán­yypusz­tai Illóolajtermelő Állami Gaz­­­­daságnak fizetnek ki. Darány­­puszta az ex frakció üzem ter­­­­vezésére kérte a pénzt. Ha ez­t az üzemrésze elkészül, az ed­dig külföldről behozott olajfaj­­­tát exportálhatjuk is. Tehát igen megéri az önköltségcsök­­kentő beruházás. A jelenlegi önköltségcsök­kentési hiteligényekből — ha hozzászámítjuk az állami gaz­daságok nemrég benyújtott tízmillió forint önköltségcsök­kentő beruházási kérelmét is, amelyből silókombájnokat akarnak beszerezni — lehet következtetni, hogy arra Beruházási Bank az idén több­­ önköltségcsökkentő hitelt fo­lyósít a tavalyi 8 332 000 forint­nál. Az idén is azonban inkább csak a minisztériumi vállala­tok nyúlnak ehhez a kedvező lehetőséghez. A tanácsi vállalatok nem él­nek kellően a hitellel. Való­színűleg ötletszegénységre, kezdeményezés hiányára ve­zethető ez vissza. Pedig volna lehetőség főként új gépek be­szerzésére, üzemrészek korsze­rűsítésére. Ezek gyorsan vis­­­szatérítik a rájuk fordított ös­­­szeget. De kedvezően haszno­síthatják ezt az erdőgazdasá­gok is. Önköltségcsökkentő be­ruházásokból kis fűrésztelepe­ket létesíthetnek közvetlenül az erdők mellett. Igaz — mint a Beruházási Banik vezetője mondotta —, a tervhitelek átárazása kissé visszaszorította az önköltség­csökkentő hitelakciót. Ez azon­ban most már befejeződött, é­s a bank többet foglalkozik az örvköltségcsökkentő beruházá­sokkal. Várja, hogy jelentkez­zenek a vállalatok. Ahhoz, hogy az önköltségcsökkentő hi­telt meg is adja, egyetlen fel­tétel szükséges: kitűnjék a ké­relemből az, hogy valóban ész­szerű az önköltségcsökkentő beruházás, tehát a felvett hi­telt egy­i két éven belül behoz­za, és azt a vállalat az állam­nak visszafizetheti. Ezért vállalatok, ha egy-egy helyes­­ ötletük támad, amelyet ön­költségcsökkentő beruházással megvalósíthatnak, végezzék el a pontos gazdaságossági szá­mításokat, mielőtt a banknál jelentkeznek. Bőven van lehe­tőség arra, hogy önköltség­csökkentő hitellel gazdaságo­san fejlesszenek vállalataink üzemrészeket, szerezzenek be új gépeket, emeljék a termelé­kenységet. Kiállítás nyílik az Ifjúsági Könyvtárban Az Ifjúsági Könyvtár, melynek olvasótábora az elmúlt évben 1200 főt számlált és kikölcsönzött köny­veinek száma meghaladta a 38 ezret, hathatós támogatást ad a politechnikai oktatás és nevelés sikeréhez. Változatos könyvpropa­gandával és a gyermekek számára is érthető, népszerű műszaki is­­meretterjes­ztő könyvek kölcsönzé­sével kívánja fokozni a gyermek­­olvasók műszaki, technikai érdek­lődését. A technikai ismeretter­jesztő könyvek népszerűsítése cél­­­­jából az Ifjúsági Könyvtár Kos­suth Lajos utcai olvasótermében május 2-án nagyszabású ifjúsági, műszaki és ismeretterjesztő könyv­kiállítás lesz. Kiállításra kerülnek a kaposvári ifjú modellezők vi­torlásrepülő- és hajómodelljei is. A rendezőség számít arra, hogy a május 2-án 1 órakor nyíló ki­állítást a gyerekeken kívül nagy számban megtekintik a felnőttek, szülők is. Budapesten tartózkodik a két cseh világutazó Hanzelka és Zikmund, a két híres csehszlovák világjáró út­rakelt. Jelenleg Budapesten tartózkodnak, s nem kis feltű­nést okoznak az autók sokasá­gában két tömzsi Tátrájukkal és az utánakapcsolt katona­konyha alarcú szerkocsikkal. A rokonszenves világutazók tegnap sajtótájékoztatón is­mertették útjuk célját és irá­nyát Elmondták, hogy nyolc évig készültek erre az útra. Technikailag sok­kal kedvezőbb körülmények között indulnak el, mint az el­ső alkalommal. Hanzelka és Zikmund ugyanis egy orvos — aki egyben szakács is — és egy műszerész társaságá­ban kezdi meg a második utat. Felszerelésüket különböző filmfelvevőgépek, televíziós felvevőgép, fényképezőgépek, magnetofonok és egy nagy tel­jesítményű amatőr rádióadó alkotják. Két autójuk igen modern, különleges berende­zéssel készült. A gyár a két utazó tervei alapján készítette, hálókocsinak és dolgozószobá­nak is egyaránt alkalmazható. Útjuk céljáról azért indultak ismét elmondták, világ­járó körútra, hogy megismer­jék a különböző népeket, tá­jékoztassák az olvasókat a tá­voli emberek életéről. A Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia megbízásából különböző előre meghatározott méréseket, gyűjtőmunkát is végeznek. — Új képeket akarunk hoz­ni az iskolások földrajzköny­veibe — mondta a szőke, gön­dör hajú Hanzelka, aki világutazások megkezdése előtt a technikus volt a Tátra gyár­ban —, olcsó diafilmekhez akarjuk juttatni a fiatalokat, hogy közvetlen módon ismer­kedjenek a különböző orszá­gok földrajzával, kultúrájával. Zikmund elmondja, hogy megtanultak németül, angolul, oroszul, franciául, spanyolul, olaszul, portugálul, és arabul előző útjukon. De tolmácsokat még így is alkalmaztak­, akik egyben a parlamenter szerepét is betöltötték, mint például a fejvadász indiánoknál, Ecua­dorban. A második útra há­rom újabb nyelvet tanultak, a kínait, a hindosztánit és az urdut. Öt évig tart a mostani utazás . Tulajdonképpen csak Törökországnál utunk, melyet öt évre kezdődik tervez­tünk — mondja Hanzelka. — Ez alatt az idő alatt körülbe­lül 100 000 km-t teszünk meg autón. Hogy gyalog, lovon, ha­jón és egyéb módon mennyit, nem tudom. Hatvan országot utazunk be. Budapestről Belg­­rádba megyünk, majd Albá­niában töltünk hosszabb időt, ott lesz a tulajdonképpeni fő­próba. Innen Görögországba, majd Törökországba utazunk. A Közel-Kelet után Hátsó-In­­diába, majd Indonéziába és Ausztráliába megyünk. Innen Új-Zélandba és Új-Guineába hajózunk, aztán a Fülöp szi­getek, Korea, Kína, Mongólia, Japán és a Szovjetunió kö­vetkezik. Végül Lengyelorszá­gon és a Német Demokratikus Köztársaságon át érkezünk haza. Természetesen minden napot előre beosztani nem tu­dunk, de vannak előzetes el­képzeléseink, hiszen filmjeink­hez is könyvet­ készítettünk a forgató­ Az egyik újságíró megkér­dezte, hogy megkapták-e már minden országba a vízumot — mire Zikmund így válaszolt: — Jelenleg már csak két ország vízuma hiányzik, de valószínűleg azt is meg fog­juk kapni. Első ütünk alkal­mából is mindenhova been­gedtek bennünket, csak Co­lumbiába nem, mert akkor ott polgárháború volt, az USA pe­dig az »abszolút szabadság« hazája — oda azért nem ■ mehettünk. Mire jó az automata pisztoly? Az egyik laptudósító kí­váncsi volt, hogy fegyvert visznek-e magukkal erre sok helyütt igen veszélyes ut­a­­a. Zikmund elmondta, hogy automata pisztolyok­­ és va­dászfegyverek is vannak a fel­szerelés között. Az utóbbi fő­ként azért, hogy az orvos-sza­kács konyhájára vadat lője­nek.­­ De jó a pisztoly másra is. Még az első utunkon Abes­­­színiában például kürt helyett használtuk. Ott ugyanis ha­talmas olasz teherautók közle­kedtek rettenetes zajjal, hiába kürtöltünk, nem is hal­­­­otta a sofőr, s nem tudtunk előzni. Ekkor hármat a leve­gőbe lőttünk, ennek rögtön meglett a hatása. A kocsi le­állt az út mellé, a sofőr azt hitte, kidurrant a gumi , mi pedig elhúztunk mellette. Terveik szerint nem akar­tak ilyen sokáig — négy napig — Budapesten tartózkodni, a meghívásnak eleget mégis úgy döntöttek, hogy téve a május elsejét a magyar fő­városban töltik. Felvonulnak világjáró kocsijaikkal, s csak utána indulnak tovább hosszú és élményekben ígérkező utazásukra.gazdagnak Király Járna

Next