Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-10 / 238. szám
Szombat, 1959. október 1.- ÚTTÖRŐK KÖZÖTT Még melegít a délutáni nap, nem lehet ilyenkor négy fal közé szorítani a gyerekeket. Úttörőfoglalkozás van a Barcsi Általános Iskola udvarán. A fiúk figyelmesen hallgatják Pálos József testnevelő tanárt, aki a sportköri foglalkozásokat, a téli program részleteit és a nyári tábóropás előkészületeit beszéli meg a pajtásokkal. Kérdések viharzanak, s az úti török maguk is elmondják, mit, hogyan lehetne csinálni. Ezalatt a lányok Zákány Tiborivá vezetésével kézilabdázni tanulnak, és megpróbálkoznak a kétkapus »edzőmérkőzéssel« is. Egy pajtás éppen a nyári táborozásra jelentkezik. A fiúk egy csoportja. A lányok még kissé gyakorlatlanul vezetik a labdát. Amikor vége a foglalkozásnak, nem árt papírra rögzíteni a hallottakat. Vitorlással az Atlanti-óceánon át Két német nő és egy angol író 12 méter hosszú vitorlással átszelte az Észak-Atlantióceánt. Hét hétig tartó utazás után a romokban egy írországi kikötőbe érkeztek meg. A két német nő — az egyik 22 éves, a másik 28 — a főzést, illetve a navigációs teendőket látta el. Az angol író megérkezésükkor elmondotta, hogy eredetileg négy hét alatt akarták megtenni az utat, azonban váratlanul olyan viharos szakaszba érkeztek, hogy útjuk három hét tel eltolódott. Az első négy hétben, mint mondotta, kitűnő ellátásuk volt, az utóbbi három hétben azonban szinte kizárólag babon és rizsen éltek. 6 KÖNYVÚJDONSÁGOK A népszerű Olcsó Könyvtár újabb jubileumot ért meg: 250. kötetként Ady Endre válogatott verseit adja közre A tűz csiholója címmel. Új kiadásban látott napvilágot Villon »A nagy testamentumba Vass István fordításában és bevezető tanulmányával. A Magyar Helikon Zichy Mihály rajzaival újra közreadta Arany János balladáit és Radnóti Miklós dokumentumkötetét. A Kínai Könyvhétre jelent meg a Modern Könyvtárban a nagy kohó című mai novellagyűjtemény, Csü Jüan »Száműzetés« című színműve és Lu Hszin Régi mesék mai szemmel című írása. A Kossuth Kiadónál jelent meg Miao Csu-huang munkája, »A Kínai Kommunista Párt rövid története«. Díszes selyem- és bőrkötésben adta ki a Magyar Helikon két kötetben Lev Tolsztoj Háború és békéjét. Újra megjelent Babits Mihály nagyszabású társadalmi regénye, a Halál fiai két kötetben. Az Európa újdonsága a Mai francia elbeszélők című dekameronkötet. A Világirodalom Klasszikusai sorozatban látott napvilágot Olbracht két regénye, az Átok völgye és Nyikola Suhaj, a betyár. A Gondolatnál jelentek meg Cicero válogatott művei, A filozófia története, Thomnwild munkája, A sebészet évszázada, I Meek: Tanulmányok a munkaértékelméletről, Leopold Infeld Eima Zoltán összeállításában és szavával. A Képzőművészeti Alap kiadta az 1919-es Újságrajzok gyűjteményét, a Szépirodalmi Kiadó pedig Móricz Zsigmond Tanulmányok, cikkek című kötetét. A Magvetőnél jelent meg tanulmánykötete, Szabolcsi Miklós a Költészet és korszerűség és Komlós Aladár néger versfordítás-gyűjteménye, a Harlemi árnyak. A Szépirodalmi Kiadó újdonsága Barta Sándor Pánik a városban című novelláskötete. új Új ifjúsági művek: Nagy Zsuzsa regénye, A huszonnegyedik óra, Hegedűs Géza könyve, költői mesterség, Fekete István kalandos regénye, A kék sziget és Szabó József »Klári«-ja. A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN — Kezdődik az előadás! — Ismerős ez a mondat a Nagybaráti Állami Gazdaság üzemegységeiben, sőt Bolháson, Szentán, ötvöskónyiban is. Mikor elhangzik, csendesül morajlás, a teremben elfújják a a petróleumlámpát, s Mózes László moziigépész keze mozdulatára halk zümmögéssel fordul az orsó, pereg a film. A hét meghatározott estéin a fiatal, szakmáját igazán szerető mozigépész segítőtársaival — akad mindig — felpakolja a Zetorra a vetítéshez szükséges kellékeket, s az előre meghirdetett program szerint elindul a célállomás helyéül már korábban megjelölt üzemegységbe vagy faluba. Várják őt. Sohasem fogadja üres terem. Az összegyűlt nézők, volt rá eset, hogy futárt küldtek eléje. »Mi van, jön-e már?« Ha netán elmarad az előadás, alig győz magyarázkodni: »Nem volt gép... megsüllyedtünk... előstcein műve és hatása korunkra d-i , , mű munka és a Realizmus és na net11 küldtek. íaejeDen a rumét, udvarán, idős nénik is jönnek, van. Bolháson is rövidesen lerÍOIS!!ITMUSK,,?ÍTMÍ,,?",üÍteméllyel?" mit tehettem volna?« Érveit kezükben föltartott székkel rakják az első oszlopokat, 3 kénytelen-rketetlenül elfogad- utat kérnek, s közben érdek- maholnap itt sem kell agregálák ugyan az embereik, de fejlődnek: »Könnyeztél» vagy ne tor. Vajon egy-két év múlva a kük mélyén ott él egy kis kivettető filmet rejt-e a doboz«, mikor már mindenütt helyben Mózes László 1953 óta járja is lesz mozi, gondol-e valaki a gazdaság üzemegységeit s a. arra, hogy a barátiak mozijéközeli falvakat. Állandóan pésze egykor mennyi örömet szűkül, kisebbedik a körzete, szerzett azoknak, akik várták villany érkezését. tétlenség: »Miatta mulasztottuk el ezt meg ezt a filmet«. Bolháson például ő volt film követe. Míg nem járt ki aa faluba, csak néhány lelkes Ötvöskónyiban már filmbarát akadt. (Bolhástól Barátiig főleg ősszel,, kényelmetlen az út.) Azonban mióta minden hét szombat estéjén ott berreg a Zetor a vendéglő MIT MOND “ L’ a szénellátásról? A Május 1 utcai TÜZÉP-telep még nem nyitott ki, de vezetője, Erdős Lajos már itt van 7 óra óta. Elmondja, hogy a múlt hét péntekjén érkezett 90 mázsa nagymányoki, pécsi és hidasi brikett. Kedd reggelre már eladták, ötszáz mázsa II. osztályú komlói dió áll hátsó udvarban, de nem szenretik az emberek, mert sok benne a pala és más éghetetlen anyag. Fa van, ezzel tárolási nehézségek járnak, szén nélkül nem is árusíthatják. Várnak 21 vagonnal a különböző szénfajtákból, közte lesz 4—5 vagon jó minőségű mányoki brikett. Sokan kifogásolták, hogy ezen a telepen néhány forinttal drágábban adják a tüzelőt. Hivatkoznak a szállítás költségeire, s ezt megfizettetik vásárlóval. A TÜZÉP-nek kellene valahogyan megoldania ezt a problémát, hiszen az erre lakók közül sokan inkább a cseh sorompóhoz mennek, ott olcsóbban vásárolhatnak, a különbözetből kitelik a fuvar is. A Május 1 utcában vásárlók megkedvelték a hidasi brikett néven ismert, kockára préselt lignitet. Jól ég, szívesen veszik, s adnak is — ha van belőle — annak, aki kéri, a tilalom ellenére is, amely kimondja, hogy csak közületeknek árusíthatják. A cseri sorompónál lévő telephez hajnali 4 órakor vagy korábban is odamennek sokan. Végvári Dénes a vasúti árupénztárban dolgozik. Éjszakás volt — szolgálat után egyenest —, látta, hogy idejött vagon szenet kapott ezen négy a napon a város. Egy hét óta jár ide, nem tudott venni eddig, elfogyott mindig, mire sorra került. S a mai szállítmány is valamennyi II. osztályú. Többek véleménye szerint Kaposvár szénellátása évek óta nem volt ennyire kifogásolható. Könnyű, kályhában is jól égő szénfajtákat nyáron tárolt ugyan a telep, de akkor — akik ismerik — nem vásárolták, mert a télre nagyrészt elporlik. És sok embernek ebben az időben még tárolási problémája van. Őszi Ferenc és Fodor Jánosné azt panaszolja, hogy szeptemberben csak utalványosoknak adtak szenet. (Pontosan: a mennyiség 70 százalékát.) Kevés a szén. Aki nem tud jönni hajnalban, az idejárhat hetekig, esetleg hónapokig, mint Szabó Nándorné, aki máskor mindig megvette augusztusban téli tüzelőjét, most szintén itt áll a sorban. Az irodából kiszólnak: mányoki brikett elfogyott. s elmondják, hogy naponta kb. s százan keresik fel a telepet, és átlagosan napi három vagon szén érkezik. Ebben a hónapban várnak még negyven vagon mányoki brikettet (ebben lehet I. osztályú is), húsz vagon pusztavámi B. diót, Komlóról húsz, Balinkáról tíz vagon szenet. Ha hozzászámítjuk a telepen tárolt 80 vagon komlói diót (a megyei tanács pl. csak ezzel tüzel) és a 40 vagon pécsi iszapot, akkor mennyiséggel nincs is különösebb baj, a minőséggel azonban nemigen dicsekedhet a TÜZÉP. SOMOGYI NÉPLAP A negyvenegyedik Szemüveges, szőke fiatalember a Textilművek újítási felelőse. Előtte a nemrég beküldött újítási javaslatok. — Stampf Tibor 25 éves gépésztechnikus vagyok. Mostanában csak az újítókkal foglalkozom — ad felvilágosítást. — Negyvenet tartok nyilván az üzemben. Mindegyikük tevékeny újító, de Somoskövi István, Horváth István, Farkas meghatároztuk őket Albert, Mátok József, Balogh István nevével gyakrabban találkozom az újítási javaslatokon. Mindig azért ütik a fejemet, hogy nem megy az üzemben az újítás. Megy? Nem megy? Döntse el, kérem. Mondok egy-két adatot: tavaly 39 megtakarítás. Tíz újítást hoztak a legutóbbi hónapban, 21-et augusztusban ... Az újítási feladattervről? Azt mondhatom, hogy bevált. Az elkészítése és kifüggesztése utáni 2 hónapban annyi újítási javaslat érkezett, mint máskor egy év alatt. Félreértés ne essék, a feladatok voltak, de segített nehezebbek az, hogy Nem akarok dicsekedni negyven újítónkkal, de ötletes emberek. Egy a hibájuk, hogy csak nagyobb ünnepek előtt látnak munkához, amikor több pénz kell. Jól megférünk együtt, összeforrtunk, amit az is bizonyít, hogy vasárnap különezer forint újítási díjat fizet autóbusszal Budapestre metünk ki. Ebből az üzemnek 471 ezer forint megtakarítása származott. Ez év első felében 10 ezer forintot fizettünk ki újítási díjként. 105 ezer forint volt az újításokból származó gyünk, hogy megnézzük újítómozgalom 10. évfordulóatján rendezett kiállítást. Azt hiszem, nem fogjuk megbánni. Sz. N. TEREFERE Nincs olyan óra, amely csalhatatlan pontossággal mérni tudná, hogy mióta tart már az a hol halkuló, hol felerősödő, egyszer suttogássá, máskor nevetéssé szélesedő monoton zaj, amelyet asszonyt tereferének neveztek el nem minden kajánság nélkül a női nem hihetetlen beszédtehetségének legnagyobb ismerői. Bezár a háztartási bolt? Odaég a rántás? Nem készül el idejében az ebéd? Mindezek a kérdések lényegtelenné törpülnek, ha három olyan jó beszédű teremtés összekerül, mint azok, akikről itt szó lesz. A szenzáció garasát Juli néni tette le, az a Juli néni, aki emberemlékezet óta takarítónőként keresi a kenyerét. Nem fiatal már, s igen régen ide vetette a Dunántúlra az élet viharos hullámzása a kiskunok őshazájából, mégis olyan ízes a beszéde, olyan olajozottan bugyognak ajkán a zengő-zsongós betűk, hogy gyönyörűség hallgatni. Titkon mosolygó társaságának azt meséli nagy hévvel, lelkesedéssel, hogy képzeljék csak el, augusztus 20-án ö előtte meghajtották az országzászlót! Életének a legszebb eseménye volt ez, igaz, ismerős ember vitte a zászlót, Kómár Pista, de hát az mindegy. Ő egy semmi kis asszony, egy takarítónő. Képzeljék csak el, mi »lőtt« volna, ha a múltban hajtották volna »meg« azt a zászlót. így mondja: — Azt hiszem, végem, rossz lett volna mind a kettőnknek. Neki is, de nekem is. Hálálkodik a kisöreg, fantáziál, mert nagyon azt akarja, hogy a többiek is átérezzék az ő nagy örömét. Bözsike — aki afféle vénlány, képviseli most itt a szellemét —, tagadás alngia látszik, hogy majd elsorvasztja a szívét a sárgának mondott irigység. Nem is hagyja annyiban a dolgot. — Nem az országzászló volt az, mámám! — Dehogynem, lelkem! Az volt, pirosfehér-zöld, csak úgy lobogtatta a szél — köti az ebet a karóhoz Juli néni pirosló ábrázattal, mert nincs éppen ínyére, hogy akad, aki kételkedik. Mondogatja is csendes duruzsolón, hogy »régen« járt ugyan iskolába, de azért »megtanulta«, milyen az ország zászlaja. Érzi, ha vége a zászló nimbuszának, akkor az ő nagy tisztességének is vége. Bözsi azonban, akit az irigykedés edzett a többinél erősebb lélekké, nem enged a negyvennyolcból. Az nem az országzászló volt, mert az országzásló színe kék meg sárga. Mit sem ér Juli néni csendes tiltakozása, hogy az Kaposvár zászlajának a Bözsi csak hajtja színe a magáét, mint afféle iskolázott ember. Mit is vitatkozik vele Juli néni, aki csak ahhoz ért, hogyan kell fényesre pásztázni padlót, parkettát. Juali néni pedig már majdnem sír, mert ha így igaz, ahogy itt ez a szikár nőszemély mondja, akkor vele nem történt tulajdonképpen semmi csodálatos, akkor ő hiába szőtte azokat a meséket, hogy mi történt volna, ha ... kétségbeesetten Most néz körül, és pillantása megpihen segélykérően a jóindulatúan mosolygó harmadikon, aki eddig nem szólt a vitába, de most a diadal mámorában lubickoló Bözsikéhez fordul: — Te, aranyom, mi együtt jártunk iskolába. Tényleg hiányoztál napon, amikor azon a azt tanultuk, hogy milyen a magyar zászló?! A megszólított fülig vörösödik, hirtelen eszébe aztán jut, hogy ő tulajdonképpen a húsboltba indult. Juli néni pedig boldogan lélegzik fel az ajtó csapódása után. kezdi a mesét Újra eseménytelen, életének legszebb pillanatáról, amikor zászlóval köszöntötték őt, a »nyomorúságos kis munkásasszonyt« ... L. I,