Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

SOMOGYI NÉPLAP Darvas József: KORMOS EG A feladat, Darvas József •Ív Kormos ég című drámá­jának megszólaltatása koránt­sem ígérkezett könnyű művé­szi munkának. Hogy színhá­zunk mégis vállalkozott a da­rab előadására, érdem ugyan, de erősen vitatható érdem, mi­vel a vállalkozást nem koro­názta olyan siker, mint ami­lyet a szocialista drámaírás e — hibái ellenére is — mara­dandó értékű, szenvedélyesen szép és igaz alkotása megér­demelt volna. A kaposvári elő­adás méltatlanul középszerűre sikerült, s ennek okát elsősor­ban abban látjuk, hogy a Kor­mos ég alapos meghúzással került színre, a drámai cse­lekménysorból olyan lényegest hagyva el, ami nem érdektelen sem a konfliktus életteli bo­nyolítására, sem pedig a jel­lemek fejlődésére nézve. Darvas József Kormos ég című drámájának nagyszerű­sége éppen abban rejlik, hogy egy család: az író, a párttitkár, az író fia és édesanyja válsá­gán keresztül 1956 zűrzavaros, súlyos történelmi napjait úgy idézi meg, hogy a hősök egyé­ni drámájában az egész tár­sadalmat mutatja meg. Olyan őszinteséggel és szenvedélyes­séggel, ahogy csak kommunis­ta író tud ábrázolni, mentesen az illusztrálásnak még az ár­nyékától is. Elismerjük, hogy van joga a színháznak — te­kintetbe véve az adott körül­ményeket, a technikai és egyéb akadályokat — akár klasszikusokat is megrövidíte­ni. De ez a jog korlátokba üt­közik akkor, ha az adott mű hitelét­, művészi értékét veszé­lyezteti a »feleslegesnek« ne­vezett részek elhagyása. A Kormos ég íróhősét, Joó Sándort a tények és felismeré­sek győzik meg a drámai cse­lekmény sodrában. A drá­mai cselekményszál megszakí­tása következésképpen a mon­danivaló hitelét, szenvedélyes őszinteségét sértette meg. A kaposvári előadás Joó Sándo­­ra bezárkózik szinte semleges­nek látszó villalakása falai kö­zé, s nem csoda, ha az őt gyöt­rő kérdésekre a válaszok nem hangzanak elég meggyőzően. Ez a Joó Sándor passzívabb, ingadozóbb és harcképtelenebb hős, hitelességében szegényebb. Szegényebb, mert a drámai ki­bontakozás erősen megcsonkult a II. felvonás öt képének elha­gyásával. Hiányoljuk a parla­menti képet, ahova Joó Sán­dor azért megy, hogy párttit­kár bátyját kiszabadítsa a »forradalmárok« fogságából, ahova másért megy Klári, a feleség s másért Laci, a ha­zugságoktól megcsömörlött fiú. Társadalmivá is itt széle­sül 1956 képe, ahol összecsap a szenny, amit látva Joó Sán­dor valósággal lökést kap, hogy elinduljon az eszmél­és, az egy­értelmű »igen« vagy eldöntésének útján. Itt »nem« tehát — és nem a puha kényelmű otthonban! Érdemes volt-e így, szinte társalgási drámává szelídítve bemutatni a Kormos eget? Ha a közönség igényét nézzük — érdemes volt. Ha viszont arra gondolunk — és erre nem le­het nem gondolnunk —, hogy a Kormos ég fejlődő szocialis­ta drámairodalmunk egyik leg­kiválóbb alkotása, azt kell mondanunk, hogy nem lett vol­na szabad ilyen »megnyírt« ál­lapotban, a mű hitelét, az esz­mei mondanivaló súlyát ve­szélyeztetve színre vinni ezt a drámát. D­allós Gábor­nők érdemeit rendezése­­csakúgy csökkentik a fentebb elsorol­tak, mint az egyes művészi alakítások hitelét, művészi ér­tékét. Az előadás egyébként jó ritmusú, egészséges feszültség­gel telített produkció. Sarlós rendező ezúttal bebizonyította, hogy alapos értője a pszichi­kai ábrázolás ritka mestersé­gének. Nincs is a darabban rosszul értelmezett figura, leg­feljebb a nyilas keretlegényre emlékeztető Virszlay értelme­zésével vitatkoznánk. Ha való­ban ilyen arccal mutatkoztak volna a »nemzetmentő forra­dalmárok«, sokkal kevesebben szédültek volna meg 1956-ban! Csihák László Joó Sándor, a főhős megjelenítésének nagyon szép és ugyanakkor nagyon nehéz művészi feladatával — alkatából eredően — sikerte­lenül viaskodott. Súlyos sze­reposztásbeli tévedés volt különben tehetséges művészre a bízni a Kormos ég kulcsszere­pét! Csihák játékában, mimi­kájában, a kelleténél sokszor erősebb hangvételű kitörések­ben elveszett az író által olyan plasztikusan megrajzolt hős emberfelettien nagy belső küz­delme. Hiteles, szép alakítást nyúj­tott Homokay Pál Joó András szerepében, Mihályi Vilcsi a sokat szenvedett anya meg­formálásában. Béres Imre élet­teli megszólaltatója, Bálint György belülről közelítette meg hősét. Kimunkált, kifo­gástalan alakítást nyújtott. Aligha lehetne leleplezőbben, ellenszenvesebben megmutatni ezt a jellemtelen kis pec­­c /­ sütőt, aki az országos tűznél játszik tisztítótüzesdit, és kap­kod az új pozíció után. Veszeley Mária az elkényez­tetett írófeleség bonyolult jel­lemének művészi kibontását — sajnálatunkra — illusztrálás­sal cserélte fel. Alig van élet­ízű, őszinte pillanata, s ezt hi­baként kell felrónunk, mert Veszeley Mária tehetségéből telt volna többre is. Ugyan­ezeket mondhatjuk el Ruttkay Ottó Millerjéről is. Az ameri­kai újságíró figurája elveszett a korábban már sokszor ros­­­szul bevált sematikus ábrázo­lási módban. Ross József Petiik, a vak partizán szerepében emlékeze­tes, szép alakítást nyújtott, Fil­lér István Forminjában viszont aránytalanul sok rokonvonást fedeztünk fel egy Fillár által korábban alakított hőssel, Za­lai Sándorral. Jó még ,Holl János Laci sze­repében. Alakítása hibájául azt rónánk fel, hogy szepegő kisfiút csinál ebből a tizenki­lenc éves egyetemistából, aki végeredményben férfivá emberré érésének napjait éli,és b­­efejezésül csak annyit: nem új igazság, hogy az író eszmei állásfoglalása csak akkor hat meggyőzően, ha ez a művészet nyelvén hangzik el. Az író megtette a magáét, tolmácsolás volt nagyon közép­­­szerű... László Ibolya Szombat, 1960. április á tj szak­munkásoka­t képeznek Az ipari iskola néhány ter­mében még este is folyik a ta­nítás. Itt olyan idősebb dolgo­zók tanulnak, akiknek eddig nem állt módjukban elsajátíta­ni valamilyen szakmát, vagy eredeti foglalkozásukon kívül egy olyan rokonszakma mun­káját is végzik, amihez nincs szakképesítésük. A hegesztő csoportnak Sze­pesi József, a Mezőgazdasági Ktsz dolgozója tart órát szak­mai elméletből. A vizsgától már csupán néhány élőid­ő választja el a hallgatókat, s ez megérződik az »osztály« han­gulatán. Mindenki figyel Jó­zsi bácsira (csak így nevezik a barátként is tisztelt előadót), hogy amit eddig nem értettek, azt most az bútét’é«kor­pótol­ták. Az előadó röviden össza­­"ogípi’a az anyagot, aztán a tanulók felel­nek. — Csajági kol léga, ismertes­se a hegesztő készülékek ke­zelését ... A kérdezett rendre elmond­ja, hogy mire kell ügyelni szállításnál, milyen problémák a adódhatnak a gázpalackkal nyáron stb. Kapitány a karbi­­dos hordók bontásáról és táro­lásáról beszél, majd valaki az ívhegesztésről tanultakat mondja el. Egy-egy felelethez sokan hozzászólnak. Elmond­ják tapasztalataikat, felvilágo­sítást kérnek, hogy adott eset­ben hogyan járjanak el. Min­den kérdésre kapnak feleletet. Szepesi József nemcsak jó szakember, hanem jó tanár is. Élvezettel tanít, és élvezettel hallgatják. Pedig mindenki na­pi munkája után jön ide. A Közúti Üzemi Vállalat la­katosa, Horváth Imre talán nagypapa, mégis rendszeresen eljár az órákra, és mindig jól szerepel. Gyakran kell heg­esz­­tenie, ezért ebből is szeretne szakmunkás-vizsgát tenni. S­­a­ I­bó István, a Textilművek gép­­i lakatosa a fiatalabbak tartozik. Négy éve, hogy közé l he­ i geszt, de nincs szakképesítő­je. Majd mindenkinél hasonló a helyzet, kapcsolatban vannak a hegesztéssel. Így könnyebb a tanulás, hiszen a gyakorlat­ban már elsajátították a szak­mát. Az elméleti tudás azon­ban nagyon sokat segít. Terv­szerűbben, eredményesebben dol­gozhatnak. Az eddig bonyo­lultnak és nehéznek tűnő mun­kákat is könnyűszerrel elvé­gezhetik. Érthető, hogy mennyien örömmel járnak vola­a tanfolyamra. Az ötvenegy­es kezdő létszámból csak négyen maradtak el. Azok is betegség vagy a rossz utazási lehetősé­gek miatt. Akik azonban itt maradtak, azok rendszeresen eljárnak, szorgalmasan tanul­nak, hogy a tanfolyamon, majd később a szakmunkás-vizsgán is megállják helyüket. Képek a KORMOS ÉG előadásából m A tizenkilenc éves Joé Laci, miután belépett az egyetemi nemzetőr-századba, nem találja helyét családi körben. Apjához most azért jött, hogy be­­­jelentse: el akar költözni hazulról. (Holl J. és Csi­hák L.) szint ropognak a fegyverek, dühöng az ellenforradalom, de erről a társalgók közül csak hárman tudnak igazán megfeledkezni. Béres Imre, aki az imént íratta alá Joó Sándorral az értelmiség deklará­cióját, Klári, a feleség, aki az eljövendő világ követét látja Miller­­az amerikai újságíróban. (Csihák L., Veszeley M., Ruttkay De és Bálint Gy. A mama most már nyugodt lehet, András Hát fegy­verrel látja viszo­nt. Ha az olyanok kezében, mint az ő fia is — akit az ellenforradalmárok elfogtak és lecsuktak — fegyver van, már tisztulni kezd a lát­határ, nem kell úgy félni, mint régen... (Homo­kay P. és Mihályi V. András segítségért jön író öccséhez, Sándorhoz, s hogy könnyel­ben s­értsék meg egymást, gyermekkori emléket idéz... De Sándor még­­ nem lát tisztán, még mindig nem fogja fel igazán, mi történt ezek­ben a pokoli napokban. (Csihák L. és Homokay P.) Jól sikerült a fonyódi járás úttörőinek Felszabadulási Kulturális Szemléje és forradalmi nyomolvasó kiállítása Hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére 15. fonyódi járás úttörői kiállítást a rendeztek a forradalmi nyom­­olvasó-mozgalom adataiból a­­ balatonboglári Vikár Béla1 Művelődési Házban. A járás valamennyi úttörőcsapata el­küldte díszes albumait, me­lyek az eltelt tizenöt év ered­ményeit — fényképeket, rajzo­kat — tartalmazták. A lellei úttörők pl. elkészítették ha­zánk felszabadítási térképét, bejegyezve rajta a szovjet csa­­­­patok előnyomulását, a fasisz­ta csapatokkal folytatott har­cait. A balatonboglári pajtá­­­sok kiállították képzőművésze­ti munkáikat, akvarelljeiket, ezenkívül sok szép fafaragást, ügyes kézimunkát is láttunk. Másnap délután 600 úttörő részvételével rendezték meg az 1960. évi járási úttörő Fel­­szabadulási Kulturális Szem­lét. A sok színvonalas műs­or­szám közül is kiemelkedett az öreglaki, leilei, boglári, fonyó­di, somogyvári, balatonberényi énekkar, a balatonszentgyö­gyi színjátszók, valamint Kónya Emília, Bagó Vera és Németh Ildikó pajtások szavalatai, a holládi és a buzsáki tánccso­port. Tavaszi apróságok A SZÉP TAVASZI VIRÁGOK GYAKRAN MÉRGEZŐEK se Mindannyian örülünk az el­tavaszi kirándulásoknak, amikor már illatos virágcsok­rot lehet szedni a szabadban. Az ártalmatlan külsejű tavaszi hírnökök közül azonban hány veszélyeket is rejt.­ne­k gyerekek, sőt még a felnőttek is gyakran szájukba­ veszik a virágok szárát vagy egyes füveket, holott ez ártalmas kö­vetkezményekkel járhat. Így pz a ragyogó sárga nárcisz szárában lévő nedv hasmenést okozhat. De hányást, óva­kodjunk az aranyesőtől is! Nedvében nikotinszerű mérget tartalmaz, amely nagyobb ada­gokban még halálos is lehet. A bájosan illatozó pyöngyvi­­rágban erős hatású szívméreg van. Nem árt a gyerekeket idejében figyelmeztetni rá. NÉHÁNY SZÓ A KATICABOGÁRRÓL Tavasszal újra megjelenik a mezőn és a kertben a kicsiny katicabogár, amely külsejéről nézve olyan jelenték­telen, hogy alig vesszük észre. Pedig ennek a kis bogárnak igen tiszteletreméltó érdemei van­nak: kizárólag a tudományos nevén aphidesnek légyfajtával táplálkozik. nevezett En­nek a légynek a szaporodása olyan nagymérvű, hogy ha más rovarok nem pusztítanak, minden növényt felfalna, és mindannyiunkat az éhhalál fe­nyegetne. A katicabogár hihe­tetlen mennyiséget ezekből a legyekből, és pusztít ezzel rendkívül értékes szolgálatot tesz az embernek. Télvíz idején a katicabogár téli álmát alussza, kora ta­vasszal azonban megkezdi hasznos tevékenységét. A nős­tény kb. 1500 narancsszínű pe­tét rak, mindig oda, ahol a közelben bőséges tápláléka van, és mihelyt kibújnak a ki­csiny lárvák, azok is kezdik pusztítani az apró legyeket. A közhit szerint a katicabo­gár hátán található pettyekből következtetni lehet korára. Ez azonban nem felel­ meg a va­lóságnak. A pöttyök száma a kedvves bogár hátán csak azt jelöli, hogy melyik alfajhoz tartozik. Kevesen ugyanis, hogy a világon tudják két­ezer fajta katicabogár él. Csáky Gergely Színház Ma, szombat este T órakor: Kormos ég. Dráma Vasárnap délután S órakor: NebállCS Virág. Nagyoperett Vasárnap este 7 órakor: Kormos ég. Dráma Jegyelővétel a színházi jegyirodában. Telefon: 11-03. (11565) A mernyei, somogygeszti és kapospulai tejszövetkezet 1960. március 31-én felszámolt. Felhívjuk a megszűnő tejszö­vetkezetek ügyfeleit és a velük kapcsolatos vállalatokat, tsz­­eket, közületeket, hogy a megszűnő tejszövetkezetekkel szemben fennálló tartozásaikat, követe­léseiket e hó 20-ig jelentsék be a tej­szövetkezetek telep­helyén működő tejszövetkezeti felszámoló bizottságnak. (4960)_______ I A karádi földművesszövetkezet vasboltjában Pannónia, piros Danuvia, Berva motorkerékpárok nagy választékban kaphatók. (11558) Kö­szÖNETNYILV­ANITAL Köszönetemet fejezem ki a 23-as AKÖV dolgozóinak és­­ mindazoknak, akik férjem Csondor György temetésen­­ részt vettek, és ezzel fájdal­m­amat enyhíteni igyekeztek. özv. Csondor György­né­ j (4976)________________________ Keresse fel a marcali földművesszövetkezet áruházát és szaküzleteit! Hatalmas választékú, több milió forintos árukészlet. Textil méteráruk, kész ruhák és cipők, szandálok, új fazonú kötöttáruk, vas- és műszaki cikkek, háztartási gépek kaphatók. Minden út a marcali földművesszövetkezet szaküzleteibe vezet! (11094)

Next