Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

< VILÁG PRoLETÁRJAI EGYESÜLjETEK! ogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPja XVII. évfolyam, 128. szám. ÁRA 50 FILLÉR A négyzetes kukorica vetésnél fészkenként két-három tövet kell meghagyni A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója A Földművelésügyi Miniszté­rium szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a szemre és silóra négyzetesen vetett kuko­rica növényállományt úgy kell kialakítani, hogy fészkenként két tőnél kevesebb és három tőnél több ne maradjon. Ez a növénysűrűség lehetővé teszi a kukoricanövény és a csövek teljes kifejlődését. Ha fészken­ként kettőnél kevesebb a tő­szám, akkor kevés lesz a ter­més, ha háromnál több, ak­kor a kukorica legértékesebb része, a cső nem fejlődik ki megfelelően. Ahol a körülmé­nyek miatt sorosan vetettek, a holdankénti növényszámot itt is ennek megfelelően kell ki­alakítani. Rendkívül fontos, hogy a te­nyészidő különböző szakaszá­ban ismerjék a kukoricatáblák állományát, mert az esetleges ritkítást csak ebben az esetben lehet szakszerűen elvégezni. A tőszám növelésével 20—30 szá­­százalékos terméstöbblet ér­hető el, tehát azok a gazdasá­gok, amelyek ennek nem tulaj­donítanak jelentőséget, a ter­més­­ egyharmadáról, egyne­­gyedéről mondanak le. A ritkítást nem kell elsietni, leghelyesebb, ha a második kapálás után kerül rá sor. Ügyelni kell arra, hogy a feles­leges töveket a fészekből ne kapával, hanem kézzel távolít­suk el. A ritkításnál mindig számoljanak a művelés, kártevők és a betegségek okoz­a­ta csökkenésre is. (MTI) SiligQS növényvédelmi munkák A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­lata tájékoztatást adott a leg­sürgősebb növényvédelmi munkákról. Eszerint az átte­lelő burgonyabogarak az or­szág egész területén megkezd­ték a tojásrakást, ezért fokoz­ni kell a védekezést. Ha ki­sebb mértékű a fertőzés, ös­­­szeszedéssel, ha pedig a ve­szedelmes kártevő tömegesen jelentkezik, méregadagok a szokásos ideg­­kétszeresével. Ajánlatos, hogy a termelők kísérjék figyelemmel paprika- és paradicsomültetvényeiket, mert néhány helyről már tar­rágást is jelentettek. Az almamoly rajzása az or­szág egész területén megkez­dődött. A termelők már most szervezzék meg a hatékony védekezést. Külön felhívják a figyelmet a szakemberek a cseresznye­légy elleni védekezésre. Ez a házilégynél valamivel kisebb, szárnyain harántcsíkos légy­fajta ilyenkor, a cseresznye sárgulásának kezdetén rakja tojásait a fiatal gyümölcsök bőre alá amiből majd a pond­­rók fejlődnek. Hatásos véde­kezést jelent, ha hektoliteren­ként negyven deka Pernitből készítenek oldatot, és azzal permetezik be a gyümölcsfá­kat. (MTI) 207 ezer forintot fordítanak községfejlesztésre Pogányszentpéteren A lakosság 42 ezer forint értékű anyaggal és társadalmi munkával segíti a tervek végrehajtását (Tudósítónktól.) A községfejlesztési tervben Pogányszentpéteren olyan lé­tesítmények megvalósítását irá­nyozták elő, melyekre a leg­nagyobb szükség van. A villanyhálózat bővítésére 15 ezer forintot fordítanak. A gyerekek egyre növekvő száma miatt kicsinek bizonyultak az iskola tantermei. 70 ezer forin­tos költséggel bővítik az isko­lát, zsibongót és tanári szobát létesítenek. Folytatják a közlekedési utak makaidámúttá való átépítését. Az átmenti árkokat kiásták, s mintegy fél száz köbméter föl­det mozgatott meg a lakosság az út elegyenlgetésénél. "Társa­dalmi munkában javítottak meg hat hold legelőt, és hoztak helyre csaknem 1 kilométer hosszú dűlő- és belterületi utat. A tanács vezetői gondol­tak a sportkör támogatására is. Ötezer forint értékben vesznek részükre felszerelést Több mint 36 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát és mintegy 6 ezer forint értékű helyi anyagot ad a község a lé­tesítmények megvalósításához. £ Szerda, 1960. június 1. Aprómagcséplő­ gépek sorozatgyártását kezdték meg Mosonmagyaróvárott A lóhere, a lucerna és más aprómagvak csépléséhez leg­inkább a normál gabonacséplő­gépet használják bizonyos át­alakítással. Ez azonban nem ad kifogástalan tisztaságú ma­got, úgyhogy külön utótisztí­tásra, szelektálásra van szük­ség. A Mosonmagyaróvári Mező­­gazdasági Gépgyárban a múlt évben elkészítették és kipró­bálták a magyar tervezésű ap­­rómag cséplőgép mintapéldá­nyát. A tapasztalatok felhasz­nálásával megkezdték a gép sorozatgyártását. A harmadik negyedév végéig 300 aprómag­­cséplőt készítenek a gyár dol­gozói, úgyhogy mire az idei termés megérik, ezek jó részét a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátják. (MTI) A pamuki csikós A földúton kátyú állja út­ját az autónak. Gyalog balla­gunk Pamuk felé. Keskeny ösvény fehér csíkja fut át a réten. Idős ember esőköpenyén. Melegen heverész tűz nap, sarjad a fű, legelészhet a a tizenegy csikó. Rájuk vigyáz, őket gondozza Fehér Sándor bácsi. — Jól van, ahogyan lábra kaptak. Szemmel kell tarta­nom a csintalanokat, mert most már van bennük egy kis elevenség. Márciusban, amikor eleinte kihajtottam, naphosszat nem vették fel a fejüket a földről. Nem sová­nyak voltak ezek, hanem szin­te koldusok — mondja az öreg. Világéletében csikólovakat tartott. Tavaly, amikor belé­pett a Petőfi Termelőszövet- Traktor ide, lóellenes han­­ban négykor kel, s a fél öt kezeibe, gondjaira bízták a gúlát oda, ezt nem tűrhetjük már az istállóban találja, választott csikókat. Egyikkel — eszméltek fel a kikeletkor — Alig vártam, hogy meg­megjárta: felágaskodott a kis a szövetkezet vezetői. Első­ nőjön annyira a fű, hogy csi­­bér, nem való neki ,a kasza megpirongatják, aztán lohol legelőre. Szófogadó állat, be­letanult már a csikóőrzésbe Persze csak akkor eredhet kis vasderes vagy sárga után ha azok kalandozásra adják fejüket. A csapatba szokot jószág egyébbként magányo­san nem szeret kereket ol­dani. Hárman, négyen — úgy már inkább megszöknek. D ha nevüket hallják, visszafor­dulnak. — Elcsúfoltam őket, mind­egyiknek adtam nevet — ma­gyarázza Sándor bácsi. — A a kis deres a Szikra, mer olyan, mint a tünemény, a fe­kete méncsikó a Rigó, a har­madik meg, mert mindig bo­lyong, a Bolygó nevet kapta a legkisebbiket Szutyinak szó­ltom. Aztán nem tudom, hogy meghagyja-e a vezetőség eze­ket a neveket... Sándor bácsi beteges em­beres, és a földre vágta. Sé­rülést szenvedett, betegállo­mányba került, mást tettek hát a csikók mellé. Felgyó­gyulása után nem akarta fel­váltani utódát. A fiatal álla­tok azonban megsínylették tá­vollétét. Kaptak-e rendesen takarmányt, abrakot, vagy ként az elnök szólította meg pegezhessenek ezek a szegény Sándor bácsit, hogy állna me­gint a csikók mellé. — Azt már nem — erre. — Én bizony nem felelte pi­ronkodom senki hanyagsága miatt sem. Aztán jött a párttitkár, a csikók. Képzelheti, mennyire bántott, hogy egyik-másik nem tudta átlépni ezt a kis árkot, hanem beleesett. — Erőtlen kis padkáim, válik-e le belőletek — sóhaj­totta keservesen az öreg. Szé­nát is, abrakot is kapnak, Berdál Józsi, »az az aranyos, __ _______ __ _______; többet koplaltak, mint ettek jó gyerek«. Neki nem tudott napközben a füvet szedegetik, károznak, — ezt ne firtassuk. Annyi ki­ ellentmondani. Ráadásul Ném így ma már akad dolga a­zonyos, hogy nem fejlődtek meth János, a jószágbrigád Bukfencnek. Erre a névre megfelelően­­ csak a fejük vezetője beszélt vele, így hát Sándor bácsi hűséges kutyája a Pamukl Katarban, ahol gód meg a szőrük nőtt. A tél ve­ hajlott a szíves kérlelésre, hallgat. Mindig vele van. Ha rőt ás a körmöstraktor kereke lás, a kapálás. Hiába, a hat­vankét esztendővel meg belső bajjal nem lehet legénykedni Csikós lett hát. Tetszik neki ez a foglalkozás. Nagy gond­dal bánik kis állataival, azok­ból lesznek pár év múlva kocsis lovak. Igen, e kis csi­kók, amik most a legelőn fut­­esztendőre vagy a kettőre az ekét húzzák majd gén siralom volt rájuk nézni. Azóta megint minden hajnal­ nem akar eljönni hazulról. Kutas József :::::: MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Tanulhatnak tőlük a férfiak is (3. o.) Ilii!! Tudomány—Technika (5. o.) Az új vasúti menetrend (6- o.) m 82 százalékban I. osztályú téglát készítének a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés téglagyárai Az áprilisi esők akadályozták a téglagyárak munkáját második negyedév elején a Bá­­­nya- és Építőanyagipari Egye­sülés téglagyárai 18—20 száza­lékkal maradtak el a terv tel­­jesítésiben. A jó idő megérkez­tével úgy igyekeztek pótolni a kiesést, hogy naponta egy-két órával tovább dolgoztak, s ma már csak kb. 4 százalékos a lemaradás. A téglagyárakban folyó munkaverseny célja fő­leg a minőség javítása. A gyengébb minőségű téglát készítő gyáraknál, a ka­­darkútinál, a rinyaújlakinál nem is engedik meg a terv túl­teljesítését. A múlt évihez ké­pest máris emelkedett az I. osztályú téglák aránya. A ta­valyi 70—75 százalékkal szem­ben az idén 82 százalékban I. osztályú téglát készítenek. Szép eredményeket értek el az Egyesülés műhelyének dol­gozói. A téglagyárak első ne­gyedévi sikereihez ők is hozzá­járultak, hiszen a tervezettnél majd egy héttel előbb átadták a gépeket a téli nagyjavítás után. Sokan közülük felaján­lották, hogy az üzem közben szükséges javítást azonnal el­végzik. Nemes Ferenc vállalta, hogy a gyárak sürgős eszterga­­munkáit munkaidőn kívül is elvégzik. Újlaki János a kapos­­szerdahelyi gyárat patronálja. Bármikor történik is hiba, azt a legrövidebb időn belül rend­behozza. Kopácsi József a víz­­szivattyúkat javítja meg mun­kaidő után. A közelmúltban Balatonbog­­láron elromlott a szippantó ko­csi. Vörös János azonnal ki­ment a helyszínre, s tíz óra­­ helyett hét óra alatt ismét üzemképessé tette. A napokban eltörött a Réthelyi Téglagyár sima hengerének a tengelye. Ha munkaidő alatt javítják meg, négy-öt nap is beletelt volna, amíg sor kerül rá. Ne­mes Ferenc, Kristály János, Újlaki János és Gál Ád­ám azonban munkaidő után meg­javították. A szerves üzem a terv százalékos túlteljesítését és 5­5 százalékos tözeg-megtakarítást vállalt. Első negyedévi tervü­ket 30 százalékkal szárnyalták túl. Áprilisiban 131 százalékot értek el, s a jelek szerint má­jusi eredményük sem lesz ros­­­szabb. Silóznak a mernyei Március 15. Tsz­­ben. Képünkön: A Mernyei Gépál­lomás lárvasilózó gépe a bükkönyös rozsot silózza. A gép mellett levő vontató a szépen felaprított keveré­ket a silógödrök­höz szállítja. Az általános iskolát végző diákok 85—90 százaléka mehet középiskolába Ebben a tanévben több mint százezer tanuló végzi el az ál­talános iskola nyolcadik osztá­lyát. A különböző középiskolákba május elejéig mintegy 42 000 tanulót vettek fel, többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedett a gimnáziumokba iratkozott diákok száma is. Az ipari, a kereskedelmi és a me­zőgazdasági szakmunkásképző iskolákban mintegy ötvenezer fiatal felvételére van lehetőség. Az általános iskolákban most végző tanulóknak körülbelül 85—90 százaléka tanulhat to­vább a különböző középfokú oktatási intézményekben. (MTI) Eredményes volt a munkavédelmi hét a kaposvári pályaudvaron Munkavédelmi hónapot és kiállítást rendeznek júniusban Május 13-án a MÁV szol­gálati vezetői és munkavédel­mi felügyelői országos érte­kezletet tartottak Budapes­ten. A munkavédelmi hét ten­nivalóit beszélték meg. Kapos­vár Vasútállomás szakszerve­zeti vezetői a munkavédelmi hét első napján, május 23-án tárgyalták meg a feladatokat. Május 26-án, az Állomás, a Fűtőház és a­­ Pályafenntartási Főnökség vezetői, munkavé­delmi megbízottai, a pártszer­vezet megbízottá és az üzem­orvos üzemszemlét tartottak. Megtekintették a munkahe­lyeket, a raktárakat, a szo­ciális létesítményeket, beszél­tek a dolgozókkal. Mindössze néhány kisebb hibára buk­kantak, s kijavításukról azon­nal intézkedtek. 30-ra már minden baleseti veszélyt meg­szüntettek. A szerszámokat is átvizs­gálták. A­­ régi eszközöket azonnal kicseréltették, s meg­magyarázták a dolgozóknak, milyen veszély rejlik a rossz szerszám használatában. Az állomási tolatócsoport munká­ját is figyelemmel kísérték. Nem tapasztaltak tanságot, valamennyi szabályt a­dolgozó megtartotta az előírt rendsza­bályokat. A bizottság a Pályafenntar­tási Főnökség területén talál­ta a legnagyobb rendet, tisz­taságot. A Fűtőháznál már akadtak hiányosságok a szűk helyiségek miatt. A dolgozók a gyenge vízellátásra is pa­naszkodtak. A munkavédelmi héten fe­gyelemből kitűnőre vizsgáztak az állomás dolgozói. Egyetlen fegyelmezetlenség sem fordult elő. A munkavédelmi hét lezá­rult. Az állomás szakszerve­zeti vezetői elhatározták, hogy június 1-től munkavédelmi hónapot rendeznek. Az üzem­szemlét rendszeresítik. A jövő héten kiállítást ren­deznek a Pályafenntartási Fő­nökség kultúrhelyiségében. Fényképeken, szemléltető esz­közökön mutatják be a hely­telenül végzett munka követ­kezményeit, s még nagyobb elővigyázatosságra intik a dol­gozókat. Fogadás Pablo Neruda tiszteletére A Magyar Írók Szövetségé­nek elnöksége kedden délután fogadást adott a hazánkban­artózkodó világhírű chilei köl­­ő, Pablo Neruda és felesége tszteletére. A fogadáson meg­­elent Gyáros László, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s a magyar irodalmi élet számos más kiváló képvi­selője. Ott volt Piero Dallama­­no, a jelenleg Budapesten tar­tózkodó olasz küldöttség tag­ja is. A vendégeket Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára kö­szöntötte, majd baráti eszme­csere kezdődött. A fogadás szí­vélyes légkörben zajlott le. (MTI)

Next