Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

VILÁG PRoLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA éS A MEGYEI TANÁCS LAPja XVII. évfolyam 181. szám. ÁRA 50 FILLÉR Augusztus 20-a tiszteletére versenyre hívjuk megyénk üzemeinek dolgozóit A FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT VERSENYFELHÍVÁSA A Somogy megyei Finommechanikai és Gép­javító Vállalat az első félévben teljesítette, amit a felszabadulási munkaversenyben vál­lalt. Azt akarjuk, hogy a második félévet még sikeresebben fejezhessük be, hiszen ehhez minden feltétel adva van. Ezért elhatároztuk, hogy alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyre hívjuk megyénk iparvállalatainak dolgozóit. Vállaljuk­ önköltségi tervünket a harmadik negyed­évben 5,6 százalék helyett 10 százalékra, negyedik negyedévben pedig 5,7 százalék he­­­lyett 8,3 százalékra teljesítjük. A második fél­évben 434 ezer forint többletnyereséget érünk el. A műszaki intézkedési terv pontos végre­hajtásával 279 ezer forint nyereséghez ju­tunk. A központi igazgatási költségekből 30 ezer forintot, az anyagmozgatásnál 80 ezer forintot, az anyagfelhasználásban 45 ezer fo­rintot takarítun­k meg. Fokozottabban kapcsolódunk be a politikai és szakmai oktatásba. Vállalatunknál 60-ra emeljük az oktatásban részt vevők számát. Ez mintegy 200 százalékkal lesz magasabb a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva. Úgy véljük, hogy a megye többi iparválla­latánál is megvan a mód rá, hogy bekapcso­lódjanak a versenybe, s hasonló vállalásokkal növeljék eredményeiket és a nyereségrészese­dést. Újabb vállalásaink teljesítésével elér­jük, hogy üzemünkben éppúgy, mint tavaly, 11,5 nap fizetésnek megfelelő nyereségrésze­sedést oszthatunk. Kérjük, hogy iparvállalataink tegyenek sa­játosságaiknak megfelelő felajánlást, és fo­gadják el felhívásunkat. Javasoljuk, hogy a harmadik negyedév eredményeit november 1-én, a negyedik, negyedéviét pedig 1961. feb­ruár 1-én értékeljék- Erre felkérjük a megyei pártbizottság ipari osztályát Kaposvár, 1960. július 30. A Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat nevében: Babodi István igazgató, Mencz Pál párttit­kár, Hergelt Jenő sz. b.-titkár. Az építőipar fejlesztéséről tárgyalt az Építők Szakszervezetének választmánya Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari dolgozók Szakszer­vezetének választmánya a múlt hét végén tárgyalta meg az MSZMP Központi Bizottsá­gának június 29-i — az építő­ipar feladatairól szóló — ha­tározatát. Bevezetőben Varga György, a szakszervezet­­ me­gyei bizottságának elnöke tá­jékoztatta a jelenlévőket­­ a párthatározatról, az ötéves tervben az építőipar előtt álló feladatokról és a szakszervezet szerepéről e feladatok meg­oldásában. — Elsősorban nekünk gondoskodni arról, hogy kell az építő pari dolgozók megértsék a párthatározat jelentőségét — mondotta V­rga elvtárs. — A szakszervezeti vezetők beszél­gessenek a dolgozókkal, hív­ják fel a figyelmüket az oda­ad­óbb munkára, az anyagtaka­rék ©­­ tagra, ugyanis ezek az alapfeltételei a határozat vég­rehajtásánál. A továbbiakban a géppark jobb kihasználásáról, a komp­lex brigádokról, az egyösszegű munkautalvány bevezetéséről és a műszakiak munkával va­ló túlterheléséről szólt. Majd javaslatot terjesztett a választmány elé. Minden vál­lalat vezetősége tárgyalja meg a párthatározatot, műszaki ér­tekezleten vitassák meg a rá­juk háruló feladatokat, s azo­kat termelési értekezleteken ismertessék a dolgozókkal. A beszámoló elhangzása után a választmány tagjai szólaltak fel. Osváth Károly, a Somogy megyei Építőipari Vállalat fő­mérnöke a szakmunkás-után­pótlás problémáiról beszélt, majd ismertette a munkafe­gyelem megszilárdítására ho­zott intézkedéseiket. Kérte az építőanyagipari dolgozókat, hogy jobban vigyázzanak a mi­nőségre. A Gyékényesi Kavics­bányát figyelmeztette arra, hogy a kavics gyakran iszapos, gyenge minőségű, hogy a szakszervezet javasolta, lépéseket egy központi tegyen mun­kavezető-iskola létrehozására. Pintér József a Közúti Üze­mi Vállalattól az UVATERV tervezéseivel kapcsolatos hi­bákat említette meg. Célsze­rűbb lenne — mondotta —, ha a kisebb terveket mérnökeik készítenék el, saját­ok ugyanis megfelelő helyismeret­tel rendelkeznek, ismerik­­ a meglévő vagy beszerezhető anyagokat, s ezűtek figyelem­­bevételével fognának a terve­zéshez. Lőwy Gyula, a Tatarozó Vál­lalat sz. b.­titkára javasolta , hogy szüntessék meg a szét­szórt munkahelyeket. Inkább kevesebb munkához fogjanak hozzá a vállalatok, de azt fe­jezzék be határidőre. Kérte, a választmány vizsgálja meg a vállalatoknál a munkafegyel­met, s megszilárdításáról hoz­zon megfelelő határozatot. Végül Szőke Pál, az SZMT elnöke szólt az értekezlet rész­vevőihez. Hangsúlyozta a mun­kások egyéni felelősségét. — A dolgozókat személyük­ben is felelőssé kell tenni a végzett munkáért — mondot­ta. — Csak így le­het megszün­tetni a hibákat, megszilárdíta­ni a fegyelmet, felszámolni az anyagpocsékolást. A választmány a javaslato­kat elfogadta, s az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének és az Építésügyi Minisztérium­nak továbbította.. Megjött a posta Kedd, 1960. augusztus 2. A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Közt• A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről Moszkva (TASZSZ): TASZSZ közli a szovjet kor­­­mány nyilatkozatát a kongói helyzetről. A nyilatkozat beve­zetőül hangsúlyozza: »A szovjet kormány határo­zottan elítéli a Kongói Köztár­saság ellen indított imperia­lista agressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a bel­ga csapatok kivonását Ko­ngó területéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetet­tek véget, az intervenciós csa­patokat nem vonták ki. Ha a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembe véve, hogy ennek veszélyes követ­kezményei lehetnek az egyete­mes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy visszavágjon az agresszorok­­nak, amelyek, mint most már teljesen világossá vált, való­jában a NATO összes gyar­mattartó hatalmainak buzdítá­sára cselekszenek.« A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat: «■ Most, amikor mindenki sze­me láttára kísérletek történ­nek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég függetlenségétől, hogy szerzett dara­bokra szakítsák a Kongói Köz­társaságot, szétzüllesszék gaz­dasági életét, s éhínséggel tör­jék meg a tövényes jogait és függetlenségét védelmező kon­gói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek sze­mében kedves a népek nemze­ti szabaságának és független­ségének eszménye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyúj­tani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány a szovjet kormánnyal, közölte hogy többek között a hoz fordul ilyen Szovjetunió-­ jellegű se­gélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmá­nyozta a helyzetet és az em­lített kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazda­sági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köz­társaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek megfele­lően, saját jóléte érdekében használja fel országának gaz­dag erőforrásait.­ A szovjet kormánynyilatko­zat ezután megemlíti a Kongó részére eddig nyújtott szovjet segélyt, a szovjet repülőgépek részvételét a­ Biztonsági Ta­nács határozata alapján Kon­góba vezényelt csapatok, va­lamint egyéb rakományok át­szállításában, s utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, amely száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalék-alkatrésze­ket és szakemberek csoportjá­val egy javítóműhelyt juttat el a Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságainak Szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészség­­ügyi személyzetet bocsát Kongói Köztársaság rendelke­­­zésére, gyógyszereket és meg­felelő orvosi berendezéseket küld.­­■A Szovjetunió kész gazda­sági és műszaki segélyben ré­szesíteni a Kongói Köztársa­­­sá­got, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést is kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avat­­kozás, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés el­ve­ alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmiféle politikai, katonai vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbíta­nák a független Kongói Köz­társaság érdetl­en vagy szuve­rén jogait« ■_ fejeződik be a szovjet korm­­ány nyilatkozata. (MTI) *■ Pécsett rendezik A Vasutasok hétfőn délután sajtótájékozta­tót tartott, amelyen ismertet­ték a X. magyar vasutasnap programját. Turba Sándor, MÁV oktatási osztályának ve­­­zetője elmondotta, hogy a vas­utasok­ kitűnő eredményeket értek el a nagy nyári forga­lom lebonyolításában. Az or­szágban 134 szolgálati hely ér­te el az élüzem szintet, s eb­itasok Szakszervezete utasnapon élüzem címmé tetik ki. Az élüzem­eu kitüntetett állomások, fák­nak dolgozói 647 000 kapnak, és a többi 96 form lati hely dob­tgója 550 000 fo­rint jutalp^^ részesül a?usztus 13-án a parla­­men fogadás lesz, ahol ot,­er. vasutasnak kormányki­­üntetést, száz MÁV-dolgozó­­ból 38-at, a legjobbakat a vas-, hab pet­ig Kiváló Vasutas fel­adrlak át Nagyszabású előkészületek a balatoni hetekre tus 20-án Siófokon ünnepélye­sen nyit­j­ák meg, s a tervek sze­rint előadják Beethoven IX. szimfóniáját is; a MÁV Szim­fonikusok zenekarát Komor Vilmos vezényli. Ugyanezen a napon rendezik meg Balaton­­füreden a III. országos nemze­tiségi fesztivált, amelyen ro­mán, német, szlovák, horvát és sokác együttesek mutatják be népi kultúrájuk hagyományait ■ni heteket augusz- Badacsonyban, Balatonfüre­­den és Balatonföldváron bor­heteket rendeznek, Révfülö­pön nagyszabású alkotmány­napi bált, Keszthelyen szabad­téri előadást, Balatonfüred és Tihany között úszóversenyt rendeznek, s ekkor tartják meg az országos természetjáró­versenyt is. Augusztus 21-én Füreden az ország legkiválóbb népművészei találkoznak, és munkáikat kiállításon tárják a látogatók elé. Augusztus 23— 28-ig Keszthelyen Georgikon akadémiai napokkal emlékez­nek Európa első mezőgazdasá­gi iskolájára. A balatoni ün­nepségek utolsó napján, szep­tember 4-én a Duna Együttes fellép Balatonfüreden, ekkor bonyolítják le a vitorlások tú­raversenyét, és megrendezik az országos horgászversenyt. A balatoni hetek idején a vendégek ötven százalékos vasúti kedvezménnyel utazhat­nak a magyar tenger partjá­ra. (MTI) A Balaton-part kulturális életének j -ei őszülnek a balatoni :sre, amelyek au­gusztus­­­k>n szeptember 4-ig tartanak, s eseményekben bő­velkednek. Opera-, operett- és balett-estek táncbemutatók, tudományos ülések ,és országos találkozók különféle sportosé­m­­nyék követik majd egy­mást. A he & endezik meg a X. magyar vasutasnap központi ünnepség* ’ törnie] tpf­­ a tsz-tagok — V­j ’ . ,^j[ 3 község* - települt­ SÍ­SZCfkpZ< 1*; Legn­övekedett az állami építkeznek szí. a Balatonnal A múlt év óta jelentősen emelkedett az építkezések szá­ma a fonyódi járásban. 1959 első felében 261, az idén pedig csaknem 330 építési engedélyt adott ki a járási tanács mű­szaki csoportja. Tavaly ősztől egyre több tsz-tag kér építési engedélyt. Jó részük OTP-köl­­csönt vesz igénybe.. Az idén 63 házépítést kezdtek meg ilyen kölcsönnel a tavalyi első félévi 24-gyel szemben. Az új épületek 60—65 száza­léka nyaraló, hétvégi ház. Mi­vel a Balaton-part rendezett­sége szempontjából a községek távlati fejlesztését is szem előtt kell tartani, a tervrajzo­kat a járási tanács műszaki csoportja és a Balaton-part főépítésze felül­bírálja. Stílu­sos-e az épület, jól alkalmaz­kodik-e majd a környezethez, és más, ehhez hasonló szem­pontok érvényesülnek az elbí­rálásnál. S ha szükséges, tervrajzok módosítását javasol­­­­ák. A községek helyes irányú fejlődését, az ésszerű települé­si szerkezet kialakítását segíti elő az ősszel életbe lépett Bala­toni Építési Szabályrendelet. Eszerint a községek övezetekre osztják fel. területét Egy- egy övezetben csak nagyságú házhelyeket bizonyos szabad beépíteni a külön megadott legkisebb vagy legnagyobb alapterületű építménnyel. Az előírások megtartása gyakran okoz gondot az építtetőknek, de majd minden esetben a sza­bályoknak megfelelően mó­dosítják elképzelésüket vagy a már kész tervrajzokat. Egyedül a balatonmáriaiak elégedetlenkednek. A község­ben »hatos« övezetté nyilvání­tottak egy arra alkalmatlan területet. Az építési szabályrendelet ugyanis előírja, hogy ott 2000 négyzetméternél kisebb par­cellák nem lehetnek. E földön a szőlői kultúrát kell fejleszteni s építkezni csak ennek a mű­velési ágnak megfelelően (pincék, borházak stb.) lehet. A szőlőkultúra azonban kiha­lóban van itt (némelyek sze­rint a környező vizek lecsapo­­lása miatt), s a tulajdonosok lakóházat vagy nyaralót sze­retnének a parcellákra építeni. De nem engedi a rendelet. Ez az egyetlen terület a járásban, ahol nehéz megvalósítani az építési szabályzat előírá­sait. A régi, de az újonnan épült nyaralók mellett is gyakran láthatunk ízléstelen, csúf kis tákolmányokat, melyek faház vagy egyéb melléképület cél­jait szolgálják. A járási tanács műszaki csoportja megvizsgál­ta ezeket, s ahol a környék képét rontották, ott határoza­tot hozott lebontásukra. Fellendült a középítkezés is. Fonyódon és Bogláron nyolc­tantermes iskola építését kezdték meg. A somogybabodi négytantermes iskola már el­készült. Somogytúron művelő­dési ház épül. Szöllősgyörökön a Fővárosi Gyermekotthon ré­szére nyolc tantermes készül. Balatonlellén és iskola Tás­kán társadalmi munkában or­vosi rendelőt építenek. A kö­zeljövőben kezdik építeni Fonyódi Járási Rendőrkapitány­a­ság székházát. Az építkezések kisipari szövetkezetek nagy részét végzik. A part mentén a fonyódi és a lellei ktsz, a beljebb eső köz­ségekben pedig a lengyeltóti és a kéthelyi szövetkezet váltató munkát. ere fi».!.

Next