Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

SOMOGYI NÉPLAP Esei mentők pontosan 12 óra, amikor a Siófoki Révkapitány­ság ügyeletesi szobájában fel­cserig a telefon. Izgatott hang kiáltja: »Egy vitorlás felborult, utasai a vízbe estek ... Segít­séget kérünk!« Az ügyeletes a baleset színhelye felől érdeklő­dik, majd működésbe hozza rádiót, utasítja a kikötőben le­­­vő mentőhajót, induljon el, vi­gyen segítséget... Percek telnek csak el. A mentőha­jó már a vízen jár, onnan tá­jékoztatja rádión át az ügyele­test, hogy útban van a meg­adott cél felé. A mentőhajón és az ügyeletesi szobában levők­nek most egy gondolat jár a fejében, csak idejében érkezze­­nek... Feleúton járnak, ami­kor egy motorcsónak már von­tatja a felborult vitorlást, hozza a kimentett utasokat is.s — Visszafordulunk — közük rádión, s a mentőhajó rövide­sen újra a kikötőben áll várva, mikor, merre kell életek meg­mentéséért indulni. * * * C Veszélyes az idei nyár, ^ sok a hirtelen vihar, az erős szél, ezért sok munká­ja akad a révkapitányság dol­gozóinak. Tavaly egész nyáron 50—55 mentésben vettek részt, az idén csak eddig 85 volt mentések száma, s egy hónap a még hátravan a nyárból. Miből adódnak a balesetek? — Nem tartják meg az üdü­lők a szabályokat — mondja a kapitányság vezetője —, pedig nemegyszer felhívjuk rájuk a figyelmet. A SZOT-üdülőkben 170 előadást tartottunk az idén mintegy 25 OOO ember részére, s ezren vízi jártassági vizsgát is tettek. De a hétvégi kirándu­lók, a szabad strandon fürdő­­zők, a különböző táborok, fő­leg az úttörőtáborok nagy gon­dot, sok munkát adnak, * * * P sokként ugyan a sza­­bálytalanságok és a bírságolások száma, de még mindig gyakori, hogy a csóna­kokat túlterhelik, s így kön­­­nyen felborulnak. A múlt év­ben történt, hogy négy részeg ember ült be egy kétszemé­lyes csónakba. Felborultak, egyikük vízbe fulladt. Az élet­­benmaradottak közül az egyik­nek volt vízijártassági vizsgá­ja. Börtönbe zárták, mivel megengedte ezt a szabálytalan­ságot, ami emberéletbe ke­rült. Az oktalan vakmerősködés is szedi áldozatait. A kapitányság állandó összeköttetést tart Siófoki Meteorológiai Állomás­a­sal, s a vihar közeledtét sárga rakéta fellövésével jelzi. A vö­rös rakéta fellövése után min­den pillanatban várható a vi­har kitörése, mégis akadnak, akik ilyenkor is vízre merész­kednek. A múlt hónapban két fiú Almádiban csónakot lopott, Badacsonyba akartak evezni. A vihar a vízen érte őket, fel­borultak. Egyikük a vízbe ful­ladt, a másik megmenekült, mert a szél partra sodorta. Este 10 órától reggel 7 óráig volt a vízen. Hangzot­t el olyan javas­lat, hogy vonják ki a használatból a gumimatraco­kat, mert sok balesetet okoz­nak. A matracokkal nincs baj. Kellemes rajtuk a napozás, éj­szaka pedig az alvás. A vízen azonban senki se aludjon el rajta. A szél gyorsan mély vi­zekre sodorja, s ilyenkor — fő­­leg az úszni nem tudóknál — az ijedség következtében kön­­­nyen baj történhet. Az új mat­racokat fogantyúval vagy ka­paszkodóval kellene készíteni, ez megkönnyítené a balesetek elkerülését. Több baj van az autótömlővel. Ez okozta tavaly egy anya és 16 éves leányának a halálát. Ketten egy tömlővel a mély vízbe merészkedtek és belefulladtak. * * * 19CQ óta tartozik a révkapi­­­­tányság ismét a rend­­őrséghez, s ettől kezdve szerve­zettek a munkájuk. A kimen­tett emberek sokasága nyitja ezt. 1957-ben még bizo­ny volt a halálos balesetek száma, ez a szám évről évre csökkent, s az idén a legkevesebb. Ezt elősegítette, hogy jó a felsze­relésük, elegendő számú men­tő hajó áll a révkapitányság rendelkezésére. Szombat-vasár­nap repülőgép is közreműkö­dik a mentésben, néha pedig a MAHART-hajók is. 21-én így együttműködve Július 35 vitorlást, 70 embert mentettek ki a viharos Balatonból. » * * T Xl­evelek sokasága érkezik a révkapitánysághoz. Megmentett emberek­nak köszönetét, hogy monda­vissza­adták őket az életnek, család­juknak, pedig a viharzó Bala­tonban már-már lemondtak mindenről. Akik a révkapitányságon és akármelyik balatoni őrsön dol­goznak, nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintik az életmentést. Ha felhangzik vihart jelző ágyú döreje, s fel­é röppen a vörös rakéta, a sza­badnaposok is sietnek szolgá­lati helyükre, hátha segítségre van szükség. Hátha valahol vergődik egy csónak, benne kékre vált, remegő emberek kapaszkodnak segítségre várva. S ha vége az üdülési idény­nek, kezdődik számukra vagy a szabadság, vagy a tovább­képzés. Szétszedik a­­ hajókat, rendbehozzák a motorokat. Té­len járják az üdülőket, őrzik a társadalmi tulajdont, ügyelik a jégen közlekedőket. Szalai László ÍGY könnyebb ... Modern gyerekeknek vagy inkább kényelmes fiúknak nevez­zük Dómján Lacit, Mester Gyurit és Mester Lacit? Nem mász­nak ők fára, miért is tennék, amikor a letört ringlófa ágáról könnyebb leszedni az érett gyümölcsöt. V.V»VAW»*/^A*«VAW/»VAVVV.V»,WAVAV»V»ViVjV«VWyv»IV' Javul a közlekedés a csurgói járásban (Tudósítónktól.) Az utóbbi két esztendőben lényegesen javult a csurgói járás autóbusz-közlekedése. 1957-ben még csak két kocsi közlekedett, az idén pedig már buszjárata van Somogycsicsó­­nak és Csurgónagymartonnak is. 1959-ben négyre emelkedett a kocsik száma, s telephelyet kapott Berzence. Ez év tava­szán a somogybükkösdiek ké­relmét teljesítették: elkészült az autóbusztelephely, 10 járat köti össze községüket Csurgó­val. Gyékényes is az idén ka­pott telephelyet. 42-re emelke­dett ebben az esztendőben csurgói járás autóbuszjáratai­a­­ak száma. Csurgó—Iharosbe­­rény—Nagykanizsa, és Berzen­ce—Csurgó—Iharosberény, va­lamint Gyékényes község és a vasútállomás vasárnap is össze van kötve a buszjáratokkal. Sehol sem közlekednek már az úgynevezett bódés kocsik. Mindenütt nagy, 40 személyes buszokon utazhatnak a járás­ban. FEKETE ING PIROS GALLÉRRAL Még csak másodi­kos gimnazista, de amikor szabadságra jön a városból, meg­telik lényével az ut­ca. A felnőttek fej­csóválva fordulnak utána, a fiatalok mint példaképre néz­nek fel rá, és igye­keznek megnyerni barátságát, a lányok többsége elkerüli. De ő mindezzel nem tö­rődve, fejét feltartva, vállát megroggyantva megy a falu főutcá­ján. Elöl feltornyo­sult haja hátul ránőtt a kabátjára, fekete ingén pirosan virít a gallér és a kézelő, fe­kete kordbársony­­nadrágja feszesen si­mul a hosszú lábszár­hoz, bokáján piros csíkos zokni villog. Tekintete fölényes, minden rendes ruhát viselő földi halandót lenéző. Ez az egyet­len, amit állandóan megőriz magán. Mert láttam már kerthelyi­ségben táncolni napszemüveggel, este ki­húzott tarka ingben, sétálni fekete, csú­csos, fehér zsinóros kalapban, de a fent említett tekintetét nem cserélte fel sem­mivel. A nap szikrázva süt, az emberek vilá­gos ingben, fehér blú­zokban járnak. De ő kiemelkedik közülük: ő feketében jelenik meg a derűs színű so­kaságban. Így megy a Balatonra is, s a leg­szívesebben fekete öltözékében menne a vízbe is. De sebaj, így ő, fürdőruhában is kitűnik az egyszerű strandolók közül, Sleppjével megkeresi azt a helyet, ahol a legtöbben uzsonnáznak, pihennek, alusz­nak, vagy csak a nap­fényt élvezik, kezdenek élénk és ott lab­dajátékba. Amikor aztán a lehető legud­variasabb hangon üresebb helyet mutat­nak a pihenni vágyó emberek, akiknek hátán, fején vagy en­n­­ivalójában huppan a »véletlenül« oda­röppent labda, »nem a magáé a strand«. »Mi is megváltottuk a belépőt, a puskám!« és hasonló megjegy­zésekkel folytatják kíméletes játékukat a fekete inges vezetésé­vel, aki ilyenformán megnyugodott: diva­tos öltözékétől meg­fosztva is sikerült magára irányítani figyelmet. Az állomá­n­yon a felszállásnál és bent, a zsúfolt fülkék­ben is hangoskodásá­val biztosítja a sikert, és ha nem véli meg­felelőnek, szájába dugott ujjai segítsé­gével éles füttyszóval teszi teljessé. A mi­nap azt kérdezte tő­lem egy pesti ismerő­söm, látva a fekete inges harsány, ízetlen viselkedését: »No, ez biztosan valami fővá­­rosszéli huHgán.« — Nem. Az apja szövetkezeti könyve­lő ebben a faluban, szerény, udvarias, jól­­­ dolgozó ember. Ruhá­­­­ja egyszerű a legolcsóbbik készáru­ fajtá­ból, és az pedig erősen ingnyaka kopott. No de hát egyetlen fia, akit itt látsz előt­tünk rajongói társa­ságában. — sk — »TTV Csemege Élelmiszerkisker. Vállalat, Kaposvár, Május 1. u. 16. (3089) Cementáruipari: A Pécsi Vállalat dombóvári telepe felvételre keres nehéz fizikai munkára férfi munkaerőt. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. Vasgyúró ez az ötödik osz­tályos szabadi fiú, Vass Sanyi. Nem is csoda, ha édes­anyja egyszerre két kenyeret hozat vele a boltból. Fogyasszunk gyümölcsöt? »Fogyasszunk több gyümöl­csöt!« A MÉK Május 1. utcai 1. számú zöldség-gyümölcs­­boltjának portálján olvasható ez a felhívás. Belépünk az üz­letbe, körülnézünk. Almát, körtét látunk a pultokon, egyéb gyümölcsöt semmit. De ebből se nagyon válogathat a vevő, mert mindkettő apró, inkább hulladékgyümölcsnek látszik. Az Ady Endre utcai 8. számú zöldség-gyümölcsbolt­­ban ugyanez a helyzet, s csak ez a kétfajta gyümölcs van a 3. számú donneri boltban is. Többször írtunk már a vá­ros zöldség- és gyümölcsellátá­sáról. Most is ezt tesszük, de nem azért, hogy a MÉK mun­kájában mindenáron hibát ke­ressünk, hanem hogy felhívjuk figyelmét az ellátás gondosabb megszervezésére. Az említett üzletekbe késő délután látogat­tunk el, amikor a munkából hazafelé tartottak a háziasszo­nyok. Tanúi voltunk annak, hogy igen sokan csalódottan fordultak ki az üzletekből, mert nem kaptak se görög-, se sárgadinnyét, s nem volt őszi­barack, ringló, szilva sem. Igen gyenge volt az alma, kör­te választéka is. — Rossz az időjárás, még nem érett meg a dinnye — hallottuk a védekezést. Miért van akkor a város valamennyi magánkiskereskedőjénél má­zsaszámra, s miért nincs a MÉK boltjaiban? Ugyanígy többféle almát, körtét, ősziba­rackot is láthatunk a magán­kiskereskedőknél. A piacon már megjelent a csemegeszőlő, a balatonföldvári gyümölcski­állításon láttunk különleges Trrr­tvttttwttttttttv eljárással tartósított meggyet­­ is, jó lenne, ha a MÉK is sze­gezne ilyet. Talán a választék­­i hiány is oka annak, hogy a JMÉK Május 1. utcai boltja sék­k mindenkinek a történe­­t két hét alatt 40 ezer forinttal e maradt el az elmúlt havi sor­tét­ jjgalomtól. Úgy esett, hogy Józsi bácsi * A zöldségellátás a MÉK egy szeles tavaszi reggelen a­­ boltjaiban kiváló, talán még városba indult. Nem messze ,egyetlen évben sem volt ilyen járt még a falutól, mikor 5 nagy a választék. Valameny­­eszébe jutott, hogy jó lenne «nyi üzletben kiváló minőségű rágyújtani. Nem állhatta, ípaprika, vörös és fehér ká­­hogy meg ne tapogassa zse­­b poszta, karfiol, csemegekuko­­rében a zacskót. Megállt. 3rica, zöldség, burgonya, az Hozzáértéssel megtömte — «összes zöldáru — kivéve az régi mestersége már — a «eltenni való uborkát — kap­­széles nyakú cseréppipát, de ^ható, ezenkívül paradicsom, loSulf Seh09V<l­ Sem 3 vöröshagyma, fokhagyma, te-Megkanyarította a gépet, 3hát mindaz’ amire egy ház^* hogy hátulról érje a szél. Vi­ ^fásban szükség van, megtalál­­tan pöfékelt ő is, a motorja «ható­ is, és egyszer csak azt vette « Somogy jó gyümölcstermő észre, hogy megint a házuk 5 vidéke s bőséges az idei gyű­­előtt robogott eL 1 , , . , . . . . , , _ , , ^molcstermes. A város, a lakos­— A mindenségit... — ka­ < , , , , . . .. , romkodott, és gyorsan vissza- erdeke azt követeli' hogy fordult. Este aztán a kocs­ «a gyümölcsellátást legalább a mában jókedvében maga me­ «zöldségéhez hasonló színvonal­áért« el a pipahistóriát, s az­­­ra emeljék. Ez egy kicsit kv­óta, hacsak szóba kerül, meg­ « ____ kérdik tőle a faluban: «lultekintőbb, gondosabb mun­.. , _, . . , — Mondja csak, Józsi ba­ ««kával el is érhető. Akkor ele­esi, hány kilométerre viszi el ‘ tehetünk az említett felni­­egy pipa dohány? A vásnak is, és több gyümölcsöt (vp)­­'fogyasztunk. A pipa meg a motor Józsi bácsi motort vett. Új, piros Danúviát. Nem új­donság már a faluban a pö­fögő masina, ahogy néhány­an az öregebbek közül hívják a motorkerékpárt, de azért mindenki utánafordult a tsz szekerének, amikor szállítot­ták haza a »munkaegységet« — így meg Józsi bácsi ke­resztelte el — Nem csökönyös? — in­cselkedtek a nagy bajuszú parasztemberrel néhányan. — Le ne rúgjon ám! Sokba kerül ennek a patkolása — mások meg emígy, igaz, né­­hányan egy kicsit irigyked­ve is. A szomszédok mind körül­állták az udvart, amikor Jó­zsi bátyám portáján »behaj­tották az istállóba a pejkót­. A nagy érdeklődés persze nemcsak a motornak szólt, még inkább annak a tény­nek, hogy Józsi bácsi vette. Néhány éve még azt mondta a kombájnra, hogy olyan, mint egy szecskavágó, s no lám, most meg már motorra ül. Ült is. Olyan egyenes de­rékkal, mint a cövek. Ami­kor tanulni kezdett, vidám, rivalgó gyereksereg kísérte utcahosszat, de később meg­szokták ezek is meg az idő­sebbek is. Ám a motor és motorosa még egyszer magára vonta a közfigyelmet, s mostanában is, jó néhány hónap után, meg szakképzett kereskedősegédeket­­ felveszünk. Fiúkat jó iskolai végzettséggel hús-eladói tanulónak felvesz az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, Noszlopi Gáspár utca 4. sz. (20562) Péntek, 1960. augusztus 19. Az ÉM Somogy megyei állami Építőipari Vállalat ia azonnali belépésre keres festő, mázoló és burkoló szakmunkásokat. Munkásszállás és étkezés biztosítva van. Jelentkezés : Kaposvár, Május 1. utca 57. Az Áramszolgáltató Vállalat kaposvári felvesz üzletigazgatósága villanyszerelő ipari tanulókat Jelentkezhetnek az általános iskolát legalább közepes eredménnyel végzett, 18 évnél fiatalabb fiúk augusztus 24-ig.­­ Jelentkezési lap és további felvilágosítás kap­ható a kaposvári, a marcali, a siófoki és a nagyatádi DÉDÁSZ üzemvezetőségeknél. (20582)

Next