Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Somogyi Képlap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából: XVIII. ÉVFOLYAM 258. SZÁM Tíz év... (3. o.) A mezőgazdaság föllendítésének programja (5. o.) SZERDA, 1961. NOVEMBER • Hálátlanság (6. o.) BEFEJEZŐDÖTT AZ SZKP XXII. KONGRESSZUSA Moszkva, (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresszusa kedden moszkvai idő szerint délután 16.00 óraikor Nyikita Hruscsov elnökletével záróülést tartott. Nyikita Hruscsov záróbeszédében többek között kijelentette: teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új program elfogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxizmus —leninizmust, magasra emelik a kommunista társadalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov a XXII. kongresszus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében forró köszönetet mondott a testvéri marxista—leninista pártok küldötteinek a munkájában való kongresszus részvételükért és jókívánságaikért. Biztosítjuk barátainkat — mondotta —, hogy a lenini párt továbbra is fennen hordozza a kommunizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő köszönetet mondott az afrikai országok demokratikus pártjai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögezte: következetesen érvényesíteni fogjuk a békés együttélés lenini elvét, tántoríthatatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a központi bizottság beszámolójával kapcsolatos határozat kidolgozására alakított bizottság nevében felszólalt Leonyid Nyicsov küldött. Jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos határozati iapot. Ezt egyhangúlag jóvaselfogadták. A határozat teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét. Ezután Borisz Ponomarjov küldött határozat-tervezetet terjesztett a kongresszus elé az SZKP programjáról. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét július 30-án a sajtóban közzétették, és ezzel országos vitára bocsátották. A szovjet nép — hangsúlyozta Ponomarjov — egyöntetűen helyeselte az SZKP új programját, a világ első kommunista társadalma felépítésének marxista—leninista harci programját. Az illetékes bizottság megvizsgálta a programtervezethez benyújtott összes javaslatokat és kiegészítéseket, és jóváhagyás céljából a kongresszus elé terjeszti az SZKP programjáról szóló határozattervezetet. A határozat kimondja: az SZKP XXII. kongresszusa meghallgatta Nyikita Hruscsovnak az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját és elhatározza: elfogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak helyükről. Hurrá-kiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunió Kommunistái Pártjának a párt központi bizottsága által megvitatás végett a kongresszus elé terjesztett új szervezeti szabályzatát. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy a XXII. kongresszus valamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A központi bizottság elnökségének megbízásából tájékoztatja a kongresszusi küldötteket a bizottság plénumáról, központi amely megválasztotta a vezető szerveket. Az SZKP Központi Bizottságának elnökségébe a következő tizenegy tagot választották meg: Leonyid Brezsnyev, Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, Frol Kozlov, Otto Kunszinent Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Svetnyik, Mihail Szuszlov, Gennagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjaivá a következőket választották meg: Viktor Grisin, Kirill Mazurov, Vaszilij Mzsavanadze, Saraf Rasidov, Vlagyimir Scserbickij. Megalakult a Központi Bizottság kilenctagú titkársága. Az SZKP Központi Bizottságának első tátikára Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé Nyikolaj Svernyiket, az elnök első helyettesévé Zinovij Szergyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Nonna Muravjovát választották. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegy tagú OSZSZSZK irodáját. Az iroda elnöke Nyikita Hruscsov, az elnök első helyettese Gennagyij Voronov, az elnök helyettese Pjotr Lomako. Nyikitai Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresszusi palotája óriási zennének boltívei alatt felcsendül az Internacionálé felemelő dallama. A kongresszusi küldöttek és a vendégek állva éneklik a párthimnuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások éltetik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet nép minden győzelmének szervezőjét és lelkesítőjét, a testvéri kommunista és munkáspártokat, a népek barátságát. Az SZKP XXII. kongresszusának záróülése 40 percig tartott. (MTI) Az SZKP XXII. kongresszusának határozata Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét. Mint a határozat rámutat, „az események menete megerősíti pártunk elméleti következtetéseinek és politikai irányvonalának helyességét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet lenini forradalmi alkotó szellem hatott át.« A XXII. kongresszus határozata megjegyzi, hogy »a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további világméretű növekedése«. »Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalának, a háború elhárítására és a béke megszilárdítására irányuló vonalnak a helyességét. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekeinek, minden országban elnyerte és békeszerető erők támogatását.«a A kongresszus — mondja a határozat. — nagyra értékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikájának következetességét, rugalmasságát és kezdeményező jellegét, osztatlanul helyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése céljából foganatosítottak. »Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet javait élvezhetik, annak munkának fő eredményét kell alátni, amelyet a központi bizottság a szovjet állam erejének növelése, a lenini külpolitika megvalósítása érdekében végzett. Ebben a tényben a szocialista országok testvérpártjai tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizálódásának eredményeit kell felismerni« — hangsúlyozza a határozat. Mint a határozat a továbbiakban megjegyzi, a szocialista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi társadalom haladásának meghatározó tényezőjévé válik. A kongresszus helyeselte a Központi Bizotságnak és a szovjet kormánynak azt az irányvonalát, hogy szakadatlanul erősíteni kell a szocialista országoknak a proletárinternacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését. A kongresszus külön kiemelte a Központi Bizottságnak azt a nagy és gyümölcsöző munkáját, amelyet az SZKP és testvéri kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztéséért és erősítéséért végzett a marxizmus a leninizmus alapján, s a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának érdekében.A kongresszus — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munkapárt vezetőinek az SZKP és annak lenini központi bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az albán vezetők cselekedetei ellentétesek kommunista és munkáspártok a 1957. és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltványaival és csakis szakadár cselekményeknek minősíthetők, amelyek célja a szocialista országok barátságának és összeforrottságának aláaknázása. Ezek a cselekmények az imperializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kongresszusa azt a reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha valóban szívükön viselik népük érdekeit, s tényleg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden testvérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, visszatérnek az összes szocialista országgal, a nemzetközi kommunista galommal való egységmezés együttműködés útjára. A szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát »A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike marad« — mondja a határozat. A határozatban továbbá ez áll: »Az egyes szocialista országok népgazdaságának fejlesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás erősítésére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista közösséghez tartozó valamenny(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János beszéde a moszkvai Vlagyimir lilics gyárban Moszkva (MTI). Az MTI különtudósítója jelenti: "Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, a Minisztertanács elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője kedden délelőtt látogatást tett a moszkvai Vlagyimir Iljics gépgyárban. A gyárban Kádár János elvtárs beszédet mondott. A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi XXII. kongresszusa óriási esemény és ünnep az egész szocialista világ, a nemzetközi kommunista mozgalom számára. Kárhogy ezen a kongresszuson ,hogy ezen a kongresszuson nagy halhatatlan Lenin szelleme, a kommunizmus uralkodik. Az a politika, amely itt, a szemünk előtt kirajzolódott, szívünk szerinti, mert a marxizmus a leninizmus elveihez való szilárd ragaszkodás és a kommunizmus győzelmének politikája. Kádár elvtárs ezután köszönetet mondott a gyár kollektívájának a meghívásért, meleg fogadtatásért és tolmáncsolta a magyar munkásosztály, az egész dolgozó nép testvéri üdvözletét. Kijelentette: »Különösen hálásak vagyunk azért, hogy a gyár kollektívája a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagja. Ezt a népünk iránti szolidaritás legszebb kifejezésének tekintjük.« Kádár János a továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának nagy kérdéseivel milliók foglalkoznak majd hónapokon és éveken át. Én csak két kérdésről akarok szólni — folytatta. — Először: a XXII. kongresszus még egy óriási követ gördített a személyi kultusz maradványaira, hogy azokat még jobban eltemesse. Mi teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a XX. kongresszus határozatait XXII. ismételten szentesítette, a s a személyi kultuszt és maradványait véglegesen eltemette. A mi népünk vérrel fizetett a személyi kultusz hibáiért éppúgy, mint a revizionista árulásért. Némelyek kicsit felszisszentek azért, mert a követ rágördítették a személyi kultusz sírjára. Lehet, hogy az ő lábuk ujját is megnyomta ez a kő. De tegyék a lábukat jobb helyre, s akkor a kő nem fogja majd nyomni. Egyes helyeken ugyanis még kísért a múlt. Így némely albán vezetőknek jobban tetszik a személyi kultusz, mint a lenini szellemű kommunista politika. Mit csináljunk velük? Mi nem járhatjuk a személyi kultusz útját. Az elvekből engedni, nem lehet. Azok az emberek, akik nem szeretnek gondolkodni, akik nem szeretnek dolgozni a népért, azoknak szájaíze szerint van a személyi kultusz. Mi odahaza Magyarországon leszámoltunk a személyi kultusszal azzal a szent meggyőződéssel, hogy a kommunizmus, a szocializmus eszméje a népek számára megragadó s azt támogatják, s minden, ami ellenkező, hátráltatja fejlődésünket. Kádár elvtárs beszédének befejező részében a következőket mondotta: — A magyar nép óriási többsége a szocializmus híve, ezért él és dolgozik. Szovjet földön a polgárháború éveiben együvé folyt a szovjet és más nemzetiségű, köztük magyar katonák vére, akik Lenin hívó szavára indultak harcba. Lenin 1919- ben azt mondotta, hogy Szovjetunió és a Magyar Tanácsköztársaság szövetséges államok. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot az imperialisták leverték, mert akkor még erősebbek voltak, de 1956- ban már ez nem sikerült, mert akkor már a szocializmus erői voltak hatalmasabbak. A magyar nép nehéz utat járt meg, s most a szocialista tábor tagjaként, a Szovjetunió igaz barátjaként a szocialista társadalom alapjai építésének befejezésén dolgozik. Még egy-két év és nálunk, Magyarországon is elmondhatjuk, hogy befejeztük a szocialista társadalom alapjainak építését. Népünk igyekezni fog, hogy nagyjábólegészében önökkel együtt érkezzen el az egyetlen emberi társadalomba, a kommunizmus világába. — A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységének alapja a marxizmus—leninizmushoz való hűség, az összeforrottság a magyar néppel és szovjet testvéreinkkel — hangoztatta végül Kádár János elvtárs, akinek beszédét a részvevők hosszú percekig viharos tapssal fogadták.tartó Ezután úttörők üdvözölték a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát. Éltették a szovjet—magyar barátságot és úttörőnyakkendőt kötöttek Kádár János és Révész Géza nyakába. Kozlov műhelymester átnyújtotta a magyar párt vezetőjének a gyár kollektívájának ajándékait: egy világítótorony díszes modelljét, s a gyár emlékjelvényét. A nagygyűlést Galkin, az üzemi pártbizottság titkára zárta be. A jelenlevők hosszan, éltették a szovjet—magyar barátságot, a békét, a kommunizmust. A zenekar a magyar és a szovjet himnuszt intornálta. Ezt követően a díszteremben a gyár vezetősége díszebédet adott Kádár János tiszteletére. Az ebéden pohárköszöntők hangzottak el. Kádár elvtárs is rövid beszédet mondott. A látogatás befejeztével Kádár János a dolgozók és a fiatalok kérésére bejegyzést tett a gyár és a Komszomol szervezet emlékkönyvébe. »Mai látogatásunk is bizonyítja, hogy forradalmi szellem nem múlt, hanem élő valóság a Vlagyimir Iljics gyárban!« — írta Kádár elvtárs a gyár emlékkönyvébe, majd a fiataloknak ezeket kívánta: »A gyár ifjúsága saját munkájával járuljon hozzá ahhoz, hogy az egész kollektíva mihamarabb elérje a Kommunista Munka Gyára címet. A fiatalok ezzel veszik ki részüket a szovjet nép nagy műve, a kommunista társadalom felépítéséből. Ez a becsület, s az emberhez méltó dicsőség egyedüli útja. Búcsúzóul Suvalov igazgató a Vlagyimir Iljics gyár tiszteletbeli élmunkás igazolványát nyújtotta át a magyar párt vezetőjének.