Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
FTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI * " ,.y* vra 50 FILLÉR SomogyINéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX ÉVFOLYAM 50. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1962. MÁRCIUS 1. Tanácskozik a földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése tegnap reggel Kaposváron, a Béke Szálló nagytermében megkezdődött a földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése. A küldöttgyűlés megvitatja a földművesszövetkezeti mozgalom elmúlt négy évben végzett munkájának tapasztalatait, meghatározza a további tennivalókat, újjáválasztja a földművesszövetkezetek megyei vezető szerveit, és küldötteket választ a SZÖVOSZ ötödik kongresszusára. Tegnap elhangzottak a számolók, és megkezdődött bevita. A küldöttgyűlés ma folyatatja tanácskozását. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Parasztifjúsági aktívaülés volt Kaposváron Megjutalmazták a legjobb ifjúsági brigádokat A Somogy megyei Tanács V. B., a KISZ megyei V. B. és a MEDOSZ megyei bizottsága tegnap parasztifjúsági aktívaülést rendezett a megyei tanács nagytermében. A tanácskozáson megjelent mintegy 150 falusi fiatal előtt dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke tartott előadást arról, hogy megyénk parasztifjúságának milyen feladatai vannak a mezőgazdasági megszilárdításában. nagyüzemek Emlékeztetett arra, hogy a múlt év azonos időszakában is volt egy ilyen tanácskozás Kaposváron, akkor szintén a feladatokról és a tervekről esett szó. A tervek megvalósulásáról beszélt ezután László elvtárs. Ismertette a megye mezőgazdaságának helyzetét, az 1961- ben elért eredményeket. Elmondotta, hogy az emberek — köztük a fiatalok is — sok helyen csak a földjüket adták be a tsz-be állataikkal, gépeikkel együtt, de a szívük még nem a közös gazdálkodásé. — Napjainkban folyik a községekben a mezőgazdasági ötéves tervek elkészítése — mondotta. — A tervek azonban papíron maradnak, ha az emberek egy része nem érzi a közös gazdálkodás nagy jelentőségét. Ezért adjanak meg KISZ-esek minden segítséget a a tanácsnak és a tsz-nek, vállaljanak részt a tudatátformálási munkában. A megyei tanács vb-elözve ezután ismertette azokat a feladatokat, amelyek a megye mezőgazdaságára, különösen fiatalokra várnak a második a ötéves terv időszakában. — A szövetkezetek gazdasági és politikai megerősítésében nagy szerepet szántunk KISZ-nek — mondotta László a elvtárs. — Szeretnénk, ha a falusi KISZ-szervezetek tudatátformálási munkájukat már az úttörőcsapatokban megkezdenék. Jó lenne, ha a nyolcadik osztályt végzett és tovább nem tanuló fiatalok nem segédmunkásnak mennének, hanem a mezőgazdaságban maradnának. A második ötéves tervben kulcskérdés a mezőgazdaság fejlesztése. A fiataloknak olyan minőségű mezőgazdasági termékeket kell termelniük, hogy azokat külföldre is szállíthassuk. Elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztés fokozására gondolunk. Itt korlátlan exportlehetőségeink vannak László elvtárs ezután azt ismertette, hogy mennyit kell termelni a soron következő években, hogy az életszínvonal egyre nagyobb mértékben emelkedjék. — Bízunk a fiatalokban, a falusi KISZ-szervezetekben, hogy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani — mondotta beszéde végén a megyei tanács vb-elnöke. Ezután vita kezdődött, majd a tanácskozás második felében megjutalmazták az 1961. évi mezőgazdasági ifjúsági termelési versenyekben helyezést elért munkacsapatokat és egyéni versenyzőket. Átadták a KISZ KB jutalmát a felsőmocsoládi tsz KISZ-szervezetének. A felsőmocsoládi fiatalok a kukoricatermesztési versenyben országos első helyezést értek el. Oklevelet, versenyzászlót és pénzjutalmat kaptak a megyei versenyek legjobbjai is, a többi között a csurgóci Zrínyi Tsz burgonyatermesztő és a tótújfalui Határőr Tsz cukorrépatermesztő ifjúsági munkacsapata. A tanácskozás Bíró Gyula megyei KISZ-titkár zárszavával ért véget. Tanítóképző-igazgatók értekezlete A felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetek igazgatói, igazgatóhelyettesei és párttitkárai részére háromnapos tanácskozás kezdődik a mai napon a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. A szaktanácskozáson az ország tizenegy tanítóképzőjének és három óvónőképzőjének vezetőségén kívül részt vesz Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, több minisztériumi osztályvezető és főosztályvezető, valamint a megyei pártbizottság és a megyei művelődési osztály képviselője is. A háromnapos tanácskozáson a felsőfokú tanítóképző és óvónőképző intézetek tantervének korszerűsítését, elvi kérdéseit, és folyamatban levő munkálatait vitatják meg, és a III. évfolyamos hallgatók szakmai gyakorlatának tapasztalatait értékelik. Romeo és Júlia nem tudja még, hogy az a csók, amely még viszontlátást remélő, az utolsó lesz. (Szlonka Márta és Szokolay Ottó.) ^Képriport az 5. odaloaj Mai számunk tartalmából: Eredményeink szilárd alapot teremtettek megnövekedett feladataink megoldásához (3 o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) Élő szülök árvái (6. o.) Hruscsov és Ulbricht eszmecseréje a német kérdésről Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke eszmecserét folytatott a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini kérdésnek szerződés alapján történő rendezéséről. Megvitatták a Szovjetunió és az NDK együttműködésének kérdéseit is. A Szovjetunió további áruhitelt nyújt a Német Demokratikus Köztársaságnak. Az eszkecsere megmutatta, hogy a Szovjetunió és az NDK véleménye a megvitatott kérdésekre vonatkozólag teljesen megegyezik. Az eszmecsere Moszkvában zajlott le február 26-án és 27-én. A két államférfi találkozóiról az alábbi közleményt adták ki:hivatalos »Február 26-tól 28-ig Moszkvában tartózkodott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Február 26-án és 27-én találkozó folyt le Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke között. E találkozókon beható eszmecsere folyt a német békeszerződés megkötésével összefüggő kérdésekről és a nyugat-berlini helyzet e szerződés alapján történő rendezéséről, valamint a két államot kölcsönösen érdeklő más nemzetközi kérdésekről. Megvitatták azt a kérdést is, hogyan lehetne tovább fejleszteni a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság szoros testvéri kapcsolatait, s ezen belül azt a kérdést, hogyan bővítsék a két ország gazdasági együttműködését, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatait. Az eszmecsere során kiderült, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság álláspontja teljesen megegyezik a német békeszerződéssel összefüggő kérdésekre, valamint az egyéb időszerű nemzetközi problémákra és a két ország kölcsönös kapcsolatainak kérdéseire vonatkozóan. Megegyezés jött létre arról is, hogy 1962-ben növelik két ország kölcsönös áruszállíatásait és a Szovjetunió további áruhitelt bocsát a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezésére. A találkozók és a megbeszélések meleg, szívélyes légkörben, a teljes kölcsönös megértés és egyöntetűség szellemében folytak le. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ebédet adott Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére. Walter Ulbricht és a kíséretében levő személyiségek, valamint Pervuhin, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete február 28-án visszautaztak Berlinbe. (MTI) Csökkentik a Balaton menti vasúti megállóhelyek számát Százezrek utaznak nyaranta a Balaton menti vasútvonalakon. Az utasok, főleg azok, akik Budapestről vagy az ország más, távoli részéből érkeznek, joggal nak a lassú vasúti panaszkodközlekedésre. Ez érthető. Siófoktól kezdve szinte kilométerenként követik egymást a megállóhelyek, s ezért alig 30—40 lones sebességgel közlekedhetnek a személyszálító szerelvények. 1962-ben a vasútnak az eddigieknél még nagyobb feladatot kell megoldania. Jelentősen emelkedik az áruforgalom, s a menetrend szerint közlekedő szerelvényeknek a tavalyinál mintegy 20 százalékkal több utast kell elszállítaniuk. Ezenkívül termelőszövetkezetek, üzemek, iskolák stb. kérésére sok különvonatot is kell a Balatonra indítani. Ezeket az igényeket azonban a lassú közlekedés, illetve a sűrűn következő kis állomások miatt igen nehéz kielégíteni. Hogyan lehetne ezen változtatni? A megoldás egyetlen módja: csökkenteni kell az állomások számát. Elsősorban azokat kell megszüntetni, ahol kevés utas fordul meg. A Boglár-felső megállóhely 1,5 kilométerre van a nagyállomástól A nyári napokon itt le- és felszálló 38 (ennyi volt 1961-ben) utasnak megállóhelyet fönntartani igazán fölösleges, emellett pedig költséges is. Nem sokkal több utast számoltak meg Balatonszéplak-alsón sem. Ezért észszerű a MÁV-nak az az elhatározása, hogy e két állomást rövidesen megszünteti. A közlekedési vállalatok a Balaton mentén egyre több autóbuszt nyaranta állítanak forgalomba, s az ilyen rövid távolságokon ezek nagyszerűen pótolják a vasút hiányát. Elkészült az országos távlati tudományos és kutatási terv fejlődését, a társadalom legfontosabb igényeit, a KGST országai közötti nemzetközi együttműködés, munkamegosztás lehetőségeit és a tudományok rohamléptű fejlődéséből adódó követelményeket. Tudományos életünk e nagyi jelentőségű dokumentuma azokat a konkrétan kitűzhető legfontosabb problémákat tartalmazza, amelyeknek megoldásával a tudomány munkásainak elsősorban kell foglalkozniuk. A terv 73 kutatási fő feladatot sorol fel — s ezek mindegyike döntően befolyásolhatja egy-egy népgazdasági ágazat vagy tudományág fejlődését. Valamennyi kutatási fő feladatot előkészítő bizottság dolgozott ki. A távlati tervvel kapcsolatos minisztertanácsi határozat megszabta a kutatómunka fejlesztését szolgáló fontosabb keretszámokat is. Eszerint második ötéves terv időszakában a kutatóik száma körülbelül 25 százalékkal, a kutatási segéderők száma 65—70, a kutatási költségkeretek pedig mintegy 70 százalékkal növelhetők 1960-hoz viszonyítva. A tervidőszakban hatalmas összeget, mintegy 2 milliárd forintot irányoznak elő különböző forrásokból a kutatások fejlesztését szolgáló beruházások megvalósítására. A jóváhagyott terv alapján a tudományos és felsőoktatási tanács — az érdekelt országos hatáskörű szervek vezetőivel — a közeljövőben kijelöli azokat a kutatási témacsoportokat, amelyeken az illetékeseknek a második ötéves terv időszakában dolgozniuk kell, egyszersmind meghatározza, melyek az elsőrendűen fontos témacsoportok. A kijelölés alapján a minisztériumok tudományos kutatási tervet állítanak össze, amely tartalmazza a minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények kutatási feladatait és azokat a programokat, amelyek a távlati kutatási tervben nem szerepelnek. A kormány határozata egyébként lehetőséget biztosít olyan tudományos kutatásokra is, amelyek az országos távlati tervben nem szerepelnek. Mint a határozat kimondja: a kutatási kapacitásnak legalább 25 —25 százalékát a távlati terven kívüli kutatásokra kell fenntartani. (MTI) A Minisztertanács legutóbbi ülésein megtárgyalta és jóváhagyta az országos távlati tudományos és kutatási tervet. A terv kidolgozásában mintegy 2100 tudós, kutató és gyakorlati szakember vett részt. A nagyszabású tudományos program — állapította meg a kormány — megfelelő alapot nyújt a tudományos kutatás magasabb szintre emeléséhez, hatékonyságának, tervszerűségének fokozásához és ahhoz, hogy a tudomány munkásai a jövőben fokozottabban hozzájárulhassanak szocialista építésünk sikeréhez. A távlati terv messzemenően figyelembe veszi népgazdaságunk várható A bányásznap tiszteletére 13 brigád alakult a Vízkutató Vállalat kaposvári üzeménél Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemének dolgozói Somogy, Tolna, Baranya, Zala, Fejér megyében végzik munkájukat. Tavaly 75 új kutat fúrtak, 16- ot megjavítottak. Somogyban 17 új kutat létesítettek. Ezek közül legjelentősebb a nagyatádi vízmű I-es számú, 220 méter mélységű kútja, amely percenként 1250 liter vizet ad. Megyénkben a múlt évben épített kutak 6418 liter vizet adnak percenként. Igen eredményes munkát végzett tavaly a üzemnél Oláh Márton kaposvári nyolctagú brigádja. Tervüket 110 százalékra teljesítették. A negyedik negyedévben a brigád több mint 14 ezer forint1 jutalmat kapott. Valamennyi tagját kiváló oklevéllel jutalmazták meg 1961-ben az üzem 135 dolgozója között 282 ezer forint jutalmat osztottak ki. A 13. bányásznap tiszteletére az üzem dolgozói 13 szocialista címért küzdő brigádot alakítottak: tízet a fúróberendezéseknél, hármat a műhelyekben. Valamennyi brigád újítások elkészítésére, a munka minőségének javítására, terv túlteljesítésére, társadalami munka és kulturális feladatok elvégzésére tett vállalást,