Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V­: 4RA: 5Q FILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÚTMUTATÁS MEZŐGAZDASÁGUNKNAK Nem az eredményekről, ha­nem a megoldandó feladatok­ról esett a legtöbb szó a me­gyei pártértekezleten. Mit kell tennünk már ma, miihez kell hozzáfognunk holnap, mi­lyen célokat kell elérnünk jövőben — ezekre a kérdések­­­re adott világos, egyérte­lmű választ, a jelen és a közeli jö­vő eme feladataira készített föl a kommunisták küldöttei­nek megyei tanácskozása. A mezőgazdaság néhány problémáját vegyük most sor­ra a pártértekezlet beszámoló­jának, vitájának, határozatának tükrében és más tapasztalatok alapján. Az összes közül há­rom főbb kérdés kapott na­gyobb hangsúlyt: teremtsünk rendet a gépesítésben; az ál­lattartáson belül a tenyésztés­nek biztosítsunk elsődleges szerepet; készítsük elő a szö­vetkezetek együttműködésében rejlő, termelésnövelő lehetősé­gek kihasználását. Hol is tartunk a gépesítés­ben? Jelenleg kereken 2400 traktor dolgozik a közös gaz­daságokban. Érdemes meg­említeni, hogy a leltárak 1960. január 1-én 1138 gépál­lomást és 67 termelőszövetke­zeti traktort vettek számba. Nem egészen három esztendő alatt megkétszereződött parkunk. Nagy technikai gép­erő van hát gépállomásaink és termelőszövetkezeteink kezé­ben. A talajmunkákat ma már szinte teljesen, a mezőgazda­­sági szállítást pedig mind na­­­gyobb mértékben gépek vég­zik. Október közepe táján pél­dául Istvánéiban a tervezett 640 holdnak a fele még vetet­­len volt. Nem kellett hozzá két hétnél hosszabb idő, hogy elvégezzék ezt a mun­kát. Arra volt szükség, hogy trak­torokat csoportosítsanak át, és jobban megszervezzék a gépi szántás-vetést. Az egyéni gaz­dálkodás idején vagy a szö­vetkezet működésének kezde­tén kora képtelen volt a falu el­tennivaló ilyen gyors elvégzésére. Az istvándi példa is lel­eti, hogy a gépeknek szem­ma már döntő szerepük van me­zőgazdaságainkban. Kellően szervezett-e a munkájuk, használjuk-e rendszeresen ki­és folyamatosan teljesítőképessé­gűiket? Sajnos, erre a kérdés­re nem felelhetünk igennel. Tö­bb oka van ennek. A gép­állomások pozíciója — termé­szetes folyamatként — gyen­gült: traktorokat is, traktoro­sakat is, szerelőket is adtak át a tsz-eknek. A többiek meg várják, m­ikor kerül ugyanígy rájuk is a sor. S a szövetke­zetekben mi a helyzet? Az ilyen gyors ütemű és nagyará­nyú gépesítésre nem készül­hettek föl kellően. Most bir­tokukban a sok traktor, azok folyamatos üzemeltetésé­s­ről, javításairól többségük nem tud megfelelően gondoskodni. Kell hogy legyen gazdája, fe­lelős irányítója a gépesítésnek minden szövetkezetben. Me­g­­oldandó feladat a gépállomá­si és szövetkezeti traktorok munkájának összehangolása; megfelelő szervezeti intézke­désre van szükség ahhoz is, hogy a gépállomás traktora ne az állami gazdaságban dolgoz­zék akkor, amikor a tsz-ben még száz holdak várnak szán­tásra. Kettős műs­zak? Gépja­vítás? Traktorosok, szerelők kérdése? Termelőszövetkezeti gépesítési felelősök munkába állítása. Gond az egyik is, másik is. Fogjunk hozzá szer­­ vezettebben, nagyobb felelős­séggel megnyugtató megoldá­­síuk­hoz. Részletesen elemezte a me­gyei pártértekezlet az állatte­nyésztés helyzetét is. Vegyük ebből is a sürgető tennivaló­kat. Üsző, tehén és koca — kevesebb van belőlük, mint kellene. Hova jutunk, ha nem vetünk véget az anyajószág-ál­­lomány számszerű csökkené­sének, és nem állítunk te­nyésztésibe több üszőt és ko­cát? Sokrétű probléma ez. Elegendő takarmány kell a jó­szágnak; ne rendezkedjék be egyetlen közös gazdaság se kizárólagos hizlalásra, így nem tenyésszen annyi állatot, hogy legyen mit hízóba állítania; adjon a TEGI üszőt, az Állat­­forgalmi Vállalat pedig leg­alább kettőezer kocát a ház­táji gazdaságoknak — ezek a főbb tennivalók. Nem lesz-e abból baj, ha a tsz-tagokat a háztáji állattenyésztés fejlesz­tésére buzdítjuk? Nem, baj­a­bból nem lesz­ haszna, szár­mazik belőle a gazdának is, a népgazdaságnak is. Sem túlbe­csülni nem szabad, sem lebe­csülni nem engedhetjük meg a háztáji gazdaságok­ termelési, árutermelési szerepét ebben az átmeneti időszakban — így határozott a megyei pártérte­kezlet megerősítve az eddig is folytatott helyes gyakorlatot. Megyei plénumon most elő­ször hangzott el útmutatás a szövet­kezet­közi társulások, vállalkozások szervezésére. Az összefogás magasabb fejlődési fokáról van szó. Egyesítse ere­jét néhány szövetkezet olyan létesítmény megteremtésére, amelyet külön-külön sem valósíthatna meg. egyikük Erről így szólnak a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­vek: »Termelőszövetkezeti moz­galmunk figyelemre méltó új hajtása a termelőszövetkezetek közös vállalkozása. Ezeknek nemcsak a termelőerők fej­lesztésében, a termelés növe­lésében és a szövetkezeti ta­gok jövedelmének fokozásában van nagy jelentőségük, hanem a szocialista termelési nyolc fejlesztésében és a viszo­szö­vetkezeti tagok szocialista tu­datának formálásában is.­ A vállalkozások létrehozásá­ban kezdeti lépésekről, első próbálkozásokról, útkereső el­gondolásokról már tudunk. A Zselicség három kis szövetke­zete — a sántosi, a szentbalá­­zsi és a cserémfai — közösen vett az idén Orbán típusú ta­karmánybetakarító gépet. A Balaton mentén a szomszédos falvaik víztároló építésére szándékoznak társulni. Az iharosa baromfifarmot a kör­nyék szövetkezetei együttesen a akarják hasznosítani. Csurgón zöldségellátás megjavítása céljából a helyi földműves­szövetkezet és a Zrínyi Tsz keresi az együttműködés lehe­tőségét. Korszerű gépjavító műhely építéséhez hív társa­kat a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Jó ötle­tek, ígéretes tervek, támoga­tásra, bátorításra érdemes tö­rekvések ezek. Kezdeményez­zenek hasonlóan mások is.­­ A cselekvéshez tehát meg­van az iránytű, most már a tetteken a sor. S a megyei pártvezetés máris hozzákez­dett a pártértekezlet határoza­tai gyakorlati végrehajtásának megszervezéséhez. Ezekben a napokban valamennyi járás­ban dolgozik egy-egy megyei brigád, amely a napi valók mellett a további tenni­fel­­adatok megvalósításához is nyújt helyszíni­­ segítséget. Kutas sommi i VICAPOS^ ^ Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Kádár Jánes elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten Szerdán, a budapesti pártértekezlet máso­dik napján Veres József elvtársnak, a Fővá­rosi Tanács vb-elnökének megnyitója után folytatták a két referátum és a határozati ja­vaslat fölötti vitát. Elsőként Keszei Károly elvtárs, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára szólalt fel. Foglalkozott­ a szakszervezeti munka, az ü­zemi demokrácia, valamint a dolgozók politikai és kulturális ne­velése és a munk­ásvédelem kérdéseivel. Fü­zesi Lajosné elvtárs, üzemi párttitkár az üze­mi dolgozó nők problémáiról, vezetésben való részvételük arányairól szólott. Ezután Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelke­dett szólásra, s az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről beszélt. (MTI) November 7-re ké­sM a megye Megyes­zerte folyik a készülődés a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójá­nak megünneplés­ére. Kaposvár némely kiraka­tában már megjelentek az évfordulót köszöntő jelmondatok; elkészültek a meghívók is, ame­lyek a Csáky Gergely Színházban rendezendő november 6-i díszünnepségre szólítják a párt­­szervezetek, az üzemek, az intézmények, a hi­vatalok képviselőit. Ünnepségeket tartanak a pártbizottságok és a járási tanácsok a járási székhelyeken is. Nagyatádon a moziban rendezik meg a nagy­gyűlést, ezután Leninről szóló filmet vetíte­nek, s kiállítás nyílik a Szovjetunió életéről. Ünnepségekre készülnek a községek is. So­­mogytart van a tanács is, a falu lakossága azon igyekszik, hogy november 7-én az új mű­is­­elődési házban köszönthessék az októberi for­radalom évfordulóját. A minapi tanácsülésen a lakosság újabb társadalmi munkafelajánlást tett: 12 fogat és 3 vontató hordja a földet, a homokot, hogy széppé varázsolják az új léte­sítmény környékét. Az asszonyok a belső ta­karítást és meszelést vállalták magukra. A so­­mogytúriak egyfelvonásos színdarabbal lépnek föl november 7-én. Ellátogat hozzájuk tánc­együttesével a tsz-t patronáló fővárosi gumi­gyár. XIX. ÉVFOLYAM 256. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1962. NOVEMBER 1. Mai számunk tartalmából: Hogy Hagycsepely utolérje kötését (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) Díszebéd (6. o.) ­^des a szőlő Balázs Joli a kányai szőlőhegyen. Iskolatörténeti kiállítás nyílt a fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Táncsics Mihály Gimnáziumban Szerdán délután érdekes és látnivalókban rendkívül gaz­dag iskolatörténeti kiállítás nyílt meg a fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Táncsics Mihály Gimnáziumban. Az ünnepi eseményen meg­jelent vendégeket, az iskola volt tanárait, volt és jelenlegi növendékeit Merő Béla igazga­tó köszöntötte, majd a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tálya képviseletében Tari Já­nos emlékeztetett nyitóbeszé­dében az iskola küzdelmekben, sikerekben bővelkedő távoli és közelebbi múltjára. Mint isme­retes, ennek az intézménynek a falai közül tudósok, költők, művészek egész sora lépett ki. Ismeretes az is, hogy az 1812- ben alapított iskola formálta azoknak a férfiaknak az arcu­latát, akik tettvágytól és haza­­szeretettől ösztönözve küzdöt­tek a szabadságharc eszméiért, majd pedig a Tanácsköztárau­­nió eszméiért. — Tudjuk — mondotta Tari János —, hogy az iskolák min­dig az emberi tudás és alkotás, mellette pedig a béke műhelyei voltak és szellemi hatósugaruk nemcsak felbecsülhetetlen, ha­nem fel is mérhetetlen. A 150 éves jubileum alkalmából — átadva a nyilvánosságnak az intézet múltjába és jelenébe bepillantást nyújtó kiállítást — azt kívánjuk, hogy ez a nagy­múltú iskola az eddigiekhez hasonlóan adjon a jövőben is korszerű ismeretekkel rendel­kező ifjakat hazánknak, a szo­cializmus építésének. Ezt követően a vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a gimnázium 150 fennállásának történelmi éves do­kumentumait — amelyek kö­zött nem egy féltve őrzött le­véltári tulajdon —, majd pe­dig a különböző szakkörök éle­tét és munkásságát bemutató •termék anyagát V Thant Fidel Castróval tanácskozott Kennedy katonai tanácsadóival tanácskozott levele tartalmaz. Mint isme­retes, U Thant levelében kife­jezte reményét, hogy a meg­beszélések olyan megoldáshoz vezetnek, amelyek biztosítják Kuba szuverenitásának tiszte­letben tartását. Az ENSZ-szóvivő rám­uta­­tott, U Thant nem azért érke­zett Kubába, hogy az ország vezetőivel a különböző fegy­verek kivonásáról tanácskoz­zék. U Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castróval megvitassa a kubai válság va­lamennyi fontos oldalát. Egyébként U Thant látogatá­sával kapcsolatban a kubai sajtó is rámutat, hogy az ENSZ ügyvezető főtitkára »tárgyalások, nem pedig meg­figyelés céljából érkezett Ha­vannába«. A megbeszélésekről a ku­bai fővárosiban hivatalos köz­leményt adtak ki. Ez hangoz­tatja, hogy a kubai fél »­vilá­gosan leszögezte« álláspont­ját. A tárgyalásokon azonban nem született megállapodás. Jól értesült források szerint Fidel Castro U Tamttal foly­tatott tanácskozásai során ra­gaszkodott ahhoz, hogy adja­nak biztosítékot arra, hogy az Egyesült Államok nem követ el semmiféle agressziót Kuba ellen. A miniszterelnök kije­lentette, hogy­­ folytatás a 2. oldalon.) Havanna U Thant, az ENSZ ügyveze­tő főtitkára kedden Havanná­ban megbeszélést folytatott Fidel Castróval, a kubai for­radalmi kormány miniszterel­­nökével. ENSZ-szóvivő sze­rint a tanácskozás több, mint két óra hosszat tartott. A szóvivő hangoztatta, hogy a megbeszéléseken szóba ke­rültek mindazok a pontok, amelyeket U Thant Fidel Castro meghívását elfogadó De Gaulle elégedett.». Ülést tartott a francia minisztertanács Párizs (MTI). A francia minisztertanács szokásos heti ülésén De Gaul­le elnökölt. A megbeszélésről közleményt adtak ki, amely bejelen­ti, hogy a köztársasági elnök elégedett a vasárnap megtartott népszavazás­­ pozi­tív eredményével«. A közle­mény De Gaulle szavait idéz­ve megállapítja, a népszavazás eredménye biztosítja, hogy a köztársasági elnököket a jö­vőben általános szavazás útján válasszák, s ezzel »a jövőre nézve biztosítva van a mányzat folytonosságának kor­os stabilitásának alapvető ténye­zője«. A köztársasági elnök a vá­lasztási kampány során ismé­telten hangsúlyozta, hogy amennyiben a népszavazás eredménye csupán »gyenge közepes vagy kétséges« lesz — lemond. Ma már úgy lét­szik, rendkívül elégedett a 62 s­zázalékos eredménnyel, s fi­gyelmen kívül hagyja azt tényt,­ hogy a jelentős arányú a tartózkodás miatt jogosultaknak csupán szavazásra 46 szá­zaléka hagyta jóvá az elnök­választás módjának megvál­toztatására tett javaslatát. Megfigyelők szerint a tényből nyilvánvalóan közre­kitű­nik, hogy De Gaulle nem szándékozik lemondani elnöki tisztségéről. A tábornok egyébként szerdán beszédet mond, amelyet a rádió és a te­levízió is közvetíti^

Next