Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

y C2>+0 VILÁG ProLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogy!Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H!. ÉVFOLYEM 26. SZÁM SZOMBAT 1964 FEBRUÁR 1. Megnyílt a mezigazdasági könyvnap Pénteken délután a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban rendezték a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját A megjelenteket dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a szakmai műveltség ma már a termelésfejlesztés egyik leglényegesebb tényezője, és minél jobban halad a tudomány és a technika, annál fontosabbá válik. A Mezőgazdasági Könyvkiadó az elmúlt évben pályázatot hirdetett olyan új szakirodalmi feldolgozásra, amely érdekessé, vonzóvá teszi az egyszerűbb dolgozók számára is a szakkönyvet. A pályázat komoly sikereket ért el, 89 pályamű érkezett be, amelyek közül 25 több-kevesebb átdolgozással azonnal kiadható. A miniszterhelyettes kiemelte azt az országos tőségű kezdeményezést, jelenamit a Szabolcs megyei párt- és tanácsi vezetők indítottak el. Az idei könyvhónap idején valamennyi arra alkalmas tszben üzemi szakkönyvtárat hoznak létre. Az ünnepi beszéd után József Attila Művelődési Házában dr. Simó Jenő, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának vezetője megnyitotta a negyedik mezőgazdasági könyvkiállítást. Az ízlésesen megrendezett kiállításon mintegy 600 mezőgazdasági szakkönyvet és folyóiratot mutatnak be. Külön csoportban láthatók azok a kötetek amelyeket a mezőgazdasági üzemek kis könyvtárába ajánlanak. A kiállítás anyagát a Kiadói Főigazgatóság Szabolcs- Szatmár megyének ajándékozza. Kisebb enyhülés Január 25. óta kisebb enyhülések ,lehűlések hullámoznak át a Kárpát-medencén A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy Nyugat felől most újabb időjárási front érkezett hazánk fölé .A délkeleti vidékeken már péntek éjszaka kisebb havazás kezdődött, a délelőtti és a kora délutáni órákban pedig a Dunántúlról jelentettek szórványos havazást. A lehullott hó csapadékértéke azonban csak néhány helyen érte el az egy-két millimétert. A következő 36 óra időjárását az Európa légterében »megült« makacs anticiklon és a nyugatról támadó ciklonális időjárási frontok öszeütközése határozza meg. Az előrejelzések csupán kisebb szerint egyelőre átalakulásokra van kilátás. Az éjszakai hűlés tovább mérséklődik: ha szombat hajnali valószínűleg még minimumok mindenütt fagypont alatt lesznek, de sehol nem süllyednek mínusz 5 fok alá. Kisebb szórványos havazásra kell számítanunk, a szombati maximumok előreláthatólag plusz 3 — mínusz 2 fok körül alakulnak ki. EGY IFJÚ VÁROS A térképek az ötvenes évek eleje óta tüntetik fel Volzsszkijt. A gyors ütemben fejlődő település először a volgai vízi erőmű építőinek vrosa volt. 1951-ben még olyan harmincezren laktak itt, ma pedig már kilencvenkétezren. Akkor még hét iskolája volt a városnak, ma pedig huszonnégy. S mennyi kulturális központ épült: technikum, egészségügyi, egy zeneiskola, központi művelődési ház stb.két testnevelési és Ma már a vegyészeké is ez a város, nemcsak az építőké és az energiagazdálkodási szakembereké. A Szovjetunió egyik legnagyobb vegyikombinátja épül Volzsszkijban. Három üzemben kezdték meg a termelést a közelmúltban. A környéket tovább iparosítják, s így hamarosan kétszázötvenezerre nő a város lakossága. AR4; 50 .FHI.filt Mai számunk tartalmából ? Mozgó emberek (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (3. o.) Falugyűlésen Vízváron (6. o.) ... ) VCözel értünk a célhoz,a szocialista Hadfűrország teljes fölépítéséhez — mondotta Kállai Gyula elvtárs a országgyűlés pénteki ülésén Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi zottságának titkárai és a kormány tagjai.BiAz ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kállai Gyula elvtárs beszéde — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk: száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen dolgozik tovább, becsülettel helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkásnak, sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatni a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára . Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Kállai Gyula ezután a termelékenység emelésének szükségességével majd hangoztatta: foglalkozott, ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is folytattam, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, immelámmal dolgoznak rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell, jó szóval is serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel! A továbbiakban a mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólt, majd arról beszélt, hogy a szocialista szektor beruházásaira előirányzott összegek zömét a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Gazdasági életünkben folytatta — egyre növekvő — jelentősége a Kölcsönös Gazadasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Megállapíthatjuk, hogy a KGST- ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét, út azonos célhoz, az együttműködés spítéséhez, a szocialista elmenemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásához teljesebb, jobb vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék, mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. a nyugati hírharsonák is Már rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy KGST miatt nemzeti iparunk a háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, ma már nem az együttműködést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Ne fájjon a fejük a misünkért, volna együttműködésit írniuk a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul, és egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Költségvetésünk csaknem 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. A idei költségvetésünk javítja mi a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását, és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a négy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben tanévben már 210 ezer a napapali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk nyolcadik kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél szüntetjük a származásmegszerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy társadalmunk osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak, az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás- vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek föl, akik a szocialista társadalmi rend hívei, és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ezt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségben hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. A Kállai elvtárs hangsúlyozta: szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkésországot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut, és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkésországokat. Az a fölény, amelyet a tőkésországok fölött a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő körben foglalkoztatják.munkaA tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására runk. fordí Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett magyar kérdés. Hét éve folytatott töretlen és világos bélés külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista rendszer országaihoz és világelsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria mint két szomszédos állam példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek Magyar Népköztársaság és a az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség , a béke és szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatják hidegháborús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet. (Folytatás a 2. oldalon.)