Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jelentés a tabi járásból Legfőbb ideje az elképzelések megvalósításának Somban A tabi járás őszi mezőgazda­sági munkáinak állásáról szó­ló cikkben többek között ezt írtuk tegnap: »Van néhány község — mint például Som, Zics, Bábonymegyer, Kisbár­­apáti —, ahol még mindig nem kielégítő az üzem.« Miért áll ez a megállapítás például Somra? Miben kereshető a le­maradás oka, és hogyan akar­nak felzárkózni a többi köz­séghez? Őszi teljesítményüket tekintve utolsók a járásban, s ezért most külön megbízottat küldenek a járási vezetők Som­ba, hogy az a helyszínen segít­sen a szövetkezetieknek munkaszervezésbe­n, a problé­­­mák megoldásában. Miért ma­radt le, s miért szorul most megkülönböztetett támogatás­ra a Béke Őre­ssz? — erre ke­restünk választ Somban. A határban két gép vet. A múlt hét péntekén kezdték ezt a munkát az őszi árpával, ad­dig egy szemet sem tettek a földbe az ősziekből. Gyebnár János tsz-elnök, Kiss Gyula fő­könyvelő, Molnár Lajos és Sza­ József növénytermesztési lai brigádvezető is elégedetlen a munkák ütemével, de hogy tulajdonképpen mekkora is a lemaradásuk, arra ak­kor döbbentek rá, ami­kor meglátták helyezésü,­két a kimutatáson.­­Eb­ből a felismerésből fakadt az elégedetlenség, s most igyekeznének is, fokoznák már az ütemet, de nagy a hátrányuk. Ezt okozta az, hogy csaknem egy hónapig silóztak. Nem ta­gadják, hogy főként saját gé­peikre támaszkodtak, mert nem akartak sok pénzt fizetni a gépállomásnak. Most már látják, érzik, hogy ez a kiadás nagyon is megtérült volna, és most is megérné, ha jobban igényelnék a gépállomási trak­torokat. Több mint háromszáz hold kalászost akarnak elvet­ni, és ebből még ma sincs földben a tíz hold takarmány- a keverék és a rozsból néhány hold, a 216 hold búza a sum­ma, ez alá még csak most ké­szítik a talajt. Tavaly szeptember első fe­lében kezdték és október 23- án befejezték a vetést. Az idén mintegy két héttel ké­sőbb fogtak hozzá, és ez az el­veszett idő most nagyon hiányzik. A múlt év őszén fo­gatok is vetettek, az idén még csak az elképzelések között szerepel ez is, és még néhány feladat. A szövetkezet vezetői tudják ugyanis a tavalyi ta­pasztalatokból, hogy három fogatos vetőgép napi teljesít­ménye fölér egy RS—09-es traktoréval: reggeltől estig 10 —12 holdon földbe tehetnék velük a gabonát. Aztán ott van a kihasználatlan lehető­ség, a kettős műszak is. Ma­guk a szövetkezetiek vetik föl ezt a megoldást is, jóllehet mindjárt hozzátesznek egy ne­vetségesnek ható ellenérvet is: két traktorosuk éjszaka fél a határban. Mégpedig nem attól fél ez a két ember, hogy fel­borul a gépével, hanem csak egyszerűen fél a sötétben. Ez azonban nem lehet kifogás, mert nappal dolgozhatnak, és akad még — hármat számol­tunk össze — szakképzett trak­toros a növénytermesztők meg az állattenyésztők között is, aki éjjel traktorra ülne. Eze­ket az őszi munkák idejére másokkal helyettesíthetnék. Sőt a silótaposó körmös trak­tor is szánthatna éjszaka, ar­ra is van ember a termelőszö­vetkezetben. Persze nem sza­bad megtűrni, hogy például kutyaoltáskor fél napig áll­jon a gép, mert a traktoros­nak kutyája van. A vezetők latolgatják azt is, hogy az ál­lattenyésztőket is bevonják a kukoricatörésbe, a burgonya­­szedésbe és általában a be­takarítás munkáiba. Ott, a helyszínen szóvá tet­tük: mi lenne, ha ez a sok szép elképzelés már most ér­vényesülne a határban? Nem szorultak volna az utolsó hely­re a járásban, kelne a veté­sük, kevesebb gond nyomná a vállukat. Október azonban még lehetőséget adhat a le­maradás pótlására, ha nem tévesztik szem elől a somiak, nincs idő késlekedésre, s leg­főbb ideje, hogy elképzelései­ket végre valóra váltsák. Ezt elsősorban saját érdekük kö­veteli tőlük. Hemesz Ferenc Ara 50 FILLÉR AZ AUTÓBUSZGYÁRTÁS FELLEGVÁRÁBAN Ez az óriás csuklós rövidesen megjelenik az országutakon is, hogy bebizonyítsa: nemcsak a vá­rosi forgalomban, hanem a távolsági járatokon is megállja a helyét. (Képes riportunk az 5. olda­lon.) s, hogy bebizonyítsa: nemcsak a vá­­helyét. (Képes riportunk az 5. olda­ HI. ÉVFOLYAM 230. SZÁM <r CSÜTÖRTÖK, 1964. OKTÓBER 1. Országos második helyezés Tegnap adták át az oklevelet az Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatóságának Ünnepi munkaértekezletet tartottak tegnap délután az Állami Biztosító Somogy me­gyei Igazgatóságánál, ahol meghívottak és a vállalat dol­­­gozói előtt dr. Polgár János, az Állami Biztosító főigazgatósá­gának osztályvezetője átadta az országos verseny második helyezettjének járó oklevelet a megyei igazgatóság dolgozói­nak. Rövid beszédében dr. Polgár János elmondotta, hogy a terv­teljesítésben országos szinten az előző évhez viszonyítva 12 százalékos fejlődés volt ta­pasztalható 1963-ban, ami­kor összesen 782 millió forintot fizettek ki a biztosított károsultaknak. 1964 első félévében — az or­szágos versenyben ezt az idő­szakot értékelték — még to­vább emelkedett a kifizetések száma. Az Állami Biztosító jú­lius elsejéig 380 000 esetben fi­zetett a károsultaknak. A meg­növekedett feladatoknak a So­mogy megyei igazgatóság dol­gozói lelkiismeretesen tettek eleget, kiváló munkával érde­melték ki az országos második helyezést. Az oklevelet Frimm Géza igazgató köszönte meg. El­mondotta, hogy Somogyban az év első felében 8620-szal nőtt a biztosítottak száma, a me­gyei igazgatóságnál jelenleg 120 000 biztosítási kötvényt tar­tanak nyilván, ami elméletileg azt jelenti, hogy minden csa­lád rendelkezik biztosítással. Az 1963-as év eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeteknek 5429 esetben összesen 18,4 millió fo­rintot, a tsz-tagoknak 5,9 mil­lió forintot, az egyéb ingatlan­nal rendelkezőknek 700 000 fo­rintot, baleset- és életbiztosí­tásra 1,6 millió forintot fizet­tek ki. A megyei igazgatóság párt­­alapszervezete nevében Vörös Lajos párttitkár köszöntötte a dolgozókat, majd felolvasták a KPVDSZ megyebizottsága és több megyei igazgatóság üd­vözlő táviratát. Az ünnepi munkaértekezleten tizenkilenc dolgozónak pénzjutalmat ad­tak át, majd a jelenlevők csa­ládi esten vettek részt. Mai számunk tartalmából Takarékossági napok 13. o.­ Az autóbuszgyártás fellegvára (5. o.) Razzia a hegyek között (6. o.) A csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Antonín Novotny, Csehszlo­vákia Kommunista Központi Bizottságának pártja első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, a hazánkban tartózkodó cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség vezetője, valamint a küldöttség tagjai szerdán a Beloiannisz Híradástechnikai gyárba látogattak. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Csikesz József­né, az MSZMP Budapes­­ti Bizottságának titkára. A nagy múltú üzem ünnepi köntösben várta a testvéri csehszlovák nép küldötteit. Fél 11 után néhány perccel gördült a gépkocsioszlop gyár elé, s ott a gyár vezetői­­­nek kíséretében dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter fogadta a csehszlovák párt- és állami vezetőket. A gyári fiatalok egy cso­portja virágokkal dőtt a vendégeknek.kedveske­A gyári technikum osztály­­termében rendezett baráti ös­­­szejövetelen Sellő Dénes ve­zérigazgató ismertette a múlt század nyolcvanas éveiben alapított üzem fejlődésének útját napjainkig. Majd arról szólott, hogy a KGST kereteiben gyümölcsöző műszaki együttműködés bon­takozott ki a csehszlovák ég.a­ Beloiannisz gyári magyar szakemberek között. Ennek eredményeképpen a Csehszlo­vákiában kidolgozott úgyneve­­zett távválasztó — a városok közötti közvetlen telefonhívást lehetővé tevő — rendszerben korszerű magyar Crossbar­rendszerű kapcsológépeket al­kalmaznak. Ezután Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára, adott rövid tájékoztatót pártszervezet és a tömegszer­­­vezetek életéről, munkájáról. A tájékoztatók után egy kis­sé megváltozott az eredetileg tervezett program. A vendé­gek és a házigazdák között ugyanis közvetlen hangulatú, sokoldalú eszmecsere bontako­zott ki a kapcsolatok bővíté­sének kérdéseiről. Novotny elnök behatóan érdeklődött arról: vannak-e tervek, elkép­zelések a gyárban az eddigi­nél hatékonyabb, terméke­nyebb együttműködésre. Sellő vezérigazgató válasza után a csehszlovák államelnök azt fejtegette, hogy — véleménye szerint — az együttműködés mind a híradástechnika, mind az ipar más ágaiban sokkal eredményesebb lehet, ha a ku­tatásoktól a gyártásig meg­szüntetik a párhuzamosságo­kat, s összefogják az erőket. Így valósíthatják meg a célt, hogy világszínvonalon álló termékekkel jelentkezzenek a világpiacon. A kötetlen eszmecsere után a házigazdák gyárlátogatásra invitálták a vendégeket. A műhelyből a kedves ven­dégek a gyár korszerű ebéd­lőjébe mentek. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített hatalmas teremben a munkások ezrei szorongtak. Hosszan zúgó taps köszöntötte a csehszlovák és a magyar államférfiakat. Az üzemi röpgyűlést Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke lépett a mikrofonhoz. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János hangsúlyozta: A magyar párt- és állami ve­zetőknek jóleső érzés a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség tagjainak társaságában találkozni e nagymúltú üzem dolgozóival, örömteli érzés ez, annál is inkább, mert a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség forradalmi múltra visszatekintő kommunista pár­tot, nagyszerű népet képvisel, amely nemcsak múltjára, ha­nem a jelen eredményeire is joggal lehet büszke. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János hozzáfűzte: Országaink és pártjaink őszinte, baráti egyetértésben, vállvetve küz­denek közös nagy nemzetközi céljainkért. Az elmúlt évek munkájára, eredményeire visszapillantva Kádár János megállapította, hogy a Magyar Népköztársa­ság nagy lépést tett előre fejlődés útján. Nagy helyeslés a fogadta szavait, amikor arról szólt, hogy eredményeink legfőbb zá­loga pártunk, munkásosz­tályunk és népünk egysé­ge, összeforrottsága. Céljaink világosak, a párt po­litikája töretlen, s e politikát a dolgozó tömegek helyeslik, támogatják. Népünk büszke arra, hogy munkájával hozzá­járul a nagy nemzetközi kér­dések megoldásához, az alko­tó munka elemi feltételét je­lentő béke védelméhez, a ha­ladás erőinek növeléséhez. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az előttünk álló nagyszerű célok, a biztató táv­latok csak akkor válhatnak valósággá, ha napról napra jobban dolgozunk, növeljük eredményeinket. Most elsőren­dű feladat az idei tervek vég­rehajtása, de rendkívül fontos a jövő évi tervek kimunkálá­sa, és a következő ötéves terv átgondolt, körültekintő előké­szítése.­­ A további fejlődés felté­telei jók — hangoztatta Kádár János —, s magabiztosan, nyu­godtan dolgozhatunk, mert építőmunkánk, fejlődésünk nemzetközi előfeltételei is ked­vezőek. A nemzetközi helyzet legjellemzőbb vonása, hogy a haladás erői szakadat­lanul növekszenek, az erőviszonyok a mi ja­vunkra változnak. (Folytatás a 2. oldalon) Látogatás a Beloiannisz Gyárban.

Next