Somogyi Néplap, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
JAASL — CLc^Or J VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARANY FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXII. évfolyam 153. szám, 1965. július 1., csütörtök AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Kállai Gyula elvtárs , a Minisztertanács új elnöke Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tisztsége alól fölmentette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminiszteri tisztsége alól fölmentette és nyugállományba helyezte; Papp Jánost, más irányú fontos pártmegbízatási miatt, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól fölmentette; Kállai Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól fölmentette és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé megválasztotta. Kállai Gyula letette a hivatali esküt Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánná, az Országgyűlés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Tanácsának főtitkára, Országos valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Gyűlik a pénz a 10200-as csekkszámlára SOMOGY NÉPE AZ ÁRVÍZKÁROK HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT Tíz- és tízezrek emberfölötti munkával igyekeznek megfékezni, gátak közé szorítani a dunai vízáradatot. A hatalmas erőfeszítésnek köszönhető, hogy eddig még sikerült elhárítani a katasztrófát, hogy a három hónapja szüntelenül áradó Duna nem törte át a védőgátakat. Sok helyen azonban lakóépületeket, üzemeket öntött el az ár, a veszélyeztetett területekről a lakosságot ki kellett költöztetni. Több mint hatezer család kényszerült otthona elhagyására. Anyagi károk érték a lakosságot, s az áradások az egész országnak hatalmas veszteséget okoztak. A veszély elhárítására, a károk helyreállítására megmozdult az egész ország, a part menti lakosság részt vesz a védekezésben, a távolabb élőket pedig a segítségnyújtás gondolata foglalkoztatja. Üzemek és munkahelyek sora kezdeményezte az árvízkárok helyreállításához a hozzájárulást. A segélynyújtási akció összefogására — mint ismeretes — országos bizottság alakult, határozatot hoztak az árvízzel kapcsolatos társadalmi megmozdulás felkarolására. Az ország együttérző lakossága önkéntes készpénz, és munkafelajánlással, a sport-, kulturális rendezvények bevételének felajánlásával járul hozzá e károk helyreállításához. A gyűjtés lebonyolítása* ban részt vesz a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront, a nőtanács, a Vöröskereszt és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya. Már többször hírt adtunk arról, hogy a somogyi vállalatok, hivatalok és községek dolgozói is hozzájárulnak az árvízkárok helyreállításához. Már eddig is több tízezer forintot fizettek be a 10 200-as csekkszámlára. Megmozdultak a mezőgazdasági dolgozók, az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok, a kereskedelem, üzemek, vállalatok, intézmények. Külön műszakot vállaltak az emberek, s az ezért járó pénzkeresetüket az árvízkárok helyreállítására adják. A Balatonboglári Állami Gazdaság például 80 000, a Dél-somogyi Erdőgazdaság 240 000 forinttal járul hozzá az árvíz okozta károk megtérítéséhez. A kaposvári Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói is egynapi keresetüket adják a 10 200-as csekkszámlára. A ráksif Új Élet Termelőszövetkezet tagsága másfél napi munkaegység értékét ajánlotta fel. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság dolgozói ötórai munkabérüket adják a fenti célra. Az 503-as Helyiipari Iskola kőművestanulói elhatározták, hogy egy szakoktató vezetésével elmennek az árvíz sújtotta falvakba, és a helyszínen nyújtanak segítséget Július 4-én tizenhét tanuló utazik a Duna menti községekbe. Szép eredménnyel zárult a nagyatádi járás asszonyainak akciója is: a nőtanács hatvanezer forintot gyűjtött össze. A járás üzemei is felajánlották, hogy külön műszakot tartanak, és bérüket az árvízkárok helyreállítására fizetik be. A nagyatádi földművesszövetkezet levélben fordult a MESZÖV-höz. A dolgozók vállalják húsz-harminc árvíz sújtotta család gyerekének két-három hetes üdültetését, gondozását, hogy szüleik nyugodtan dolgozhassanak a károk helyreállításán. A megyei tömegszervezetek odaadással végzik szervező és irányító munkájukat a gyűjtési akcióban. Közgyűléseken, termelési tanácskozásokon, röpgyűléseken mindenütt szó esik a segítségről. r . Kállai Gyula 1910. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista Az 1930-as években pártnak. Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben bebörtönözték. 1939 —1944-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott; részt vett a Népszava 1941 karácsonyi számának szerkesztésében. Egyik szervezője volt az 1942 elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háborúellenes 1942-ben újból tüntetésnek letartóztatták. A német fasiszta megszállás idején a kommunista párt képviselőjeként a Magyar Front intézőbizottságának tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn a párt kulturális osztályát vezette, 1949—1951-ben külügyminiszter. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után, 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési miniszterhelyettes. 1956 júliusa után párt kulturális osztályának a vezetője. Az ellenforradalom a idején elsők között vett részt párt kezdettől újjászervezésében fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának. 1957-től 1959-ig — a Minisztertanács elnökének első helyettesévé megválasztásáig — a történő Központi Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után 1958. január 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. ban megválasztották a 1958- Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú- Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. ARATÁSI HÍRADÁS /Vegyeszerte munkában a rendvágó gépek • Kombájnok az őszi árpában Egy héttel ezelőtt kezdődött meg az őszi árpa aratása megyénkben. Tegnap már valamennyi gépállomás hírül adta, hogy körzetükben dolgoznak a rendrevágó gépek. Ez azt jelenti, hogy körülbelül száz termelőszövetkezetben hozzáfogtak a legkorábban érő kalászos betakarításához. A néhány nappal ezelőtt levágott árparendek fölszedését is megkezdték a megye több vidékén, s helyenként a kombájnok az álló gabonában is munkához láttak. Az első tapasztalatok máris megerősítik a kezdésre kidolgozott szakmai és munkaszervezési irányelvek helyességét. Az árpaaratást szinte mindenütt a gépek kipróbálása fontos alkalmának tekintik. Az is jó dolog, hogy éppen a bejáratás, beigazítás, a kezdéskor előbukkanó hibák kijavítása szempontjából szükséges időnyerés céljából általában a szokásosnál egy-két nappal korábban megindítják a gépeket. Gyékényes határában például kedden reggel látott munkához a rendrevágóval Steigler István iharosberényi traktoros és János gépszerelő tanuló. Novák Délig jóformán csak néhány száz métert haladtak az árpában. A tábla egyébként is gyomos szélén a gép minduntalan felcsavarta az árpát. A talajfelszín egyenetlensége miatt a vágószerkezet bele-belement a földbe. A gépkezelők nem vesztették el türelmüket. Minden mozzanatra ügyeltek, ha egy csavar elszakadt, pótolták másikkal. A kisebb üzemzavarok elhárításához, a gép beszabályozásához nemcsak hozzáértés, hanem idő is kell Ezért célszerű úgy hogy az első lét vit kezdeni, egész nap a próba ideje legyen, s utána, amikor na. kellően érett a gabona, fennakadás nélkül, folyamatosan dolgozhassanak az emberek gépükkel. Az szintén örvendetes jelenség, hogy a kétmenetes aratás az eddigi jelek szerint egyre nagyobb méretekben kibontakozik. Először szinte mind a határában a rendrevágók álltak be az árpatapiaba „..zol gyorsul a betakarítás, hiszen szaporábban haladhatnak a kombájnok a rendfelszedésben, mint a lábon álló gabona egyszerre történő vágásában, c*-lésében. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a közbejött eső ellenére néhány nap alatt kellően megszárad a renden fekvő árpa. Ezért indulhatott meg már a fölszedés ilyen táblákon. Teleki, Szólád, Nagycsepely, Boronka, Sávoly, Somogysámson, Osztopán, Hetes, Drávatamási, Péterhida meg a megye többi részén számos más község határában már napokkal ezelőtt kombájnolásra alkalmasnak találták a rendre vágott takarmánygabonát. A karádi Búzakalász igyekezett az alkalmat és a gépek csoportos üzemeltetésének lehetőségét kihasználni, ezért egyszerre öt kombájnt kért gépállomástól rendfelszedésre. Az aratás első időszakának is fontos követelménye, hogy késedelem nélkül álljanak munkába a nagy teljesítményű gépek. A menetirányterv rugalmas módosításával, a körülményeknek megfelelően biztosítható ez. Ha például a kivezényelt gép a beosztás szerinti helyen csak két-három nap múlva kezdhetne, ne várja tétlenül ezt az időt, hanem dolgozzon addig másutt, a szomszédos szövetkezetben, Berzencén. Előfordult például hogy az egyik gép kezelője hirtelen megbetegedett. A rendrevágó emiatt nem áll a majorban, hanem Kiss József aratja vele a Búzakalász árpáját. Péter-Pál napja elmúlt, a kedvező idő szinte óráról órára érleli a gabonát. A kezdésre alkalmas első pillanatban szükséges elindítani a kombájnokat az álló őszi árpában. Ehhez tartották magukat a tsz-vezetők Balatonőszödön, Balatonszárszón, Ráksiban, Kisgyalánban, Kapospulán, Kéthelyen, Mesztegnyőn, Somogyzsitfán, Drávagárdonyban, Kastélyosdombón és másutt. Ha kombájnérett a gabona, nem lehet vele tovább várni, így lehet időt nyerni, meg agyobb szemveszteséget neki megelőzni. A rendrevágók munkájának haladásával, a kombájnok _ és közben a kévekötő aratógépek elindulásával mindinkább kibontakozik a gépi aratás a megye árpatábláin. Mind e takarmánygabona betakarítása, mind pedig a nagy aratás megfelelő előkészítése szempontjából fontos ez a munka. Kutas József Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakáról A KGST titkársága közleményt adott ki a KGST végrehajtó bizottságának Leningrádban megtartott 18. ülésszakáról. A közlemény szövege a következő: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese; O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese; P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese; Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese; D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese; H. Meuser, a Német Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnökhelyettese; G. Radulescu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meghallgatta a végrehajtó bizottság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST-tagországok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vonatkozólag az 1966—1970 közüli időszakban; meghallgatta továbbá az iroda összefoglalóját a KGST-tagországok között lefolyt kétoldalú konzultációk eredményéről. A KGST- tagországok között 1966—1970. évi népgazdasági terveik összehangolása érdekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehetővé tették, hogy a KGST tagországok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek a gazdasági fejlesztési terveik további kidolgozása szempontjából. végrehajtó bizottság megállapította, hogy létrejöttek szükséges feltételek az említett időszakra szóló hosszúlejáratú kereskedelmi és más gazdasági egyezmények megkötéséhez. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST deviza és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tájékoztatóját a Gazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) DIPLOMAOSZTÁS A LUMUMBA EGYETEMEN A Kreml kongresszusi termében megtartott ünnepségen adták át a diplomát a Lumumba Egyetem első végzős hallgatóinak. Képünkön: Sz. Rumjancev, nem rektora beszél. Mellette Koszigin szovjet az egyeminiszterelnök (MTI Külföldi Képszolgálat) Péter János londan, Ilka Pál Prágában Péter János magyar külügyminiszter, mint a brit kormány vendége háromnapos látogatásra Londonba érkezett. Ez az első magyar külügyminiszteri látogatás Angliában 1919 óta. Péter János szerdán találkozott Wilson miniszterelnökkel a Downing Street 10-ben, s részt vett azon az estebéden, amelyet Stewart külügyminiszter adott tiszteletére a Lancesterpalotában. Ilku Pál művelődésügyi miniszter — a Prágai Spartakiad alkalmából — Cestmir Cisar csehszlovák iskola- és művelődésügyi miniszter meghívására szerdán a csehszlovák fővárosba utazott (MTI)