Somogyi Néplap, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

JAASL — CLc^Or J VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARA­NY FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS­ A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXII. évfolyam 153. szám, 1965. július 1., csütörtök AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Kállai Gyula elvtárs , a Minisztertanács új elnöke Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Mun­­­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Elnökségének együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tisztsége alól fölmentette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminiszteri tisztsége alól fölmentette és nyugállományba helyezte; Papp Jánost, más irányú fontos pártmegbízatási miatt, érdemeinek elismeré­sével, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól föl­mentette; Kállai Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyet­tesi tisztsége alól fölmentette és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé megválasztotta. Kállai Gyula letette a hivatali esküt Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke előtt Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, Vass Istvánná, az Országgyűlés elnöke, Fe­hér Lajos és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Tanácsának főtitkára, Országos vala­mint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Gyűlik a pénz a 10200-as csekkszámlára SOMOGY NÉPE AZ ÁRVÍZKÁROK HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT Tíz- és tízezrek emberfölötti munkával igyekeznek megfé­kezni, gátak közé szorítani a dunai vízáradatot. A hatalmas erőfeszítésnek köszönhető, hogy eddig még sikerült elhárítani a katasztrófát, hogy a három hónapja szüntelenül áradó Du­na nem törte át a védőgáta­kat. Sok helyen azonban lakó­épületeket, üzemeket öntött el az ár, a veszélyeztetett terüle­tekről a lakosságot ki kellett költöztetni. Több mint hat­ezer család kényszerült ottho­na elhagyására. Anyagi károk érték a lakosságot, s az áradá­sok az egész országnak hatal­mas veszteséget okoztak. A veszély elhárítására, a károk helyreállítására megmozdult az egész ország, a part menti la­kosság részt vesz a védekezés­ben, a távolabb élőket pedig a segítségnyújtás gondolata foglalkoztatja. Üzemek és munkahelyek sora kezdemé­nyezte az árvízkárok helyreál­lításához a hozzájárulást. A se­gélynyújtási akció összefogá­sára — mint ismeretes — or­szágos bizottság alakult, hatá­rozatot hoztak az árvízzel kapcsolatos társadalmi meg­mozdulás felkarolására. Az ország együttérző lakos­sága önkéntes készpénz, és munkafelajánlással, a sport-, kulturális rendezvények bevé­telének felajánlásával járul hozzá e károk helyreállításá­­hoz. A gyűjtés lebonyolítása* ban részt vesz a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront, a nőtanács, a Vöröskereszt és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya. Már többször hírt adtunk arról, hogy a somogyi vállala­tok, hivatalok és községek dol­gozói is hozzájárulnak az ár­vízkárok helyreállításához. Már eddig is több tízezer fo­rintot fizettek be a 10 200-as csekkszámlára. Megmozdultak a mezőgazdasági dolgozók, az állami gazdaságok, gépállomá­sok, erdőgazdaságok, a keres­kedelem, üzemek, vállalatok, intézmények. Külön műszakot vállaltak az emberek, s az ezért járó pénzkeresetüket az árvízkárok helyreállítására ad­ják. A Balatonboglári Állami Gazdaság például 80 000, a Dél-somogyi Erdőgazdaság 240 000 forinttal járul hozzá az árvíz okozta károk megté­rítéséhez. A kaposvári Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói is egynapi keresetüket adják a 10 200-as csekkszámlára. A ráksif Új Élet Termelőszövetkezet tag­sága másfél napi munkaegység értékét ajánlotta fel. A Bala­­tonújhelyi Állami Gazdaság dolgozói ötórai munkabérüket adják a fenti célra. Az 503-as Helyiipari Iskola kőművestanulói elhatározták, hogy egy szakoktató vezetésé­vel elmennek az árvíz sújtot­ta falvakba, és a helyszínen nyújtanak segítséget Július 4-én tizenhét tanuló utazik a Duna menti községekbe. Szép eredménnyel zárult a nagyatádi járás asszonyainak akciója is: a nőtanács hatvan­ezer forintot gyűjtött össze. A járás üzemei is felajánlották, hogy külön műszakot tartanak, és bérüket az árvízkárok hely­­reállítására fizetik be. A nagyatádi földművesszövetke­zet levélben fordult a ME­­SZÖV-höz. A dolgozók vállal­ják húsz-harminc árvíz sújtot­ta család gyerekének két-há­­rom hetes üdültetését, gondo­zását, hogy szüleik nyugodtan dolgozhassanak a károk hely­reállításán. A megyei tömegszervezetek odaadással végzik szervező és irányító munkájukat a gyűj­tési akcióban. Közgyűléseken, termelési tanácskozásokon, röpgy­űléseken mindenütt szó esik a segítségről. r . Kállai Gyula 1910. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tag­ja a kommunista Az 1930-as években pártnak. Buda­pesten mint egyetemi hall­gató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben bebörtönözték. 1939 —1944-ig a párt megbízásá­ból a Népszava szerkesztősé­gében dolgozott; részt vett a Népszava 1941 karácsonyi számának szerkesztésében. Egyik szervezője volt az 1942 elején alakított Ma­gyar Történelmi Emlékbi­zottságnak és az 1942. már­cius 15-i antifasiszta és há­borúellenes 1942-ben újból tüntetésnek­ letartóztat­ták. A német fasiszta meg­szállás idején a kommunista párt képviselőjeként a Ma­gyar Front intézőbizottságá­nak tagja volt. A felszaba­dulás után a Magyar Kom­munista Párt Központi Ve­zetőségének tagja és minisz­terelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabad­­ság, majd a Szabad Föld cí­mű lapoknak. Hosszabb időn a párt kulturális osztá­lyát vezette, 1949—1951-ben külügyminiszter. 1951-ben koholt vádak alapján letar­tóztatták. Rehabilitálása után, 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési miniszterhe­lyettes. 1956 júliusa után párt kulturális osztályának a vezetője. Az ellenforradalom a idején elsők között vett részt párt kezdettől újjászervezésében­ fogva tagja az MSZMP Központi Bizottsá­gának, Politikai Bizottságá­nak. 1957-től 1959-ig — a Minisztertanács elnökének első helyettesévé megválasztásáig — a történő Köz­ponti Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány meg­alakulása után 1958. január 28-ig művelődésügyi minisz­ter, ezt követően 1960 ja­nuárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. ban megválasztották a 1958- Ha­­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökévé, s ezt a funk­ciót azóta is betölti. Hajdú- Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. ARATÁSI HÍRADÁS /V­egyeszerte munkában a rendvágó gépek • Kombájnok az őszi árpában Egy héttel ezelőtt kezdődött meg az őszi árpa aratása me­gyénkben. Tegnap már vala­mennyi gépállomás hírül ad­ta, hogy körzetükben dolgoz­nak a rendrevágó gépek. Ez azt jelenti, hogy körülbelül száz termelő­­szövetkezetben hozzáfog­tak a legkorábban érő kalászos betakarításához. A néhány nappal ezelőtt levá­gott árparendek fölszedését is megkezdték a megye több vi­dékén, s helyenként a kom­bájnok az álló gabonában is munkához láttak. Az első tapasztalatok már­is megerősítik a kezdésre ki­dolgozott szakmai és munka­­szervezési irányelvek helyes­ségét. Az árpaaratást szinte mindenütt a gépek kipróbálá­sa fontos alkalmának tekin­tik. Az is jó dolog, hogy ép­pen a bejáratás, beigazítás, a kezdéskor előbukkanó hibák kijavítása szempontjából szük­séges időnyerés céljából álta­lában a szokásosnál egy-két nappal korábban megindítják a gépeket. Gyékényes határá­ban például kedden reggel látott munkához a rendrevá­­góval Steigler István iharos­­berényi traktoros és János gépszerelő tanuló. Novák Dé­lig jóformán csak néhány száz métert haladtak az árpában. A tábla egyébként is gyomos szélén a gép minduntalan felcsavarta az árpát. A talaj­felszín egyenetlensége miatt a vágószerkezet bele-belement a földbe. A gépkezelők nem vesztették el türelmüket. Minden mozzanatra ügyeltek, ha egy csavar elszakadt, pó­tolták másikkal. A kisebb üzemzavarok el­hárításához, a gép be­szabályozásához nemcsak hozzáértés, hanem idő is kell Ezért célszerű úgy hogy az első lét vi­t kezdeni, egész nap a próba ideje legyen, s utána, amikor n­a. kellően érett a gabona, fennakadás nélkül, folyamatosan dolgoz­hassanak az emberek gépük­kel. Az szintén örvendetes je­lenség, hogy a kétmenetes aratás az eddigi jelek szerint egyre nagyobb méretekben ki­bontakozik. Először szinte mi­n­d­ a határában a rendrevágók áll­tak be az árpatapiaba „..zol gyorsul a betakarítás, hiszen szaporábban haladhatnak a kombájnok a rendfelszedés­ben, mint a lábon álló gabo­na egyszerre történő vágásá­ban, c*­­-lésében. A tapaszta­latok arról tanúskodnak, hogy a közbejött eső ellenére né­hány nap alatt kellően meg­szárad a renden fekvő árpa. Ezért indulhatott meg már a fölszedés ilyen táblákon. Te­leki, Szólád, Nagycsepely, Bo­­ronka, Sávoly, Somogysám­­son, Osztopán, Hetes, Dráva­­tamási, Péterhida meg a me­gye többi részén számos más község határában már napok­kal ezelőtt kombájnolásra al­kalmasnak találták a rendre vágott takarmánygabonát. A karádi Búzakalász igyekezett az alkalmat és a gépek cso­portos üzemeltetésének lehe­tőségét kihasználni, ezért egy­szerre öt kombájnt kért gépállomástól rendfelszedésre.­ Az aratás első időszakának is fontos követelménye, hogy késedelem nélkül álljanak munkába a nagy teljesítmé­nyű gépek. A menetirányterv rugalmas módosításával, a kö­rülményeknek megfelelően biztosítható ez. Ha például a kivezényelt gép a beosztás szerinti helyen csak két-há­­rom nap múlva kezdhetne, ne várja tétlenül ezt az időt, hanem dolgozzon addig másutt, a szomszédos szövet­kezetben, Berzencén. Előfordult például hogy az egyik gép kezelője hirtelen megbe­tegedett. A rendrevágó emiatt nem áll a majorban, hanem Kiss József aratja vele a Búzakalász árpáját. Péter-Pál napja elmúlt, a kedvező idő szinte óráról órára érleli a gabonát. A kezdésre alkalmas első pillanatban szükséges el­indítani a kombájnokat az álló őszi árpában. Ehhez tartották magukat a tsz-vezetők Balatonőszödön, Balatonszárszón, Ráksiban, Kisgyalánban, Kapospulán, Kéthelyen, Mesztegnyőn, So­­mogyzsitfán, Drávagárdony­­ban, Kastélyosdombón és másutt. Ha kombájnérett a ga­bona, nem lehet vele to­vább várni, így lehet időt nyerni, meg a­gyobb szemveszteséget ne­ki megelőzni. A rendrevágók munkájának haladásával, a kombájnok _ és közben a kévekötő aratógé­pek elindulásával mindinkább kibontakozik a gépi aratás a megye árpatábláin. Mind e takarmánygabona betakarítá­sa, mind pedig a nagy aratás megfelelő előkészítése szem­pontjából fontos ez a munka. Kutas József Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ül­ésszakáról­ A KGST titkársága közle­ményt adott ki a KGST végre­hajtó bizottságának Lenin­grád­­ban megtartott 18. ülésszaká­ról. A közlemény szövege a következő: A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese; O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese; P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese; Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese; D. Gombozsav, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese; H. Meu­­ser, a Német Demokratikus Köztársaság állami tervbizott­­ságának elnökhelyettese; G. Radulescu, a Román Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese elnö­költ. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a végrehajtó bizott­ság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST-tag­­országok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vo­natkozólag az 1966—1970 kö­­zü­li időszakban; meghallgatta továbbá az iroda összefoglaló­ját a KGST-tagországok kö­zött lefolyt kétoldalú konzul­tációk eredményéről. A KGST- tagországok között 1966—1970. évi népgazdasági terveik ös­­­szehangolása érdekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehető­vé tették, hogy a KGST tag­­országok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek a gazdasá­gi fejlesztési terveik további kidolgozása szempontjából. végrehajtó bizottság megálla­­­pította, hogy létrejöttek szükséges feltételek az emlí­­­tett időszakra szóló hosszúle­járatú kereskedelmi és más gazdasági egyezmények meg­kötéséhez. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST deviza és pénzügyi kérdésekkel foglal­kozó állandó bizottságának tá­jékoztatóját a Gazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) DIPLOMAOSZTÁS A LUMUMBA EGYETEMEN A Kreml kongresszusi termében megtartott ünnepségen adták át a diplomát a Lumumba Egyetem első vég­zős hallgatóinak. Képünkön: Sz. Rumjancev, nem rektora beszél. Mellette Koszigin szovjet az egye­minisz­terelnök (MTI Külföldi Képszolgálat) Péter János londan, Ilka Pál Prágában Péter János magyar kül­ügyminiszter, mint a brit kor­mány vendége háromnapos látogatásra Londonba érke­zett. Ez az első magyar kül­ügyminiszteri látogatás Ang­liában 1919 óta. Péter János szerdán találkozott Wilson miniszterelnökkel a Downing Street 10-ben, s részt vett azon az estebéden, amelyet Stewart külügyminiszter adott tiszteletére a Lancester­­palotában. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter — a Prágai Spartakiad alkalmából — Cestmir Cisar csehszlovák iskola- és műve­lődésügyi miniszter meghívá­sára szerdán a csehszlovák fővárosba utazott (MTI)

Next