Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

SomogyiMéplap ,7­­­M?7MP MEfSYEI BIZOTTSÁGA EÍ>A MEGYEI TANÁCS LAPJA SOMOGYI PANTHEON Csokonai emlékünnepség a Latinka Megyei Művelődési Házban . A péntek esti színházi pre­mierrel kezdődött el a So­mogyi Pantheon emlékünnep­­ség-sorozat Szombaton délután a La­tinka Sándor Megyei Műve­lődési Házban folytatódott az ünnepség, ahol kiállítást ren­deztek Csokonai Vitéz Mi­hály, Pálóczi Horváth Ádám, Berzsenyi Dániel, Géza, Kozma Andor, Gárdonyi Vikár Béla, Gábor Andor és József Attila műveiből, mintegy je­lezve az emlékünnepségek so­rát. Az előcsarnokban elhe­lyezett kiállítást dr. Ignáth Mihály, a Munkácsy Mihály Gimnázium tanára nyitotta meg. A színházteremben össze­gyűlt, javarészt fiatalokból álló közönség nagy tetszéssel fogadta Ady Endre Vitéz Mi­hály ébresztése című versét Horváth Jenő ragyogó tolmá­csolásában. Ezután Honfi István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese mon­dott ünnepi megnyitót.­­ A ma meginduló ren­dezvénysorozattal olyan új jel­legű eseményláncolat veszi kezdetét, amelyben céltudato­sabban érvényesül a megye művészeti hagyományainak ápolása, közkinccsé tétele, és az egymásra épülő történeti folyamat rendszerbe foglalá­sa — mondotta. — Kialaku­lóban fejlődőben levő szo­cialista kultúráik sem, mű­vészetünk nem gyökortelen. Művészet"'­­­oglalja mindazokat az­­ estékeket,, me­lyeket elődeink hoztak létre. Felhasználásuk módja és mér­téke azonban jelen politikai és esztétikai célkitűzéseink­nek van alárendelve. Ez az elv vezérel bennünket is most bejelentett programunk meg­valósításában. Csokonai Somogyban eltöl­tött életéről, dunántúli bo­lyongásairól, megyénkhez kap­csolódó irodalmi alkotásairól tartott elemző előadást dr. Boros Dezső, a Debreceni Tu­dományegyetem adjunktusa. A Munkácsy Mihály Gim­názium kamarakórusa, szava­ló­, a Csiky Gergely Színház zenekara és művészei rövid műsorral tisztelegtek Csoko­nai emlékének. A hagyományos Dorottya­­bállal ért véget a Csokonai­­ünnepségsorozat. Dr. Boros Dezső, a Deb­receni Tudományegyetem adjunktusa. A Munkácsy Mihály Gimnázium kamarakórusa énekszámokkal tisztelgett Csokonai emlékének. A közegészségügy és az iskolák helyzete a kaposvári járásban (Tudósítónktól.) A Kapos­vári Járási Tanács legutóbbi ülésén a főorvosi beszámoló szerint 430 létesít­ménynél vizsgálták meg, ho­gyan tartják meg az előíráso­kat. Megnézték a közintézmé­nyek tisztaságát is. A tapasz­talatok szerint sok a korsze­rűtlen szövetkezeti bolt és vendéglő. Ilyen a göllei, a ha­téi, a bőszénfai italbolt, a So­mogy­já­di, a somogyszili, az igali, a magyaregresi, a kis­­asszondi és több más vegyes­bolt, ahol a raktározás sem megfelelő. Javultak viszont az iskolák és az óvodák közegész­ségügyi viszonyai; új szemét­­tárolók épültek, több iskolát felújítottak. Sok a tennivaló még a termelőszövetkezetek, a szövetkezeti majorok közegész­ségügyének javításában. Sok helyütt nincs megfelelő nyékszék és tisztálkodási ár­le­hetőség. A tanácstagok hozzászólásá­ra válaszolva Cseh József vb­­elnök hangsúlyozta, hogy be­ruházást, felújítási hiteleket kell biztosítani a járás fmsz­­boltjaihoz is, úgy, ahogyan Balaton-parton teszik. Az iga­ a­li fürdő területén egy emele­tes tsz-üdülő földszintjére ke­rülhetne a SZÖVOSZ vendég­látó helye. A körzeti iskolák helyzeté­vel foglalkozó beszámoló sze­rint az utóbbi öt évben a szakrendszerű oktatásba be­vont tanulók száma az előbbi­nek kétszeresére emelkedett a járásban. 17 körzeti iskola működik, a követelményeknek azonban nem mindegyik felel meg. Másutt a bekötő utak, a közlekedési eszközök, a szak­tanárok és a tantermek hiánya akadályozza a körzetesítést. Több körzeti iskolát kellene bővíteni; a gyakor­lati oktatás­hoz szükséges tanterme csupán hat iskolának van, és kevés a nevelői szolgálati lakás is. A pedagógusok 24 százaléka nem ott lakik, ahol tanít. A berendezéssel, felszere­léssel való ellátottság 75—80 százalékos; a hiányok pótlá­sára csaknem félmillió forint kellene. A napközis csoportok szá­ma az utóbbi öt évben 12-ről 22-re, tehát a tanuló­létszám csaknem a kétszeresé­re emelkedett. A közlekedési viszonyok megjavításáért még sokat­ kell tenni. Dr. Balassa Tibor vb-elnök­­helyettes hozzászólásában az utóbbi három év eredményei­vel foglalkozott. Elmondta, hogy Igalban, Nagybajomban négy-négy új tanterem, Ka­­darkúton és Kaposfőn napkö­zi otthon épült A hetesi isko­lát felújították. A vitában felszólalt Sugár Imre, a megyei tanács vb-el­­nökhelyettese, és megállapí­totta, hogy korábban a megyei művelődésügyi osz­tály sem foglalkozott kellően a járás prob­lémáival. Az utóbbi három évben azonban jelentős volt a a fejlődés. Közölte, hogy KPM a megye részére gyorsí­­­tott bekötőút-építési progra­mot hagyott jóvá, és javul a közlekedés is: a vállalat négy új autóbuszt kapott. A TEMPLOMOS KOVÁCS Magas, sovány, kissé haj­lott hátú férfi lép ki Kapos­váron a Hősök templomából. A lépcsőn megáll egy pilla­natra, ájtatosan visszanéz, majd szapora léptekkel elsiet. Két idős nénike igyekszik fölfelé a lépcsőn. A fiatalem­ber láttán megtorpannak, majd egyikük meghatottan így szól: — Milyen rendes ember le­het! Napközben is templomba jár... A »rendes ember« Kovács László-----Kaposvár, Fonyódi utca 24. szám alatti lakos — néhány óra múlva már a Szent Imre-templomból jön ki. Csak egészen másért volt ott, mint gondolná az em­ber ... Néhány napja a rendőrség letartóztatta. Először tagadni próbált, végül így nyilatko­zott: — Szeretném, ha tiszta len­ne a lelkiismeretem. Őszintén elmondok mindent, mert tu­dom, hogy nem lehet tovább így élni. Higgyék el, megbán­tam mindent, és nagyon szé­gyellem magam. ígérem, ki­­szabadulásom után több bűn­­cselekményt nem követek el, így fogadkozott. Hogyan ju­tott idáig? A múlt év nyarán egy al­kalommal Nagyatádra utazott. Hozzátartozóinak azt mondta, körülnéz a faluban. A temp­lomba ment Délelőtt lévén senki sem tartózkodott ott, könnyű dolga volt hát: a per­selyeket f­elfordította, a pénzt kiöntötte belőlük. — Ismertem ezt a templo­mot, mert egyszer már betör­tem ide. Hathónapi szabad­ságvesztésre ítéltek miatta — vallotta. Egy hét múlva visszament Nagyatádra, és ismét kifosz­totta a perselyeket. Tavaly meglátogatta barcsi rokonait. Ebből is templom­fosztogatás lett Itt is ismerős volt, mert fiatalkorában egy­szer már betört ide. Akkor kéthónapi szabadságvesztésre ítélték. — Többször voltam a don­neri templomban is. A per­selyekből dróttal húzgáltam ki a papírpénzt. A Kossuth téri templomban hússzor jár­tam, sajnos csak négy-öt al­kalommal sikerült pénzt sze­reznem. Ha nem sikerült dróttal ki­halászni a pénzt, valamilyen szerszámmal törte föl a perse­lyeket. Százötven, kétszáz, há­romszáz forint majd minde­nütt akadt különösen jellemző elvete­mültségére a következő két eset: Tavaly karácsony első nap­ján elhatározta, hogy Dom­bóvárra utazik, s szerez né­mi aprópénzt a templomból. Nem járt még ott, ezért is­meretlenektől tudakolta meg, merre van a templom. A per­selyekből 750 forintot hozott el. December 31-én vidéki munkahelyéről Igalon át tért haza. Ott megszakította útját­, hogy pénzt szerezzen a temp­lomból. Korainak találta az időt, ezért bement a község egyik italboltjába. Onnan in­dult betörő útjára, de hiába forgatta össze a szekrényeinek kulcsát, sekrestye pénzt nem talált. Elhatározta, hogy nem távozik üres kézzel, leg­alább a faluból nem, szerez pénzt az italboltból. Amikor ivott, megfigyelte, hova te­szik a pénzt. Itt több szeren­csével járt. A lakatot lever­te, betört a boltba, és mintegy kétezer forintot zsákmányolt. »Kiszabadulásom után több bűncselekményt nem követek el, becsületesen fogok dolgoz­ni« — ígérte a nyomozóknak. Mindig ezt ígérd egyébként. 1948-ban 2 hónapi, 1949-ben 3 hónapi, 1950-ben 1 év és 6 hónapi, 1953-ban 1 évi, 1958-ban 3 év és 3 hónapi, 1960-ban­ 2 év és 6 hónapi, 1963-ban 3 hónapi szabadság­­vesztésre ítélték. Mindig lo­pott. Ilyen előélet után bi­zony nehéz hinni neki ... Szalai László Peches ember — Igazán, fe­nőke. olyan helyre hozott engem, ahol még­ a­­ madár se jár... Fiatal mezőgazdasági szakemberek tanácskozása (Tudósítónktól.) A szakmai feladatok meg­oldása mellett nagy felelős­ség hárul a fiatal mezőgaz­daságii szakemberekre a tár­sadalmi és politikai nevelés­ben. Ez volt az alapgondola­ta a csurgói járás fiatal me­zőgazdasági szakemberei ta­nácskozásának. Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára be­szédében a termelőszövetke­zetek megerősítésének kér­déseivel foglalkozott. A járás mezőgazdasági szakemberek­kel való ellátottságáról Or­­szágh Zoltán, a járási párt­­bizottság mezőgazdasági fő­előadója beszélt. Előadásában megállapította, hogy bár emelkedett a szakemberek száma, még mindig nem ki­elégítő. A járás húsz terme­lőszövetkezete közül három­ban van egyetemi végzettsé­gű szakember, öt tsz-ben semmiféle szakember nincs.mezőgazdasági időszerű kérdés, hogy mi­lyen megbecsülésben része­sülnek a fiatal szakemberek. A megbecsülés lehet anyagi, erkölcsi és politikai vonat­kozású. A járásban dolgozó fiatal szakemberek anyagi megbecsülését jellemzi, hogy 2400 forint körül keresnek. Erkölcsi megbecsülésüket bi­zonyítja, hogy a járási ta­nács végrehajtó bizottságá­ban és egyéb testületekben is jelen vannak. A politikai megbecsülést a tagjelöltfel­vételek, a tsz-párttitkári funkciók mutatják. Az élőadást vita követte. Többen elmondták, hogy nincs megfelelő érdekvédelmi szervük a Fiatal­­eknek. Filó Lajos szakembe­s émogy­­bükkösdi tsz-agronómus java­solta, hogy legalább kétha­vonta egyszer tartsanak szak­mai továbbképzést. Buncsák Sándor, a szentai Aranyka­lász Tsz agronóm­usa a fiatal szakembereket ért bírálatok­kal kapcsolatban elmondta, hogy az építő bírálatok elő­segítik munkájukat, ered­ményeikért viszont elismerést várnak. Solymosi Dezső, a megyei Pártbizottság mun­katársa a vetkezetesnek járás termelőszó­szakemberhiá­nyát előidéző problémákkal foglalkozott felszólal­sában. A volt­ tanácskozás eredményes mert olyan kérdéseket Níván­ak meg, melyeknek '««p’ ’»oikán a járás vezetői elsőso­­­ an a fiatal mezőgaz­dasági szakemberekre tá­maszkodhatnak. Román klasszikusok aforizmáiból DIMITRIE CANTEMIR (1673—1723) Egy gondolat nehezen talál rejtekhelyet egyszer­re két szívben. A bölcsesség jele: a lá­tottakból és hallottakból kifürkészni azt, amit nem láttunk és nem hallottunk, és a múltból kiszámítani a­­ jövendőt. Nagyon könnyen elhis­­­szük azt, amit nagyon kí­vánunk. A dicsőségvágytól nyug­hatatlan szívnek nagyobb hullámokkal kell meg­küzdenie, mint egy bárká­nak az óceánon. * * * ANTON PANN (1794— 1854) A részegséget az ásó és a kapa gyógyítja meg. A nyelv sokszor jobban vág, mint a kard. Az az igazi barát, aki a jó útra igazít, nem pedig az, aki dicséri az ostobasá­gaidat. Senki más nem tud ak­kora bajt hozni a fejünk­re, mint mi magunk. Az irigy ember szeme azt is látja, ami nincs. * * * MIHAIL EMINESCO (1850—1889) Aki túl sok cselt sző, nem sző egyet sem. Túlsá­gosan feltűnővé lesz, s nevetünk a cselszövőn. Nincs kíméletlenebb és durvább ember annál, akit szakadatlanul csak a saját boldogtalansága fog­lalkoztat. A legbölcsebb tervet is, ha nem sikerül, ostobaság­nak nevezik. A vidám emberek több ostobaságot követnek el, mint a szomoriak, de ez utóbbiak súlyosabbakat. * * * ION LUCA CARAGIA­LE (1852—1912) Semmi sem különbözik jobban a művészettől, mint a mesterkéltség. Ismerni akarod a dolgo­kat? Nézd őket közelről. Azt akarod, hogy tetszed­­jenek? Nézd őket távolról. Mi a leglényegesebb kü­lönbség az egyiptomi pira­mis árnyékában élő egyna­pos rovar és a piramis kö­zött? Az arányok külön­böznek legink­ább? Anya­guk szerkezetének fajsúlya és szilárdsága? Tartóssá­guk? Persze, hogy nem. A leglényegesebb különbség köztük az, hogy a rovar élőlény, a piramis pedig nem. • * * G­ARABET NU (1871—1936)IBREILER­Amikor egy barátod cserbenhagy az őt ért csa­pás miatt, éppúgy bebizo­nyítja, hogy nem volt igaz barátod, mintha téged ért csapás miatt hagyott vol­na cserben. A valóban intelligens ember számára a hazug­ság olyan erőfeszítés, amit csak kínnal tud magára erőszakolni, a hazugság ugyanis ellentmond azok­nak az emberi viszonyok­nak, melyeket az értelem oly tisztán mertszabott. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei­ Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 ft. Index: 25067. 1'. '-'A­r­ad me­gyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sánd­or utáa 6.

Next