Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

SOMOGYI NÉPLAP FEHÉR LAJOS ELŐADÁSA AZ MSZMP POLITIKAI AKADÉMIÁJÁN (Folytatás az 1. oldalról.) Tovább nőtt az állatállo­mány is. A múlt évi tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány millió 960 ezer, a sertésállo­­­mány 6 millió 960 ezer, juhállomány 3 millió 400 ezer a volt. Öt év átlagában a ser­tés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarha-állo­mány kis mértékben csökkent, bár a múlt évben már meg­indult a lassú emelkedés. A lóállomány csaknem felére csökkent, öt év alatt a hús­termelés (élő súlyra átszámít­va) és a tojástermelés mint­egy 20—22 százalékkal, a gyapjútermelés mintegy 30 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A tej­termelés nem változott. Kormányunk a második öt­éves terv időszakában az eredetileg előirányzott 34 mil­liárd forinttal szemben negy­­venmilliárd forintot fordított a mezőgazdaság fejlesztésére, tárak és szárítók építésének szükségességéről beszélt, majd a továbbiakban rámutatott: Jelenleg a mezőgazdasági üzemek­ s ezen belül a terme­lőszövetkezetek kiegészítő üzemági tevékenységét számos korábbi rendelet tiltja, vagy a gyakorlatban igen szűk kor­látok közé szorítja. E korláto­­zás komoly károkat okoz a népgazdaságnak. Szükséges, hogy a mezőgaz­dasági üzemek a jövőben minden olyan kiegészítő fel­dolgozó tevékenységet folytat­hassanak, amelyek lehetővé teszik a természeti vagy más helyi adottságok kedvező ki­használását, amelyekre meg­rendelés van, illetve amelyek iránt helyi, országos vagy ex­portigények jelentkeznek, vé­gül, amelyeknek a megrendelő által támasztott szakmai vagy országosan előírt egészségügyi feltételeit a gazdaságok biz­tosítják. Az elvándorlás okairól Az előadó ezután arról szólt, hogy a második ötéves terv időszakában a normális­nál nagyobb városba özönlés­­nek — a városi életmód két­ségtelenül nagy vonzása mel­lett — elsősorban anyagi okai vannak. Mindenekelőtt az, hogy a mezőgazdaság szövet­kezeti szektorában lényegesen alacsonyabb a kereset, mint az azonos jellegű ipari mun­kában. Az utóbbi négy-ö­t év alatt nagyon sok középkorú férfi szövetkezeti dolgozó a város­ba költözésre szánta rá ma­gát a szociális ellátásban, nyugdíjak terén meglevő nagy a különbségek miatt is. A szo­ciális ellátásban meglevő kü­lönbségek fokozatos csökken­tésében, illetve a bérből és fizetésből élőkéhez való kö­zelítésben határozott előrelé­pést jelent a tsz-tagok beteg­ségi ellátásának, anyasági se­gélyének és családi pótléká­nak továbbfejlesztésére ho­zott, ez év július 1-én érvény­be lépő kormányintézkedés. Fehér elvtárs ezután az át­szervezés óta a termelőszövet­kezetben alkalmazott jövede­lemelosztási és munkadíjazá­si formák fejlődéséről szólt majd a háztáji szerepéről beszélt.gazdaságok Az átszervezés utáni idő­szakban a közös gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett számos intézkedés született a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználására Ennek ellenére a háztáji gaz­daságok termelése csökkent, részarányuk a mezőgazdaság összes termelési értékében az 1961. évi huszonhat százalék­ról 1964-re 23,4 százalékra csökkent. A központi készle­tek számára felvásárolt összes árunak 1964-ben 15,8 száza­lékát adták az 1961. évi 18,3 százalékkal szemben. A közös gazdaságok erőtel­jes fejlesztése mellett a jövő­ben is nagy gondot kell for­dítani a háztáji gazdaságok­ban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználására. Az egész népgazdaság ki­egyensúlyozott, egységes fej­lődésének legfőbb záloga két fő termelő ágazat, az ipar­­ és a mezőgazdaság arányos fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztése ugyanis nem szűk értelemben vett mezőgazdasági, hanem iparfejlesztési feladat is. A mezőgazdaság egyrészt az ipar nyersanyagszállítója, másrészt az ipar legjelentősebb piaca is. Továbbá, nyersanyagban szegény ország lévén, jelentős mértékben a fokozott mező­­gazdasági exporttal termeljük ki annak a devizamennyiség­­nek egy részét, amelyért kül­földi ipari nyersanyagot és gépet vásárolhatunk. Ilyen­ összefüggésben tehát, a me­zőgazdaság fejlesztése a belső ellátás javítása mellett, kül­kereskedelmi szempontból sem pusztán paraszti érdek, hanem egyúttal az egész mun­kásosztály, az egész dolgozó nép elsőrendű érdeke is. az A mezőgazdaság fejlesztését elkövetkező időszakban alapvetően a munkaerőhely­zet és az anyagi-műszaki el­látás mértéke határozza meg. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló beruházási összegek­nek körülbelül 42 százalékát még mindig a behozott pa­raszti eszközök pótlására, il­letve az elhasználódott ter­melőeszközök felújítására kell fordítanunk. Az előző terv­időszakkal szemben most már mintegy 47 százalékát tudjuk a termelés fejlesztésére fordí­tani, ha a járulékos beruházá­sokat is ideszámítjuk. Az előadó ezután a megol­dásra váró gazdaságpolitikai feladatokról beszélt, s a töb­bi között a következőket mon­dotta: A mai alacsony mezőgazda­­sági árszínvonal mellett a ter­melőszövetkezetek többsége sa­ját erőből képtelen a korsze­rű gazdálkodás nagy befekte­tésekkel járó anyagi-műszaki megalapozására. Ezért vált el­kerülhetetlenné, hogy az ál­lam különböző utakon vissza­juttassa nekik a befektetés­hez szükséges eszközöket, il­letve ezek nagyobb részét Így alakult ki az a gyakorlat, hogy a termelőszövetkezetek dön­tően állami hitelek felhaszná­lásával és dotációkkal bőví­tették termelőkapacitásukat A termelőszövetkezetek azonban (az állami vállalatok­kal szemben) nem ingyen kapják a beruházásokat: hiteleket vissza kell fizetni, a illetve törleszteni. A szövet­kezetek jelenlegi termelési színvonala és az érvényes ár­színvonal mellett a gazdálko­dás fejlesztéséhez igénybe vett hitelállomány nem áll arány­ban a szövetkezetek mostani és 1970-ig várható fizetőké­pességével. Állandóan fokozó­dik a szövetkezetek adóssága. A mezőgazdaságunkban uralkodó körülmények tehát olyanoknak ítélhetők hogy a termelőüzemek meg­ részében nem érvényesül egy az össztársadalmi érdek meg­valósítására alkalmas anyagi érdekeltség, megközelítően sem biztosítottak az ész­szerű, önálló gazdálkodás gazdasági, pénzügyi, jövedel­mi feltételei. A mezőgazdaság jelenlegi pénzügyi—jövedelmi helyzeté­nek kialakításában jelentős szerepe van a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdaság­ban termelőeszközként fel­használt iparcikkek árszínvo­nala közötti aránytalanság­nak. A harmadik ötéves terv időszakában indokolt és szükséges olyan mezőgazda­­sági árszínvonal kialakítása, amely a termelőszövetkezetek többsége és az állami gaz­daságok számára lehetővé te­szi, hogy saját árbevételeik­ből fedezni tudják — a tár­sadalmilag szükséges szemé­lyi jövedelem, a munkásosz­tályéhoz közelítő életszínvo­nal biztosítása mellett —ki­adásaikat, beleértve a bőví­tett újratermelés­­einek egy részét is. szükségle­Ennek megfelelően a termelőszövet­kezetek jövedelme nyújtson fedezetet a hitelrendezés után fennmaradó és a bővítéséhez a jövőben termelés szük­séges hitelek fedezésére és az amortizációra is. Az-­ adó- és hitelrendsze­rünk továbbfejlesztése során rendeznünk kell a termelő­­szövetkezeteket jelenleg ter­helő hitelállományt Növekvő lehetőségek Az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezet sür­gette a takarmánytápok egy részének helyszíni, üzemen be­lüli keverését — folytatta. — Nálunk, ahol az abraktakar­mány 90 százalékát a felhasz­náló gazdaságok termelik, az ésszerű megoldás az lenne, hogy a megtermelt nyers­anyagot minél kevesebb szál­lítással használják fel az üze­mek. A helyi keverés megva­lósításának több előnye is lesz. Az egyik: az üzemekben történő keveréssel a kész ta­karmánytápot terhelő 40 fo­rint mázsánkénti gyártási és szállítási költség felére csök­ken. Másik előnye, hogy gazdaságok az egyes gyógy­­­szer- és preventív védekező­anyagokat a takarmányba ke­verve gyorsan és hatékonyan tudják az állatállománynak juttatni. Erre központi ipari keverés esetén nincs lehető­ség. Továbbá nagy előnye lesz az, hogy a koncentrátumada­­golással lehetőség nyílik a szö­vetkezeteknek saját fehérje­forrásaik — olajmagdara, bor­só­, lucernaliszt, fölözött tej stb. — nagyobb mérvű ki­használására, mellyel vég­eredményben az importot csökkenthetjük. Ezután a termelőüzemi rak- Megoldandó gazdaságpolitikai feladatok Indira Gandhi beszámolt külföldi körútjáról Új Delhi, április 7. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök csütörtökön szá­molt be külföldi körútján folytatott megbeszéléseiről. Az első hírügynökségi jelen­tés szerint bejelentette, hogy Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke még az idén ellátogat Indiába. Közölte továbbá, hogy a Szovjetunió küldöttet menesztett Pakisztánba. A szovjet delegátus a taskenti egyezmény megkötése óta az indiai—pakisztáni viszonyban felmerült újabb problémákról tárgyal. Az indiai kormányfő hang­súlyozta, hogy az utóbbi évek­ben állandóan fejlődik az in­diai—szovjet együttműködés az élet különböző területein. Jelenleg a Szovjetunió segít­ségével Indiában több ipari létesítményt építenek, ezek sorába tartozik a bokarói ko­hászati üzem is. Gandhi asszony beszámolt arról is, hogy Johnson ame­rikai elnök és Wilson brit miniszterelnök elfogadta meg­hívását, de a látogatás idő­pontját még nem tűzték­­. Indira Gandhi átadta De Gaulle elnöknek az indiai ál­lamfő meghívását. (MTI) 2 A parasztság munkájának elismerése A továbbiakban a termelő­szövetkezetek korszerűsített tervezési és szerződéskötési rendszerének kedvező tapasz­talatairól szólt, majd így folytatta: — A kormány által jóvá­hagyott népgazdasági terv szerint az idén a mezőgazda­ság összes termelését — a ta­valyi gyengébb terméshez vi­szonyítva — 5—5,5, a felvá­sárlást 4,2, a mezőgazdasági exportot 5 százalékkal kell növelnünk. Ennek legfonto­sabb feltétele az, hogy gazdálkodás hatásfokát meg­a javítsuk valamennyi mező­­gazdasági üzemben. Változat­lanul valljuk, hogy a mező­­gazdasági termelésben van­nak nagy kiaknázatlan tarta­lékok. Ezek szívós munkával, jobb szervezettséggel, na­gyobb anyagi—műszaki meg­alapozással fokozatosan és eredményesen feltárhatók. Legfőbb tartalékunk vál­tozatlanul javításában a munkafegyelem van, jócskán van tennivaló.E téren A párt és a kormány nagyra becsüli a parasztság munkáját, a mezőgazdaság szerepét az ország életében. Azt tartja, hogy a népgazda­ság egészséges fejlődésének a jövőben is sarkalatos kér­dése a mezőgazdaság fellen­dítése. Ennek a megbecsü­lésnek adott kifejezést a me­zőgazdasági felvásárlási árak­nak ez év elején életbe lép­tetett 2,4 milliárdos feleme­lésével is. A hozott intézke­dések mindjobban megterem­tik a termelői üzemi érde­keltséget. E nagy horderejű kormányintézkedések kedvező hatást váltottak ki a mező­­gazdaság dolgozóiban, növe­lik felelősségérzetüket az or­szág iránt, s ezt a termelő­­munkában minden bizonnyal a tervfeladatok valóra vál­tásával juttatják kifejezésre. (MTI) Kiemelték a bombát a Földközi-tengerből Madrid (MTI) Az Egyesült Államok mad­ridi nagykövetsége csütörtö­kön bejelentette, hogy ki­emelték a Földközi-tenger mélyéről az elveszett és épen megtalált hidrogénbombát Az erről szóló sajtóközle­mény — két hónap óta elő­ször — a «­bomba« szót hasz­nálta. Eddig ugyanis a hiva­talos amerikai szervek csak «a szóban forgó tárgyról« be­széltek. A hidrogénbomba kiemelé­séről nem közöltek részlete­ket, és nem áll még rendel­­­­kezésre fényképfelvétel sem.­­ Ezeket péntekre ígérték. Január 17-én egy amerikai B—52-es típusú repülőgép vesztette el a veszedelmes fegyvert, amikor a Földközi­tenger dél-spanyolországi partjai közelében légi tanko­lás közben összeütközött egy tartálygéppel és lezuhant. Az amerikaiak napokon át titok­ban próbálták tartani a sze­rencsétlenséget. A szemtanúk nyilatkozatai után tették csak közzé a hírt, és akkor derült ki, hogy a repülőgép négy nukleáris szerkezetet veszített A bomba után nyolcszáz "­M katona kutatott, és m­'resi tengemarton­i Wilson néven állandó tábor létesült Péntek, 1966. április 8. VIETNAMI HELYZETKÉP Kormányellenes tüntetés Saigonban Saigon, április 7. A buddhista egyház felkér­­­te a saigoni kormányt, lásson hozzá annak a megállapodás­nak a végrehajtásához, mely­ben a buddhisták és a kor­mány között lezajlott tárgya­lások alapján rögzítették a politikai válság megoldását. Hír szerint a kormány elfo­gadta a buddhisták követelé­seit, amelyeknek főbb pontjai voltak: az alkotmányozó gyű­lés megválasztása négy-hat hónapon belül, a Da Nangba kiküldött csapatok visszahí­vása és a válság miatt hozott összes megtorló intézkedések felfüggesztése. A vallási vezetők nyilatko­zata és felhívása ellenére csü­törtökön Saigon utcáin ismét nagyszabású tüntetés volt. A tüntetők kormányellenes fel­iratokat vittek. A helyszínre kirendelt riadórendőrség és ejtőernyős katonák szétoszlat­ták a tüntetőket, de azok né­hány utcával távolabb ismét összeverődtek. Lövések is vol­tak hallhatók.» » * A DNFF rádiójának közlése alapján jelenti az AFP, hogy március elején Thu Dau Mot dél-vietnami tartományban a kormánycsapatok tisztjeinek és katonáinak egy csoportja nyolc tankkal és páncélkocsi­val átállt a szabadságharco­sokhoz. A katonai járműve­ken fegyvert és lőszert is vit­tek magukkal.* * * Egy washingtoni Reuter-hír szerint az amerikai hadügyi minisztérium bejelentette, hogy júniusra csak 15 000 amerikai fiatal sor alá véte­lét határozták el. Ez a má­jusra kiszabott 34 600 főhöz viszonyítva nagyon kevés, de a csökkentést maga a szóvivő magyarázta meg: nem többre szükség, mert az lesz is­kolaév végeztével nagymér­tékben szokott emelkedni az önkéntes jelentkezők száma. (MTI) Sukarno cáfolta Indonézia ENSZ-be való visszatérését Djakarta (MTI) Sukarno indonéz államel­nök csütörtökön megint hely­reigazította külügyminiszterét, Malikot. Nyugati hírügynök­ségi jelentések róla, hogy amikor beszámolnak csütörtö­kön beiktatták hivatalába Rusmin Nurjadint, a légierők új miniszterét. Sukarno is­mét fölvetette az ENSZ- problémát Másik nappal ezelőtt olyan néhány sajtó­­nyilatkozatot adott, hogy In­donézia fontolóra veszi a nemzetközi szervekbe, így például az ENSZ-be való visszatérésének lehetőségét Sukarno ezt másnap gyakor­latilag cáfolta, s a csütörtöki ünnepségen is­mét kosan hangsúlyozta: nyomaté­kul, hogy az ENSZ-et ,Anél­át ne szerveznék, Indonézia soha­sem tér vissza. Azt is mond­ta: nem igazak azok a je­lentések, hogy Indonéziában egyre többen óhajtják az ENSZ-be való visszatérést .Ami az én nézetemet illeti — mondotta a szónok —■, In­donézia nem szándékozik visszatérni, amíg a világszer­vezetet át nem alakítják.« A csütörtöki egyébként Sukamo ünnepségen azt mondta, hogy az utóbbi idők­b­­ben az elnöki hatalomgyakor­lásban többször is szünet állt be. Ezt a kijelentését a hír­­ügynökségek nem­zik, de beszámolnak részlete­arról, hogy Sukarno szenvedélyesen cáfolta az indonéz belső helyzet romlásáról szóló hí­reket. »Indonézia nem áll az összeomlás szélén. Azt mond­ják, Sukarnót megdöntötték, és a katonaság átvette a ha­talmat. De még mindig el­nök, a fegyveres erők főpa­rancsnoka, minisztereinek, forradalom vezetője vagyok.«a — mondotta. Az AP amerikai hírügynök­ség szerint az újabb elnöki beszéd nyílt összecsapás Su­karno és Malik között. Tömeges letartóztatások Kolumbiában Kolumbiában egyre-másra tartóztatják le azokat a sze­mélyeket, akik támogatják a nemzeti felszabadítási mozgal­mat. Szerdán Tolima tarto­mányban őrizetbe vették Ugo Parga ügyvédet, a Kolumbiai Kommunista Párt vezetőségi tagját. Mint a Demokratikus Jogász Szövetség kolumbiai ta­gozatának képviselői a TASZSZ tudósítójának el­mondották, egyedül Tolima és Huila tartományokban poli­tikai okokból kétszáz személyt vettek őrizetbe. Közölték azt is, hogy a partizánok elleni hadjárat színterein a kor­mányszervek különleges tábo­rokat állítottak fel, ahol pa­rasztokat tartanak fogva. (MTI) Szovjet pilóták önfeláldozó hőstette Berlin (MTI) Két szovjet pilóta szerdán önfeláldozó cselekedetével megmentette berlini lakosok életét. A TASZSZ beszámol róla, hogy a Németországban állomásozó szovjet fegyveres erők egyik repülőgépe fedél­zetén Borisz Vlagyimirovics Kapusztyin kapitánnyal, gép parancsnokával és Jurij­a Nyikolajevics Janov nagy, navigációs tiszttel had­az egyik repülőtérről egy másik repülőtérre akart átrepülni. Már megtették az út egy ré­szét, amikor négyezer méter magasságban géphiba követ­keztében elvesztették uralmu­kat a gép fölött. Hiábavaló­nak bizonyult minden igye­kezetük, hogy megváltoztas­sák az útirányt és visszatér­jenek — a repülőgép sebesen zuhanni kezdett. Ha a kata­­pultberendezés segítségével ki­ugranak, s repülőgépüket a sorsára bízzák a város sűrűn lakott területe fölött, elke­rülhetetlenül halálos áldoza­tokat követel a szerencsétlen­ség. Villámgyors párbeszédet folytattak (ezt a drámai pár­beszédet rögzítette a földi megfigyelőszolgálat), és már­is megérett az elhatározás: bennmaradtak a repülőgép­ben, és más vidék fölé igye­keztek. Hősi erőfeszítésük si­kerrel járt, a gép a Havel folyóba zuhant Nyugat-Ber­­lin övezetében. A szovjet re­pülők életüket adták, hogy megmentsék mások életét. A TASZSZ felhívja a fi­gyelmet a nyugati megszálló hatalmak különös magatartá­sára. Megbízottaik ugyanis megakadályozták a szovjet fegyveres erők képviselőit ab­­ban, hogy az eset színhelyére menjenek, és megadják a­­végtisztességet szerencsétlenül járt bajtársiknak.

Next