Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

r MSZMP Mrr.vri o>'tt í'í TANÁCS LAPJA Egészségügyi őrjárat a Balaton-parti kempingekben Míg a korábbi években a sok vadkempingező okozott gondot az egészségügyi szak­embereknek, most a kempin­gek tisztaságával, szociális el­látottságával van elsősorban baj. Könnyelműség volna azt állítaná, hogy a parti sáv egészségügyi helyzete már sem változott, hiszen a szebbnél szebb helyeken ki­jelölt kempingek jóval elejét vettük létrehozá­annak, hogy a legnagyobb szezon­ban elborítsa a partot a sza­badon táborozók által szét­szórt szemét, étel és papír­­hulladék. A Balaton egyre növekvő idegenforgalma szük­ségessé tette a kempingek kialakítását, azok minimális egészségügyi ellátottságának megteremtését A mosdó és fürdőkomlexumok kialakítá­sával úgy látszott hogy a legalapvetőbb problémákat megoldottuk. A kempingek benépesülése után mégis szinte tucatszámra jelentkez­tek újabb és újabb gondok. Különösképpen a táborok egészségügyi helyzetével van baj. Őrjáratunk, amelyet dr. Tóth Sándor főorvossal, a KÖJÁL megyei igazgatójá­val tettünk a déli part sá­tortáboraiban, erről győzött meg bennünket A Balaton­­szabadi-sóstói háromezer személyes kempingben a tartós esőzések miatt csak néhány száz vendéget talál­tunk. M­eglepő volt hogy a mosdói helyiségekben senki sem tartózkodott, pedig ép­pen akkor ébredt a tábor. Rövidesen megoldódott a rejtély. Bent mindenütt állt a víz, még a zuhanyozó alatt is. Nem csoda, hogy már az ajtóból visszafordul­tak, akik tisztálkodni akar­tak. Arról nem beszélve, hogy senki sem áll bele mások fürdővizébe, a tisz­­títhatatlan medencék fertőző betegségek terjesztői is le­hetnek. Ezenkívül a piszkos csempék és a sajnálatosan fordítva működő lefolyók hívták fel magukra a figyel­met. Hasonló kép fogadott ben­nünket a többi első osztályú kemi­ngben is, ahol a tisz­tasággal kevesebb baj volt, de a mosdó és vécékomple­xumokat szinte kivétel nél­kül alig, vagy teljesen hasz­nálhatatlan állapotban talál­tuk. A gondnokok elkesere­detten magyarázták, milyen áldatlan állapotok között kell dolgozniuk. A vécék ürítése rendszeresen elmarad, gyak­ran az épület mellett, a föld felszínén keres utat a szennyvíz. A magának siófoki Kék-Balaton kempingben nem egyszer maguk a sátor lakói fogtak hozzá az elve­zető csatorna és a gödör ásásához, hogy sátraik környékét­ megvédjék Az ürítő­kocsikat a gondnokok gyak­ran napi öt-hat telefonnal is sürgetik, legtöbbször hiá­ba. A délutáni órákban érkez­tünk Balatonlellére. Somo­gyi Sándor, a tábor vezetője magából kikelve mutatta meg a mosdó épületének környékét, ahol nyáron át klórozni kellett a feltörő szennyvíz miatt Az mögött húzódó kerítés épület lett forgalmas út vezet meg­a vízparthoz, amelyen sötét tócsákban állt a szennyvíz. A tábor vezetője egy távirat másolatait is megmutatta, amelyben az illetékesekhez fordult sürgős segítségért. A sátortáborok tisztaságá­nak megóvása mellett a sürgős feladatok közé tarto­zik a tereprendezés. A kem­pingek többségében ugyanis már egy kisebb eső is ve­szélyt jelent a sátorlakók számára. A mélyebb terüle­teken napokig éktelenkednek a lecsapolhatatlan víztócsák. A sáros kempingeket pedig messze elkerülik a nyaralók. Sok kellemetlen estét és álmatlan éjszakát okoz, hogy nem végeztetik el rendsze­resen a szúnyogok irtását A Balatonszabadi—Sóstó kem­pingben érzik ezt leginkább, ahol az idén még sem kísérelték meg a egyszer szú­nyogirtást Jobb azoknak a kempin­geknek az egészségügyi hely­zete, ahol orvos is van. Az orvos azonkívül, hogy a tár­bor egészségügyi őre, a ki­­sebb-nagyobb sérülések, bal­esetek után azonnal segítsé­get nyújt. Az elképzelés, amely szerint a szabadságu­kat táborban töltő orvosok minden ellenszolgáltatás nél­kül a nyaralók rendelkezésére állnak, nagyjából bevált A legfontosabb felszereléseken kívül azonban szükség lenne elegendő gyógyszerre, a ki­adott kötszeres és gyógysze­res csomagok tartalma néhány napra elegendő, csak Az­ orvosok ezért — szabályta­lanul — saját »­körzeti", vagy »­üzemi" készleteikből kény­telenek ellátni betegeiket Ellenőrző körútunk során felkerestük Siófokon az Ide­genforgalmi Hivatal vezető­jét Fodor Jánost, a­ki a kempingek kifogásolható egészségügyi helyzetét a kö­vetkezőkkel magyarázza: — A Balaton partján vé­gig, majdnem minden kem­pingben rosszak a mosdók és a vécékomplexum­ok. Kivétel nélkül az elvezető csövek dugulásáról van szó. Ezeket az épületeket saját építőipari kapacitás hiányában a szek­szárdi, a dunaújvárosi és más építőipari vállalatok készítet­ték. Az eddig kibontott élve­zetek betonnal voltak eltö­­mődve. Ezért jön vissza a mosdóból lefolyó víz. Az ürítőkocsik sem győzik a sok munkást A sokszor túl­ságosan is felszabadult kempingezők is hanyagok és rongálnak. Úgy gondolom, a minimális egészségügyi szükségességét követelmények nem kell hangsúlyozni. Amíg nem le­het szó arról, hogy a mos­dók lefolyóit bekössék a csatornahálózatba, bármilyen erőfeszítésbe kerül, addig is biztosítani kell a kempingek tisztaságát Nagy József Jussanak közös nevezőre Szabáson Szabás község a kulturális évad­ben a munkában élen járt az el­múlt években, sokoldalú, pezsgő Népművelői kulturális életet teremtettek. Ennek­­ átka az összefogásban, a kö­­­zös tenmiakarásban rejlik. A napokban megtartott tervké­szítő megbeszélésen azonban ez az egység már korántsem volt olyan teljes. Rozina Zoltánná tanítónő elmondta, hogy a művelődé­si otthonon kívül az elmúlt évben klubot alakítottak az önkéntes tűzoltók. Ennek — mint a népművelés új haj­lékának — csak örülnünk kellene. Sajnos, a klub ed­digi működése nem indokolja ezt egyáltalán Program és meghatározott nyitvatartá­si idő nélkül működik, s lá­togatói közül többen bizony a kelletnél is gyakrabban öblögetik száraz torkukat a közeli italboltban. Egyszóval a klub eddigi működése nem nevezhető népművelésnek, emberformá­lásnak, amire minden klub hivatott. Nagy József ta­nácselnöknek is ez a véle­ménye. Tőle tudjuk, hogy több ízben megkíséreltek szót érteni ebben az ügy­ben az önkéntes tűzoltópa­rancsnokkal. Hasztalanul. S félő, hogy az új művelődési­­ szomszéd vár* nem lesz jó hatással az egyébként jól működő mű­velődési otthon fiatalságára sem. Jó lett volna mindezt meg­beszélni az önkéntes tűzol­tók parancsnokával. Sajnos a kérés, a meghívás ellenére is távolmaradt a népművelé­si tervet előkészítő értekez­letről. Pedig most kellene közös nevezőre hozni a falu művelődésére vonatkozó el­képzeléseket. Céljaink közösek. Kdön utakon azonban megközelíte­ni sem lehet őket D. S. M­EGLEPŐ : A kasódobdálóktól jött ót honánk, at V. Karaval*-J taj.m ül TROLIBUSZOK ÍS8$ s *CS;-*­ • A szaratovi Uriczki Járműgyár száz trolibuszt készít magyar meg­rendelésre. A budapesti közúti közlekedés 100 éves jubileumára, jó­val a határidő előtt, tíz trolibuszt indítottak útnak Budapestre. Ké­pünkön: Az új trolibuszok a Ferencvárosi pályaudvaron. (MTI fotó : Percze Lajos felvétele) A Művelt Nép Könyvterjesztő tervei Július elsejétől az Állami Könyvterjesztő Vállalat mel­lett megkezdte működését a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Létrehozására azért volt szükség, vítsák az üzemek, vállalatok könyvellátását hogy megja­A régi ju­talékos rendszerű könyvárusítás egyébként is változtatás­ra szorul, mivel sok visszaélésre adott lehetőséget A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Ady Endre utcai boltja hatvan bizományos és öt jutalékos terjesztő segít­ségével szeretné megoldani feladatát A jutalékos ter­jesztők ezután csak a bizományosokon keresztül, azok aláírásával adhatnak el kön­yveket. Csendes Ferenc, a bolt vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy őszre bővíteni kívánják a részletak­ciót is. Szeptemberi részlettervük 150 ezer forint. A na­pokban kapott a bolt egy új gépkocsit, melynek segítsé­gével a bizományosok folyamatos könyvellátását bizto­sítják. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egyik legfon­tosabb feladatának tartja a szakkönyvek népszerűsítését, terjesztését. Októberben egy országos akció, a szak­könyvvásár keretében kerül sor a bolt főpróbájára. Az üzlet vezetője elmondta, tulajdonképpen, hogy növekvő feladataik ellátásához szűk raktárlehetőségekkel rendel­keznek. Hozzátette még, hogy Kaposváron, a város köz­pontjában szeretnének egy állandó könyvpavilont fel­állítani, ahol a vásárlók a legkülönfélébb kiadású köny­veket is megtalálják. Repülőgép Csillebércen Már nem száll fel. Nem is saját szárnyain érkezett a zöld lombok közé. Kiöregedett repülőgép. Még­ne motor, megpörgetik a légcsa­vart. Főleg a fiúk másznak fel a szárnyára. Beülnek a pilótafül­kébe, s a képzelő­erő segítsége- Pihen az öreg gép, rajta a sok gyerek. A MIMTA-V* Privigyei fárad­tan tért haza munkából. A kert­­­ben Pista a szomszéd bácsi, tett­­vett, aki néhanap­ján baráti szíves­ségből, egy-két po­hár borért, vagy egy csomag ciga­rettáért ütötte így szívesen agyon az időt, tette hasz­nossá magát... A családfő — mielőtt az asszo­nyok második mű­szakjába besegíte­ne — pár percre kényelembe he­lyezte magát, rá­gyújtott, s az az­napi újságot kezd­te tanulmányoz­ni. Meg kell mon­danunk, hogy Pri­­vigyei ritka »kó­ros« eset, anyó­sával az évek fo­lyamán szoros­­»diplomáciai" kap­csolatot alakított ki, páratlan egyet­értésben él. "Anyuka" ennek egúttal oly módon adta tanú­jelét, hogy a vő elé az asztalra helyezte a kis háztáji szőlő tavalyi terméséből az utolsó flaská­­nyit, amelyet mind e napig féltve őr­zött, fantasztiku­san váltott rejtek­helyeken dugdo­­sott. Privigyei cset­­tintett a nyelvé­vel, kezet csókolt az anyósának majd percig sem kéretve magát, töl­tött. Boszorká­nyos ügyességgel, s a nemes ügyhöz méltó buzgalom­mal nyomta a szódát, kínálta párját, s anyósát aki szokásához hí­ven, ezúttal is ne­met mondott (Minta-anyóst) Már csak fej­­nyi kotyogott a rubintos nedűből az üvegben, mi­kor Privigyeinek eszébe jutott Pista bácsi. — Anyuka, a ii a gyerekeit kedvence. Van ben­­t máris“ siranak Csil­lebérc erdei felett. A soknyelvű úttörőtáborban csúcsszezon van. Bolgár, szov­jet, mongol, német úttörők töltik itt a szünidő legszebb napjait. A sportpályákon zajlik az élet, küz­denek a táborbajnoki címekért. A sport mellett jut idő a kultú­rának, a vidám szórakozásnak is, többit a nektárból felajánlom az öregnek önzetlenül.— szóit — Pista az imént már bácsi ka­pott egy féllitert. Én ezt neked szán­tam, idd csak meg, fiam. — csendült fel a kinyilatkoz­tatás. — Itt állok,­­más­ként nem tehetek — ismételte Pnvi­­gyei a hitvallók meggyőződésével a szavakat, melyek a világtörténelem­ben utoljára a wormai zsinaton hangzottak el. — Anyuka óhaja számomra mindig parancs volt. Így hát a családi bé­ke érdekében fel­áldozom magam1 Egy mártír mozdulatával töl­tötte meg a poha­rakat, s dicsfény­ként sugárzó, szé­les mosoly kísére­tében a legmegér­­tőbb anyós egész­ségére koccintott Jóba Tibor Tánccal, dallal, muzsikával (Tudósítónktól.) a A MÉSZÖV és a KISZÖV nemzetközi szövetkezeti gondolat jegyében rendezi meg a balatonlellei szabad­téri színpadon augusztus­án Tánccal, dallal, muzsiká­­­­val című műsorait. Megyénk legjobb szövetke­zeti művészeti együttesei sze­repelnek ebben a műsorban: a többi között a buzsáki né­pi együttes, a siófoki Bala­ton Táncegyüttes, a csurgói fmsz és ktsz táncegyüttese, továbbá a fonyódi fmsz és a siófoki Építőipari Ktsz kó­rusa. A nagyatádi és a kapos­vári földművesszövetkezetek egyesített népi zenekarainak műsora egészíti ki a progra­mot. Délután 6 óraikor a szerep­lő tánccsoportok látványos felvonulással köszöntik az üdülőket a l­iled villasoron. OK Morzsák Két barát az eső elől az absztrakt kiállítás épü­letébe húzódik. Egyszerre csak egyikük észreveszi az egyik festményt, s így szól társához: — Hallod-e, tűnjünk el innen, mert még ránk fogják, hogy azt mi csinál­tuk. ... — Az apróhirdetésben ön azt közölte, hogy két kisebb hibája van, de én egyiket sem látom. — Még az iskolában vannak... ... Megkezdődtek az írás­beli vizsgák. A tanár így szólt a diákhoz: — Ferkó, remélem, hogy nem látok majd puská­zást?! — Én is remélem!__ * * * — Hallottad, hogy Már­ta röntgenológushoz megy feleségül? — őszintén szólva nem csodálkozom rajta. Hiszen csakis ő fedezhet fel ben­ne valami érdekeset. ... — Drágám, az az érzé­sem, hogy egyáltalán nem figyelsz rám.­­— Dehogynem­ hallgatlak, édesem.Hiszen — Nem igaz, hiszen ásí­tasz. — Hiszen ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy igenis hallgatlak. * * * Két barát megjelent a divatbemutatón. Az egyik maneken mély dekoltáz­­­zsal jelenik meg. — Láttál már valaha ilyesmit? — kérdi az egyik a másiktól. — Utoljára, mint cse­csemős * * * Az orvos megállapította, hogy nincs különösebb baja. Meleg fürdőt, friss levegőt ajánlott sok és tanácsolta, hogy melegen öltözködjék. Az orvosi ta­nácsot a hölgy így közöl­te férjével: — Az orvos fürdőt aján­lott nekem a Kanári szi­geteken, kirándulást az Alpokba és vemzbundát a hideg ellen. A hosszú élet titka Egy gerontológus így szól az abház aggastyán­hoz: — Azért utaztam ide az egyetemről, hogy ön­nel találkoztam. Tudo­másomra jutott, hogy ön százötven éves és telje­sen egészséges, fürge, tele van energiával. Mondja, mivel magyarázható ez? — Nos, én még azelőtt születtem, mielőtt a mik­robákat felfedezték — válaszolja az öreg. Somogyi Néplap Az MSZMP Sompgy­megye* Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár* Latinka S. n. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk­ meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomó Ipari Vállalat kaposvári üzemébe Kaposvár* Latinka Sándor utca* i”

Next