Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
l 5 jO VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ifj A > SO III Mi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXIII. évfolyam 232. szám, 1966. október 1., szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsai megvitatta az MSZMP KB irányelveit Vita a kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brtttyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A tanácsülésen felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A napirend első pontjaként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vinizlai Gyula SZOT-titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a SZOT eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei népgazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOT-nak arra a határozatára, amely kimondta, hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irányulnia a termelést segítő szakszervezeti munkának is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. párti kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket, megálllapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő kiesések, nemegyszer a vállalatok közti együttműködés akadozására vezethető vissza. Csak helyeselni lehet, hogy a vállalatok egy része megfelelő anyagi ösztönzéssel is igyekezett fokozni az exportot, helytelen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítottak elég gondot a belföldi igények kielégítésére. Örvendetes, hogy a brigádok vállalásai között egyre többször bukkan fel a minőség javítása. Beckl Sándor hangsúlyozta, hogy az év hátralevő részében még nagyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv teljesítésének eszköze. Ezért a gazdasági vezetők a most következő termelési tanácskozásokon konkrétan mondják meg minden termelési kollektívának, hogy mit kívánnak tőlük a hátralevő hónapokban. A dolgozók szakmai büszkeségére és hazafias önérzetére hivatkozva teremtsenek az üzemekben olyan légkört, hogy az egyes kollektívák csak minőségileg kifogástalan termékeket adjanak ki a kezükből. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi verseny nem ér véget munkaa IX. pártkongresszus tanácskozásaival. A verseny az egész év feladatainak jobb teljesítését tűzi ki célul, de megköveteli a következő évre való felkészülést is. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamosan fel kell oldani a munkaversenyre vonatkozó központi megkötöttségeket. A jövőben a versenyformákat az alapszerveknek kell megválasztaniuk. Bejelentette Beckl Sándor, hogy a SZOT titkársága, illetve elnöksége rövidesen megtárgyalja a Munka Törvénykönyve módosításával, valamint kollektív szerződések rendszerével kapcsolatos tervezeteket. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette, és határozatokat hozott. Péter János külügyminiszter, a közgyűlésen részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken délelőtt megbeszélést folytatott Abdul Rahman Parkwakkal, a közgyűlés 21. ülésszakának elnökével. Külügyminiszterünk délután fölkereste hivatalában U Thantot, az ENSZ főtitkárát, s a világszervezet kérdéseiről, nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. (MTI) A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott. Az ülésen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vitában felszólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey-Grúz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Har ier Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért, és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. LEVENDULAKAPÁLÁS GT 124-es munkagéppel kapálják a levendulát ránypusztai Állami Gazdaságban. Da- Drágább a bor Az Országos Árhivatal elnöke a készlethelyzetre és a várható termésre való tekintettel a komment (asztali) borokra visszaállította a két évvel ezelőtt érvényben volt árakat. Az áremelés következményeként október 1-től az asztali borok ára literenként két forinttal emelkedik. Borkombinát Villányban A harmadik ötéves tervben az ország legkorszerűbb borkombinátját építik föl Villányban. Évente 70 009 mázsa szőlőt dolgoznak fel és 50 000 hektoliter bort tárolnak majd itt. Az építőkre érdekes munkafeladat vár: át kell fúrniuk az egyik villányi hegyet, és az új kijáratnál épül fel a 10 000 hektoliteres palackozóüzem „Filléres“ műszer — százezres megtakarítás Dr. Varga István, a Szederkényi Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője — mondhatni fillérekből, 190 forint költséggel — spóracsapdát készített. A készülékkel minden olyan növényi betegség spórája, amely a légáramlás segítségével terjed, felfedezhető. Napokkal, esetenként 1—2 héttel előre jelezhető, hogy milyen betegség lappang környéken, s a növényvédő állomás jelezheti a gazdaságnak, milyen megelőző növényvédelemre van szükség, így a »filléres« műszer segítségével a kár elhárítható, és több százezer forint takarítható meg. A képen: Dr. Varga István vizsgálathoz készíti elő a spóracsapdát. Ősz Somogymeggyesen KOMBÁJNOK A NAPRAFORGÓBAN — TAKARMÁNYVETÉS IREGSZEMCSEI TAPASZTALATOK SZERINT Eső kellene — hallottuk hét közepén a somogymeggyesi a Munkásőr Termelőszövetkezet vezetőinek kívánságát. A betakarításnak és a talaj-előkészítésnek nincs semmi akadálya, a vetéshez azonban már nagyon elkelne az eső. A gépek nyomán porfelhő száll, nagy és kemény hantokat forgat föl az eke. Egy kis csapadék porhanyósabbá terme a talajt, kedvezőbb magágyat készíthetnének az ősziekné.Az ösvetéstk alá 885 hold szántást irányoztak elő. Több mint 400 holdat szántottak fel a hó bözepHr Az 520 hold kenyérgabonából azonban még semmit sem vetettek, noha a terület egyik felén már előkészítették a talajt. Másik felén még szedésre vár a cukorrépa, a burgonya. Kint van még a napraforgó is több mint száz holdon. Betakarításához négy kombájnt kértek a Tahi Gépjavító Állomás karácsi üzemegységétől. A kukoricát 50 holdról letörték, s takarítják a többi kapást is. Silókukoricájuk jól fizetett Sok lédús takarmányt készítenek az állatállomány átteleltetéséhez. Mintegy hatvan hold korai érésű kukoricának a szárából — répaszelettel és répafejjel keverve — ugyancsak silót készítenek. Így 6000 mázsával több értékes takarmányuk lesz. A szár korai kitakarításával a vetés ütemét is meggyorsíthatják, hiszen erre a területre búza kerül. A takarmánygabonák nagyobb része már földben van, a 160-ból csütörtökig 148 holdat elvetettek. Az őszi talkarmányféléket az iresszemcsés tapasztalatok hasznosításával vetik el. Az intézetben látottakat alkalmazzák gazdaságukban: jövőre tavasztól őszig zöld éleséget akarnak biztosítani a jószágnak úgy, hogy a lucernát kizárólag száradóra kaszálják, helyette vetett takarmányt etetnek folyamatosan. Ezért a vetést is lépcsőzetesen végzik, hogy jövőre a betakarítás egyenletes lehessen. Ha az iregszemcséd módszert — sajátos körülmények között, öntözés nélkül — sikerül megvalósítaniuk, jelentősen megjavíthatják szarvasmarha-tenyésztésüket. Úgy számolnak, hogy a zöld futószalaggal 30—40 százalékkal növelhető a tejtermelés a mostanihoz képest. Ennek alapjait rakják le most a takarmányfélék vetésekor Érdeke a népgazdaságnak is, az egyénnek is Tanácskozás a baromfitenyésztés fejlesztéséről (Tudósítónktól.) A baromfitenyésztés fejlesztéséről tanácskozott mintegy száz asszony Marcaliban a megyei nőtanács és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében. Az Állategészségügyi Intézet szakállatorvosa, dr. Széchényi István a baromfibetegségek megelőzéséről tartott előadást. Ezt megelőzően a Hazafias járási titkára, Kovács Népfront László ismertette a járás baromfitenyésztésének helyzetét. Kisborsó Béláné, a termelőszövetkezet baromfitelepének gondozója, országgyűlési képviselő a gazdaság baromfitenyésztésének eredményeiről számolt be. Mindhárom előadó hyozta: a népgazdasági hangsúés az egyéni érdek azt kívánja, hogy a háztáji gazdaságok nagyüzemi módon foglalkozzanak a baromfitenyésztéssel. Lehetőséget biztosítanak erre a kihasználatlan kisparaszti istállók és egyéb férőhelyek, így természetesen nélkülözhetetlen a baromfi tápok fokozottabb használata és a szakszerű nevelés. Ezeket a feladatokat szakcsoportok szervezésével a legcélszerűbb végrehajtani. földművesszövetkezet támogatja a kezdeményezést, az OTP pedig hitelt revűlt e munkához. A baromfitenyésztés jövelmezőségét meggyőzően igazolták a marcali Vörös Csillag Tsz-ben tapasztaltak. A szocialista munkacsapat vállalta, hogy az elhullást 3 százalék alá csökkenti, 10 hetes korban értékesítik a baromfit, az állatorvos utasításait megtartják, a telep tisztaságára ügyelnek, az alkalmas állati hulladékot felhasználják. Olyan jól dolgoztak, hogy 1963 és 1966 között minden évben elnyerték a szocialista munkacsapat címet. 1965-ben például 4,23 forint tiszta haszna volt a tsz-nek kg hús előállításán. Ebben az 1 évben helyezték üzembe az önetetőket, így a takarmány húsz százalékát megtakarították. Dr. Széchényi István arról beszélt, hogy a megye 140 községében fertőzött az állomány, ennek következtében 1000— 4000 baromi pusztul el évente egy-egy faluban. Ezt e helyzetet csak állománycserével lehet kedvezőre változtatni. Nagy érdeklődéssel hallgatták az asszonyok az előadásokat. Hozzászólásaikban a baromfitenyésztés népgazdasági jelentőségéről beszéltek. Végezetül megtekintették a szövetkezet baromfitelepét.