Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

l 5 jO VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ifj A > SO III Mi­ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa XXIII. évfolyam 232. szám, 1966. október 1., szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsai megvitatta az MSZMP KB irányelveit Vita a kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. Az ülést Brtttyó János, a SZOT el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagja nyitotta meg. A tanácsülésen felszólalt Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja is. A napirend első pontja­ként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vinizlai Gyula SZOT-titkár előter­jesztése alapján megvitatta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­veit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a SZOT eljut­tatja a párt Központi Bi­zottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei nép­­gazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, va­lamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOT-nak arra a határozatára, amely ki­mondta, hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irányulnia a termelést segítő szakszervezeti munkának is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. párti kongresszus tisztele­tére kezdeményezett munka­­verseny. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket, meg­álllapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő ki­esések, nemegyszer a vállala­­tok­ közti együttműködés aka­dozására vezethető vissza. Csak helyeselni lehet, hogy a válla­latok egy része megfelelő anya­gi ösztönzéssel is igyekezett fo­kozni az exportot, helytelen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítottak elég gondot a belföldi igények ki­elégítésére. Örvendetes, hogy a brigádok vállalásai között egyre többször bukkan fel a minőség javítása. Beckl Sándor hangsúlyozta, hogy az év hátralevő részében még nagyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv teljesítésének eszköze. Ezért a gazdasági vezetők a most következő termelési ta­nácskozásokon konkrétan mondják meg minden termelé­si kollektívának, hogy mit kí­vánnak tőlük a hátralevő hó­napokban. A dolgozók szakmai büszkeségére és hazafias önér­zetére hivatkozva teremtsenek az üzemekben olyan légkört, hogy az egyes kollektívák csak minőségileg kifogástalan ter­mékeket adjanak ki a kezük­ből. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi verseny nem ér véget munka­a IX. pártkongresszus tanácskozásai­val. A verseny az egész év fel­adatainak jobb teljesítését tűzi ki célul, de megköveteli a kö­vetkező évre való felkészülést is. A vállalati önállóság növe­kedésével párhuzamosan fel kell oldani a munkaversenyre vonatkozó központi megkötött­ségeket. A jövőben a verseny­formákat az alapszerveknek kell megválasztaniuk. Bejelentette Beckl Sándor, hogy a SZOT titkársága, illet­ve elnöksége rövidesen megtár­gyalja a Munka Törvényköny­ve módosításával, valamint kollektív szerződések rendsze­­­rével kapcsolatos tervezeteket. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette, és határozatokat hozott. Péter János külügyminiszter, a közgyűlésen részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője pén­teken délelőtt megbeszélést folytatott Abdul Rahman Parkwakkal, a közgyűlés 21. ülésszakának elnökével. Külügyminiszterünk délután fölkereste hivatalában U Thantot, az ENSZ főtitkárát, s a világszervezet kérdéseiről, nemzetközi problémákról foly­tatott megbeszélést. (MTI) A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök­sége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott. Az ülésen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vitában felszólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Dar­vas József, dr. Erdey-Grúz Ti­bor, dr. Földi Mihály, dr. Har­ i­­er Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vi­tában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszme­csere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapve­tő kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányel­vek céljaival egyetért, és azo­kat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott ész­­revételeket és javaslatokat el­juttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának. LEVENDULAKAPÁLÁS GT 124-es munkagéppel kapálják a levendulát ránypusztai Állami Gazdaságban. Da- Drágább a bor Az Országos Árhivatal el­nöke a készlethelyzetre és­ a várható termésre való tekin­tettel a komment (asztali) borokra visszaállította a két évvel ezelőtt érvényben volt árakat. Az áremelés követ­kezményeként október 1-től az asztali borok ára literen­ként két forinttal emelkedik. Borkombinát Villányban A harmadik ötéves tervben az ország legkorszerűbb borkombinát­­ját építik föl Villányban. Évente 70 009 mázsa szőlőt dolgoznak fel és 50 000 hektoliter bort tárolnak majd itt. Az építőkre érdekes munkafeladat vár: át kell fúrniuk az egyik villányi hegyet, és az új kijáratnál épül fel a 10 000 hekto­literes palackozóüzem „Filléres“ műszer — százezres megtakarítás Dr. Varga István, a Sze­derkényi Növényvédő Állo­más laboratóriumának veze­tője — mondhatni fillérek­ből, 190 forint költséggel — spóracsapdát készített. A készülékkel minden olyan növényi betegség spórája, amely a légáramlás segítsé­gével terjed, felfedezhető. Napokkal, esetenként 1—2 héttel előre jelezhető, hogy milyen betegség lappang környéken, s a növényvédő­­ állomás jelezheti a gazda­ságnak, milyen megelőző növényvédelemre van szük­ség, így a »filléres« műszer segítségével a kár elhárít­ható, és több százezer fo­rint takarítható meg. A ké­pen: Dr. Varga István vizs­gálathoz készíti elő a spóra­­csapdát. Ősz Somogymeggyesen KOMBÁJNOK A NAPRAFORGÓBAN — TAKARMÁNYVETÉS IREGSZEMCSEI TAPASZTALATOK SZERINT Eső kellene — hallottuk hét közepén a somogymeggyesi a Munkásőr Termelőszövetkezet vezetőinek kívánságát. A beta­karításnak és a talaj-előkészí­tésnek nincs semmi akadálya, a vetéshez azonban már na­gyon elkelne az eső. A gépek nyomán porfelhő száll, nagy és kemény hantokat forgat föl az eke. Egy kis csapadék porha­­nyósabbá terme a talajt, kedve­zőbb magágyat készíthetnének az ősziekné.­Az ösv­­­etéstk alá 885 hold szántást irányoztak elő. Több mint 400 hol­dat szántottak fel a hó­ bözepHr Az 520 hold kenyérgabonából azonban még semmit sem ve­tettek, noha a terület egyik fe­lén már előkészítették a talajt. Másik felén még szedésre vár a cukorrépa, a burgonya. Kint van még a napraforgó is több mint száz holdon. Beta­karítá­­sához négy kombájnt kértek a Tahi Gépjavító Állomás kará­­csi üzemegységétől. A kukoricát 50 holdról letörték, s takarítják a többi kapást is. Silókukoricájuk jól fizetett Sok lédús takarmányt készíte­nek az állatállomány áttelelte­­téséhez. Mintegy hatvan hold korai érésű kukoricának a szá­rából — répaszelettel és répa­fejjel keverve — ugyancsak si­lót készítenek. Így 6000 mázsá­val több értékes takarmányuk lesz. A szár korai kitakarításá­val a vetés ütemét is meggyor­síthatják, hiszen erre a terület­re búza kerül. A takarmányga­bonák nagyobb része már földben van, a 160-­ból csütörtö­­­kig 148 holdat elvetettek. Az őszi talkarmányféléket az iresszemcsés tapasztalatok hasznosításával vetik el. Az intézetben látottakat alkalmaz­zák gazdaságukban: jövőre tavasztól őszig zöld éleséget akarnak biztosítani a jószágnak úgy, hogy a lucernát ki­zárólag száradóra kaszál­ják, helyette vetett ta­karmányt etetnek folya­matosan. Ezért a vetést is lépcsőzetesen végzik, hogy jövőre a betakarí­tás egyenletes lehessen. Ha az iregszemcséd módszert — sajá­tos körülmények között, öntö­zés nélkül — sikerül megvaló­sítaniuk, jelentősen megjavít­hatják szarvasmarha-tenyészté­süket. Úgy számolnak, hogy a zöld futószalaggal 30—40 szá­zalékkal növelhető a tejterme­lés a mostanihoz képest. Ennek alapjait rakják le most a ta­karmányfélék vetésekor Érdeke a népgazdaságnak is, az egyénnek is Tanácskozás a baromfitenyésztés fejlesztéséről (Tudósítónktól.) A baromfitenyésztés fejlesz­téséről tanácskozott mintegy száz asszony Marcaliban a me­gyei nőtanács és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak rendezésében. Az Állat­egészségügyi Intézet szakállat­orvosa, dr. Széchényi István a barom­fibetegségek megelőzésé­ről tartott előadást. Ezt meg­előzően a Hazafias járási titkára, Kovács Népfront László ismertette a járás baromfite­nyésztésének helyzetét. Kis­­borsó Béláné, a termelőszövet­kezet baromfitelepének gondo­zója, országgyűlési képviselő a gazdaság baromfitenyésztésé­nek eredményeiről számolt be. Mindhárom előadó hyozta: a népgazdasági hangsú­és az egyéni érdek azt kívánja, hogy a háztáji gazdaságok nagyüze­mi módon foglalkozzanak a baromfitenyésztéssel. Lehető­séget biztosítanak erre a ki­használatlan kisparaszti istál­lók és egyéb férőhelyek, így természetesen nélkülözhetetlen a baromfi tápok fokozottabb használata és a szakszerű ne­velés. Ezeket a feladatokat szakcsoportok szervezésével a legcélsz­erűbb végrehajtani. földművesszövetkezet támogat­­­ja a kezdeményezést, az OTP ped­ig hitelt revűlt e munkához. A baromfitenyésztés jöve­­l­­­mezőségét meggyőzően igazol­­ták a marcali Vörös Csillag Tsz-ben tapasztaltak. A szocia­lista munkacsapat vállalta, hogy az elhullást 3 százalék alá csökkenti, 10 hetes korban ér­tékesítik a baromfit, az állat­orvos utasításait megtartják, a telep tisztaságára ügyelnek, az alkalmas állati hulladékot fel­használják. Olyan jól dolgoz­tak, hogy 1963 és 1966 között minden évben elnyerték a szo­cialista munkacsapat címet. 1965-ben például 4,23 forint tiszta haszna volt a tsz-nek kg hús előállításán. Ebben az 1 évben helyezték üzembe az ön­etetőket, így a takarmány húsz százalékát megtakarítot­ták. Dr. Széchényi István arról beszélt, hogy a megye 140 köz­­­­ségében fertőzött az állomány, ennek következtében 1000— 4000 baromi pusztul el évente egy-egy faluban. Ezt e helyze­tet csak állománycser­ével le­het kedvezőre­ változtatni. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták az asszonyok az előadáso­kat. Hozzászólásaikban a ba­romfitenyésztés népgazdasági jelentőségéről beszéltek. Vége­zetül megtekintették a szövet­kezet baromfitelepét.

Next