Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

tv VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!Ara : 5H i ii n­ÉB SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. évfolyam 283. szám. 1966. december 1., c K­­ilÉZ £ T • Todor Zsivkov Nyergesúj­fa­lun Az MSZMP IX. kongres­­­szusa alkalmából hazánkban tartózkodó bolgár küldöttség szerdán a Nyergesújfalui Viscosa Gyárba látogatott. A delegációt elkísérte Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Lo­sonczi Pál, a KB tagja, föld­művelésügyi miniszter, vala­mint Roska István, hazánk szófiai nagykövete. A vendégek megtekintették a gyár fiatalabb üzemét, a háromszázmillió forint­ költ­séggel létesült dam­lonse­­lyemgyárat. Ezután a vendé­gek tiszteletére nagygyűlést rendeztek a gyár művelődési házában. Elsőként Apró An­tal mondott beszédet. Többek között ezeket mondotta: — örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink, kormá­nyaink között egyetértés van az összes fontos nemzetközi­, politikai kérdésekben. Egyet­értés van a munkásmozgalom kérdéseiben, a gazdasági együttműködésnek interna­cionalista alapon való to­vábbfejlesztésében. Közös célunk, hogy mindkét ország­ban meggyorsuljon a szo­cializmus építése. Apró Antal ezután a bol­gár—magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlő­déséről és azokról a közös erőfeszí­tésekről beszélt, ame­lyeket a nemzetközi munkás­mozgalom egységének erősí­téséért teszünk. Végül a magyar nisták, a magyar nép kommu­forró üdvözletét tolmácsolta a bolgár kommunistáknak, Bulgária hős népének, és azt kívánta, hogy a most le­zajlott pártkongresszusuk iránymutatásának igen további sikereket megfele­éíte­nek el a szocializmus építé­sében.­­ Ezután Todor Zsivkov szólt nagygyűlés részvevőihez. Köszönetet mondott, a testvé­ri, szeretetteljes fogadtatá­sért, elismeréssel szólt a Viscosa Gyár kollektívájának a magyar vegyipar fejleszté­sében elért kiváló eredmé­nyeiről. A továbbiakban h­ozta, hogy a bolgár hangsú­kül­döttség nagyon örül azoknak a ragyogó sikereknek,­lyekről a kongresszuson ame­a Központi Bizottság beszámo­lójából, valamint a felszóla­lásokból értesültek. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar népet egy jól kipróbált egységes párt ve­zeti, hogy a magyar nép te­hetséges, munkaszerető és dolgos nép. A Bolgár Kom­munista Párt és a bolgár nép nevében sok sikert kívánt a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Látogatásokat tett ipari és mezőgazdasági üzemekben, kollektívákban több, hazánk­ban tartózkodó külföldi de­legáció is. Szerdán folytatták a vitát az MSZMP IX. kongresszusán KÁLL­A­I GYULA: Forradalmunk harmadik nagy szakaszának célja: a szocializmus teljes fölépítése Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Mun­káspárt­ IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Első­nek Kállai Gyulának, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. —­ Tisztelt kongresszust’ Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfel­áldozó harcainak eredménye­ként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a mun­káshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszo­nyok létrehozásának — törté­nelmi feladatait. Most forra­dalmunk harmadik nagy sza­kaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes fölépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VII. kongresszusa: ezen munkálkodtunk az négy évben, jelenleg­ elmúlt resszusunknak is ez a kong­fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja tunknak a szocializmus pár­tel­jes fölépítésére irányuló cél­kitűzéseit, és odaadóan, mun­kálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszé­lesebb körű nemzeti egység. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért Leninnek a proletárdikta­túráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésé­vel. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osz­tályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósít­juk meg. A formálódó, erősödő szo­cialista nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, kulákok ellen folyik, és nem a utcai tüntetésekben, kokban nyilvánul meg, sztráj­ka­nem abban, hogy milyen si­kerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb töme­geket a szocializmus teljes fölépítésére. Ennek megfelelően az osz­­tályhar­c eszközei és módsze­rei­ is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szerve­zési és nevelési irányban. A Népfront politikánk szerves része A szocialista nemzeti egy­ség megszilárdításáért folyta­tott, küzdelmünk szempontjá­ból nagy fontossága van a Haza­ias Népfront -mozgalom­nak. Tltöbbször elmondottuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: szá­munkra a Népfront nem tak­tika, hanem politikánk szer­ves része, amelyet nélkülöz­hetetlennek tartunk az osz­tály nélküli társadalom meg­teremtéséért folytatott küz­delemben — mondotta Kál­lai Gyula, majd így folytat­ta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is le­hetséges. Sajátos törtelmi mi körülményeink folytán cunk 1948 után megszűnt m­­a többpártrendszer, s fejlődé­sünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a több­pártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzet­közi reakció fűzte remé­nyeit. Ezzel szemben dolgo­zó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar szo­cialista Munkáspárt vezetésé­vel vívta ki! A tömegek oda­adó, alkotó munkája és pár­tunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializ­mus teljes fölépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével ''ig­en. megvalósítani. A Hazafias Népfront az utóbbiSn SU ** WM« munkává érlelődött. A Somogy megyei küldöttek az MSZMP IX. kongresszusán­ fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány össze­tételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pár­tunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz­vaslatot az országgyűlésnek.ja­A Népfront közjogi felada­tai különöse­n megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választó­­kerületekben történnek majd. A Népfront-szerveknek nagy munkát kell végezniük a jelö­lőgyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításá­ban. Arra törekszünk, hogy a Népfront még nagyobb mér­tékben járuljon hozzá szocia­lista államéletün­k demokrati­zálódásához. A vallásos emberek is a szocializmus hívei — Kedves elvtársak! A szocialista építésiben elért eredmények és az erősödő szo­cialista nemzeti egység az alap­ja az állam és az egyházak kö­zött kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszá­molója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyu­gati országban most van kiala­kulóban katolikusok és kom­munisták között. Est. a párbe­széd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműkő A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is be­csülettel részt vesznek, alapvető érdekeik őket is mert a szocialista társadalomhoz fű­­zik­, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléré­séért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismerés­hez, hogy az állam és az egy­házak közötti együttműködés az egyetlen­­ reáális út.­­Az ál­lam és a katolikus egy­ház között­­ kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vati­kán — történelme során elő­ször — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságba az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás Népköz­­társaságunk nemzetközi sikere volt. A nép ellenségeire ezután is lesújt a törvény Népünk egyre nemzeti egysége nem szilárduló jelenti azt, hogy hazánkban a szocia­lizmusnak már nincsenek el­lenségei. Vannak, sőt az utób­bi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vé­lik, hogy a nemzetközi hely­zet éleződése őket támogatja. (Folytatás a 2. oldalon) ^ww#' MA FRANCIA­ORSZÁGBAN Államfőnek kijáró fogadtatás Kosziginnak Koszigin szovjet miniszter­elnök, aki ma érkezik hiva­talos látogatásra Franciaor­szágba, államfőnek kijáró fo­gadtatásban részesül: érkezé­sekor De Gaulle elnök fogad­ja az orlyi repülőtéren, és 101 ágyúlövéssel üdvözli. Koszigin­ miniszterelnök kilenc napig marad Fran­ciaországban. iouse-ba, Lyonba és Grenob­­le-ba látogat. Franciaországi tartózkodása­­ idején több al­kalommal is folytat megbe­szélést De Gaulle elnökkel, aki már közvetlenül megér­kezése után ebéden látja vendégül az Elysée-palotá­­ban, és akivel a szovjet látogatásának miniszterelnök utolsó két napját is együtt fogja­­ tölteni az elnök ram­­bouillet-i kastélyában. A nagy fővároson vidéki kívül városba: három Tou­ If Thant marad? Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai kedden este megbeszélésre ültek össze, majd a tanács öttagú küldött­sége felkereste­­ Thant fő­titkárt, s tolmácsolták a Biz­tonsági Tanács tagjainak egy­hangú kérését, hogy vállal­jon újabb főtitkári megbíza­tást. A negyedórás találkozó után a főtitkár szóvivője csupán annyit közölt, hogy U Thant a hét végére halasztotta el szer­dára jelzett döntését, amely­ben bejelenti, hajlandó-e to­vábbra is vállalni a főtitkári megbízatást. Az AFP ENSZ-tudósítója biz­tosra veszi, hogy U Thant enged a Biztonsági Tanács egyhangú felkérésének, és továbbra is vál­lalja a főtitkárságot. Ezért a to­vábbi tárgyalásokat arról folytat­ják majd, hogy öt évre vagy an­nál rövidebb időre hosszabbít­sák-e meg a mandátumot.

Next