Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-03 / 103. szám
TILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA . 50 m SÍ A SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 103. szám, 1967. május 3., szerda Budapestre érkezett dr. Josef Klaus osztrák kancellár Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár és felesége. A kancellárt magyarországi látogatására elkísérte dr. Lujo Toncic-Sornij külügyminiszter, dr. Heinrich Haymerle nagykövet, a külügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Franz Menzik, a kancellári hivatal sajtófőnöke, dr. Franz Karasek követ, az oktatásügyi minisztérium főosztályvezetője, dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete és felesége, akik a magyar határállomáson csatlakoztak a küldöttséghez. A vendégek a menetrend szerinti gyorsvonattal fél 12 óra után néhány perccel érkeztek meg Hegyeshalom határállomásra, ahol Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és felesége, dr. Simó Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete és felesége, Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll-oszrtályának vezetője fogadta őket. A vonat néhány perccel háromnegyed három után érkezett a Keleti pályaudvarra. Az épület ünnepi díszt öltött, osztrák és magyar zászlókat lengetett a szél. A téren nagy számú dolgozó gyűlt egybe. A kancellár tiszteletére díszőrség sorakozott fel. Az osztrák kancellár és felesége, valamint kísérete fogadására megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége, Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és a politikai, a gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége. Ott voltak a budapesti osztrák nagykövetség tagjai. Jelen volt a fogadásnál dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete, a budapesti diplomáciai testület doyenje. A Rákóczi-induló hangjai mellett gördült be a vonat a csarnokba. Klaus kancellárt és feleségét, valamint kíséretének tagjait elsőként Jenő, majd Fehér Lajos Fock és Péter János köszöntötte. Fock Jenőné virágcsokorral kedveskedett Klaus kancellár feleségének. Népviseletbe öltözött lányok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, ezután Klaus kancellárnak és kíséretének bemutatták a fogadáson megjelent közéleti személyiségeket. Katonai dísz jól hangzott, majd a téren a díszőrség parancsnoka jelentést tett az osztrák kancellárnak. Felcsendült az osztrák és a magyar himnusz. Dr. Josef Klaus Fock Jenő társaságában elhaladt a díszőrség előtt és magyar nyelven »Jó napot, katonák« köszöntéssel üdvözölte az egységet. Erőt, egészséget! — hangzott a válasz. A fogadtatási ünnepség a díszőrség díszmenetével ért véget. Ezután Klaus kancellár, felesége és kíséretének tagjai a magyar államférfiak társaságában gépkocsikba ültek és rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtottak. (MTI) A 23. szabad május elsején HÚSZEZER KAPOSVÁRI DOLGOZÓ LÁTVÁNYOS FELVONULÁSA Megyeszerte köszöntötték a munka ünnepét Zászlók, májusfák, léggömbök sokasága alatt vonultak fel Kaposvár dolgozói a munka ünnepén: a verőfényes, tiszta időben mintegy húszezer ember köszöntötte a nemzetközi munkásosztály nagy harci seregszemléjét. A város lakossága zeneszóra ébredt ezen a szép májusi reggelen, s már jóval az ünnepség hivatalos kezdete előtt benépesültek az utcák: fiatalok és idősebbek sétáltak mindenfelé, igyekeztek a gyülekező helyekre, hogy társaikkal együtt vonuljanak fel, végig a Május 1. utcán. A Május 1. utca mindkét oldalán százak és százaik várták a felvonulás kezdetét, a Kossuth téren pedig ezrek szorongtak, hogy tanúi legyenek a mindig látványos ünnepnek. Tíz óra előtt néhány perccel megindult a menet, élén egy díszes transzparens volt látható Lenin portréjával, s egy felirattal: Köszöntjük az 50 éves szovjet hatalmat! Közvetlenül ezután érkeztek meg a díszemelvényhez azok a munkásmozgalmi veteránok, akik röviddel ezelőtt kapták meg az újonnan alapított Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetést Velük jöttek megyénk és városunk vezetői: Illés Dezső és Szigeti István elvtársak, a megyei pártbizottság titkárai, Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, Csapó Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Rostás Károly elvtárs, a városi tanács vb-elnöke; a dísztribünön foglaltak helyet Somogy és Kaposvár politikai, gazdasági és kulturális életének kimagasló személyiségei, s velük együtt köszönthettük a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselőit is. Megindult a menet, s több mint másfél órán át vonult a tömeg. A hagyománynak megfelelően elsőként a fiatalok — az úttörők és KISZ-esek — képviselői érkeztek a térre, s köztük ott láthattuk az új egyenruhába öltözött ifjúgárdista lányokat és fiúkat is. Aztán az élüzemek következtek: orgonacsokrok és májusfák alatt érkeztek meg a térre a Tejipari Vállalat dolgozói, a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységének vezetői és munkásai, az OVF munkát végző dolgozói; kiváló nyomukban vonult a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló vállalata címmel kitüntetett Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kollektívája; mikrobuszon érkeztek a 13. számú AKÖV dolgozóinak gyermekei, nyomukban pedig piros és nemzeti színű zászlók alatt a felnőttek haladtak. Velük együtt, köszöntötték a 23. szabad május elsejét néphadseregünk fiatal katonái is, és jó volt látni, hogy csaknem minden üzem kollektívája mellett ott láthattuk az ifjú honvédeket. És még mindig jöttek a legkiválóbbak: felvonult a MÉK, majd zeneszó harsant, s feltűnt a Május 1. utcában a kaposvári Zeneiskola újonnan alakú H - ■ -f:1 a pattogó indulókkal köszöntve a szép májusi ünnepet. Színes, zsibongó kavalkáddá változott az utca és a tér hátterek következtek, piros nyakkendős, fehér inges apróságok, kendőket lobogtatva, zászlókat lengetve, dalolva, frissen, vidáman. Magasba röppenő galambok jelképezték az ifjúság békevágyát, azt, hogy Kaposvár fiataljai — kicsinyek akarnak és nagyok — békében élni, nem megismerni a háború akarják szörnyűségeit. Hosszú, ssznte végeláthatatlan volt a fiatalok menete, s így látta meg az ember, hogy mennyi gyerek él itt, a városban. A fiatalok nyomában megindult a felnőttek menete: Kaposvár gyárainak, üzemeinek dolgozói következte. Nagy tábla hirdette: Kaposvári Villamossági Gyár, közvetlenül mögöttük pedig a Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói érkeztek. S elámult az ember, milyen sokan vannak. A két új gyár kollektívája már puszta megjelenésében is imponáló látvány, amikor pedig arra gondolunk, hogy a mit jelenítenek létükkel a megyének, a városnak, öröm töltheti el szívünket. S egy másik felejthetetlen látvány: csaknem valamennyi felvonuló csoportban magasra emelt táblák hirdették: Szabadságot a hős vietnami népnek! Le az amerikai agresszorokkaik Békét, szabadságot vietixarhi testvéreinknek! Igen, a a magyar dolgozók szolidárisak Vietnami Demokratikus Köztársasággal, lehetőségeikhez mérten minden eszközzel támogatják igazságos harcát az imperialista betolakodók ellen. Aztán hoztak egy másik táblát is: a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának dolgozói emelték fel tiltakozó szavukat a görög hazafiak üldözése, Manolisz Glezosz halálra ítélése miatt. Kaposvár minden üzeme, hivatala, intézménye és iskolája képviseltette magát az impozáns felvonuláson. A sort a Munkácsy Mihály Gimnázium növendékeinek zászlógyakorlata zárta le, majd elborította az úttestet a tömeg, s egyetlen nagy családdá, ünneplő családdá vált a város. Már ekkor, nem sokkal dél előtt megindult az emberáradat a Cseri ligetbe, s a forgalom a kora délutáni óráikban érte el a tetőpontját: gyalog, autóbusszal és személygépkocsival a kaposváriak ezrei keresték föl ezt az egyre szebben pompázó ligetet. Jól felkészült a vendégek fogadására a kereskedelem és a vendéglátóipar: sok-sok büfé, lacikonyha, borkóstoló várta a kirándulókat. A szabadtéri színpadokon kulturális és sportműsorok peregtek, tőbb pedig megkezdődött kőtánc, s tartott egészen sötéten désig, így ünnepeltek a kaposváriak, s velük együtt jó néhányan a környező községekből érkezettek is. Poles György (Folytatás a 3. oldalon) Az NDK népi kamarájának ülése Az NDK népi kamarája kedden tartotta 26. és egyben a megbízatási időszak lejárta előtti utolsó ülésszakát. A népi kamara ülésén Walter Ulbricht, az államtanács elnöke beszámolt az államtanácsnak a megbízatási időszakban végzett munkájáról. Megemlékezett az NDK nagyarányú belső fejlődéséről és eredményes külpolitikai tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy a négyéves megbízatási időszakban az NDK következetes békepolitikájával fontos hozzájárulást nyújtott az európai béke és biztonság megteremtését célzó erőfeszítésekhez. A beszámoló után a népi kamara határozatot hozott a népi kamara és a megyei képviseleti szervek mandátumának lejártáról és új választások kiírásáról. Az államtanács időközben meghozott döntése alapján az új választásokra 1967. július második felében kerül sor. (MTI)