Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-13 / 61. szám

XXV. évfolyam, 61. szám, Szerda, 1968. március 13. Sikeres előadásban A MIRAMDOLIMA A CSÍKI GERGELY SZÍN­HÁZ kedves nőnapi ajándéka is lehetett a március 8-i be­mutató : Goldoni örökzöld vígjátéka, a Mirandolina. Goldoni »az olaszok Mo­­liere-je« szinte egy­idős a XVIII. századdal. Gazdag életműve a kor, a fejlődés, a társadalom nagyszerű ismere­tét tükrözi. Fölismeri: a hala­dás ereje, igazsága a feltö­rekvő polgárságé a­­ rangkó­, rop. maradi nemességgel szemben. Gyakori és kedves témája ez a társadalmi ellen­tét. Népi figurái nem pórok és nem lebecsült szolgák, ha­nem öntudatos, szókimondó alkalmazottak, dolgozó embe­rek. Különösen jó példa erre a szerző legismertebb és leg­sikerültebb vígjátéka, a Mi­randolina. Ez a darab az évszázados olasz színpadi hagyomány (a vázlatos cselekményen, kötet­len szövegen és színpadi rög­tönzésen alapuló stílus, commedia dell’ arte) elemei­a­ből szőtt művei után szüle­tett. Goldoni továbbfejlesztve a hagyományost, megteremti a kötött szövegű, zárt formai elemekre épülő klasszikus olasz jellemvíg­játékot. E stí­lus jegyében fogant a bájos, tűzről pattant firenzei foga­dós lány története is. Miran­dolina elbűvöli, meghódítja, Híjára csavarja Hosszú harc árán a férfiakat. — erről szól a darab — még magát a goromba, nőgyűlölő Ripafrat­­ta lovagot is magába bolon­­dítja, hogy — végül alaposan megleckéztesse. Közben jel­legzetes figurák, élesen meg­rajzolt jellemek egész sora lép a színre. Lényük magvas, realista humora táplálja, szö­vi át a fordulatos cselek­ményt, és a mű kedvesen emberi, de mély és határozott társadalomkritikai mondani­Wallinger Endrer valója élteti ma is ezt a víg­játékot. RÉVAI JÓZSEF FORDÍTÁ­SÁBAN egy sikeres rendezés — Zsámbéki Gábor főiskolai hallgató diplomamunkája — teszi igazán élvezetessé munkra Goldoni művét, szó­ló stílusérzékkel, karakterábrá­zoló igénnyel állítja színpad­ra ezt a vígjátékot a rende­ző. Gondosan ügyel arra, hogy figyelmünk a hősnőre irányuljon, de ügyel az ará­nyokra is. Egyszerűségre, jellemkomikum valósághű tol­a­mácsolására törekszik — si­keresen. Figurái jellegzetes típusok, anélkül, hogy bár­melyik túlhangsúlyozott len­ne. Együtt pedig­ jól össze­­hangolt részei a produkció egészének. Mindjárt a bevezetőben ér­zékeljük: a kritika éle az arisztokrácia felé vág. Rajtuk kacagunk a furfangos, eszes fogadóslány mesterkedése nyomán. Mirandolina merész vállalkozását kitűnő rendezői ötlet indítja el. A lovag szo­bájában pisztolyait tisztítja. A fogadóslány fölkeresi és nőiessége valamennyi fegyve­rét latba veti, hogy meghó­dítsa.­ Beszélgetés közben ne­­kiáll segíteni. Gesztusaikban egymásra emelgetik a kezük­ben levő pisztolyt... Indul, és lendületes tempóban foly­tatódik a »szívpárbaj". Van feszültsége, bája, és mindvé­gig élvezetes a humora ennek a játéknak, és ez az előadás legfőbb jellemzője. A szöveg­könyvben egymást érik a szereplők gondolatait kifejező mondatok, amiket tudatosan nem a partnerhez intéznek. Ezek a »(félre)«­jelzésű szö­vegrészek nagyszerűen illesz­kednek a dialógusokhoz. Vagy a közönséghez szólnak, vagy töretlenül, belső monológsze­­rűen hangzanak el, így nem hatnak régiesnek. A befeje­zés utáni kis rögtönzés kedves ötlet volt. Ügy érez­is­tük, néma tiszteletadás ez a szerzőnek a commedia dell’ arte stílusában .. . A KIEGYENLÍTETT ELŐ­ADÁSBAN a jól összefogott szereplőgárda valamennyi tag­ja partnere a másiknak. A címszerepet Tímár Éva játs­­­sza szellemesen és közvet­len egyszerűséggel. Vala­mennyi szituációban ottho­nos. Akár hódítani, akár tet­szeni akar, csakúgy, mint vi­dáman, megszeppentem vagy ha győzelmén ujjong — min­denütt: nő. Az, aki a szerző az örökifjú Mirandolir­ának álmodott meg. Partnere a lo­vag szerepében, Csíkos, Gábor is azonosul feladatával. Hite­les, érdekes figurát teremt, ahogyan fokozatosan átalakul szenvedélyes, tomboló, majd alázatos szerelmessé. Orgánu­ma, remek színpadi mozgása külön figyelemre méltó Má­­riáss József őrgrófja szintén kiemelkedő alakítás. Játéka visszafogott, nincs egyetlen fölös gesztusa vagy fintora. Ottléte azonban minőm szi­tuációban szívderítő, őszintén kacagtató. Kedvesen, hangu­latosan komédiázik a két szí­nésznő szerepében Telessy Györgyi és Szabó Ildikó, Ken­­gyel János grófja, Varga Ti­bor pincérje halványabb, de bizonyos helyzetekben jól il­leszkedik az ő játékuk is az együtteséhez. Villanásnyi epi­zódszerepében Tóth Béla egy­­egy pillanata emlékezetes. Kangmár András díszletei, Poós Éva jelmezei szépek, ki­fejezőért A MIRANDOLINA bemuta­tója az évad eddigi legszínvo­nalasabb előadása volt I „MINDENKOR ELSŐ A ..." A garázs előtt beszélgetnek. Ünneplőt öltöttek a mai kis ünnepségre. Most is a gépko­csi körül forog a szó. Pil­lanatok alatt gyűrűt fonnak a motor köré, s már meg is indul a szakmai tapasztalat­­csere. Minden apróságot meg­jegyeznek: ki tudja, tán éppen ezek az észrevételek segítenek majd valahol az országúton a gépkocsivezetőnek. Rövid idő múlva még sok szó esett a továbbképzésről s egy sor fontos tennivalóról. A Somogy megyei Pártbizottság gépkocsivezetőinek múlt évi munkáját értékelte Hornyik István gépkocsielőadó. Beszá­molójából kicsengett, hogy elégedettek a gépkocsivezetők­kel: úgy dolgoztak, ahogy azt elvárták tőlük. Hogy csak egyetlen adatot említsünk: a múlt évben egyet­len balesetük sem volt a párt­bizottság gépkocsivezetőinek. Tizenhárman közülük ötszáz­ezer kilométert vezettek már baleset nélkül. Eredményesen takarékoskodnak, s megszerez­ték a szocialista üzem címet. Egyébként négy szocialista brigádjuk van, a legrégibb, a Vörös Csillag immár negyed­szer kapta meg a szocialista címet. Az ünnepségen Hornyik elvtárs hét gépkocsivezetőnek — Nagy Sándornak, Sági Ti­bornak, Bíró Jánosnak, Ko­vács Lászlóna­k, Orbán Fe­rencnek, Takács Gyulának és Kása Istvánnak — átnyújtotta a kiváló dolgozó-jelvényt. Sági Tibor nevét már má­sodszor halljuk a kiemelkedő teljesítményű dolgozók sorá­ban, egyszer mint a Vörös Csillag brigád vezetőjét, máso­dik alkalommal pedig mint kiv­áló dolgozót. Ha jellemezni kívánjuk, e két jelző illik rá tán a legjob­ban: szerény és szolgálatk­csi. Azt szokták mondani, hogy egy vidéki út sikeréhez sok­ban hozzájárulhat a gépkocsi­­vezető is. Ennek igazát mi is alátámasztjuk, akik már sok­szor kaptunk Sági Tibortól is segítséget. • Mindenkor első az utas, a gépkocsivezetőnek legfonto­sabb dolga, hogy a kocsiban ülők munkáját elősegítse. Per­sze, az sem közömbös, hogy a kocsi esztétikailag is kifogás­talan legyen, s a motor se hagyja cserben a vezetőjét. Sági elvtárs tizenegy éve ve­zeti a pártbizottság gépkocsi­jait, az egyik legjobb gépkocsi­­vezetőnek , tartják. Műszaki felkészültségét nem tartja ele­gendőnek, most végzi a gép­ipari technikum második osz­tályát. — Hogy a brigádunk szép eredményeket ért el, annak egy a titka: mindnyájan tud­juk, igen felelősségteljes mun­kát látunk el... Egy kicsit mindig elszomo­rító, ha egy közösségből va­laki elbúcsúzik, nyugalomba vonul. Így történt ez most is, amikor Biczó Péter osztály­­vezető és Hornyik István át­nyújtotta a pártbizottság ajándék­át Klikk Józsefnek, aki a héten a nyugdíjasok tá­borába lép. — Huszonkét évig dolgoz­tam a pártbizottságon, voltam gépkocsivezető, az utolsó hat évben pedig portás. Tudtam, hogy előbb-utóbb elérkezik majd ez az idő, most azonban úgy érzem, nagyon nehéz lesz megválni a munkahelyemtől. Ha lehet, azért sokat bejárok majd ide ... Pintér Dezső Sági Tibor átveszi Biczó elvtárstól a Vörös Csillag brigád­nak járó oklevelet és bronzp­lakettet. A felirat Tiptree angliai község lakói memorandumban követelik a hatóságoktól, hogy távolítsák el a nyil­vános illemhely falára néhány évvel ezelőtt — a falu lelkészének javasla­tára — fölszerelt emlék­táblát, amelynek szövege a következő: »Isten dicső­ségére és az emberek szolgálatára.« (AP-Die Welt) Teljesült a kívánság Feri beviharzik az aj­tón. — Apu! — kiáltja. — Mi történt? — Most már nevet­hetsz. — Miért kellene nevet­nem? — Azt mondtad reg­gel: »Ejnye, de nagyot nevetnék, ha elszakítanád az új nadrágodat is!« A nőorvosnál — Kedves asszonyom, egy örömhírt közölhetek önnel... — Bocsánat, még lány vagyok. — Igen? Hát kedves kisasszony, akkor egy nagyon kellemetlen hírt kell közölnöm önnel... Boldogtalan szerelem — Egyetlenegyszer vol­tam szerelmes életemben, s ez a szerelem is rencsétlenül végződött.sze­— Talán máshoz ment hozzá a szeretett hölgy? — Nem, hozzám! Festő a modellhez — Megengedi, mezítelenül fessem le?hogy — Nem, kérem ne... inkább hagyja magán a ruháját! A falusi lány — Mi itt falun min­dig a tyúkokkal fek­szünk le. A városi lány: — Nálunk a városban nincsenek tyúkok. ­ PINTÉR ISTVÁN:­ ­ ÉRDEMKERESZT KARDOKKAL Bár a Novara új hajó, az egyik géphiba a másikat követi. Amikor is javítják a ha­jót, amikor megérkezik a hír: Ferenc Jó­zsef 86 éves korában meghalt A trónon dédunokaöccse, IV. Károly követi. Magyar királlyá 1916. december 30-án koronázzák, s Horthy is meghívást kap a fényes ün­nepségekre, amelyek sehogyan sincsenek­­ arányban a komor, háborús időkkel. A 29 esztendős uralkodót jól ismeri Horthy. A bátyja, Horthy István — akkoriban ezre­desként a fronton van — mutatta be az akkor 14 esztendős Károly főhercegnek, akit lovagolni tanított. A kamasz Károly főherceg (még nem trónörökös, hiszen Fe­renc Ferdinánd volt a trón várományosa, akit 1914 júniusában öltek meg Szarajevó­ban, ürügyet szolgáltatva a világháború ki­robbantására) a falkavadászatok idejét rendszerint Holicson, Horthy István birto­kán töltötte. Ferenc József szárnysegédje­­ként Horthy részt vett Habsburg Károly főherceg és Zita Bourbon pármai hercegnő, vagyis az új király és királyné esküvőjén is. Pompásan fest a koronázási ünnepségen a királyi pár, annyi bizony vs. Horthy dísz­egyenruhájában, a meghívott előkelőségek sorában szemtanúja, amint Tisza István miniszterelnök — nádor nem lévén — rá­helyezi IV. Károly fejére nát. Gondolná-e a fénytől a magyar kovo­és csillogástól, az egybegyűlt hercegek,­ grófok, nagyurak előkelőségétől káprázó Horthy, hogy az új király uralkodása két esztendeig sem tart majd? S hogy nem is olyan sokára össze­csap majd IV. Károllyal a budai Vár bir­toklásáért, sőt Budaörsnél amolyan kisebb csatát is vívnak csapataik? A sorhajókapi­tány egészen a Várig kíséri az új uralko­dópárt, amely visszavonul a koronázási ün­nepségeket kipihenendő azokba a szobák­ba, ahol Horthy majd egy negyedszázadig lakik. Horthy az ünnepség után visszatér a No­­varára, amely a központi hatalmak számá­ra használhatóvá vált cattarói öbölben ál­lomásozik. A tengeri háborúban továbbra is változatlan a helyzet: az antant szoro­san elzárva tartja az otrantói szorost, be­szorítja az osztrák—magyar flottát az Ad­riára. S mivel a német tengeralattjárók a negyedik háborús év elején megkezdik korlátlan tengeralattjáró-háborút, s a né­­­met tengeralattjárók is használják a catta­rói öblöt tám­aszpontnak, az antant gyűrűjét az otrantói szoros nyakánál még szorosabbá fűzik. Az angol—francia torpedónaszádok és rombolók igen sűrűn végzik őrjáratai­kat, s alig buk­kan fel a vízben egy-egy né­met búvárhajó periszkópja, a rombolók el­árasztják vízibombáikkal, flottányi halászgőzös vontat Ezenkívül egész hosszú háló­kat, amelyek 20—40 méternyire merülnek a tengerbe, tehát olyan mélyre, amennyire a német búvárhajók alámerülhetnek. A há­lókra bombákat és riasztóberendezéseket is szerelnek, a német tengeralattjárók számá­ra szinte lehetetlen az átjutás. A flotta par­ancsnokság 1917 májusában elhatározza, hogy bármilyen nagy kockázat­tal jár, megkísérli megszaggatni az ellen­séges zónavonalat. A Novanát különleges feladatokra építették, ez a hajó­s parancs­noka, Horthy utasítást kap, hogy másik két cirkálóval, a Helgolanddal és a Saidával együtt rajtaütésszerű támadással próbál­kozzék. A terv végrehajtása sikerül, de három cirkáló és rombolócsoport útban ha­a­zafelé erős ellenséges egységekkel talál­kozik. Horthy menekülni próbál, de ehhez nem elég gyorsak a hajók, így hát a különít­mény nem térhet ki az ütközet elől. A harc során a Novarát súlyos találatok érik, és maga a sorhajókapitány is megsebesül. Az erősítésként helyszínre érkező Budapest és St. Georg segítségével sikerül csak a hajót visszavezetni a kikötőbe. Horthy sebesül­ten sem vonul vissza kabinjába, hanem hordágyon fekve is a parancsnoki marad, akárcsak Nelson Trafalgarnál. hídon Ez kell a háborús propagandagépezetnek. Meg­születik, s egyre hízik az »otrantói hősről« szóló legenda. A sebesült sorhajókapitányt — egy percig sem forgott életveszélyben — Bécsben ápol­ják. Badenban pihen, erősödik, s — fogad­ja az újságírókat, kedvtelve nyilatkozik. Arról persze hallgat, hogy az akció után néhány nappal az otrantói szoros nyaká­nál ismét összezárult az antant gyűrűje, a vállalkozás tulajdonképpen eredménytelen­nek bizonyult. A lapok szerkesztőinek Bu­dapesten pedig kapóra jön ez a történet: a magyar tengerésztiszt, aki Ferenc József környezetéhez tartozott, nem futott meg az ellenség elől, s IV. Károlytól kap kitünte­tést. A fiatal uralkodó Otrantóért a hadidí­­szítményes és kardokkal ékesített II. osztá­lyú katonai érdemkeresztet adományozza Horthynak. Igaz, Otrantóért mások jóval magasabb uralkodói elismerésben részesül­nek, például Njegován tengernagy, aki a Vaskorona érdemrend hadidíszítményes és kardokkal ékesített I. osztályát tűzheti a mellére. Horthy Bécs után Kenderesen is eltölt néhány »lábadozó hónapot", majd vissza­tér az Adriára. A »Prinz Eugen« csatahajó parancsnoka lesz, és Pólában állomásozik, amikor Cattaróban és Pólában az elégedet­len matrózok mozgolódni kezdenek. Horthy, a fiumei Tengerészeti Akadémia neveltje, saját hajóján csírájában elfojt minden mozgalmat, Cattaróban azonban nyílt lá­zadás tör ki a »St. Georg«, a »Kaiser Karl IV.« és a »Goa« nevű hadihajókon. A fel­kelők békét, demokráciát követelnek és a matrózokkal való kegyetlen bánásmód megszüntetését kívánják. A felkelés máso­dik napján a flottaparancsnokság utasítja a Pólában állomásozó erőit, hogy fussanak ki és verjék le a cattarói matrózfelkelést. A hajóegység, amely három csatahajóból, négy rombolóból és nyolc torpedónaszád­ból áll, elindul Cattaro felé. Az egység pa­rancsnoka Seidensacher ellentengernagy s — állítólag IV. Károly személyes kívánsá­gára — mellette működik külön személyes megbízottként Horthy Miklós. Seidensacher és Horthy a megbízást végrehajtják. A fel­kelést véres megtorlás követi. (Folytatjuk.) A*­********f:*t

Next