Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
XXV. évfolyam, 61. szám, Szerda, 1968. március 13. Sikeres előadásban A MIRAMDOLIMA A CSÍKI GERGELY SZÍNHÁZ kedves nőnapi ajándéka is lehetett a március 8-i bemutató : Goldoni örökzöld vígjátéka, a Mirandolina. Goldoni »az olaszok Moliere-je« szinte egyidős a XVIII. századdal. Gazdag életműve a kor, a fejlődés, a társadalom nagyszerű ismeretét tükrözi. Fölismeri: a haladás ereje, igazsága a feltörekvő polgárságé a rangkó, rop. maradi nemességgel szemben. Gyakori és kedves témája ez a társadalmi ellentét. Népi figurái nem pórok és nem lebecsült szolgák, hanem öntudatos, szókimondó alkalmazottak, dolgozó emberek. Különösen jó példa erre a szerző legismertebb és legsikerültebb vígjátéka, a Mirandolina. Ez a darab az évszázados olasz színpadi hagyomány (a vázlatos cselekményen, kötetlen szövegen és színpadi rögtönzésen alapuló stílus, commedia dell’ arte) elemeiaből szőtt művei után született. Goldoni továbbfejlesztve a hagyományost, megteremti a kötött szövegű, zárt formai elemekre épülő klasszikus olasz jellemvígjátékot. E stílus jegyében fogant a bájos, tűzről pattant firenzei fogadós lány története is. Mirandolina elbűvöli, meghódítja, Híjára csavarja Hosszú harc árán a férfiakat. — erről szól a darab — még magát a goromba, nőgyűlölő Ripafratta lovagot is magába bolondítja, hogy — végül alaposan megleckéztesse. Közben jellegzetes figurák, élesen megrajzolt jellemek egész sora lép a színre. Lényük magvas, realista humora táplálja, szövi át a fordulatos cselekményt, és a mű kedvesen emberi, de mély és határozott társadalomkritikai mondaniWallinger Endrer valója élteti ma is ezt a vígjátékot. RÉVAI JÓZSEF FORDÍTÁSÁBAN egy sikeres rendezés — Zsámbéki Gábor főiskolai hallgató diplomamunkája — teszi igazán élvezetessé munkra Goldoni művét, szóló stílusérzékkel, karakterábrázoló igénnyel állítja színpadra ezt a vígjátékot a rendező. Gondosan ügyel arra, hogy figyelmünk a hősnőre irányuljon, de ügyel az arányokra is. Egyszerűségre, jellemkomikum valósághű tolamácsolására törekszik — sikeresen. Figurái jellegzetes típusok, anélkül, hogy bármelyik túlhangsúlyozott lenne. Együtt pedig jól összehangolt részei a produkció egészének. Mindjárt a bevezetőben érzékeljük: a kritika éle az arisztokrácia felé vág. Rajtuk kacagunk a furfangos, eszes fogadóslány mesterkedése nyomán. Mirandolina merész vállalkozását kitűnő rendezői ötlet indítja el. A lovag szobájában pisztolyait tisztítja. A fogadóslány fölkeresi és nőiessége valamennyi fegyverét latba veti, hogy meghódítsa. Beszélgetés közben nekiáll segíteni. Gesztusaikban egymásra emelgetik a kezükben levő pisztolyt... Indul, és lendületes tempóban folytatódik a »szívpárbaj". Van feszültsége, bája, és mindvégig élvezetes a humora ennek a játéknak, és ez az előadás legfőbb jellemzője. A szövegkönyvben egymást érik a szereplők gondolatait kifejező mondatok, amiket tudatosan nem a partnerhez intéznek. Ezek a »(félre)«jelzésű szövegrészek nagyszerűen illeszkednek a dialógusokhoz. Vagy a közönséghez szólnak, vagy töretlenül, belső monológszerűen hangzanak el, így nem hatnak régiesnek. A befejezés utáni kis rögtönzés kedves ötlet volt. Ügy érezistük, néma tiszteletadás ez a szerzőnek a commedia dell’ arte stílusában .. . A KIEGYENLÍTETT ELŐADÁSBAN a jól összefogott szereplőgárda valamennyi tagja partnere a másiknak. A címszerepet Tímár Éva játssza szellemesen és közvetlen egyszerűséggel. Valamennyi szituációban otthonos. Akár hódítani, akár tetszeni akar, csakúgy, mint vidáman, megszeppentem vagy ha győzelmén ujjong — mindenütt: nő. Az, aki a szerző az örökifjú Mirandolirának álmodott meg. Partnere a lovag szerepében, Csíkos, Gábor is azonosul feladatával. Hiteles, érdekes figurát teremt, ahogyan fokozatosan átalakul szenvedélyes, tomboló, majd alázatos szerelmessé. Orgánuma, remek színpadi mozgása külön figyelemre méltó Máriáss József őrgrófja szintén kiemelkedő alakítás. Játéka visszafogott, nincs egyetlen fölös gesztusa vagy fintora. Ottléte azonban minőm szituációban szívderítő, őszintén kacagtató. Kedvesen, hangulatosan komédiázik a két színésznő szerepében Telessy Györgyi és Szabó Ildikó, Kengyel János grófja, Varga Tibor pincérje halványabb, de bizonyos helyzetekben jól illeszkedik az ő játékuk is az együtteséhez. Villanásnyi epizódszerepében Tóth Béla egyegy pillanata emlékezetes. Kangmár András díszletei, Poós Éva jelmezei szépek, kifejezőért A MIRANDOLINA bemutatója az évad eddigi legszínvonalasabb előadása volt I „MINDENKOR ELSŐ A ..." A garázs előtt beszélgetnek. Ünneplőt öltöttek a mai kis ünnepségre. Most is a gépkocsi körül forog a szó. Pillanatok alatt gyűrűt fonnak a motor köré, s már meg is indul a szakmai tapasztalatcsere. Minden apróságot megjegyeznek: ki tudja, tán éppen ezek az észrevételek segítenek majd valahol az országúton a gépkocsivezetőnek. Rövid idő múlva még sok szó esett a továbbképzésről s egy sor fontos tennivalóról. A Somogy megyei Pártbizottság gépkocsivezetőinek múlt évi munkáját értékelte Hornyik István gépkocsielőadó. Beszámolójából kicsengett, hogy elégedettek a gépkocsivezetőkkel: úgy dolgoztak, ahogy azt elvárták tőlük. Hogy csak egyetlen adatot említsünk: a múlt évben egyetlen balesetük sem volt a pártbizottság gépkocsivezetőinek. Tizenhárman közülük ötszázezer kilométert vezettek már baleset nélkül. Eredményesen takarékoskodnak, s megszerezték a szocialista üzem címet. Egyébként négy szocialista brigádjuk van, a legrégibb, a Vörös Csillag immár negyedszer kapta meg a szocialista címet. Az ünnepségen Hornyik elvtárs hét gépkocsivezetőnek — Nagy Sándornak, Sági Tibornak, Bíró Jánosnak, Kovács Lászlónak, Orbán Ferencnek, Takács Gyulának és Kása Istvánnak — átnyújtotta a kiváló dolgozó-jelvényt. Sági Tibor nevét már másodszor halljuk a kiemelkedő teljesítményű dolgozók sorában, egyszer mint a Vörös Csillag brigád vezetőjét, második alkalommal pedig mint kiváló dolgozót. Ha jellemezni kívánjuk, e két jelző illik rá tán a legjobban: szerény és szolgálatkcsi. Azt szokták mondani, hogy egy vidéki út sikeréhez sokban hozzájárulhat a gépkocsivezető is. Ennek igazát mi is alátámasztjuk, akik már sokszor kaptunk Sági Tibortól is segítséget. • Mindenkor első az utas, a gépkocsivezetőnek legfontosabb dolga, hogy a kocsiban ülők munkáját elősegítse. Persze, az sem közömbös, hogy a kocsi esztétikailag is kifogástalan legyen, s a motor se hagyja cserben a vezetőjét. Sági elvtárs tizenegy éve vezeti a pártbizottság gépkocsijait, az egyik legjobb gépkocsivezetőnek , tartják. Műszaki felkészültségét nem tartja elegendőnek, most végzi a gépipari technikum második osztályát. — Hogy a brigádunk szép eredményeket ért el, annak egy a titka: mindnyájan tudjuk, igen felelősségteljes munkát látunk el... Egy kicsit mindig elszomorító, ha egy közösségből valaki elbúcsúzik, nyugalomba vonul. Így történt ez most is, amikor Biczó Péter osztályvezető és Hornyik István átnyújtotta a pártbizottság ajándékát Klikk Józsefnek, aki a héten a nyugdíjasok táborába lép. — Huszonkét évig dolgoztam a pártbizottságon, voltam gépkocsivezető, az utolsó hat évben pedig portás. Tudtam, hogy előbb-utóbb elérkezik majd ez az idő, most azonban úgy érzem, nagyon nehéz lesz megválni a munkahelyemtől. Ha lehet, azért sokat bejárok majd ide ... Pintér Dezső Sági Tibor átveszi Biczó elvtárstól a Vörös Csillag brigádnak járó oklevelet és bronzplakettet. A felirat Tiptree angliai község lakói memorandumban követelik a hatóságoktól, hogy távolítsák el a nyilvános illemhely falára néhány évvel ezelőtt — a falu lelkészének javaslatára — fölszerelt emléktáblát, amelynek szövege a következő: »Isten dicsőségére és az emberek szolgálatára.« (AP-Die Welt) Teljesült a kívánság Feri beviharzik az ajtón. — Apu! — kiáltja. — Mi történt? — Most már nevethetsz. — Miért kellene nevetnem? — Azt mondtad reggel: »Ejnye, de nagyot nevetnék, ha elszakítanád az új nadrágodat is!« A nőorvosnál — Kedves asszonyom, egy örömhírt közölhetek önnel... — Bocsánat, még lány vagyok. — Igen? Hát kedves kisasszony, akkor egy nagyon kellemetlen hírt kell közölnöm önnel... Boldogtalan szerelem — Egyetlenegyszer voltam szerelmes életemben, s ez a szerelem is rencsétlenül végződött.sze— Talán máshoz ment hozzá a szeretett hölgy? — Nem, hozzám! Festő a modellhez — Megengedi, mezítelenül fessem le?hogy — Nem, kérem ne... inkább hagyja magán a ruháját! A falusi lány — Mi itt falun mindig a tyúkokkal fekszünk le. A városi lány: — Nálunk a városban nincsenek tyúkok. PINTÉR ISTVÁN: ÉRDEMKERESZT KARDOKKAL Bár a Novara új hajó, az egyik géphiba a másikat követi. Amikor is javítják a hajót, amikor megérkezik a hír: Ferenc József 86 éves korában meghalt A trónon dédunokaöccse, IV. Károly követi. Magyar királlyá 1916. december 30-án koronázzák, s Horthy is meghívást kap a fényes ünnepségekre, amelyek sehogyan sincsenek arányban a komor, háborús időkkel. A 29 esztendős uralkodót jól ismeri Horthy. A bátyja, Horthy István — akkoriban ezredesként a fronton van — mutatta be az akkor 14 esztendős Károly főhercegnek, akit lovagolni tanított. A kamasz Károly főherceg (még nem trónörökös, hiszen Ferenc Ferdinánd volt a trón várományosa, akit 1914 júniusában öltek meg Szarajevóban, ürügyet szolgáltatva a világháború kirobbantására) a falkavadászatok idejét rendszerint Holicson, Horthy István birtokán töltötte. Ferenc József szárnysegédjeként Horthy részt vett Habsburg Károly főherceg és Zita Bourbon pármai hercegnő, vagyis az új király és királyné esküvőjén is. Pompásan fest a koronázási ünnepségen a királyi pár, annyi bizony vs. Horthy díszegyenruhájában, a meghívott előkelőségek sorában szemtanúja, amint Tisza István miniszterelnök — nádor nem lévén — ráhelyezi IV. Károly fejére nát. Gondolná-e a fénytől a magyar kovoés csillogástól, az egybegyűlt hercegek, grófok, nagyurak előkelőségétől káprázó Horthy, hogy az új király uralkodása két esztendeig sem tart majd? S hogy nem is olyan sokára összecsap majd IV. Károllyal a budai Vár birtoklásáért, sőt Budaörsnél amolyan kisebb csatát is vívnak csapataik? A sorhajókapitány egészen a Várig kíséri az új uralkodópárt, amely visszavonul a koronázási ünnepségeket kipihenendő azokba a szobákba, ahol Horthy majd egy negyedszázadig lakik. Horthy az ünnepség után visszatér a Novarára, amely a központi hatalmak számára használhatóvá vált cattarói öbölben állomásozik. A tengeri háborúban továbbra is változatlan a helyzet: az antant szorosan elzárva tartja az otrantói szorost, beszorítja az osztrák—magyar flottát az Adriára. S mivel a német tengeralattjárók a negyedik háborús év elején megkezdik korlátlan tengeralattjáró-háborút, s a német tengeralattjárók is használják a cattarói öblöt támaszpontnak, az antant gyűrűjét az otrantói szoros nyakánál még szorosabbá fűzik. Az angol—francia torpedónaszádok és rombolók igen sűrűn végzik őrjárataikat, s alig bukkan fel a vízben egy-egy német búvárhajó periszkópja, a rombolók elárasztják vízibombáikkal, flottányi halászgőzös vontat Ezenkívül egész hosszú hálókat, amelyek 20—40 méternyire merülnek a tengerbe, tehát olyan mélyre, amennyire a német búvárhajók alámerülhetnek. A hálókra bombákat és riasztóberendezéseket is szerelnek, a német tengeralattjárók számára szinte lehetetlen az átjutás. A flotta parancsnokság 1917 májusában elhatározza, hogy bármilyen nagy kockázattal jár, megkísérli megszaggatni az ellenséges zónavonalat. A Novanát különleges feladatokra építették, ez a hajós parancsnoka, Horthy utasítást kap, hogy másik két cirkálóval, a Helgolanddal és a Saidával együtt rajtaütésszerű támadással próbálkozzék. A terv végrehajtása sikerül, de három cirkáló és rombolócsoport útban haazafelé erős ellenséges egységekkel találkozik. Horthy menekülni próbál, de ehhez nem elég gyorsak a hajók, így hát a különítmény nem térhet ki az ütközet elől. A harc során a Novarát súlyos találatok érik, és maga a sorhajókapitány is megsebesül. Az erősítésként helyszínre érkező Budapest és St. Georg segítségével sikerül csak a hajót visszavezetni a kikötőbe. Horthy sebesülten sem vonul vissza kabinjába, hanem hordágyon fekve is a parancsnoki marad, akárcsak Nelson Trafalgarnál. hídon Ez kell a háborús propagandagépezetnek. Megszületik, s egyre hízik az »otrantói hősről« szóló legenda. A sebesült sorhajókapitányt — egy percig sem forgott életveszélyben — Bécsben ápolják. Badenban pihen, erősödik, s — fogadja az újságírókat, kedvtelve nyilatkozik. Arról persze hallgat, hogy az akció után néhány nappal az otrantói szoros nyakánál ismét összezárult az antant gyűrűje, a vállalkozás tulajdonképpen eredménytelennek bizonyult. A lapok szerkesztőinek Budapesten pedig kapóra jön ez a történet: a magyar tengerésztiszt, aki Ferenc József környezetéhez tartozott, nem futott meg az ellenség elől, s IV. Károlytól kap kitüntetést. A fiatal uralkodó Otrantóért a hadidíszítményes és kardokkal ékesített II. osztályú katonai érdemkeresztet adományozza Horthynak. Igaz, Otrantóért mások jóval magasabb uralkodói elismerésben részesülnek, például Njegován tengernagy, aki a Vaskorona érdemrend hadidíszítményes és kardokkal ékesített I. osztályát tűzheti a mellére. Horthy Bécs után Kenderesen is eltölt néhány »lábadozó hónapot", majd visszatér az Adriára. A »Prinz Eugen« csatahajó parancsnoka lesz, és Pólában állomásozik, amikor Cattaróban és Pólában az elégedetlen matrózok mozgolódni kezdenek. Horthy, a fiumei Tengerészeti Akadémia neveltje, saját hajóján csírájában elfojt minden mozgalmat, Cattaróban azonban nyílt lázadás tör ki a »St. Georg«, a »Kaiser Karl IV.« és a »Goa« nevű hadihajókon. A felkelők békét, demokráciát követelnek és a matrózokkal való kegyetlen bánásmód megszüntetését kívánják. A felkelés második napján a flottaparancsnokság utasítja a Pólában állomásozó erőit, hogy fussanak ki és verjék le a cattarói matrózfelkelést. A hajóegység, amely három csatahajóból, négy rombolóból és nyolc torpedónaszádból áll, elindul Cattaro felé. Az egység parancsnoka Seidensacher ellentengernagy s — állítólag IV. Károly személyes kívánságára — mellette működik külön személyes megbízottként Horthy Miklós. Seidensacher és Horthy a megbízást végrehajtják. A felkelést véres megtorlás követi. (Folytatjuk.) A*********f:*t