Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM. Ára: 70 fiLLér KEDD, 1968. JÜLIUS 2. AZ MSZMr» MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hétfőn 57 aláírás került az atomsorompó-szerződésre Moszkvában megkezdődött a nukleáris fegyverek továbbterjedését megakadályozó szerződés aláírása. Országa nevében elsőként Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter látta kézjegyével a szerződést. Utába aláírta Llewellyn B. Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, majd Sir Goeffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete is. Az ünnepélyes aláíráson megjelent és beszédet mondott Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Beszédében a többi között kijelentette: — A szovjet kormány fontos jelentőséget tulajdonít az atomsorompó-egyezmény tételeinek, amelyek a részvevőket arra kötelezik, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentését és a nukleáris leszerelést célzó hatékony intézkedésekről. Ezért a szovjet kormány döntést hozott és az összes kormányokhoz felhívást intézett fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó egyes halaszthatatlan intézkedésekről. Ezek között van a nukleáris fegyver alkalmazásának betiltása, a nukleáris fegyver gyártásának megszüntetése, tartalékainak csökkentése és felszámolása, a stratégiai fegyverek célba juttatását szolgáló eszközök korlátozása és azt követően a csökkentése, valamint más intézkedések. E felhívásnak a szovjet kormány rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít, minthogy annak célja a béke erősítése. A szovjet kormány által javasolt leszerelési intézkedések egyidejű vagy szakaszonkénti megvalósítása komoly hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a leszerelés problémájának gyökeres megoldásáért folyik. Engedjék meg kifejezésre juttatni reményemet, hogy felhívásunkat a szükséges figyelemmel fogják megvizsgálni a világ országainak kormányai, s hogy e felhívás sokoldalú és konstruktív vita tárgyává lesz a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságban, amely a közeljövőben felújítja munkáját. Reméljük, hogy ennek következtében lehetővé válik konkrét eredmények elérése a leszerelés területén. Ezt várja a világ minden népe — mondotta befejezésül Koszigin, nek mind a nukleáris fegyverek célba juttatására szolgáló stratégiai rendszerek, mind pedig a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerek korlátozásáról és csökkentéséről. Ugyanezzel a szöveggel közölte a hírt a TASZSZ hírügynökség is. A tárgyalások időpontjában és színhelyében még nem született megállapodás a két fél között — mondották a Fehér Házban. Nem ismeretes még az azon részt vevő küldöttségek összetétele, sem pedig az, hogy a megbeszélések a genfi leszerelési értekezlet keretében vagy azon kívül folynak majd. Az NSZK egyelőre nem írja alá Günter Diehl, a bonni kormány szóvivője hétfőn sajtóértekezleten jelentette be, hogy kormánya egyelőre nem írja alá az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. A hangoztatta: »A Német szóvivő Szövetségi Köztársaság kormánya üdvözli az atomsorompó célkitűzéseit A kormánynak azonban huzamosabb idő kell a szerződés tanulmányozására“. Péter János Moszkvában Hétfőn a moszkvai Kremlben aláírta az atomsorompószerződést Péter János magyar, Ivan Basev bolgár, Jiri Hajek csehszlovák külügyminiszter, Jozef Winiewicz lengyel ideiglenes külügyminiszter, Csimmiddorzs mongol külügyminiszter-helyettes, Otto Winter, az NDK és Manescu, Románia külügyminisztere. Rajtuk kívül a szerződést kézjegyével látta el Frank Aikenes ír miniszterelnök-helyettes külügyminiszter. A szerződést aláírta Ausztria, Finnország, Tunézia, Szenegál, Dánia, Izland, Görögország, Laosz, Libanon, Nepál, Ceylon, Irak, Nigéria, Norvégia, Csád, Szomáli és az EAK nagykövete, Szíria, Afganisztán, Ghána, Marokkó és Ciprus ideiglenes ügyvivője. A szerződést hétfőn 36 állam képviselői írták alá. Aláírás Londonban A londoni Lancaster Houseban hétfőn 11 órakor Michael Stewart brit külügyminiszter, Mihail Szmirnovszkij szovjet és David Bruce amerikai nagykövet, majd húsz ország misszióvezetője, köztük Varsányi György magyar ideiglenes ügyvivő aláírta az atomsorompószerződést. Az ünnepélyes aláírás után Harold Wilson brit miniszterelnök mondott beszédet. Történelmi ténynek nevezte a szerződést, amely a fegyverkezés ellenőrzésében és a leszerelésben mindeddig a legfontosabb intézkedés. Wilson rámutatott, hogy e szerződés nem csupán két vagy három ország érdeme, hanem azért jött létre, mert tükrözi és szentesíti az emberiség egyetemes vágyát a békére és biztonságra. Végül ígéretet tett, hogy a brit kormány újult bizakodással és reménnyel fog munkálkodni a leszerelés további sikeréért. Wilson után Szmirnovszkij szovjet nagykövet rövid beszédében felsorolta Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn délelőtt tett javaslatait. David Bruce amerikai nagykövet után Stewart külügyminiszter kétségét nyilvánította a leszereléshez vezető további lépések megvizsgálására. Washington: tárgyalások a rakétakorlátozásokról Hétfőn Washingtonban és Moszkvában hivatalosan bejelentették: megegyezés jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között arról, hogy tárgyalásokat kezdenek a rakétafegyverkezési verseny korlátozásáról. Washingtonban, ahol 57 ország képviselői írták alá — köztük Józan Sándor, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségének ideiglenes ügyvivője — hétfőn az atomsorompó-szerződést. Johnson közölte: »Megegyezés jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között arról, hogy a legközelebbi jövőben megbeszéléseket kezde Amerikai provokáció Kambodzsa ellen Hivatalos kambodzsai bejelentés szerint amerikai és délvietnami helikopterek szombaton behatoltak a Kambodzsai Királyság légiterébe, majd Ngong helység körzetében géppuskázták a rizsföldeken dolgozó parasztokat. A barbár támadás következtében életét vesztettte tizenkét földműves, közöttük három asszony, továbbá hét személy megsebesült, négy súlyosan. A Kambodzsában szolgálatot teljesítő nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjai, a diplomáciai testület képviselői és a sajtó munkatársai a helyszínen győződhettek meg az amerikaiak és a dél-vietnami kormányhadsereg háborús bűneiről. (MTI) A magyar küldöttség Tallinnban Kádár János beszélt az észt—magyar barátsági nagygyűlésen A magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével június 27-e ó óta tartózkodik a Szovjetunió- Volgográdiban tett két nap. . .M/s látogatásának befejeztével hétfőm Tallinnba utazott A tallinniak őszinte szeretettel, rokonérzéssel magyar vendégeiket fogadták A magyar, szovjet és észt zászlókkal díszített repülőtéren a gépből kiszálló Kádár Jánost és a delegáció tagjait 1. Köbin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, A. Mjuriszep, az Észt Legfelső Tanács Elnökségének elnöke és V. Klauszon, az észt minisztertanács elnöke, valamint a köztársaság több más vezető személyisége fogadta. A bensőséges után a küldöttség fogadtatás szállására hajtatott. Az ősi város lakói meleg ünneplésben részesítették a testvéri magyar nép küldötteit. Végig, amerre a magyar delegáció gépkocsisora elhaladt, ezrek integettek, éljeneztek, éltették a két nép barátságát. Délben a magyar delegáció találkozott és közvetlen hangulatú eszmecserét folytatott az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság vezetőivel. A kora délutáni órákban küldöttségünk fölkereste az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának és a városi pártbizottság újonnan épült tízemeletes, korszerű székházát, s annak tetejéről gyönyörködött a tengerparti város panorámájában. Rövid séta következett az óváros középkori hangulatot árasztó keskeny, kanyargós utcáin. Ezután a küldöttség Tallinn környékének néhány fességét tekintette meg. nevezeTisztelgett az 1918-as balti-tengeri "jégcsata" hős matrózainak és katonáinak emlékét hirdető obeliszk előtt. A magyar párt- és kormányküldöttség délután a Kalev sportcsarnokban észt—magyar barátsági nagygyűlésen vett részt. A csarnokot zsúfolásig megtöltötték a tallinni gyárak, üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói, akik őszinte szeretettel köszöntötték az elnökségben helyet foglaló magyar vendégeket. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János, a magyar delegáció vezetője lépett a mikrofonhoz. Hazaérkezett Losonczi Pál Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfő délben — kíséretével együtt — hazaérkezett Berlinből, ahol részt vett Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkára 75. születésnapja első alkalmából rendezett ünnepségen. A Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál fogadtatására megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Ott volt Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Befejeződtek a törzskari gyakorlatok Csehszlovákia területén vasárnap délben a terveknek megfelelően befejeződtek a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek törzskari gyakorlatai. A gyakorlataikat Ivan Jakubovszkij marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka irányította. Amint azt Cepichy vezérőrnagy, a gyakorlatok szóvivője közölte, a gyakorlatok eredményeit július 2-án vagy 3-án sajtóértekezleten ismertetik. (MTI) A mernyel Március 15. Tsz-ben másodszor kaszálják a lucernát. A tíz hoH lucernát két gép vágta le. Bálázás után a termést a majorba szállítják. A második vágás is átlag 10 mázsát hozott holdanként. KÁDÁR JÁNOS: a Közös az eszme, közös a cél, szocializmus,a kommunizmus és a béke Kedves elvtársak! Észt barátaink! Testvéri érzéssel és szándékkal jöttünk a nagy szovjet földre. Küldöttségünk látogatásának célja, hogy közelebbről megismerjük a kommunizmust építő szovjet nép hatalmas alkotómunkájának újabb eredményeit, tovább fejlesszük pártjaink, országaink együttműködését, még erősebbé, még megbonthatatlanabbá tegyük a magyar—szovjet barátságot. A magyarok és az észtek egyaránt a finn-ugor népek családjához tartoznak, peinket a közös származás, nea rokonság szálai és máig élő emlékei is összekapcsolják. Még abban is sok a hasonlóság, hogy népeink az elmúlt évszázadokban sokáig harcoltak idegen elnyomók ellen, míg végül is győztek és a szocializmus építésének útjára léptek. Nagyszerű az, hogy ősi kapcsolataink napjainkban új, erős kötelékkel bővültek. Az észt és a magyar nép ma valóban és igazán testvér, mert egy úton jár, vállt vállnak vetve együtt harcol, mert közös a népeinket vezérlő eszme, közös a cél: a szocializmus, a kommunizmus és a béke. Aivatalos magyar párt- és kormányküldöttség most először jár itt, de az észt—magyar kapcsolatok már az élet sok területén kibontakoztak és fejlődnek. Ismerjük az észt munkásosztály, a dolgozó nép hősi harcát, amelyet kommunista pártja vezetésével a szocialista forradalom győzelméért, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság megteremtéséért vívott. Tudjuk, hogy hősiesen küzdöttek a fasiszta megszállók ellen, a szabadságért. Nagy áldozatokkal járt a köztársaság újjáépítése, hiszen a háború alatt az ipari üzemek 45 százaléka, a lakóházak több mint fele elpusztult. A nép hősi harcát, nagyszerű helytállását bizonyítja az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságnak adományozott magas kitüntetés, a Lenin-rend is. Engedjék meg, hogy mi gratuláljunk nagyszerű eredítményeikhez és új sikereket kívánjunk a kommunista építésben testvérünknek, az észt népnek. Hazánkat a hitlerista iga alól a Szovjetunió szabadította fel, s ennek nyomán született meg nálunk is a munkáshatalom, amely végérvényesen megszabadította népünket a kapitalizmus rabságától. Pártunk, munkásosztályunk forradalmi harca, népünk szorgalmas munkája mellett a Szovjetunió szolidaritásának, állandó és önzetlen támogatásának köszönhetjük, hogy ma a magyar nép szocialista terveinek megvalósításán munkálkodhat és bizakodva tekinthet a jövőbe. A felszabadulást követően munkásosztályunk 1956-ban a nemzetközi kivívta, munkásosztály internacionalista támogatásával az ellenforradalmi támadással szemben megvédte, s azt követően megszilárdította hatalmát. Pártunk eszmei és politikai harcban győzte le a dogmatizmust, a revizionizmust, a szocialistaellenes politikai áramlatokat. Államunk a hatalom eszközeivel számolt le azokkal, akik erőszakkal támadtak szocialista rendünk ellen. Pártunk elvi szilárdsága munkásosztályunk, népünk politikai harca biztosította, hogy az ország tovább haladjon a szocializmus építésének útján. Az utóbbi tíz évben ipari termelésünk megkétszereződött, mezőgazdaságunk termelése 25 százalékkal növekedett, jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala, kultúrája, és közben sikerrel megoldottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy feladatát is. Állami és társadalmi rendünk ma szilárd, a dolgozó tömegek öntudatára, bizalmára és hazaszeretetére épül. Pártunk és népünk méltónak bizonyult a támogatásra, helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság becsületét a haladó világ előtt. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveihez hűen, internacionalista szellemben dolgozik, következetes bel- és külpolitikai irányítást biztosítva forradalmi párthoz méltóan törekszik a fejlődés új kérdéseinek helyes megoldására. Pártunk (Folytatás a 2. oldalon) «■ m Állami és társadalmi rendünk szilárd