Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

XXV. évfolyam, 278. szám, Szerda, 19H8. november 27. „HANDABASA" avagy a jóízű kacagás titkai ZINVONALAS, IRODALMI RANGÚ biedermeier komédia — cinkos ránk — hunyoritással: játsszunk és neves­sünk végre egy jóízűt, együtt — mi, a színház és közönsége. Egy lélegzetre így summázhat­nánk azt, amit legutóbb egy igazán kellemes színházi esti élményével magunkban érezhet­tünk. De úgy is fogalmazhatnánk: a »Handabasa« a művészi és a jó közönségsiker szerencsés ta­lálkozása. A darab szerzőjét nem kell bemu­tatnunk. Görgey Gábor három egész estés mű­ve közül kettőt Kaposváron állítottak szín­padra. Házi szer­ző, aki — jó órában mondtam — a két év előtti Rokokó háború kirobbanó szakmai, erkölcsi-művészi sikere mellé ezúttal a közönség szívét is meghódította. És nem is akármivel. A darab — teljes címén Handabasa avagy A fátyol titkai — zenés komédia Vörösmarty Mihály művei alapján. Születését, a szerző és a rendező nyilatkozataiból, szándékát Vörös­marty ironikus mottójából (­"Kinek nyavalyás az hasa, jó annak az handabasa«) már ismer­jük. A “fej-, gyomor-, jellem- és kedély­­purgálás** vidám csodaszere tehát “az handa­basa«, amellyel a szerzők hatni akarnak ránk is. Nem direkt módon, ám annál több szóra­koztató, kacagtató szándékkal. A bemutató meggyőzött, hogy nem egy el­felejtett Vörösmart­y-mű (A fátyol titkai) le­­porolásáról van szó. Görgey kitűnő érzékkel kiemeli és felhasználja az eredeti mű vala­mennyi értékét. Ám elhagyja mindazt belőle, ami abban elviselhetetlenül terjengős, fölösle­ges, élvezhetetlen. Ugyan­akkor új helyzeteket motív­umokat teremt (pl. a nyelvújító veterá­nok üde színfoltját), átszövi a darabot beat­zenes dalszövegekkel, s mindezt egységes­arányos szerkezettel építi föl egésszé. Lénye­gében új magyar zenés darabot tár a közön­ség elé, amelyben a játékosság dominál. Kü­lönösen szövegében, amely konkrétan 1830-ra, az eredeti mű helyzeteire utal; gondolatiságá­ban és finoman archaizáló megjelenési formá­jában viszont ugyanakkor élvezetesen szól a jelenhez, nekünk: Három unatkozó fiatalem­ber fogadásból nősülni készül. A két lány ala­posan megleckézteti őket, közben sorát ejtik annak is például, hogy a zsabós-kacifántos öl­tözetű ifjoncok divatmajmolásán elverjék a port. Mindez elbűvölő, franciásan könnyed hu­morral átszőve pereg le előttünk, miközben kinek-kinak molieri, shakespeare-i hangulat­­emlékei támadhatnak vagy éppen a Kérők vagy a Csongor és Tünde egyik-másik figurá­ját csillanthatja fel a “Handabasa". Számos jel és jelzés — a díszletek, a kosztümök, a korhű környezethez belogatet­t mikrofonok, a felcsendülő dalok; egy-egy kitűnő poén­ ötlet — megannyi kedves kikacsintás a darabból s nézőkre: játsszunk és kacagjunk — olykor ma­gunkon is... A darabnak mellesleg ez a vo­nala nem­ mélyebb, lényegi alkotóelem. Ott érezzük, de nem direkt módon, s a komikum forrásai is az enyhe irónia határain belül ma­radnak. A kitűnő összhang­, az előadás igazi já­tékossága, az elmélyült színészvezetés a ren­dező — egyben dramaturg — Sándor János tehetségét dicséri. Tempója lendületes, néha túlságosan is. Szellemes, dinamikus a mozgás­kompozíció. Értékeiből a szerepértelmezések színeire és árnyalataira külön is érdemes fi­gyelnünk. Nagyszerű elgondolás a mikrofonok szerepe, alkalmazása a színpadon. Technikai probléma, hogy ez nem okozhatott maradékta­lan élvezeteit. Az elektroakusztikai hatások alatt, a zene gyakran összemosódott, és az éne­kes szövegeken is ak­ad csiszolnivaló még jócs­kán. Stark Tibor zenéje hatásosan illeszkedik a darab hangulatához. Jó értékes beatmuzsika ez, sok-sok lírai elemmel, friss, pergő ritmus­sal. Fő értéke az érzelmesség nélküli invenció, az igényesség, a stílus szokványain való túl­­tekintés. Ha szabad így fogalmazni: jövőbe — talán egy zenés színpadi stílus jövőjébe — tekintés. Rónai Nándor vezénylésével a Scam­­polo-együttes tolmácsolta Stark Tibor zenéjét. Langmár András ötletes díszletei — a »hor­golt« zöldövezet; a stilizált környezet, aho­gyan két szereplő »magára húzza« szobájuk falait s előtűnik az utcakép stb. — alkotójuk eddigi legjobb műveit is felülmúlják. Poós Éva hangulatos, szellemes kosztümöket tervezett. A SZEREPLŐKRŐL, EZÚTTAL KIVÉ­TEL NÉLKÜL CSAK JÓT mondha­tunk. Demeter Hedvigé volt az egyik leghálásabb feladat. Felszabadultan komédiá­­zot­t, árnyalt finomsággal érzékeltetve a ko­mikus figura, a hiszékeny vénlány emberi el­­esett­ségét is. Ezt a rendezés is finoman hang­súlyozta. Például Telessy Györgyi hirtelen tó­­nusváltásával, mikor hazakíséri a teljesen »be­­zsongatott« Katicát. Telessy üde humorával, természetes apró fintoraival, lényének bájos könnyedségével teremtette meg Lidi, a szoba­lány emlékezetes figuráját. Tímár Éva ele­ganciát­, szépséget sugárzó alakítása csakúgy, mint Csíkos Gábor, Dánffy Sándor és Koltay Róbert (a három lézengő ifjú), illetve Forró Pál (hősszerelmes) és Lengyel János (tábla­­bíró) produkciója keltette életre teljességében ezt a jóízű beatzenés komédiát. Wallinger Endre Bargfi eg­yüttlét vidám po­hárcsengése köszöntötte hét­főn este kulturális kapcsola­taink egy újabb állomását Csiky Gergely Színház klubjá­­­ban. Vendégek — a varasdi színház társulata — és vendég­látóik ültek a fehér asztalnál. Ott­ voltak Varasd város ve­zetői és többen Somogy ve­zetői közül is. A találkozó előtt a vendég együttes színhá­zi produkciójának tapsolt me­gyénk délszláv falvainak kö­zönsége, színházunk néző­terén. Tito Brezovackinak, a horvát irodalom egyik legjele­sebb XVIII. századi költőjé­nek harsányan eredeti népi komédiáját, a Garabonciás diákot mutatták be nagy si­kerrel. Ezt követte a kölcsönös ajándékcsere és üdvözlés ked­ves szokása, majd a baráti ta­lálkozó. Számomra az megragadó mindebben, ami a jövőbe mu­tat, ami ígéretes a két város kapcsolatában. Varasd alig harmincötezer lelkes, de nagy múltú város. Ősi falai, műem­lékei a magyar és a horvát nép közös történelmi hagyo­mányait, emlékeit őrzik. A városnak már a XVIII. szá­zadtól gimnáziuma volt, zene­iskolájuk most 140, könyvtá­ruk és a városi olvasókör 130, színházépületük öt év múlva 100 éves. A második világhá­borúban partizánok színháza volt ez. a felszabadulás óta ál­landó színtársulat működik Vgeasdon 4 színház névadó­ja Aucnis­ Cesarec kommunis­ta ellenálló, neves író és pubb­licista; a negyvenes évek ele­jén usztasák végezték ki. Mennyi közös vonás, mennyi érdekes új fölfedezés e két város. Varasd és Kaposvár múltjában! Mennyire jó len­ne közelebb jutnunk barát­ságban, megismerésben, kö­zös törekvéseinkben, egy­máshoz! Ez a gondolat, ez a kíván­ság maradt bennün­k a talál­kozás, a pohárköszöntők után. A mielőbbi újabb találko­zás reményében. tm. a Ajándékcsere a két színház vezetői között. “Táncok - csokorban A Somogy Táncegyüttes jubileumi műsora Húszéves a Somogy Tánc­együttes. A Somogy megyei Népi Együttesből fakadt ki, s mint bimbó, szemünk előtt feslett megyénk szép virágá­vá. Az előd 1935-ben a Szo­cialista kultúráért kitüntetés­ben részesült s rá négy évre. 1959-ben már önállóan kezd dolgozni a Somogy Tánc­együttes. A Lati­nka Sándor Megyei Művelődési Ház adott otthonit a fejlődő csoportnak, melynek évről évre előadásra futja erejéből. 25—30 Si­kereik elsősorban megyénk­­hez fűződnek, Balatonföldvár­­hoz, a népi táncosok feszti­váljához, az itthoni fellépé­sekhez, de sikerrel mutatkoz­tak be Zalaegerszegen, a gö­cseji napokon is, Szekszárdon, Badacsonyban, Budapesten, 1908-ban a Ki mit tud? me­gyei döntő győztese a Somogy Táncegyüttes. Két ízben jár­tak külföldön, sikerükről ol­vashattunk a vendéglátók új­ságjaiban is. Az együttes kiveszi a részét a megye népműveléséből is, munkásszállásokra látogat el, a megye falvaiban, üdülőhe­lyeken lép föl rendszeresen. Az együttes mostani zenekara Geibinger Sándor vezetésével 1966 óta látja el a kísérősze­­repet, a műsorokban önálló számokkal is fellép. A tánc­kar vezetője Hász Mihály, művészeti vezetője és a tánc­kar koreográfusa Vida József. A művelődésügyi miniszter a húszéves jubileum mából Kiváló együttes alkal­cím­mel tüntette ki nemrégiben a Somogy Táncegyüttest A ju­bileumot és a kitüntetést tánccal ünnepelte meg az együttes, önálló esten tarta be az elmúlt évek mű­leg­sikeresebb számait Táncok — csokorban, a csokor pántlikája a miniszteri szép ki­tüntetés, a Kiváló együttes cím. A Somogy Táncegyüttes el­sődleges feladatának — ez a műsorukban is tekinti meg­nyilvánult — a táncokban oly gazdag ország területeiről összegyűjteni a kincseket, és ezeket bemutatni. Szatmár, Sárköz táncmotívumai kerülnek a buzsálü mellé, így Osztrák tánccal, a Négy dél­i szláv tánccal azt hirdeti az együttes, hogy a kultúrák nem szétválasztják a népeket, ha­nem szorosra fűzik kapcsola­taikat. A széksorokból fel-felhang­zó taps azt bizonyítja, van közönsége is az együttesnek. A leghálásabb mecénás, aki a legszebb ajándékkal lephe­ti meg azt, aki színpadra lép, szíve hevével, annak lá­zas ütemével, a tapssal. Tíz »nagy« számot muta­tott be az együttes, azokat, amelyekre a legbüszkébbek. A műsor összeállításakor azt is szem előtt tartották, hogy koreográfusuk munkásságát is bemutassák, az ő munkáiból válogatták a táncokat A csokorba kötött táncok szép összképet mutattak az együttesről. Nem szabad felejtenünk azt sem, hogy él­táncosok mily nagy kitartása a rejlik a táncokban, hisz ők nem hivatásosak, hanem ta­nulók,­­ dolgozó fiatalok, de tehetségük, a tánc szere­tete feledteti velük a hétköznapok fáradalmait, sikerük szívós kitartásuk­­ törvényszerű ered­ménye. A jubileumi műsorból min­denekelőtt a Botostáncot kell kiemelnünk, amely férfias erejével, »romantikájával«, játékosságával nagy élményt nyújtott, akárcsak a Buzsáki fantázia, a Virágének, ez utóbbi azért is tetszett, mert színesebbé tette a programot, melyet — meg kell monda­nunk — avatottabb szerkesz­tő, szóló- és páros táncokkal még frissebbé tehetett volna, a Geibinger Sándor vezetésével zenekar kísérő feladatán túl önállóan is szerepelt, Bar­tóknak, Biharinak állítva em­léket, a generációból ma élő zeneszerző­pedig Bárdos Lajost mutatták be. A jubileumi műsor után a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa fogadást adott a So­mogy Táncegyüttes tiszteleté­re. Dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára nyújtott át az előd­jutalmakat megyei Népi Együttes Somogy veze­tőjének, s a Somogy Tánc­­együttes vezetőjének és vala­mennyi tagjának. A fogadá­son megjelent a megyénkben tartózkodó jugoszláv szak­szervezeti küldöttség is, mely­nek vezetője a bjelováriak ajándékát adta át a jugosz­láv városban is bemutatko­zott együttesnek. Horányi Barna Jelenet a Buzsáki fantáziából. Nyert a Bohóc a falon Sikert arattak a magyar filmek a chicagói filmfesztivá­lon. A Bohóc a falon című játékfilm elnyerte a legjobb fény­képezés díját a fekete-fehér filmek kategóriájában. Második díjjal jutalmazták a rövidfilmek kategóriájában a Concer­­tissimo című magyar alkotást ZARKA SOKOIÍ OLASZ HUMOR Célzás A szülők jónak látják 14 éves gyermeküket vidéki kollégiumban elhelyezni, mondván: hadd tanuljon egy kis önállóságot a kö­lyök! Az első hét végén a kö­vetkező levelet kapják az újdonsült kollégistától: ».. . itt 370 diák lakik. Én azon­ban nagyon szeretném, ha csak 369-en lennének.« Iskolai dolgozat Feltétel: a téma tetszés szerinti, de terjedelme 200 száznál nagyobb nem lehet. Kidolgozás: »Tegnap be­festettem pirosra a kerti padot. (Ez a szó, a többi 195-öt a papám mondta, amikor ráült.) Szállodában . — Megkértem a tulajdo­nost, hogy holnap délután­ra készítse el a számlát. — De hát nem reggelre tervezte az utazást? — Dehogynem. Éppen ezért. Vendégségben A háziasszony a Gracc­­husok anyjának büszkesé­gével mutatja be fiacská­ját a barátnőknek. A kis­fiú élénk, túlságsan is az, és rövid­ időn belül sike­rül mindenki számára el­viselhetetlenné válnia. Kornélia mamáit azonban mindez nem zavarja ab­ban, hogy ne ismételgesse. — Hát nem ennivaló ez a gyerek? — Hogyne — mondja az egyik vendég. — De mondd csak, mikor szoktátok őt lefektetni? Eltűnt feleség Rossi úr a­ rendőrkapi­tányságon bejelenti felesé­ge eltűnését. —• Felügyelő úr, már 3 napja nem jött haza a fe­leségem. — Három napot mond? És csak most jut eszébe ezt bejelenteni? — Tudja, felügyelő úr, először azt hittem, hogy csak a szomszédba ment át egy kicsit beszélgetni. Bíróságon A nápolyi Beppének pe­res ügye támadt és anyagi szempontból ő maga látta el az ügyvéd szeretjét is. A tárgyaláson egyszer csak odahívja az egyik tanúját: — Mário, hol voltam én, mikor a tyúkokat loptuk? Utcán a — Ha 5 dollárt találnál nadrágzsebedben, mit csinálnál, Joe? — Töprengenék, hogy kié a nadrág. (S. E.) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511­ Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Le­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József.

Next