Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 259. szám. Vasárnap, 1968. november 3. NOVEMBER 7-ÉRE KÉSZÜL A VÁROS Díszünnnepség a Latinka Házban • Koszorúzás a Szabadság parkban ta A Nagy Októberi SzociálisForradalom ötvenegyedik évfordulójára készül a város. Különös jelentőséget ad a jubileumnak, hogy e hónap végén ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártjának ötvenedik születésnapját. Az ünnepségek sorát a Laterske Sándor Művelődési Ház nagytermében november 6-án este hét órakor megrendezendő emlékünnepség nyitja meg. A jubileumi megemlékezésen részt vesznek a város veteránjai ift. A városi fúvós zenekar munkásmozgalmi dalokkal készül az estére, s az ünnepély megkezdéséig teljes eljátssza a nagyterem műsorát karzatán. A november 6-i megemlékezést kétórás ünnepi műsor teszi még emlékezetesebbé. Az ünnepségsorozat koszorúzással folytatódik november 7-én. A Keleti temetőben díszőrség áll a hősök sírja előtt, s kilenc órakor a megyeszékhely üzemeinek képviselői helyeznek el koszorút a szovjet emlékműnél. A Szabadság parkban tíz órakor kezdődik a hagyományos ünnepség. Reggel kilenctől délig díszőrség áll a szovjet hősök emlékműve előtt. A város üzemei, intézményei, iskolái és KISZ-fiataljai ■ koszorút és virágot helyeznek el itt. Az emlékműhöz futnak be az Úttörő hálóstaféta győztesei. A kilenc kaposvári általános iskola fiatal futói a Keleti temetőben levő szovjet emlékműtől indulnak, s azon az útvonalon haladnak végig, amelyen a Kaposvárt felszabadító szovjet hadsereg 24 évvel ezelőtt. A nagybajomi emlékműtől induló futó körülbelül fél tizenegykor érkezik, az ünnepség színhelyére. A staféta tagjai is elhelyezik az emlékműnél a hála és a kegyelet virágait A parkban megrendezendő ünnepség katonai díszelgéssel fejeződik be. A megye járási székhelyei, községei, üzemei, vállalatai és mezőgazdasági üzemei méltóképpen készülődnek az évfordulóra. Ezekben a napokban több létesítményt adnak át Somogyban. Magyar kórház Vietnamnak A »Budapest — Hanoiért« akció keretében ünnepélyesen átadták Vietnamnak a felajánlott 500 ágyas kórház felszerelését. Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete az átadás után megtekinti a felszereléseket. Szegényebb lest a kikötő A sok vihart látott öreg kikötői fák, a hullámveréstől kopott kövek nagy titkok tudói. Azt is tudják, miért lesz a hajós fiából hajós, és hogy a víz még a kőnél is erősebb. A Balatonról náluk csak az öreg hajósok tudnak többet. Őszi csend ül a kikötőben. A mólón, a sétányokon nyoma sincs már nyárnak. A hajók fázósan a húzódnak a parthoz. Szemben az indítóállomás épületén fekete zászló. Délelőtt tűzték ki, akkor kapták a hírt a veszprémi kórházból: meghalt Fejes Gábor hajóskapitány. — Balatoni hajós csak ősszel vagy télen halhat meg — emlékszem most egy másik öreg kapitány szavaira, amikor betegségéből lábadozva fölkerestem. — Tavasszal a készülődés, nyáron a hajózás élteti a vízi embereket. Az őszi kikötő szegényebb lett. Fejes Gábor helyett más hozza be ezután a Komp 11-t az öbölbe. Negyvennégy éve, tizenhat éves korában kezett itt munkára. jelentAz apja hozta, aki maga hajós volt. Az evezőskomiszon dolgoztak. A háború után együtt vontatták partra az elsüllyesztett hajókat. Sok komp ment nyugdíjba a keze alól, de hogy egyszer ő is oda jut majd, erre senki gondolt. Törzshajója nem volt a Komp TI., annyira máshoz tartoztak, mint egya sétányokhoz a szerelmes párokba. Baleset volt, eltört alóAz egyébként is legyengült szervezet nem tudta megújítani magát. — Most ment volna nyugdíjba — mondják a hajóállomáson. Három gyerek maradt utána. ’rejes Gábor legendákat tudott a Balatonról. A matrózok róla meséltek legendákat, amiket most már csak a part menti fák, a hullámveréstől kopott kövek őriznek tovább. Szegényebb lett a kikötő. nr. j. Cesztenyepíré készül Daránypusztán A TaW Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a Daránypusztai Állami Gazdaságtól helyiségeket bérelt, és ott készítik a gesztenyepürét. Hetven személy három műszakban 50 mázsa nyers gesztenyét főz meg, majd aromával, cukorral ízesített pürét készítenek belőle, ötkilós csomagolásban mínusz 30— 35 fokon való előhűtés után mínusz 15 fokon tárolják. A püréüzem 30 vagon nyers gesztenyét dolgoz fel, és ebből 1.8 vagon pürét készít. Képünkön: a megfőzött gesztenyét átdarálják, majd szitálják. &atíiemímei Holnap: SORSOLÁS! Holnap este fél nyolckor szeretettel várunk a Latinka Művelődési Ház színháztermébe mindenkit, akinek sikerült jegyet szereznie a Somogyi Néplap közvéleménykutató akciójának jutalomsorsolására. Több minit tízezer szelvény kerül az urnába ezen az estén, több mint tízezren drukkolnak majd és latolgatják, hogy a hűtőgépre pályázzanak-e, vagy megelégedjenek a táskarádióval. Hatvannyolc értékes jutalomtárgyat sorsolunk ki, üzemek, vállalatok, intézmények ajándékait. A sorsolás tisztaságára állami közjegyző ügyét. Elárulhatjuk azt is, hogy javarészt színművészek húzzák ki majd a szerencsés számokat s a nyeremény mellé művészi képességeik legjavával ajándékozzák meg a Somogyi Néplap olvasótáborát. A Csiky Gergely Színház művészei közül Pálfy Aliz, Bajor Ferenc, Demeter Hédy Jászai-díjas, Csíkos Gábor, Tímár Éva, Koltay Róbert, Komlós István, Telessy Györgyi, Papp István, Kengyel János áll majd pódiumra, Zilahy Kati és Boross István táncol, s a zongoránál Somoss István és Rónai Nándor vállalja a zenei irányítást. Meglepetésnek tartogattuk, hogy Kaposvár régi kedvence, Farkas Anny is föllép ezen az estén. A műsort Sándor János rendezi. S ha a műsorközlő Papp István néhány újságírót is bemutat majd apró »bökversek« keretében, megígérjük: állni fogjuk a próbát. Várunk hát mindenkit nagy-nagy szeretettel. S aki eddig még nem döntött részvételéről, talán az még szerezhet néhány erkélyre jegyet a művelődési ház pénztárában. — Ne azt az unalmas Figarót vigye megint — szólt rám a trafikos. — A Figaró különben sem a legjobb borotvapenge ma, az ultrahanggal élesített Wilkinsonok, Super Silverek korában. — Hiába, borotvapengeügyben tájékozatlan vagyok — ismertem el rögtön magamban. Amíg én hűségesen kitartottam a Figaró mellett, észrevétlenül elszállt fölöttem az idő, és nem szereztem róla tudomást, hogy közben új arcok, akarom mondani, új borotvapengék léptek a szakáll-lehúzás küzdőterére. A WUhlt MÁ tehetek — futott át a fejemben —, hogy a legélénkebb érdeklődést kell tanúsítanom. — És mit tudnak a legújabbak azonkívül, hogy némi pacsmagolás és pamacsolás után leharapják az ember szakállát? — Éppen ez az — szakít félbe a trafikos. — Figaró meg a többi hozzá hasonló korszerűtlen borotvapenge harapja, kaszálja, nyűvi az ember szakállát. Aztán egy idő után meg is nézheti az arcát — kárörömmel nevetett hozzá. — Ansaraäanaita * arcomhoz nyúltam. — Szóval, ezek szerint... — mondtam, és már el is magam képzeltem a tükör előtt, azokkal mély barázdákkal, a éktelen dudorokkal és hegekkel, amelyeket a korszerűtlen változásnak borotköszönhetek. És mindezt huszonhét éves korban ilyen ijesztően fiatalon?! — Itt van például ez a Tenkes — riasztott föl képzelgéseimből a trafikos hangja. •— Ismeri, nem? Meg kell próbálása! Gyorsan a tévében látott filmsorozatra tereltem a szót, a kitűnő schnittekre, a ragyogó fáhrtokra és totálokra, az izgalmas epizódokra, bizonyítandó, hogy csak borotvapengeügyben történhetett meg velem ez a fölöttébb kellemetlen ... Úgy kezdtem másnap a borotválkozáshoz, mintha kicseréltek volna. Ez az ember kötelessége — állapítottam meg —, ha észreveszi, hogy pótolnivalója van, hát.... aaáááál Egy, kis nyiszmint a filmen. Mi ez egy férfinak? Az embernek többet is ki kell bírni, mint egy... Kettő. Igen, ez mér a második nyisszantás. Itt az államon a Figaró is gyakran ... óóóóh! Na még csak ez hiányzott, hogy harmadszor is ... Timsó, szesz, vérzéscsillapító, már olyan az arcom, mint egy párbajhősé. Amíg a jó öreg, recés fogú Figaró letarolta, sercegve amit a Tenkes hagyott neki, éreztem, ha alapvető tévedésről van szó. Vagy talán nem is egyről. Utánanéztem: Ulászlóig egyetlen labanc sem volt a családunkban. Tehát ez a része rendben volna a dolognak. Vágásokkal tarkított arccal állítottam be a trafikoshoz. Többen voltunk az üzletben, várakozni kellett. A trafikos egy pengét keresett, amivel a ceruzáját szokta hegyezni. Itt volt még tegnap az asztalon, egy majdnem új Tenkes, csak pár napja használtam — morgolódott magában. Kisegítettem egy éles késsel. Nagy József ISOTESZLAPOK Nemzetközi építőtábor Csehszlovákiában A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban 1967 óta folyik főiskolai szintű oktatás, s ezzel intézetünk is tagja lett a hazai főiskolák népes táborának. Ennek köszönhető, hogy iskolánk néhány hallgatója a nyáron Csehszlovákiában nemzetközi építőtáborozásban vehetett részt. Az utazást a KISZ és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével bonyolítottuk le. Hárman vettünk részt a táborozáson, mindhárman különböző helyen: Roznaválban, Stsrnberkben, Vrohlabiban. A táborban mi képviseltük a »magyar színeket«, ami nem kis felelősséget rótt ránk. Nagyon örültünk, hogy a nyelvi nehézségek ellenére is remekül megértettük egymást különböző nemzetiségű fiatlokkal. A részvevők zömmel a nyugati országokból, Angliából, Franciaországból, az NSZK-ból, Olaszországból jöttek, de a baráti szocialista országok is képviseltették magukat. Így aztán olyan brigádok alakultak, amelyekben a különböző felfogások, világnézetek a munkában és dalban szerves egységgé kovácsolódtak. A közösen végzett munka öröme, egymás kölcsönös segítése, a jó hangulat, a humorban gazdag események felejthetetlenné tették számunkra az ott töltött pár hetet. A szombat-vasárnaponként szervezett kirándulásokon nem csak Csehszlovákia szép tájait, az ott élő embereket ismertük meg, hanem alapjául szolgáltak a jó hangulatnak is. Különféle tennivalókat végeztünk, fenyveserdőben dolgoztunk, utat, csatornát építettünk. Bőven volt szabad időnk,ezt mindenki úgy használta ki, ahogy akarta. Igaz, jó barátságok szövődtek közöttünk, a búcsúzáskor nehezen váltunk el egymástól. A vezetők elismerésüket és köszönetüket fejezték ki az elvégzett munkáért. Mi is köszönjük a csehszlovák ifjúkommunistáknak s nem utolsósorban a KISZ-nek, hogy lehetővé tették nekünk ezt a nagyszerű táborozást. Egyúttal kérjük, hogy a jövőben is szervezzenek hasonló megmozdulásokat, ezzel is segítve a béke és barátság további erősödését. a í Sáliflfir óim Gyógyulás előtt Az orvos bekötözi páciensét, akinek egy balesetnél megsérült a keze. di:A sebesült aggódva kér— Doktor úr, majd zongorázni, ha tudok begyógyult a sebem. — Természetesen nyugtatja meg az orvos.— — Ön igazi csodatevő, doktor úr! — lelkesedik a beteg. — Eddig még sohasem zongoráztam! Lánykérőben A felháborodott apa így szól a lánya kezét késő fiatalemberhez: — Ilyen fiatal ember létére el akarja venni a lányomat? Tud maga neki olyan körülményeket biztosítani, mint én itthon? — Azt hiszem, igen — feleli szerényen a vőlegényjelölt. — Én is nagyon erőszakos természetű vagyok, így lett bankár Egy újságíró megkérdezi az amerikai bankárt: — Hogyan lett ön bankár? — Elutaztam egy nyugati kisvárosba — feles bankár. — Kivettem egy a helyiséget és kitettem »Bank« feliratú cégtáblát. a Másnap beállított az első kliens és hozott 100 dollárt. Harmadnap a következő hozott 200 dollárt. A bankom iránti bizalom hamarosan úgy megnövekedett, hogy magam is betettem a saját 200 dolláromat. Legyek Az I. osztályban a tanítónő megkérdezi: — Hét légy van az asztalon. Hármat megölök közülük. Hány marad? Jean így felel: — Három. — Hogyhogy? — Az a három, amelyet meg tetszett ölni. Öntözés — John, megöntözted a kertet? — Nem, uram, odakinn vederrel zuhog az eső. — No és, nincs ernyőd? Ért az időjáráshoz — Hány fok van odakinn? — Négy. — És idebenn? — Tizennyolc. —■ Nyisd ki az ablakot, jöjjön be az a négy is. Színházjegyek Útban a színház felé: — Angyalom, magaddal hoztad a zongorát? — Nem. Minek neked a zongora? — Rajta voltak a jegyek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok»*» és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft. Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6.