Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-15 / 11. szám
XXV. évfolyam, 11. szám, Szerda, 1969. január 15. RAFFAI SAROLTA: EGYSZÁL MAGAM Reflexiók és kritikai megjegyzések a dráma kaposvári előadásáról Két éve könyvnapi meglepetés, tavaly országos visszhang, színpadi siker volt Raffai Sarolta Egyszál magam című alkotása. Népszerű a regény: drámai változatát egy év alatt három vidéki színház is műsorára tűzte. Mi a titka? Valóban ennyire jó, vagy' csak »»felkapták'? őszinte, szép alkotás az Egyszál magam. Bátor és lelkiismeretébresztő, felkavaró és nyugtalanító vizsgálódás társadalmunk ’'mélytengeri áramlataiban. A mű alapgondolata: kiskirályok is akadnak még — de nem mindegy, meddig... Nem lehet mindegy, meddig, hány ember életét, hitét, idegeit morzsolják szét hatalmukkal Raffai Sarolta itt az visszaélve: ember: együttélés, a szocialista etika alapvető normáinak olyanféle megsértését helyezi műve középpontjába, amelynek gyökerei még az ötvenes évek elején kapaszkodtak meg társadalmi tudatunk — miért tagadjuk? — erre oly kedvező talajában. Azóta sok minden történt ebben az országban. Ahogy a darabban is visszahalljuk: »... az említett nagy dátumok között jó néhány év elmúlt. Volt időnk »megemészteni A kivagyiságában a dolgokat... becstelen, közösségellenes vezetői típus; a kiszolgáltatottak megfélemlítése és a talpnyaló törpék karrierizmusa, a prostitúció l és a kis maszek-szocializmusok építgetése — össznépi javakból! — viszont még nem annyira a múlté, amennyire kellene, hogy mint legyen. Az író tehát nem kerülgeti a lényeget. Felelősséggel és szocialista tudatossággal néz szembe a mai valóságban gyökerező káros, életeszményeinktől idegen jelenségekkel. Határozottan és világosan körvonalazott erkölcsi és politikai kérdésekre keres választ drámájában. Ennek a drámának a mutatóját láttuk legutóbb b akaposvári Csiky Gergely Színaházban Laczkó Mihály rendezésében. Itt jegyeznénk meg elöljáróban: a produkcióban több kulcsszerepet (és több epizódszerepet is) a figurától messze távoli alkatú színészre osztottak. A döntésekkel nincs jogunk, eredményükkel viszont kötelességünk vitatkozni. a Az alaphelyzetet és , magát cselekményt is pedagóguskörnyezetbe ágyazza az író. A mű középpontjában Anna, az igazgatófeleség tanítónősága, küzdelme és bukása való emberi tragikuma áll. Anna tiszta ember, maga a tiszta, emberibb élet utáni vágy. Komplikált jellem, aki nem mentes gyöngeségektől, hamis illúzióktól. A maga módján, a maga lehetőségei és korlátai között megpróbál kitörni a hazugság világából; férje kis és nagy disznóságaival óhatatlanul összefonódó élete ketrecéből. Ám gyengének bizonyul ebben a küzdelemben. Vergődésében a közösség sérelmei összefonódnak asszonyi-emberi megalázottságával. Mindaddig a pontig, amelynél nincs tovább .. . De amikor kiüvölti magából az »én többet nem hazudok érted!« már korábban, megfogalmazott döntését — már késő . .. Laczkó Mihály rendezése visszafogott, egységes stílusra törekszik. Értéke az is, hogy Molnár Gábor alakja, ez a pitiáner tanügyi despota, a maga erőteljes ravaszságával és gátlástalan gonoszságával kellő hangsúlyt kapott. Lebukása után például úgy tűnik, összetört, s most magába roskadtan önkritikát gyakorol. Hangtalan zokogása mögül kisandítva lesi a hatást Anna tekintetén. Szerepet játszik, és minden idegszála arra feszül, hogyan másszon ki ebből a csávából, ebből a tengernyi mocsokból, amelyre most — a vizsgálat és a tantestület egy részének határozott fellépése nyomán — fény derült. »Személyi varázsára, érdemeire, összeköttetéseire apellál és érezzük: ő talpra fog állni, benne még van annyi vitalitás. Olyannyira, hogy mikor késszúrással a mellében kiterül, szinte azt várhatni: vigyázzunk, ez az ember még egyszer fölkel, tovább él és rombol közöttünk... Ehhez a megjelenítéshez kellene kifejezőerőben felnőnie és innen kellene elbukásában is fejjel kimagasodnia Anna figurájának. Ebben a koncepcióban azonban a mű középponti alakja háttérbe szorul. Kettőssége, bonyolultsága, egész ellentmondásos valója itt egyértelműen egy tönkretett, idegroncs asszony bágyadt, szkeptikus hogy kiutat találjon. kísérlete: Emiatt az iskolaigazgató alakja is túl hangsúlyozottnak tűnik. Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze — vendégként — Molnár Gábor iskolaigazgató nagyszerű hús-vér szerepében karakterfigurát teremt. Nincs egyetlen fölös gesztusa, egyetlen hamisan csengő mondata. Tudatosan és arányosan épített, sokoldalú és sokszínű jellemrajza minden porcikájában élő. Színleléseiben,viselkedésében csakúgy, mint szennyes belső világát amikor vetítő igazi arcát tárja Szlonka Márta tisztesen felénk, birkózik feladatával, ám Anna igazi énjét — a maga bonyolultságában — föl sem villantja. Dömök művelődésügyi osztályvezető figurája Dánffy Sándor felfogásában egy százszázalékos szereposztási tévedés következménye. Egyetlen őszinte, hiteles lanata nincs; egyetlen — pitérzelgős — hangot intonálva végigsiránkozza szerepét. Forró Pál is küszködik az egyéniségétől ugyancsak távoli figura, az igazgatóhelyettes életre keltésével. Jó és érthető szövegmondása ellenére is kevés sikerrel. Egy amorozóalkatú színész nem a legszerencsésebb választás a munkáskáder pedagógus egyéni lésére. Akkor sem, ha apacsinget húzunk rá és lezseren öltöztetjük. Csalódást keltett Telessy Györgyi játéka is. A gátlástalanul magabiztos, szekszepiles szépasszony helyett egy ideggyenge, neurotikusan kapkodó valakit állított elénk. A Mama szerepében Takács Anna teremtett néhány megkapóan feszült pillanatot, különösen emlékezetes dialógusában a fiával. A mellékfigurák közül Koltay Róbert, Oláh Magda, Lengyel János, és — szikrányi szerepében — Faragó Sári villantott fel egy-egy életteli és jól körvonalazott emberi sorsot Mészáros Joli (Klári) alakítása merev, hanganyagában felszínes. Somogyi Gézáé gyenge Majoros Tamás pedig bácsi utánzatnak tűnik. Langmár András díszlete hangulatos, megérdemelten kapott nyíltszíni tapsot. A jelmezeket Poós Éva tervezte. Értékei ellenére az Egyszál magam kaposvári előadása csak megközelítette, teljességében el nem érhette célját A drámában izzó szenvedélyek és hiteles indulatok jelentős részével adósunk maradt Mint említettem, elsősorban szereposztásbeli okok miatt Walinger Endre A tél szerelmese Csak érvényes a menet- vagy belépőjeggyel! Lapunk január 9-i számában közöltük Horváth István és Táskás Zsuzsanna panaszos levelét Ismerjük az illemet címmel. A cikkel kapcsolatban Breznyáncky Imre a következőket írja: »A kultúr-váróteremben csak azok tartózkodhatnak, akik a rendelet és a személydíjszabás (személyi első rész, kilences cikk, első ötödik bekezdés) értelmében érvényes menetjeggyel vagy pályaudvari delkeznek. belépőjeggyel renEz a váróterem ajtajára ki is van függesztve. Én kértem a menetjegyeket az utasoktól és nekik (Horváth István és Táskái Zsuzsanna) nem volt. Én felszólítottam őket, hogy vagy váltsák meg a menetjegyeket vagy hagyják el a várótermet A tisztelt fiatalok elfeledkeztek magukról, felháborodtak és restellték magukat a nagyközönség előtt, hogy kiküldtem őket. Táskái Zsuzsanna és Horváth István levelet írtak az igazgatósághoz, s panaszukat dr. Halász Bálint főtanácsos vizsgálja. Megidézik szembesítésre és a tanúkat, a sértetteket ahol szembe kell nézniük az igazsággal. Megírhatják a tisztelt fiataloknak, hogy a kultúrváróteremben csak azok tartózkodhatnak, akiknek érvényes menetjegyük és utazási szándékuk van. A váróteremből csak őket kellett kiküldeni, mert nekik nem volt jegyük, a többi száz vagy több száz ember becsülettel megvárta a vonatot. De ezután is kiküldjük azokat, akik nem utazási szándékkal és menetjegy nélkül tartózkodnak a váróteremben, sőt 20 forinttal meg is bírságoljuk.« Egyedülálló eset szerkesztőségünk 25 éves történetében, hogy egyetlen panaszhoz több mint négyszázan mellékeljék véleményüket nevük aláírásával. Kilenc oldalon, kettes, hármas sorokban százak igazolják, hogy az utóbbi napokban a rossz autóbuszközlekedés miatt óriási késésekkel vagy egyáltalán nem jutottak el a munkahelyükre. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szakszervezeti bizottsága levelében felsorolja, hogy 13-án melyik járatok nem közlekedtek, melyek késtek, és hogy emiatt hat órakor negyvenöten, nyolc órakor ötvenen késtek el a munkakezdésről. Ez csak egyetlen gyár, egyetlen műszak. Az üzemi bölcsődébe az asszonyok karjukon viszik tízfokos hidegben a gyerekeket, akik összefagyva nők meg reggelenként. érkeztem egy asszony négy-öt kilométert kénytelen gyalogolni gyerekével a karján, zsebében az ötven- vagy nyolcvanforintos bérlettel. let:Idézzük szó szerint a leve Megjegyezzük, hogy más országokban is van mínusz 10 foknál hidegebb séklet, és a járművek hőmérmégis közlekednek. A tél nem sorscsapás, tél lehet, sőt föl kell rá készülni. Egy több mint ötvenezer lakosú városban ilyen sajnálatos esetnek nem szabadna előfordulnia. Más városokban sokkal rosszabb terepviszonyok között is jobb a közlekedés. A panaszos sorokat azzal zárja a textilművek szakszervezeti bizottsága nevében Both Rudolf, hogy levelük egy-egy példányát elküldték dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszternek és a 13. sz. ÁKÖV igazgatójának is. Amiről a levél nem szól: hétfőn este 8 órától kedd reggel 5 óráig az egész megyében leálltz autóbuszközlekedés. A Villamossági Gyárban a tíz órai műszak végén egyetlen autóbusz sem várta a dolgozókat A textilműveknél sem. Nem kezdődhetett meg teljesen az éjszakai műszak sem, mivel a váltó műszak nem tudott kijutni a munkahelyére. Ezekkel a súlyos problémákkal kerestük meg a városi tanács és az AKÖV vezetőjét. Bencze József, a városi tanács vb-elnökhelyettese a következőket mondta: — Az AKÖV-vel folytatott korábbi tárgyalásainkon — még a tél előtt — a vállalat vezetői nem vetették föl, hogy télen az utasszállításban ilyen arányú zavarok várhatók. Ha ezt időben, megfelelő nyomatékkal tudomásunkra hozzák, ha máshol nem, az általunk javasolt vonalakon már régen járhatnának a csuklós buszok. Azonkívül érthetetlen, hogy bár a buszállományban tavaly óta lényegesebb változás nem történt, miért éppen az idén télen jelentkezett ilyen sok lefagyás, járatkiesés. Különben már minden akadály elhárult a csuklós autóbuszok beállításának útjából. 20-án — ha ezek a járművek nem érkeznének meg, az ezeket helyettesítő buszok már közlekedhetnek a két utcában, amelyeknek forgalmát egyirányúvá teszik. — A városi tanács hivatalos véleményét nem fogadjuk el — mondja Sun Sándor, az AKÖV igazgatója. — Jóval a tél előtt a szigorított bejáráson, ahol minden illetékes részt vett, az AKÖV nyomatékosan kérte, hogy sürgősen engedélyezzék a két utca egyirányúsítását. Ha ez akkor megtörténik már októberben beálltak volna a csuklós buszok a forgalomba. — Sokáig bizonytalankodott a közlekedésrendészet is — folytatja az AKÖV igazgatója. — Csak amikor közöltük, hogy ideiglenes megoldásnak is jó volna a két utca forgalmának megváltoztatása, akkor járultak hozzá a beállításához. Egyébként buszok országosan is baj van az autóbuszközlekedéssel, mint ahogy erről a sajtó, a rádió híreiből is értesülünk. Budapesten harminc járat fagyott le a napokban. Pedig a fővárosi autóbuszok egy része fedett és fűtött garázsokból indul ki. Megemlíteném, hogy a legkritikusabb vonalakon (északnyugati városrész, Villamossági Gyár) az elmúlt évben lényeges utaslétszám-emelkedés volt. Legkevesebb 250 család költözött az északnyugati városrészbe, a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában is több százzal nőtt a munkáslétszám. A legnagyobb gondot mégis a hideg idő okozta; a közelmúltban tizenegy motort cseréltünk fagyás miatt. De nagyon sok kocsiban kellett javítani fűtő- és levegővezetékeket is. n Néhány esetben a gépkocsivezetők hanyagsága miatt vetkezett be műszaki hiba, höa vétkesek ellen kártérítési járást és fegyelmit indítunk.elNem a mi hivatásunk eldönteni, hogy a városi tanács és az AKÖV vitájában kinek van igaza. Az viszont vitathatatlan, hogy a város jelenlegi utasforgalma sokkal szervezettebb és megbízhatóbb közlekedést követel. A több mint ötvenezres város lakói számára télen is biztosítani kell a zavartalan közlekedést. Nagy József Mélyponton a városi közlekedés Tarthatatlan állapot az autóbuszvonalakon TARKA SOROK. Brecht-anekdoták Egyik munkatársa megkérdezte Brechttől, milyen színű legyen az egyik színházi díszlet Brecht nagyvonalúan így válaszolt: »Nekem minden szín megfelel, a lényeg, hogy szürke legyen.« • » • Brecht a francia fővárosba látogatott és vendéglátói elvitték az egyik híres katedrálisba. Nagy lelkesedéssel dicsérték annak építészeti szépségeit: a boltíveket a méreteket, az üvegablakokat, az arányok ritmusát és harmóniáját s az egész templomépítkezés mélységes összhangját .Igen — jegyezte meg Brecht meghatottam —, a rendezéshez már akkor is jól értettek. Vége az angolok fegyelmezettségének! Régebben joggal állították az angolokról, hogy rendkívül fegyelmezett nép, nagyra tartja a polgári erényeket, engedelmeskedik az előírásoknak, ha szükséges, csodálatra méltó türelemmel áll sorban. A második világháború idején, sőt még utána is ez példás módon megmutatkozott, pl. abban is, hogy a szigorú és még szigorúbb jegyrendszer idején sem létezett Angliában feketepiac. Ezen túlmenően az angolokat az európai szárazföldön is a legudvariasabb és a legfegyelmezettebb járókelőként és autósokként ismerték. Az utóbbi években azonban az erkölcsök meglehetősen elvadultak. Növekedett az erőszakos cselekmények száma, a vandalizmus a vonatokon, a filmszínházakban és minden nyilvános helyen. Az utakon már távolról sem zajlik oly fegyelmezetten a forgalom, mint régen. Bizonyos londoni városnegyedekben nyíltan árulják a pornográf nyomdai termékeket és újabban a színházcenzúra megszüntetésével a színpadon is mind gyakoribbá válik az öncélú meztelenkedés. Megint a szerelemről egy idősebb angol férfi és a fia egy vasúti kocsiban együtt ül egy franciával. »Volt már Londonban?« — kérdezi a fiatal angol , beszélgetés közben a franciától. -Igen, a második világháború idején két évig éltem ott". »Mit mond, Edward?« — érdeklődik a papa, aki nagyot hall. -Az útitársunk éppen azt meséli, hogy két évet töltött Londonban a háború alatt.« -S nem ismerte véletlenül Mary Brolint?« — érdeklődik az öregúr. -Mit mond. — kiált fel lelkesen a francia —, a bolond Maryt? Persze, hogy ismertem, ördögi nőszemély volt! Két hétig ki sem bújtunk az ágyból!« -Mit mondott?« — érdeklődik ismét az öregúr.Azt meséli, hogy ismerte a mamát« — hangzik a lakonikus válasz. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons il-510. 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51$. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 1Ä Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 8. Felelős vezető: Mautner József*